2021.10.11
Nagy a baj: nyolcmillió ember él balesetbiztosítás nélkül
Ma Magyarországon az emberek mindössze 15-20 százaléka rendelkezik valamilyen balesetbiztosítási védelemmel, ami eltörpül a nyugat-európai országokban tapasztalható, akár 60-80 százalékot is elérő arányokhoz.
Balesetbiztosítást igen eltérő térítési limitekkel lehet kötni. A megfelelő védelem alsó határának azt tekinthetjük, ha a haláleseti és a rokkantsági térítés szintje eléri a 10 millió forintot. Ezt a fedezetet egy négytagú család esetén is elérhető már havi 5-6 ezer forintért, így a balesetbiztosításon nem érdemes spórolni – különösen akkor nem, ha az adott család nem rendelkezik komolyabb vészhelyzeti tartalékokkal.
A térítések köre jelentősen eltérő lehet az egyes konstrukcióknál. Előfordul, hogy csupán a hagyományos értelemben vett sérülésekre fizet a biztosító, másutt például speciális sportsérülések is szerepelnek a fedezeti körben. Fontos elem a kapcsolódó kórházi térítés, és kiemelt szempont lehet az is, hogy a biztosítás keresőképtelenség esetén fizet-e egyösszegű térítést: ennek ajánlott mértéke a nettó fizetés minimum egy-másfél havi összege.
A rokkantsági térítésre érdemes figyelni
„Különösen érdemes figyelni a rokkantsági térítések százalékos arányára – mutat rá Molnár Marcell, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) személybiztosítási szekciójának vezetője. - Egyes társaságok bizonyos módozatai csak magas, 40-50 százalékos mértéktől térítenek, más biztosítások esetén már akár 1-2 százalékos mértékű károsodás esetén is kaphatunk kártérítést.”
A kedvezőtlenre forduló időjárás, a vizes, sáros útfelületek, a romló látási viszonyok, illetve a nyomasztó időjárás okozta dekoncentráció is okozhatja, hogy a biztosítói statisztikák szerint az október-novemberi időszakban az éves átlagnál 15-20 százalékkal gyakoribbak a közlekedési balesetek. Nem csupán a gépjárművek, hanem az ilyenkor még használatban tartott kerékpárok, rollerek vezetői, illetve a gyalogosok is gyakrabban szenvednek kisebb-nagyobb sérülésekkel járó baleseteket.
Bár a balesetekről legtöbbször a közlekedés során vagy bizonyos munkahelyeken elszenvedett sérülések jutnak a eszünkbe, a biztosítói statisztikák szerint a balesetbiztosítási térítések felét a háztartási balesetekre fizetik ki. A KSH adatai azt mutatják, hogy míg közlekedési balesetben tavaly 460-an haltak meg, addig háztartási balesetekben 1557-en vesztették életüket. A legtöbb otthoni balesetet esések, zuhanások, égési, valamint szúrós tárgyak által okozott sérülések okozzák.
Nem elég a kiegészítő biztosítás
Noha számos gépjármű- lakás- vagy bankkártyabiztosítás kiegészítő elemként tartalmaz balesetbiztosítást, ezek többsége csak minimális, névleges térítést nyújt, a térítési limitek meg sem közelítik a 10 millió forintos szintet. Ezért ezek megléte mellett is érdemes önálló balesetbiztosítást kötni, baleset esetén ugyanis a különféle balesetbiztosítások térítései összeadódnak.
A balesetbiztosítások a legkülönfélébb élethelyzetben nyújthatnak segítséget: éppúgy lehet egy fiatal első önállóan megkötött biztosítása, mint egy baj esetére 50-100 millió forintos fedezetet kínáló konstrukció egy vállalkozó számára. De megteremtheti például a várólistát kikerülő privát műtét fedezetét is annak az idős embernek, aki baleset miatt szorul rá például egy csípőprotézis-műtétre. Egy 20 millió forintos térítés elegendő tőkét jelent egy megrokkanás esetén ahhoz, hogy a kedvezményezett 25 éven át havi nettó 100 ezer forintos járadékot élvezhessen, ami 20 százalékkal magasabb összeg, mint a tavaly kifizetett rokkantsági járadékok átlaga.
A balesetbiztosítások igen rugalmasan személyre szabhatók, a számos biztosítótársaság által kínált verzió és az ezekhez választható opciók áttekintéséhez és kiválasztásához célszerű független, szakértő alkuszok segítségét igénybe venni.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyen összehasonlíthatja a balesetbiztosítási ajánlatokat:
Balesetbiztosítás ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Életbiztosítás
Párszáz forint a gyerekekért
2011 szeptember 20.
Kategória:
Életbiztosítás
Párszáz forint a gyerekekért
Évente néhány száz forintért köthető az állami biztosítás mellé kiegészítő baleset-biztosítás az iskoláskorú gyermekekre. Az ilyen biztosítás akkor is fizet, ha a gyereket nem iskolaidőben éri baleset, emellett többféle szolgáltatást nyújt, mint az állami.
Tanítási időben az állam is biztosítja a gyerekeket balesetek esetére, ez azonban gyakran nem elegendő – figyelmeztetnek a szakemberek. Az állami gyermek- és ifjúsági baleset-biztosítás minden 3 és 18 év közötti gyereknek jár, amit azonban egy-egy szerencsétlenség esetén fizet, aligha fedezi az ilyenkor szükséges kiadásokat. Egy csonttörésre például mindössze 3000 forintot térít, de maradandó egészségkárosodással járó baleset esetén is maximum 300000 forintot kaphat a család, és nem fizeti meg a biztosító, ha a szülőnek kiesik a jövedelme, mert táppénzre kell mennie, ha kezelésekre kell hordania a gyerekét, gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket kell vásárolnia. Emellett ha a gyermeket nem az oktatási intézményben éri a baleset, akkor sem fizet a biztosító.
