Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad

Havi pár ezer forint csupán, és biztonságos lesz az időskorod. Nem csalás, nem ámítás: ez a nyugdíjcélú biztosítás!

Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad! Nem számít, hány éves vagy, a felkészülést nem tudod elég korán kezdeni. Ha szeretnéd, hogy elég pénzed legyen aktív korod után is, akkor a nyugdíjcélú biztosításokat neked találták ki.

Hogy működik?

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) nyugdíjcélú életbiztosításokat azoknak érdemes választani, akik hosszú távú és magasabb hozammal kecsegtető befektetést keresnek, és nem ijednek meg attól, hogy az árfolyamok ingadozása időlegesen akár negatívan is hathat a befektetésükre, plusz hajlandóak évente egy megadott összeget erre a célra folyamatosan megtakarítani. „Ez az életbiztosítási forma rendkívül rugalmas: a biztosított maga döntheti el, milyen eszközökbe fekteti a pénzét, illetve később is van lehetősége ezen változtatni” – mondja Czakó Karolina, a CIG Pannónia Életbiztosító NyRt. munkatársa.

A nyugdíjcélú életbiztosításoknak olyan sok előnye van, hogy az már szinte túl szép. Rendszeres megtakarítási lehetőségről van szó, aminek eredményeképp hosszabb távon akkor is jelentős tőke halmozható fel, ha havonta viszonylag kis összeget rakunk félre. Másrészt nemcsak magánszemély gondoskodhat a saját nyugdíjáról, de cégek, vállalkozások is hozzájárulhatnak munkavállalóik vagyonának gyarapodásához, kedvező adózási feltételek mellett.

Lássuk a további előnyöket is, pontokba szedve:
– kamat- és árfolyamnyereség-adótól mentes megtakarítási lehetőséget jelent;
– örökölhető: a biztosított halála esetén a megjelölt kedvezményezett jogosult a biztosítás haláleseti szolgáltatására;
– kiegészítő biztosításokkal a termék hozzásegít ahhoz, hogy felkészüljünk váratlan eseményekre.
Ha eddig jutottál az olvasásban, talán benned is felmerül az óvatos kérdés: oké, ez mind szép és jó, de nincs itt valami trükk? Vagy nem nagyon drága ez az egész?

Akár havi 5000 forinttal is elkezdhető

A szakértő szerint bármilyen kis összegű megtakarítással részben el tudjuk érni a kívánt célt. Akár havi 5000 Ft-tal is el lehet kezdeni a nyugdíjkiegészítést. „Ha ezt valaki fiatal korától teszi meg, a nyugdíjkorhatár elérésekor már havi néhány ezer forintos megtakarítás is jelentős tőkét fog eredményezni” – mondja Czakó Karolina. Hozzátette azonban, hogy havi 15 000 – 20 000 forintos megtakarítás számít ideálisnak, ha az ember már egy komolyabb összeget szeretne idős korára megtakarítani.

A munkavállalók életbiztosításának kifizetése a vállalkozások számára adómentes és költségként elszámolható lehetőség. Igaz, a pénz felvételekor már a hatályos adószabályoknak megfelelően a munkavállalónak be kell fizetnie a közterheket. Az életbiztosítás további előnye, hogy nem része a hagyatéknak, így nemcsak az öröklési illeték nem terheli, de hagyatéki eljárás nélkül, azonnal hozzáférhető.

Forrás: NLC.hu

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
Mennyit ér egy ember élete?
2012 szeptember 19.
Kategória:
Életbiztosítás

 

Mennyit ér egy ember élete?

A kockázati biztosítással a család eltartója, vagy eltartói relatíve olcsón vásárolhatnak védelmet egy váratlan katasztrófa esetére, amely nem csak hogy a családfő elvesztését jelentené, de rendkívül nehéz pénzügyi helyzet elé is állítaná a családot. A biztosítási összeg meghatározásához több módszert alkalmazhatunk, például az "emberi élet értékének" kiszámítását, ami természetesen nem keverendő össze egy ember valódi értékével, hiszen az pénzben nem kifejezhető.

