Az MNB 12 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az NN Biztosítóra annak életbiztosítási szerződéskötési gyakorlata miatt. A jegybank munkatársai által kötött próbaügyletek során a biztosító egyes esetekben az ügyleti döntéshez szükséges dokumentumokat nem adott át, lényegi információkat nem közölt, sőt egy alkalommal a fogyasztói szándéktól eltérő szerződés megkötését szorgalmazta - írja közleményében az MNB.

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi vizsgálat keretében próbaügylet-kötéseket végzett az NN Biztosító Zrt.-nél, amelyek során a biztosító szerződéskötési gyakorlatát közvetlen tapasztalatokat szerezve kívánta feltérképezni. A vizsgálat több próbaügylet kapcsán megállapította, hogy a biztosító megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára, valamint az életbiztosítási szerződések tekintetében a szerződések megkötését megelőző tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

A próbaügylet-kötések keretében az NN Biztosító Zrt. nem biztosította, hogy az elektronikus úton történő biztosítási igényfelmérés és ajánlattétel során a fogyasztók (ebben az esetekben az MNB munkatársai) ellenőrizhessék, hogy valós igényeiket rögzítették. Egy esetben a biztosító megtévesztésre alkalmas tájékoztatást nyújtott az ügyfél igényeinek megfelelő biztosítási termékek köréről.

További jogszabálysértést követett el a biztosító azzal, hogy a fogyasztó részére megküldött elektronikus levélben hiányos tájékoztatást adott a szerződéshez szükséges lényegi dokumentumokról. Végül előfordult, hogy az NN Biztosító Zrt. nem az ajánlattételt megelőzően, hanem csupán azt követően bocsátotta a fogyasztó rendelkezésére a szerződéses dokumentumok egy részét.

Mindezek nyomán az MNB ma közzétett fogyasztóvédelmi határozatában a vonatkozó jogszabályi kötelezettség betartására kötelezte a biztosítót, s a jogsértések miatt 12 millió forint bírságot is kiszabott. A próbavásárlások egy részében ugyanakkor az MNB nem tárt fel jogsértést, s a jegybank a vizsgálat során több pozitív, fogyasztói szempontból előremutató intézkedés bevezetését is tapasztalta a biztosítónál.

Az új technológiáknak és digitális adatoknak köszönhetően hatékonyabbá válhat az életbiztosítók működése, kockázatvállalása és árazása, ami teljesen átírhatja az ügyfélszerzés és kapcsolattartás gyakorlatát is - állítja legújabb jelentésében a Swiss Re.

Az életbiztosítási ágazat válaszút előtt áll a viszontbiztosító szerint: az új technológiák forradalmian új működést eredményezhetnek. A legfrissebb Sigma jelentése többek között a biztosítók big data, vagy úgynevezett kognitív számítástechnika (cognitive computing) használatát vizsgálja. Emellett a különféle kihívásokat is feltárja, amelyekkel az életbiztosítóknak szembe kell nézniük, legyen szó a pozitív digitális fogyasztói élmény megteremtésről, a szabályozói változásokkal való lépéstartásról, a potenciális partnerségek kialakításáról, vagy a nem hagyományos piaci szereplők jelentette verseny fokozódásáról.

Már látszanak a digitális kor előnyei

Az egyre bővülő adatforrások és online platformok új lehetőséget kínálnak az életbiztosítók számára az információk kinyerésére és tárolására. A big datanak és új adatelemzési eszközöknek köszönhetően szinte automatikussá válhat a kockázatok értékelése és árazása, vagyis a jegyzési folyamat, aminek a kognitív számítástechnika fejlődése szabhat csak új határokat.

A hangfelismerő és szövegolvasó algoritmusok segítségével hasznos információkat vonhatnak ki a biztosítók a legkülönbözőbb forrásokból, akár strukturálatlan orvosi jelentésekből is – állítja a Swiss Re vezető közgazdásza. A big data és az új adatelemzési eszközök a még születőben lévő prediktív jegyzési folyamatot is előrébb mozdíthatják, ahol az egyes ügyfelek igényeit, preferenciáit és kockázatait lehet előrejelezni –teszi hozzá Kurt Karl.

Az új technológiák az ügyfelek egészségi állapotának javításában is segíthetnek, ami megkönnyítheti a biztosítók számára a kockázatok szelektálását. Példaként említi a Swiss Re, hogy a legtöbb orvos a mai napig csak korlátozottan képes nyomon követni egy páciens egészségi állapotát, amint az elhagyja az adott egészségügyi intézményt. A jövőben azonban akár távolról is figyelemmel kísérheti a beteg pulzusát, köszönhetően az internethez csatlakozó hordható eszközöknek, ami a szívinfarktus kockázatának korai felismerését is segítheti. Ezek az adatok segíthetnek a gyógyszeres kezelések személyre szabásában, illetve a valós idejű kockázatértékelésben.