„Érdemes ezért kiegészítő biztosítást kötni, amely lehetővé teszi, hogy a pénz ne állhasson a gyógyulás útjába” – mondja Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletágának vezetője. Számos társaság kínál kifejezetten gyerekeknek szóló baleset-biztosításokat, amelyekről nem árt tudni, hogy ha baleset éri a gyereket, a kártérítések öszszeadódnak, vagyis az államilag járó és a privát úton kötött szerződés alapján is fizetnek a társaságok – hívja fel a figyelmet Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója.
Ráadásul a piaci konstrukciók díjai nem is különösebben magasak. A Generali Szimba terméke például már évente 700 forinttól igénybe vehető, és a legolcsóbb csomagban is van kórházi napi térítés vagy baleseti műtéti térítés, a kicsit drágább, évente 1000 forintos csomag pedig már égési sérülés és a balesetek idején fellépő költségekre is vállal fedezetet.
A Groupama Garanciánál évente 250 forint a díja a gyerekekre köthető baleset-biztosításnak, ez viszont többszörözhető (maximum tízszerezhető), és ekkor a kártérítési limitek is arányosan nőnek. Az Allianznál évente 500–2500 forint között igényelhető a kifejezetten az államilag járó biztosítást kiegészítő szolgáltatás, amely védelmet ad az iskolán kívül bekövetkezett baleseteknél is, illetve kórházi ápolásnál vagy égési sérüléseknél is nyújt kártérítést.
Vannak olyan biztosítók is, amelyeknél a gyerekekre szóló életbiztosítás nem külön termékként, hanem valamilyen más életbiztosítás mellé köthető meg kiegészítő jelleggel. Ezek díja valamivel magasabb a kimondottan tanulókra szóló biztosításokénál. Így kínálja például szolgáltatását az Aegon, amelynél havi 350 forintos – de megtöbbszörözhető – alapdíj mellett igényelhető a gyerekekre szóló kiegészítés.
Forrás: Világgazdaság
Életbiztosításból hiteltörlesztés
2011 szeptember 14.
Kategória:
Életbiztosítás
Életbiztosításból hiteltörlesztés
Az életbiztosítási piac növekedése folytatódhat az idén, és két év múlva a nem életágban is megindulhat a bővülés – idézi a K&H Biztosító által rendezett sajtóbeszélgetésen elhangzottakat a Világgazdaság.
Az új életbiztosítások értékesítése nőtt, a visszaváltások és a lejáratok mennyisége azonban még nagyobb, így a díjbevételeken ez nem látszik. A nem életbiztosítások piacát az árverseny nyomja, bár a kötelező díját tovább már aligha lehet csökkenteni.
„Arra számítunk, hogy a munkanélküliségi ráta továbbra is magas marad” – mondta Kuruc Péter, a társaság élet- és bankbiztosítási üzletágának vezetője. Ennek oka, hogy a rokkantsági járulék szabályainak változása miatt sokan elveszíthetik rokkant státusukat, és munkanélkülivé válnak, emellett a közszférában is várhatók leépítések. A GDP növekedési üteme is elmaradt a várttól, a forint árfolyama a svájci frankkal szemben instabil maradhat, és a költségvetésben is szükség lehet további kiigazításokra.
Ami az életbiztosításokat illeti, a rendszeres díjas új értékesítési volumenek növekednek, ebben feltehetően szerepet játszik, hogy a magasabb jövedelmű rétegek nettó jövedelme emelkedett az egykulcsos adó bevezetése miatt - tette hozzá Kuruc Péter. A lejáró biztosítások volumene egyelőre meghaladja az új szerzésekét, emellett a tőkepiaci folyamatok is negatívan hatottak az idén a biztosításokban befektetett pénzre, így a biztosítók mintegy 1600 milliárd forintos kezelt vagyona az első fél évben 26,6 milliárd forinttal csökkent, egyharmad részben a tőzsdei esések miatt, kétharmad részben pedig a visszaváltások és lejáratok következményeként.
A jövőre nézve növelheti a visszaváltások volumenét, ha a kormány lehetővé teszi a 180 forintos frankárfolyamon történő előtörlesztést, hiszen ehhez a lakosság igyekszik majd a megtakarításait mozgósítani – ismerte el Kuruc. Azt azonban, hogy ennek mekkora hatása lesz az életbiztosításokra, nehéz megjósolni.
A nem-életbiztosítási piacon az elkövetkező évek várhatóan már nemcsak az árról fognak szólni, hanem a szolgáltatások transzparenciájáról is. Összességében a díjbevételi kilátások, melyek nem kecsegtetnek ugrásszerű növekedéssel, további költségracionalizálásra késztethetik a biztosító társaságokat.
Forrás: Biztosítási Szemle
Rendszeres díjra alapoz a CIG Pannónia
2011 szeptember 08.
Kategória:
Életbiztosítás
Rendszeres díjra alapoz a CIG Pannónia
A bevételeken belül már kétharmados súlyt képvisel a rendszeres díj a CIG Pannóniánál. Bár a piac bővülése lassúbb lesz, mint év elején várták, Gaál Csaba szerint a CIG növekedési tervei tarthatóak.