Egyszerű hüvelykujj szabály

A kockázati biztosítás összegét a piacon elterjedt hüvelykujj szabály szerint a biztosított nettó éves jövedelmének ötszörösében érdemes megállapítani, tehát egy havi 142 ezer forintot kereső embernek (nagyjából ennyi idén az átlagos nettó bér) 8,5 millió forintra érdemes kötnie haláleseti kockázati biztosítást.

Egy fokkal összetettebb hüvelykujj szabály már sávosan lövi be az ajánlott díj maximumát az életkor alapján. E szerint egy 20-30 év közötti személynek például a bruttó jövedelmének 20-szorosára, egy 30-40 közötti személynek 16 szorosára, egy 40 és 50 közöttinek az éves bruttó jövedelmének 12 szeresére, egy 50 és 60 közötti személynek pedig legfeljebb nyolcszorosára érdemes alapesetben biztosítást kötnie.

Ennél azonban jóval szofisztikáltabb módszerek is léteznek a biztosítási összeg pontos megállapítására, a kalkulátorok azonban a tapasztalatok szerint a hüvelykujj szabály által megállapított összeghez közeli összeget állapítanak meg általában.

Kalkulálás az igények szerint

Mindenekelőtt a biztosítottnak érdemes végig gondolnia, milyen célból köt biztosítást. Egy egyedülálló, hitelekkel nem rendelkező ügyfél számára például egészen más szempontokat érdemes mérlegelnie, mint egy több gyerekes családfőnek, ahol a család ráadásul komoly adóssággal is rendelkezik. A biztosítási összeg megállapításánál érdemes figyelembe venni például, hogy milyen éves jövedelemre lenne szüksége a biztosított élettársának, illetve gyerekeinek (ide értve a mindennapi kiadások mellett többek között a későbbi iskoláztatás költségét is), és hány évre szeretné a kieső jövedelmet pótolni. A biztosítási összeg szempontjából ezzel összefüggően fontos, hogy mekkora a biztosított éves jövedelme, de a háztartás zavartalan működéséhez az is érdekes, mekkora az élettárs jövedelme, illetve a család megtakarítása.

A biztosítottnak el kell döntenie, a biztosítás fedezze-e a család valamennyi adósságát, ide értve a jelzáloghiteleket (a jelzáloghitel felvételéhez sokszor a bank is előírja a biztosítás megkötését) és egyéb fogyasztási hiteleket. A diákhitelt nem érdemes figyelembe venni, mivel az nem öröklődik. A biztosítottnak nem árt számításba venni a biztosítási összeg megállapításakor a temetkezési költségeket is, ide értve az örökösödéssel kapcsolatos esetleges költségeket.

Ahogy múlnak az évek, egyre több új felelősség, nagyobb hitelek, több gyerek, új munka, szükségessé tehetik a biztosítási összeg változtatását, leginkább növelését. E célból egyes biztosítók felkínálják időközönként a biztosítási díj és összeg emelését, valamit a legtöbb biztosító évente ajánl fel összegemelést indexálás formájában, noha ez utóbbi inkább az érték megőrzését szolgálja. A biztosított így az újabb terhek, vagy a több gyerek okán később akár újabb biztosításokat köthet még a régi mellé (vagy helyett), ahol a biztosítási összeg kalkulálásánál már figyelembe érdemes venni a meglévő biztosítási összeget is.

Bár a kockázati biztosítások alapvetően arra az esetre nyújtanak védelmet, ha a biztosított elhalálozik, számos olyan kiegészítő biztosítás létezik, amelyek egyéb nehéz helyzetekben (például munkahely elvesztése, egészségügyi problémák) szolgálnak védelemmel.

Emberi élet értékének kiszámítása

Az Egyesült Államokban és Indiában elterjedt számítási módszer szerint "emberi élet értéknek" (human life value, HLV) nevezik a kockázati biztosítás ideális biztosítási összegét, noha természetesen az emberi élet valódi értékét nem lehet pénzben kifejezni. A HLV értéke általánosságban egyenlő a biztosított jövőbeli jövedelmének jelenértékével, vagyis minél jobban keres valaki, és minél fiatalabb, annál magasabb lesz a gazdasági "értéke". A biztosítási összeg számításához használt HLV a jövedelemnek csak a családi kasszába áramló részét veszi számításba.