A fogyasztói élményt is javítja

A jelentés azt is bemutatja, hogy az új technológiák miként egyszerűsíthetik le az életbiztosítások igénylésének folyamatát. Az új adatforrások és a prediktív modellezési eszközök az ügyféligények részletesebb azonosítását is lehetővé teszik, így az életbiztosítók könnyebben kapcsolatot alakíthatnak ki a fogyasztókkal. Az új kommunikációs, és információ-megosztási formák nyomán a termékek könnyebben elérhetővé és vonzóbbá válhatnak az ügyfelek számára, a „gemifikációs” technikákkal pedig az igénylési folyamat is egyszerűbbé tehető.

A technológiai fejlődés lehetőséget ad arra is, hogy új módon lépjenek interakcióba a fogyasztókkal a biztosítók, ami javíthatja az ügyfélmegtartást, és a felmerülő ügyféligények azonosítását. Példaként említ a jelentés néhány olyan életbiztosítót, amelyek valamilyen jutalmazási programot vezettek be azon ügyfelek részére, akik egészséges életmódot folytatnak, például edzenek, rendszeresen szűrővizsgálatokra járnak, vagy abbahagyják a dohányzást. Ezek a programok nem csak az ügyfélhűséget erősíthetik, de az egészségi állapot javításán keresztül a potenciális kárigényeket is csökkentik.

Az új technológiák lehetőséget kínálnak az új vásárlói rétegek eléréséhez is. A fejlődő piacokon például a mobilon keresztül történő értékesítés exponenciálisan nőtt az elmúlt évtizedben.

A digitális kor lehetőségeinek kihasználásához az életbiztosítóknak felül kell vizsgálniuk üzleti modelljeiket, jelentős összegeket kell technológiai fejlesztésekre fordítaniuk, meglévő IT-rendszereiket frissíteniük kell, új kockázatkezelési folyamatokat kell bevezetniük, különösen az ügyféladatok védelme érdekében – állítja a Swiss Re.

Eljött a trendforduló a biztosítási piacon Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke szerint, az idén a biztosítóknak már nemcsak a díjbevételük, de a szerződésszámuk is növekszik.

A változás persze még nem jelentős - az életbiztosítási szerződések száma szeptember végén 20 ezerrel, a nem életbiztosítási kötvényeké mindössze 5 ezerrel múlta felül az egy évvel ezelőtti számot -, de sokáig a pozitív irány is hiánycikk volt a piacon, fogalmazott az elnök.

A díjbevétel 2 százalékos bővülésének - amellyel a szektor idén már közelítheti a 900 milliárd forintot - felét, 17 milliárd forintot a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) piac növekedése adja. A nulla körüli infláció mellett a 2 százalékos bővülés már "szép reál-díjbevétel növekedést jelent" - tette hozzá a MABISZ elnöke.

A folyamatos díjas életbiztosítások az első három negyedévben több mint 4 százalékkal bővülve átlépték idén a 200 milliárdos határt. Ebben az ágazatban egyre inkább a biztosítások biztosítási eleme is érvényesül, szemben a befektetési elemmel, amely elsősorban az egyszeri díjas, hagyományos és befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokat jellemzi. A másik újdonság, hogy az adókedvezmények hatására számottevően bővülnek a nyugdíjbiztosítások is - mondta az elnök, aki reméli, hogy ezek lesznek a következő évek sikertermékei.

A nem életbiztosítási ágazatban értelemszerűen a kgfb viszi a prímet, az itteni közel 13 százalékos díjemelkedés szükségszerű volt - fogalmazott Pandurics Anett.

Hangsúlyozta: az elmúlt években hatalmas verseny alakult ki ezen a piacon, amely elérte a "tökéletesen versengő" piac közgazdasági ideálját. Így azonban az üzleten már egyetlen biztosító sem keresett, az árak pedig soha nem látott - és európai összehasonlításban is rekord alacsony - szintre süllyedtek. Miután az alkatrészek drágultak, és még ezt is meghaladó mértékben nőtt a személyi sérülések után fizetendő kártérítések összege, a biztosítók terhei jelentősen megemelkedtek. A növekedésben szerepet játszott még az is, hogy a gazdasági válságot követően és az üzemanyag-költségek csökkenése miatt egyre többen szálltak vissza az autóikba, ami növeli a kárgyakoriságot - tette hozzá.

Aligha lehet véletlen, hogy idén a felügyelet is jelezte: a kgfb-üzletágban tapasztalható díjbevételhiány már rendszerszintű kockázatokat rejthet. Összehasonlításul: Szlovákiában a mostani magyar árszint négyszerese átlagosan a kgfb díja, de még Szerbiában is a magyar árak duplájáért szerződhetnek az autósok - mondta Pandurics Anett.

A nem életbiztosítások egyéb területein a válság utáni oldódás jeleit lehet felfedezni - vélte az elnök. Egyre több vállalkozás kerül jobb üzleti helyzetbe és dönt a biztosítás megkötése mellett. A lakosságnál viszont az áttörésre még várni kell. Nagy várakozással tekintenek a biztosítók az új, lakásépítést támogató kormányzati elképzelések elé, hiszen a növekvő beruházási kedv a biztosítás iránti igényt is növeli majd. Hasonlóan kedvező lehet a gépjármű-kereskedelem várt fellendülése, hiszen az új járműveket sokkal gyakrabban biztosítják a vevők a saját hibás balesetek ellen. Az elmúlt években lényegében csak a flottaszolgáltatásokhoz tudtak új cascót kötni a biztosítók - emelte ki az elnök.