Az eseti díjak már csak 34 százalékot tesznek ki a CIG Pannónia Életbiztosító díjbevételében. A rendszeres díjak 69 százalékkal, 8,3 milliárd forintra nőttek. A rendszeres bevételeknek tavaly 18 százaléka, idén már 43 százaléka a korábbi években értékesített szerződésekből származik - mondta el Gaál Csaba vezérigazgató, a társaság elemzői találkozóján. Az új értékesítés is halad: az első félévben 28 százalékkal több új biztosítást tudtak eladni, míg a CIG nélkül számított piaci bővülés 21 százalékos volt. Gaál Csaba szerint az első félévi trend alapján látható, hogy az év eleji bizakodás nem valósul meg: az adóváltozások dacára legfeljebb 10 milliárd forinttal bővülhet az új szerzések piaci állománya a szektoron belül. A CIG az első félévben az új értékesítések 16,5 százalékát tudhatta magáénak. Az értékesítésben egyre inkább háttérbe szorul a Brokernet, ami - ismerték el indirekt a társaság vezetői - jótékonyan hat a jutalékszintekre is. A cél, hogy a Brokernet-értékesítés 40-50 százalékra szoruljon vissza.
A szerzési költségek 115 százalékos piaci átlagánál még némileg rosszabb, 120 százalékos a CIG adata, ám ezt - mint ahogy a díjbevétel 8 százalékát kitevő piaci szintjéhez képest 15 százalékon áll a CIG igazgatási költsége - az induló biztosító, a sok új értékesítés magyarázza.
A következő hónapok teljesítményét nagyban meghatározza, hogy a CIG a második félévben volt erős az elmúlt években. Tavaly az első félév 8 milliárdos díjbevétele szeptember végére 15, december végére 26 milliárd forintra nőtt. A biztosító bizakodó e tekintetben, még akkor is, ha társaság rendszeres díjas biztosításainak döntő része éves díjfizetésű. A vezérigazgató szerint egyelőre azzal számolnak, hogy a piaci átlag alatt, 10 százalék körül lesz a visszavásárolt biztosítások részaránya. Ez rendszerint a szerződések 3. évétől indul meg, ám a CIG-et védi, hogy ügyfélköre az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkezik - az éves átlagdíj a CIG-nél kétszerese - 500-600 ezer forint - a piac átlagdíjának.
Forrás: Napi Gazdaság
Kompenzálja fizetését a gyerek biztosítása?
2011 szeptember 01.
Kategória:
Életbiztosítás
Kompenzálja fizetését a gyerek biztosítása?
Szeptember elsején megkezdődik az új tanév, a legtöbb óvodás- és iskoláskorú gyermek újra valamelyik intézményben tölti a hétköznapok jelentős részét. Fontos tudni, hogy létezik állami gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás, ami minden gyermeknek alanyi jogon jár, de az általa nyújtott térítés nem fedezi teljes mértékben a várható kiadásokat. Ezért mindenképp érdemes tájékozódni a szélesebb körű, és nagyobb térítési összegű piaci biztosításokról, hogy megfelelően fel legyünk készülve a váratlan esetekre.
Gyermekeit minden szülő biztonságban szeretné tudni. Állandó odafigyeléssel és a legkülönbözőbb biztonsági eszközökkel óvja őket otthon, az autóban és ahol csak lehet, de még így sem kerülhetők el a kisebb-nagyobb sérülések. A gyerekek szerencsére szeretnek mozogni, játszani, és óhatatlanul előfordulhat baleset. Ha megelőzni nem is lehet, de anyagilag fel lehet készülni a sérülésekkel, balesetekkel járó kórházi vagy egyéb gyógykezelésekre, az ápolásra fordított idő miatt kieső bevételek pótlására, hogy szükség esetén a lehető legtöbbet megtehessük bajba jutott gyermekeinknek.
Az állami gyermekbiztosítás általa nyújtott térítés - maradandó egészségkárosodásra 300 000 forint, csonttörésre pedig 3000 - nem fedezi teljes körűen az esetleges kiadásokat. Érdemes ezért kiegészítő biztosítást kötni, ami lehetővé teszi, hogy ha bármi történik, a pénz ne állhasson a gyógyulás és a gondoskodás útjába.
A magánbiztosítóknál köthető kiegészítő biztosítások magasabb biztosítási összegekkel köthetőek meg, mint amit az állami ellátórendszer garantál, ráadásul sokkal inkább a család igényeihez lehet szabni a feltételeket, mint az egységes, alanyi jogon járó biztosítás esetében.
Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet-, és bankbiztosítási üzletágának vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy gyermekünk gyógykezelése olyan többletköltségekkel jár, amelyekre külön biztosítás híján nem lenne fedezetünk. Gyakran előfordul például, hogy az egyik szülő táppénzre megy, hogy a beteg gyermek mellett lehessen, ilyen esetekben a kieső bevételek pótlására a kiegészítő balesetbiztosítás megfelelő megoldást nyújt. Ilyenkor ugyanis a biztosító napi térítést nyújt a szülőnek az ápolás ideje alatt.
"További megterhelést jelenthet az utazások, gyógyszerek, speciális étrend miatti kiadások finanszírozása. Ezen anyagi terheket, ha teljes mértékben pótolni nem is, viszont enyhíteni tudja a műtét és a kórházi napi térítés címén kapott biztosítói térítés" - sorolja Kurucz, hogy mire érdemes felkészülni.
Több biztosító élet- és egészségbiztosítása terjed ki ilyen helyzetekre, egy gyermekünkre szabott csomag ára ráadásul egyáltalán nem luxus, "egy mozijegy ára havonta" - mondja a K&H szakértője. Ezek a biztosítások ráadásul minden fajta ellátás esetén - akár műtétnél is - több százezer forintos térítést is biztosítanak a gyermek számára.