A biztosításnál használt HLV tehát alapvetően a jelenértéke a családfő hozzájárulásának a háztartás költségvetéséhez egészen a nyugdíjkorhatár várható eléréséig (illetve a gyerekek esetében a felnőtt kor eléréséig). A kiszámítása messze nem egységes, az alapja azonban minden kalkulátornak azonos. A HLV kiszámításának alapvetően két megközelítése van, az egyik a családfő teljes jövedelméből indul ki, majd abból a saját magára költött összeget levonva kapja meg a háztartási hozzájárulását, a másik a háztartás és a gyermeknevelés jelenlegi és jövőbeli költségeit összegzi jelenértéken.

Az első módszer esetében meg kell adni a családfő nettó jövedelmét, ide értve a természetbeni bevételeit is (például cafeteria, cégautó, stb.) majd ebből le kell vonni azt, amit magára költ ebből. A maradék a családfő hozzájárulása a családi költségvetéshez. Ennek az összegét időben általában változatlannak tekintik, így a jövőbeli hozzájárulások diszkontálásával számítható ki a HLV.

A második módszer szerint meg kell becsülni, mekkora a háztartás, illetve a gyereknevelés költségének jelenértéke, vagyis a jövőbeli inflációval növelt költségek összege. Másrészt meg kell határozni, összesen hány éve van hátra a családfő hitvesének, illetve a gyerekeknek a felnőtt kor eléréséig.

A legtöbb kalkulátor ad arra lehetőséget, hogy az infláció, illetve a kockázatmentes hozamra adjon becslést a leendő biztosított, amivel megállapíthatóvá válik, hogy a most kifizetendő biztosítási összeg mekkora reálhozamot hozna időközben. Minél magasabb a reálhozam, annál kisebb összeg elég, hiszen a kezdeti biztosítási összeg idővel felértékelődik, és egyre több kiadást fedez. Egyes kalkulátorok ezt az összeget korrigálják a család nettó vagyonával (vagyis megtakarításokkal, vagyoni eszközökkel, és hitelekkel).

A HLV szerinti kalkuláció leginkább a rövidebb távú (például 1-3 éves) biztosítások esetén optimális a biztosítási összeg meghatározásához, amelyet akár folyamatosan lehet meghosszabbítani a HLV újrakalkulálásával. Hosszabb távon a biztosított "életének értéke" a nyugdíj korhatár közeledtével, a hitelek folyamatos törlesztésével és a gyermekek felcseperedésével egyre csökken, így egy 20 éves, a HLV értékén megkötött biztosítás 10 év múlva az akkori igényeknél jóval nagyobb összegre szólhat.

A kockázati biztosítás ideális összegének kiszámításához számos honlap is kínál kalkulátort, ahol az említett adatok megadásával megtudhatjuk mekkora összegre érdemes biztosítást kötnünk. 
 

Forrás: Portfolió hu

 

Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad
2012 február 02.
Kategória:
Életbiztosítás

Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad

Havi pár ezer forint csupán, és biztonságos lesz az időskorod. Nem csalás, nem ámítás: ez a nyugdíjcélú biztosítás!

Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad! Nem számít, hány éves vagy, a felkészülést nem tudod elég korán kezdeni. Ha szeretnéd, hogy elég pénzed legyen aktív korod után is, akkor a nyugdíjcélú biztosításokat neked találták ki.

Hogy működik?

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) nyugdíjcélú életbiztosításokat azoknak érdemes választani, akik hosszú távú és magasabb hozammal kecsegtető befektetést keresnek, és nem ijednek meg attól, hogy az árfolyamok ingadozása időlegesen akár negatívan is hathat a befektetésükre, plusz hajlandóak évente egy megadott összeget erre a célra folyamatosan megtakarítani. „Ez az életbiztosítási forma rendkívül rugalmas: a biztosított maga döntheti el, milyen eszközökbe fekteti a pénzét, illetve később is van lehetősége ezen változtatni” – mondja Czakó Karolina, a CIG Pannónia Életbiztosító NyRt. munkatársa.