A lakásbiztosításokkal kapcsolatban a MABISZ elnöke problémaként említette, hogy a biztosítók által a szerződésekbe épített díjkövetés nem minden esetben tud a lakásokban, az ingóságokban bekövetkező komolyabb változásokkal lépést tartani és ez alulbiztosítottságot eredményez. Csak kár esetén derül ki, hogy a tárgyankénti limitérték nem fedezi például a közelmúltban megvásárolt televízió árát.

A szakember ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy mindenki számára fontos az ügyfelek tájékoztatásának növelése. "Így lehet egyenrangú az ügyfél és a biztosító mint szolgáltató partner" - fogalmazott az elnök, aki szerint az "etikus biztosító koncepció" bevezetése és megfelelő implementálása is sikeresebb lehet, ha az ügyfelek ismeretei magasabb szinten állnak; folyamatos és közös feladat a biztosítással kapcsolatos információk terjesztése.

A biztosítási piac idei legnagyobb kihívásának az elnök az Astra-csőd megfelelő kezelését nevezte. A biztosítói közösség az egyetlen lehetséges módot választotta, amikor a vétlen harmadik személy - a károsult - gyors kártalanítása érdekében a MABISZ az általa kezelt Kártalanítási Számlán keresztül fizet a bajbajutottaknak addig, ameddig a romániai helyzet tisztázódik. Ebben az MNB a kezdetektől fogva kiváló partnere volt a biztosítóknak, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kerestük a megoldást - mondta Pandurics Anett.

Szerző: MTI

(vg.hu)

Előrejelzések szerint tíz évig még nem fordul negatívba a Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege, 2026-tól azonban elkezdődik a hiány halmozódása. Húsz év múlva már megközelíti a 300 milliárd forintot is a hiányzó összeg, ami az összes bevétel közel 8 százaléka – írja a Portfolio.hu Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmány alapján.

A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról című tanulmány szakértői jövőbeli népességi mutatók és feltételezett makrogazdasági és nyugdíjparaméterek segítségével előrejelző modellt építettek, hogy vizsgálhatóvá tegyék ezen mutatók hatását a nyugdíjrendszerre.

A kutatók előrejelző modellje fogyó magyarországi lakosságot prognosztizál: 2035-ben hozzávetőlegesen 8 647 505 fős lakossággal lehet számolni, amelynek 51,5 százaléka lesz nő, a migráció hatását figyelmen kívül hagyva.

Ez alapján mind a női, mind a férfi időskori függőségi ráta monoton és egyre gyorsuló ütemben emelkedik, aminek közvetlen hozadékaként egy aktív egyénre (járulékfizetőre) mind több passzív (nyugdíjas) jut.

A demográfiai folyamat a szerzők szerint nyomást gyakorol a nyugdíjrendszerre, a munkaerőpiaci kínálatra, így a munkanélküliségre, valamint a szürke- és feketegazdaságra is.

A szerzők ezek alapján számításokat készítettek a Nyugdíjbiztosítási Alap várható bevételeinek és kiadásainak előrejelzésére, amelyből arra a következtetésre jutottak, hogy a 2015-2030 közti időszakban a rendszer bevételei és kiadásai igen közel lesznek egymáshoz és csak néhány év esetében figyelhető meg kisebb rés közöttük.

Ezeket a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése okozza. A kiadások először 2026-ban haladják majd meg a bevételeket, majd a hiány egyre gyorsuló ütemben növekedni fog. Ehhez elsősorban az járul hozzá, hogy csökken a bevételek növekedési üteme, Ratkó-unokák munkaerő-piaci aktivitásának csökkenésével.

A tanulmány szerint 2026-tól kezdve az előrejelzési időszak végéig a nyugdíjrendszer egyenlege folyamatosan negatív is marad. Az első deficites évben a hiány 13,4 milliárd forintról indul, majd ezt követően egyre gyorsuló ütemben növekedve a vizsgált időszak végére már megközelíti a 300 milliárd forintot is, ami az összes bevétel közel 8 százaléka.

A közgazdászok az elemzések alapján a nyugdíjkorhatár 2022 utáni emelését javasolják, a korhatáron várható áltagos hátralévő élettartam emelkedésének megfelelően, azonban még ez sem jelentene hosszú távon megoldást az egyenleg egyensúlyban tartásához. Ahhoz egy intézkedéscsomagot kellene kidolgozni, ami a gyermekvállalás ösztönzésére épül, melynek hatása azonban leghamarabb csak 20-30 év múlva kezdheti el érzékeltetni hatását.

(Biztosítási Szemle)

CLB TIPP nyugdíjbiztosítás >>