Forrás: Privátbankár
Magánszemély által kötött életbiztosítás adózása
2011 augusztus 10.
Kategória:
Életbiztosítás
Magánszemély által kötött életbiztosítás adózása
Az életbiztosításokat széles választékban és sajátos (egyedi) konstrukciókban kínálják a különböző biztosító társaságok, hiszen ezek különböző pénzügyi, biztosítási termékek. A klasszikusnak nevezhető életbiztosítás egy olyan szerződés, amelyben egy meghatározott összeg (díj) rendszeres fizetése fejében a biztosító vállalja, hogy a kedvezményezettnek egy fix összeget, vagy meghatározott járadékszerű jövedelmet fizet a biztosított halála esetén. A biztosítási kötvény tulajdonosa, az a természetes vagy jogi személy, aki a szerződést aláírja, a biztosítási díjat fizeti és a kedvezményezettet (kedvezményezetteket) megnevezi. A biztosított az, akinek a halálához vagy más életeseményéhez a biztosítási esemény (jelen esetben a halál) bekövetkezése köthető. A kedvezményezett az, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult. Kedvezményezett lehet megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, ezek hiányában a biztosított örököse, elérési biztosításnál maga a biztosított.
Az életbiztosításoknak általában két alapvető formáját szokták megkülönböztetni:
- a halál esetére szóló, vagy kevésbé riasztó kifejezéssel kockázati életbiztosítást, és
- az elérési biztosítást.
Természetesen a különböző életbiztosítási termékek ezektől a tiszta konstrukcióktól általában eltérnek, mert kombinálják és befektetéssekkel vegyítik a gyakorlatban.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 65.§-a előírja, hogy kamatjövedelemnek kell tekinteni a magánszemély
a) biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból,
b) életbiztosítási szerződés alapján, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatása címén
megszerzett - egyébként nem adómentes - bevételének azt a részét, amely meghaladja
1. a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) - kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta -,
2. az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak)
összegéből a kivont díjtartaléknak (ideértve e törvény alkalmazásában a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítástechnikai tartalékát is) a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét azzal, hogy nem alkalmazható e rendelkezés azon bevételre, amelyre jogosító biztosítási szerződés díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta, valamint azon bevételre, amelyre jogosító életbiztosítási szerződés más - nem magánszemély - által fizetett díja vagy díjának egy része adómentesnek minősült, és a magánszemély - a szerződés átalakításával lehetővé vált díjtartalék-kivonásig - a díj, mint egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg, továbbá azzal, hogy a díjtartalék ismétlődő kivonása esetén az ismételt arányosítást a befizetett díjaknak a korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére kell elvégezni.
Mit jelent ez?
Mivel a törvény szövege a nem adómentes kifizetésekről beszél, illetve annak hányadáról, először meg kell nézni, mi az, ami adómentes?
A kockázatok viselése körében adómentes
a) biztosító szolgáltatása, - kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet-pótló kártérítést, kivéve továbbá az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott, a b)-c) pontban nem említett szolgáltatást, valamint az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta, -
b) haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása,
c) nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott nyugdíj-szolgáltatása,
címén megillető bevétel. (Lásd szja-törvény 1. számú melléklet 6.6. pont)
Tehát továbbra is adómentes biztosítási szolgáltatás: a halál, baleset, betegség bekövetkezése esetén kifizetett biztosítói díj. (A kórházi napidíj az már nem, de eddig sem volt az!)
Kamatjövedelemnek minősül valamennyi életbiztosításból származó nem mentes szolgáltatás, a maradékjog címén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett díjakat.
Maradékjog a visszavásárlás – a díjtartalék 75-85% kifizetése, - s ezzel a szerződés megszűnik. Amennyiben a magánszemély a maradékjogával élve a szerződésből pénzt von ki, adóköteles jövedelemnek a kivont díjtartalék a kivonás előtti díjtartalékhoz arányosított részét kell tekinteni. Az előzőek szerint megállapított nyereség általános adókulcsa 16%, de vannak könnyítések. A kiszámított hozam feleződik, és 10 év után nem adózik, ha a pénzkivonás mértéke 100%, azaz megszűnik a maradékjog érvényesítésével a biztosítási kötvény. Magyarul 5 év után a hozam 50%-a után kell az adót megfizetni, a biztosítás 10 évfordulója után pedig nem kell a kamatjövedelem adóját megfizetni.
Amennyiben a biztosítási szerződés nem szűnik meg a díjtartalék kivonásakor, akkor a hozam fele után fizetünk adót, ha a pénz kivonása előtti négy évnél régebben befizetett biztosítási díjunk terhére és az erre arányosan számított hozam terhére történik.
Ha a biztosítási szerződés nem szűnik meg és a pénz kivonása az ezt megelőző hat évnél régebben befizetett biztosítási díjunk terhére arányosított hozam terhére történik, akkor nem kell adót fizetni.
Az általános számítás: kivont díjtartalék / kivonás előtti díjtartalék * befizetett díjak.
A díjtartalék az ügyfél által befizetett díjakból a biztosító későbbi kifizetéseire felhalmozott pénzösszeg.
Számítása: az adott évben/években befizettet díj - biztosítói költségek = díjtartalék
A biztosítói költségek: kockázati díj, adminisztrációs díj, nyereség, jutalék stb.