A nyugdíjcélú életbiztosításoknak olyan sok előnye van, hogy az már szinte túl szép. Rendszeres megtakarítási lehetőségről van szó, aminek eredményeképp hosszabb távon akkor is jelentős tőke halmozható fel, ha havonta viszonylag kis összeget rakunk félre. Másrészt nemcsak magánszemély gondoskodhat a saját nyugdíjáról, de cégek, vállalkozások is hozzájárulhatnak munkavállalóik vagyonának gyarapodásához, kedvező adózási feltételek mellett.

Lássuk a további előnyöket is, pontokba szedve:
– kamat- és árfolyamnyereség-adótól mentes megtakarítási lehetőséget jelent;
– örökölhető: a biztosított halála esetén a megjelölt kedvezményezett jogosult a biztosítás haláleseti szolgáltatására;
– kiegészítő biztosításokkal a termék hozzásegít ahhoz, hogy felkészüljünk váratlan eseményekre.
Ha eddig jutottál az olvasásban, talán benned is felmerül az óvatos kérdés: oké, ez mind szép és jó, de nincs itt valami trükk? Vagy nem nagyon drága ez az egész?

Akár havi 5000 forinttal is elkezdhető

A szakértő szerint bármilyen kis összegű megtakarítással részben el tudjuk érni a kívánt célt. Akár havi 5000 Ft-tal is el lehet kezdeni a nyugdíjkiegészítést. „Ha ezt valaki fiatal korától teszi meg, a nyugdíjkorhatár elérésekor már havi néhány ezer forintos megtakarítás is jelentős tőkét fog eredményezni” – mondja Czakó Karolina. Hozzátette azonban, hogy havi 15 000 – 20 000 forintos megtakarítás számít ideálisnak, ha az ember már egy komolyabb összeget szeretne idős korára megtakarítani.

A munkavállalók életbiztosításának kifizetése a vállalkozások számára adómentes és költségként elszámolható lehetőség. Igaz, a pénz felvételekor már a hatályos adószabályoknak megfelelően a munkavállalónak be kell fizetnie a közterheket. Az életbiztosítás további előnye, hogy nem része a hagyatéknak, így nemcsak az öröklési illeték nem terheli, de hagyatéki eljárás nélkül, azonnal hozzáférhető.

Forrás: NLC.hu

Nincsenek veszélyben az életbiztosítások
2011 október 24.
Kategória:
Életbiztosítás

Nincsenek veszélyben az életbiztosítások

Az európai szabályozó hatóságok újabb előrelépést tettek a biztosítási iparág új tőke-megfelelési szabályokkal kapcsolatos aggodalmainak kezelésében, miszerint az új szabályok keresztbe tesznek az életbiztosítási, és egyéb termékeknek – közölte az Európai Bizottság tisztviselője hétfőn.

„Tárgyalásokat folytattunk annak érdekében, hogy a hosszú távú biztosítási termékek továbbra is életképesek legyenek” – közölte Karel Van Hulle, az Európai Bizottság Belső Piacok Igazgatósága Biztosítási és Nyugdíjrészlegének vezetője egy német biztosítási konferencián.

Európa számos – kis és nagy – biztosítója is kritikával illette az új, még mindig véglegesítés alatt álló Szolvencia II szabályokat, mivel túl bonyolultnak tartják azokat, mely akár üzletileg is káros lehet a biztosítók számára.

A régió legnagyobb biztosítója, az Allianz év elején azt mondta, hogy az új szabályok veszélyeztetik az életbiztosítások jövőjét Németországban. Van Hulle azonban egyáltalán nem ért egyet ezzel a nézettel.

Kritikák érték a szavatolótőke-követelmények volatilitását is, ezért a munkacsoport olyan átmeneti intézkedéseket javasol, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztosítóknak ne kelljen például hirtelen tőzsdén jegyzett részvényektől megszabadulniuk a szabályoknak való megfelelés érdekében.

„A szakemberek elégedettek voltak a munkacsoport munkájával, továbbá azzal, hogy megoldást tudtunk találni, amely minden egyes tagállam helyzetére tekintettel van” – közölte Van Hulle a konferencián résztvevő újságíróknak.