Tehát soha nem fog egyezni a díjtartalék a magánszemély által befizetett biztosítási díjak összegével.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 84/G.§-a (3) bekezdése értelmében az adó mértéke nulla százalék a 65. § (1) bekezdés d) pontjában említett esetben, ha a biztosítási szerződés megkötése 2006. szeptember 1-jét megelőzően történt. De ennek az is a feltétele, hogy nem lehet ezt a szabályt alkalmazni, a díjtartalék azon részének és azzal arányos hozamának kivonására, amely a szerződés szerint elvárt díjon felüli díj (így különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívül díj) 2010. december 31-ét követő befizetése révén keletkezett. Az utóbbi díjbefizetések tekintetében a szerződéskötés napjának a 2010. december 31-ét követő első befizetés napját kell tekinteni.
Ha a szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötték és az szja törvény arról külön nem rendelkezik az előbbiek szerint, a 2006. augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre az e törvény 65. §-ának a 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Akkor még a kamatból származó jövedelem adója nulla százalék volt.
Forrás:adoforum.hu
Feléljük, vagy folytatjuk?
2011 július 22.
Kategória:
Életbiztosítás
Feléljük, vagy folytatjuk?
A magán-nyugdíjpénztár folytatásának is tekinthető programot dolgozott ki a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. azok számára, akik hamarosan megkapják a megszűnt magánrendszerbe befizetett pénzük reálhozamát, s hasonló befektetési megoldást keresnek. A cég szakértői szerint elképzelhető, hogy nagy áttörés lesz a hazai életbiztosítási piacon. A biztosítók már egyszeri kis befizetésből és néhányezer forint havi díjból is kiszámítható nyugdíjas biztonságot garantálnak.
Robbanás előtt áll a hazai életbiztosítási piac, mert a magán-nyugdíjrendszer szétesése óta egyre többen érdeklődnek a nyugdíjas évekre szóló ajánlatok iránt. A huszonöt biztosítóval szerződött CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. szerint a jelenlegi 1,3 millió öngondoskodó megtakarítás a többszörösére ugorhat, ha elkezdődik a magánrendszerbe korábban befizetett nyugdíjtartalékok reálhozamának kifizetése. Annak ellenére, hogy sokan szinte azonnal felélik majd az egyszeri nagyobb összeget, lesznek, akik folytatnák valamilyen formában a nyugdíjas éveikre szánt előtakarékoskodást, mert egyre többen felismerik, hogy nem szolgáltathatják ki időskori anyagi biztonságukat kizárólag egy, a mindenkori állami nyugdíjrendszernek. A legtöbb biztosító felkészült a „rohamra”, a CLB pedig összeállította a cégnél összefutó ajánlatokból a legjobb konstrukciót, figyelve arra, hogy már néhány ezer forintos havi befizetés is megbízható megtérülést garantáljon. Az előzetes felmérések szerint a legtöbben az örökölhető és egy egész család számára biztonságot jelentő megoldásokat keresik, de egyre többen kérnek információt az egyszerűbb, havi pár ezer forintos befizetésből megalapozható nyugdíjbiztosításokról, hosszú lejáratú felvett hitelek mellé, vagy éppen az unokákra megköthető biztosításokról.
Becslések szerint, az állami nyugdíjrendszerbe visszatért mintegy 3 millió egykori magánpénztári tag átlagosan 80 ezer forintos – 50-300 ezer forint közötti – reálhozamot vesz fel. A kisebb összegű kifizetéseket vélhetően szinte azonnal felélik az emberek, a CLB azonban felkészült a 80-90 ezer forinttal jelentkező ügyfelekre is. A cég portfóliójában vannak olyan konstrukciók, amelyek havi 5-6 ezer forintos díj mellett, 10 év alatt 6-700 ezer forint össz befizetés után, a hozammal kalkulálva akár 1 millió forint feletti kifizetéseket eredményezhetnek úgy, hogy közben a teljes futamidő alatt az életbiztosítások teljes szolgáltatásait - halál, rokkantság esetén kifizetések, a család anyagi biztonsága tragédia esetén, stb. - is nyújtják. A 80-90 ezer forintos nyugdíjpénztári reálhozamból be lehet fizetni az első év teljes díját, s ez további kedvezményt jelent, ráadásul a következő évektől át lehet állni havi fizetésre.
Azoknak, akik 200 ezer, vagy ennél több kifizetésre számítanak, a CLB kombinált lehetőséget kínál, amelyből mindenki a számára legelőnyösebb életbiztosítást és megtakarítást választhatja ki. A pakett tartalmaz egyszeri díjas biztosítást is, amelyben egy díj ellenében 10, vagy több éves konstrukciókban is bent lehet tartani a pénzt. Ebben a konstrukcióban nincs szükség további befizetésre, a futamidő lejáratakor fel lehet venni a hozamokkal növelt összeget, miközben az életbiztosítás feltételei is megvalósulnak Ebben a kategóriában is választható az egyszeri, akár több évre szóló díj befizetése, s a későbbi havi fizetésre való áttérés. Ekkor a hozam már 2-3 millió forint is lehet a lejáratkor.
A CLB ajánlata szerint havi 8 ezer forinttól már nyugdíjbiztosítás is köthető, sőt ez az összeg az, amelyből már a gyerekek, unokák jövőjéről, pályakezdéséről is lehet gondoskodni.
A 300 ezer forint és annál nagyobb összeg egyszeri befizetéséből nyugdíjbiztosítást is lehet kötni, s ezzel az eredeti célra fordítható az időskorra szánt összeg úgy, hogy közben a nyugdíjbiztosítás előnyeit is garantálja a szolgáltató. Ez a konstrukció az állami nyugdíjakkal szemben örökölhető, és a hozama kiszámítható, folyamatosan figyelemmel lehet kísérni, s a későbbiekben esetleg meg lehet toldani további befizetésekkel.
A jövő nemzedéke, a gyerekekről gondoskodó biztosítás pedig ilyen összeghatártól már szép hozamot termelhet az új generációnak.
Nincs elég nyugdíjmegtakarítás a biztosítók szerint
2011 május 31.
Kategória:
Életbiztosítás
Nincs elég nyugdíjmegtakarítás a biztosítók szerint
Azok sem készülnek fel kellőképpen a nyugdíjas éveikre, akik ezt anyagi helyzetüknél fogva megtehetnék. A nyugdíj és befektetés jellegű életbiztosítások után ugyan van érdeklődés, de a legtöbben nem jutnak el a szerződés megkötéséig. A biztosítók is érzik ezt a visszafogott lelkesedést termékeik iránt, 111 ezer szerződéssel volt kevesebb március végén, mint egy évvel korábban- írja a Világgazdaság.
A második pillérből kiszakadt ügyfelek várhatóan újabb megtakarítási formák után nézhetnek, amivel pótolhatják a kiesett kötelező magánnyugdíjpénztár által nyújtott biztonságot, ilyenek lehetnek az élet-, illetve nyugdíjbiztosítások - mondta el a lapnak Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító élet- és bankbiztosítási vezérigazgatója.
Az új ügyfelek viszont még hiányoznak a piacról a tavalyi 2,08 milliós szerződésszám idén márciusra 1,96 millióra csökkent. A sok kimenő állományt nem tudják pótolni az új szerződések - magyarázta Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának vezetője. Hiába ismerik fel sokan az öngondoskodás fontosságát, de a magyarországi pénzügyi kultúra hiányosságai miatt nem jutnak el ezek a felismerések konkrét cselekvésig, Bartha Viktória, az Aegon életbiztosítási vezérigazgató-helyettese szerint.
Kevesen tudják félretenni fizetésik 10 százalékát, ennyi lenne szükség a biztos nyugdíjas kori megtakarítások megteremtéséhez. Ami érthető azok körében, akik havi 80-100 ezer forintot keresnek, viszont sokan mások sem teszik ezt meg, pedig lenne rá lehetőségük.
Forrás: Pénz Centrum
Kevesen kötnek biztosítást halál esetére
2011 április 06.
Kategória:
Életbiztosítás
Kevesen kötnek biztosítást halál esetére
Magyarországon kevesen kötnek szerződést biztosítókkal halál esetére - írta szerdai számában a Világgazdaság. A napilap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adataira hivatkozva azt írta: míg 2002-2003 környékén jóval több mint félmillió ilyen szerződés létezett, tavaly már csak 385 ezer embernek volt halálesetre szóló életbiztosítása. A biztosítási összegek is alacsonyak, sokan csak olyan kockázati életbiztosítást kötnek, amely legfeljebb a temetési költségekre elég.
A lap szerint az úgynevezett kockázati életbiztosításoktól való idegenkedés legfőbb oka, hogy az emberek kidobott pénznek érzik a díjakat. Az ilyen biztosításokba áramló pénzek nagy részét a biztosítók valóban lenyelik, tavaly például 17,5 milliárd forintnyi díjbevételre mindössze 4,65 milliárd forint kárkifizetés jutott. Fordulatot hozhat a piacon, ha a biztosítók olyan konstrukciókat alakítanak ki, amelyek díjvisszafizetést garantálnak a futamidő végén - írta a Világgazdaság.
Robbanás előtt az életbiztosítási piac
2011 március 16.
Kategória:
Életbiztosítás
Robbanás előtt az életbiztosítási piac
A biztosítókhoz menekülnek azok, akik nem látnak öregségükre megoldást a nyugdíjrendszerben Milliárdos üzleti lehetőség előtt állnak a biztosítók, mert úgy tűnik, életbiztosításba menekülnek a hazai nyugdíjrendszerben bizalmukat vesztett emberek.
A szakértők szerint a jelenlegi 1,3 millió öngondoskodó életbiztosítás a többszörösére ugorhat és jelentősen átalakulhat. A magánnyugdíjrendszer szétesése óta egyre többen érdeklődnek a nyugdíjas évekre szóló ajánlatok iránt. Megbízható portfoliót már néhány ezer forintos havi befizetés is garantálhat – olvasható egy biztosítási alkusz legfrissebb piaci összegzésében Robbanás előtt áll a hazai életbiztosítási piac, új és régi ügyfelek tízezreit szerezhetik most meg azok a szolgáltatók, amelyek a legjobb öngondoskodási konstrukciókat kínálják a biztosítási piacon.
A magyarázat a nyugdíjrendszerre terelődött figyelem és az annak kapcsán az emberek fejében elindult gondolkodás lehet. Legalábbis az öngondoskodásra alkalmas biztosítások iránti meredeken emelkedő érdeklődés a magánnyugdíjpénztárak szétesése óta és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos változások miatt tapasztalható – írja közleményéban a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. A huszonöt biztosítóval szerződött cég kommunikációs igazgatója, Németh Péter tapasztalatai szerint megtörtént az áttörés, amire vártak a biztosítók: az emberek kénytelenek voltak felismerni, hogy nem szolgáltathatják ki időskori anyagi biztonságukat kizárólag egy mindenkori állami nyugdíjrendszernek.
Elképzelhető, hogy néhány hónapon belül akár a duplájára emelkedik a jelenlegi 1,3 milliós életbiztosítási szerződés állomány. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne igény az állami nyugdíjra, de tény, hogy az utóbbi időben tömegével emelkedett az öngondoskodás iránti érdeklődés. A legtöbben az örökölhető és egy egész család számára biztonságot jelentő megoldásokat keresik, de egyre többen kérnek információt az egyszerűbb, havi pár ezer forintos befizetésből megalapozható nyugdíjbiztosításokról, hosszú lejáratú felvett hitelek mellé, vagy éppen az unokákra megköthető biztosításokról. A hazai biztosítók készen állnak már rég óta az ügyfelek fogadására, de az évtizedekkel ezelőtti rossz kezdés – házaló, képzetlen biztosítási ügynökök által megrongált termék imázs, drága, magas jutaléktartalmú konstrukciók – után nehéz volt elmozdítani holtpontjáról a közvélemény hozzáállását az életbiztosítási termékekhez.
Most azonban, amikor számos változás történt az állami nyugdíjrendszerben, az emberek felismerték, hogy érdemes komolyan foglalkozni az öngondoskodás kérdésével, s lemásolni a gyakran irigyelt Nyugat-európai mintát – mondta Németh, az elmúlt hetekben tapasztalt hazai változásokra utalva. Ezekben az országokban sem kizárólag az állami nyugdíjból élnek kiegyensúlyozott anyagi biztonságban az idősebb emberek. A jómódú nyugdíjasok titka az életük során megkötött és idős korukra lejáró különbféle biztosításokban, megtakarításokban keresendő. Ez számos országban természetes életforma, s az ott élők el sem tudják képzelni, hogy csak az államra számítsanak. Az internet korában pedig már Magyarországon is könnyedén megtalálható, összehasonlítható és meg is köthető a számunkra legkedvezőbb konstrukció – szögezte le a kommunikációs igazgató.
Újra népszerű a unit-linked
2010 szeptember 21.
Kategória:
Életbiztosítás
Újra népszerű a unit-linked
Az európai biztosítási piacon már 2009-ben megállt a zsugorodás, 2010-ben pedig a gyorsjelentések tanúsága szerint erős lendületet vett a piac. Magyarországon 2009-ben folytatódott ugyan a mélyrepülés, 2010 első felében azonban már – nem kis részben az újra népszerű unit-linked konstrukcióknak köszönhetően – idehaza is nőttek a bevételek.
A gyászos 2008-as év után, amikor az európai biztosítási piacról az előző évhez képest 124 milliárd euró tűnt el, 2009-ben a piac zsugorodása lényegében megállt: az öreg kontinens biztosítóinak össz-díjbevétele 1054 milliárd euró volt, ez pedig már csak négymilliárd euróval marad el az egy évvel korábbitól. A 2008-as visszaesésért felelős, 60 százalékos piaci súlyú élet üzletágban 2009-ben már nőtt a bevétel.
Európa: az egyszeri díjas termékek aranykora
Az életbiztosítás ágazatban a négy legnagyobb európai piac az egyesült királyságbeli, a francia, a német és az olasz, ezekről származik a teljes európai díjbevétel közel háromnegyede. A csatorna túloldalán romlott, Franciaországban, Németországban és Olaszországban javult a helyzet – döntően az egyszeri díjas termékekből származó bevételek emelkedése miatt.
A nem-élet ágban – ha csak kis mértékben is, de – visszaestek a bevételek 2009-ben. Ez a szakmai szövetség szerint a válság hatásának tudható be: a háztartások és a cégek egyaránt csökkentették kiadásaikat, sok biztosítást lemondtak, másokat pedig olcsóbbra cseréltek.
A nem-élet üzletág díjbevételének mintegy 30 százalékát adó járműbiztosítások piacán nemcsak Magyarországon, de európai viszonylatban is igen erős a verseny. A 2009-es visszaesés – a teljes díjbevétel hárommilliárd euróval, 124 milliárd euróra csökkent – részben az autópiac zsugorodását tükrözi: az ACEA adatai szerint 2009-ben az újautó-eladások száma 6 százalékkal csökkent az öreg kontinensen az előző évhez képest (a 2008-as 8 százalékos éves mínusz után). A „motor” ágazat motorja ugyanaz a négyes, amely az élet ágát is „húzza”, nagyjából a teljes bevétel 60 százalékát adva.
Az egészségbiztosítások Németországban és Hollandiában a legnépszerűbbek: a 2009-ben 100 milliárd eurós európai piacon a két ország együtt több mint kétharmados részesedéssel bír.
A részvényárfolyamoknak a 2009. márciusi mélypontok utáni emelkedésével a biztosítók befektetési portfoliója is javult: a CEA becslése szerint az európai társaságok befektetéseinek összértéke 2009 végén 6800 milliárd euró volt, 300 milliárd euróval több, mint egy évvel korábban. (2008-ban konstans árfolyamon számítva 8 százalékkal esett a portfoliók összértéke.)
Több milliárd (eurónyi) ok a bizakodásra
A kora őszi lapzártakor 2010-es európai ágazati adatok még nem álltak rendelkezésre, de a piacvezetők első féléves eredményei egyértelműen arra utaltak, hogy a szektor erőteljes lendületet vett. Az Allianz életbiztosítási díjbevétele például 19 százalékkal nőtt 2009. január-júniushoz képest (a teljes bevétel 12 százalékkal, 56 milliárd euróra emelkedett); a legnagyobb európai biztosító az egy évvel korábbit közel 40 százalékkal meghaladó, 2,67 milliárd eurós adózott eredményt könyvelhetett el.
Az ING biztosítási divíziójának díjbevétele hat százalékkal, 15 milliárd euróra csökkent ugyan, ám ezt több mint ellensúlyozta a befektetéseken elkönyvelt, az egy évvel korábbit 263 százalékkal meghaladó, 4,91 milliárd eurós bevétel. A legalsó sorban sikerült az előjelváltás: a 2009 első félévében elkönyvelt 950 millió eurós veszteség után egy évvel később már 68 millió eurós pluszról számolhatott be a társaság. (A Forbes listáján az ING a csoportszintű – a banki tevékenységet is magába foglaló – bevétel-adtokkal szerepel.)
Az Aegon adózott eredménye az egy évvel korábbi 334 millió eurós veszteség után 2010 első felében 785 millió euróra rúgott, az Aviva pedig 21 százalékos üzemieredmény-növekedésről számolt be. Az Axa adózott eredménye 28 százalékkal, 944 millió euróra csökkent ugyan, de egy egyszeri tétel miatt: az egyesült királyságbeli (részlegesen eladott) élet divízió veszteségeire a társaság közel másfél milliárd eurós tartalékot képzett.
Magyarország, 2009: tovább lefelé
A hazai biztosítási piacnak nem Európa mutatta az irányt 2009-ben: a Magyarországon működő társaságok bruttó díjbevétele a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) adatai szerint a 2008-as 4,23 százalékos csökkenés után 7,32 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A piac mérete 825 milliárd forintra zsugorodott, ami nagyjából a 2006-os szintnek felel meg.
A 2009. április 1-jén a Groupama és az OTP Garancia egyesülésével létrejött Groupama Garancia 2009-ben már a piac harmadik számú szereplője volt az Allianz és a Generali-Providencia mögött (és ezt a pozíciót 2010 első felében is megtartotta).
Az életbiztosítási ágban 2009-ben a bruttó díjbevétel 411 milliárd forint volt, ami év/év alapon közel 11 százalékos csökkenést jelent. A unit-linked biztosítások díjbevétele 13,1 százalékkal, ezen a kategórián belül az egyszeri díjas termékeké 26 százalékkal esett vissza a 2008. évihez képest.
A nem-élet ágban kisebb, „mindössze” 3,5 százalékos volt a visszaesés 2009-ben. Az erősödő árversenynek köszönhetően 3,5 százalékkal csökkentek a kgfb-díjbevételek is. (A kötelező és a casco-biztosítások adták a nem-élet bevételek 52 százalékát.)
Fordulat az első félévben
2010-ben aztán a magyar biztosítási piac is megtalálta az élesztőt: az év első hat hónapjában az együttes díjbevétel megközelítette a 443 milliárd forintot, ami éves összevetésben 8 százalékos bővülést jelent. Míg 2009 egészében a MABISZ-tagok közül csupán négynek nőtt év/év alapon a díjbevétele, addig 2010 első hat hónapjában ez a mutatvány már 18 társaságnak sikerült. A tízmilliárd forintot meghaladó díjbevételt elkönyvelő biztosítók közül a legnagyobb mértékű, közel 110 százalékos növekedést a Magyar Posta Élet könyvelte el, az Allianz pedig 21 százalékos növekedéssel erősítette meg piacvezető pozícióját. Az ING bevétele közel hét százalékkal csökkent – a társaság továbbra is az első számú életbiztosító, de az Allianz lemaradása 2010 első félévében már csupán kétmilliárd forintra rúgott…
|
|
Az európaihoz hasonlóan a magyar piacot is az életbiztosítások, mindenekelőtt az egyszeri díjas termékek, illetve az eseti befizetések húzták 2010 első hat hónapjában. A 227,6 milliárd forintos teljes bruttó díjbevétel közel 40 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. Befektetéshez kötött (unit-linked) termékeket 151 milliárd forint értékben vásároltak az ügyfelek vásároltak az ügyfelek, így ez a kategória adta az élet ág bevételének kétharmadát. Az egyszeri díjas, illetve eseti befizetésekből befolyt bevétel 2010 első félévében 94,7 milliárd forint volt, ez az előző év hasonló időszakához képest közel 88 százalékos növekedést jelent. A unit-linked biztosítások költségmutatói immár nyilvánosak (a MABISZ honlapján frissül folyamatosan a lista), de az, hogy ezek a néhány hónapja még sok ügyfélnek komoly fejfájást okozó termékek újra népszerűek lettek, talán inkább a betéti kamatok csökkenésének és a válságból való kilábalással erősödő kockázatvállalási kedvnek tudható be.
Még a leszálló ágon
Az élet ág erősödésével párhuzamosan a nem életbiztosításokból származó díjbevételek 2010 első félévében több mint hat százalékkal csökkentek. A kötelező gépjármű felelősség biztosítások (kgfb) díjbevétele az első félévben 64 milliárd forint volt, közel négymilliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az új szabályozás szerint a biztosítóváltás immár a szerződéskötés évfordulójához kapcsolódik, ez azonban a hazai autópiac szerény dinamikáját figyelembe véve egy ideig még nemigen befolyásolja az év végi kampányok intenzitását. (Nagyobb változást hozhat, hogy 2011 januárjától nem a hengerűrtartalom, hanem a teljesítmény lesz a meghatározó.)
Az ingatlanbiztosítások területén megfordulni látszik egy pozitív trend: míg a biztosított lakásállomány 2001 és 2008 között folyamatosan nőtt, addig 2009-ben 30 ezerrel, 2010 első félévében pedig további 26 ezerrel csökkent a biztosítással rendelkező lakások száma. 2010 júniusának végén a 4,298 millió magyarországi lakásból 3,024 millió volt biztosítva. A május-júniusi árvíz- és viharkárok után talán újra sokan elgondolkodnak: lehet, hogy havi néhány ezer forint mégiscsak megéri, hogy biztosítva legyen a fejünk fölött a fedél…
Forrás: Ecoline.hu