A Szolvencia II célja, hogy nagyobb védelemben részesítse a fogyasztókat azáltal, hogy a biztosítóknak, kockázataiknak jobban megfelelő tőkét kell tartalékolniuk, ezáltal csökkentve annak esélyét, hogy pénzügyi gondokkal küszködjenek. Az új rezsim 2013. január elsején lép hatályba, azonban a tőke szintjére vonatkozó új, szigorúbb szabályok és jelentési követelmények csak 2014. január elsejét követően lépnek életbe. A biztosítóknak a következő év során jelentéseket kell tenniük a felügyeletek felé az új szabályokra való felkészülésüket illetően.

A Német Biztosítási Szövetség (GDV) szerint nagyobb figyelmet kell szentelni a kockázatmentes hozamgörbe szerkezetének vizsgálatára, amely elengedhetetlen az öregségi nyugdíjkifizetésekhez kapcsolódó hosszú távú garanciák kiszámításához, a tőkemodell képletek kalibrálásához, a jövőbeli nyereség számítási módszereihez, a jelentési kötelezettségekhez és még számos egyéb területhez.

A GDV azt tervezi, hogy jövőre saját mennyiségi hatástanulmányt végez, hogy letesztelje, milyen hatást gyakorolnak a Bizottság legutóbbi változtatásai a német biztosítók működésére. Van Hulle a GDV felvetését üdvözölte, mivel EU szinten nem terveznek további tesztet végezni, a megelőző öt hatástanulmányt követően.

A Bizottság felülvizsgálná javaslatának egyes elemeit, azonban nem akarja végtelenségig folytatni a vizsgálatokat. Mint Van Hulle fogalmazott: „a Szolvencia II-nek valahol el kell kezdődnie, de nyilván nem drákói módon”.

Forrás: Biztosítási Szemle

A nőknek drága lesz az életbiztosítás
2011 október 17.
Kategória:
Életbiztosítás

A nőknek drága lesz az életbiztosítás

A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem vesztesei lesznek a hölgyek az életbiztosítási piacon: miután a járadékszolgáltatások itthon hiányoznak, így csak a dráguló életbiztosítási díjakat köszönhetik majd a Gender-direktívának.

Rendkívüli, ma még a piaci szereplők számára is megjósolhatatlan változások kezdődnek 2012. december 21-től, amikortól az Európai Bíróság 2011. március 1-jei döntése értelmében a biztosítók már nem szerepeltethetnek nemek szerinti megkülönböztetést a biztosítási díjakban, illetve szolgáltatásokban.

A bevezetés a kontraszelekciós hatás miatt áremeléshez fog vezetni − vélekedik Kozek András, az Allianz élet- és nyugdíjbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese. Az egyértelműnek látszik, hogy a kockázati életbiztosításoknál a statisztikailag igazoltan magasabb átlagéletkort elérő, így értelemszerűen kisebb haláleseti kockázatot jelentő nők számára a korábban alkalmazott előnyös tarifák megszűnnek. A megtakarítással kombinált, vegyes termékeknél is ez történik, de itt az összesített hatás kevésbé erős − mondja a szakember. A kockázati életbiztosítások esetében egy 40 éves biztosított esetében, 10 éves tartammal számolva ma egy férfi akár 80 százalékkal magasabb díjat fizethet, mint egy hasonló korú nő. A járulékszolgáltatásoknál fordított hatás érvényesül majd: a prognosztizált korábbi halál okán magasabb térítést kapó férfiaknak ugyanazért a járadékösszegért magasabb díjat kell majd fizetniük, míg a hölgyek korábban magasabb díja csökkenhet.

 A változás azért nem lesz forradalmi, 2012. december 22-én, szombaton nem ugrik majd hirtelen a díj − vélekedik Bartha Viktória, az Aegon életbiztosítási vezérigazgató-helyettese. Szerinte a megkülönböztetés tilalmát kimondó, úgynevezett Gender direktíva hazai életbelépése után az átlagdíj elmozdulását a termékportfólió összetétele befolyásolhatja. Ez társaságonként számottevően eltérő eredményeket hozhat − aligha véletlen, hogy a biztosítók zöme jelenleg elemzi a saját portfóliók alakulását. A szakember szerint ugyanakkor paradox módon a Gender direktíva hatása a nők számára lesz kedvezőtlen Magyarországon. Ennek magyarázata az, hogy a járadékbiztosítási üzletág gyakorlatilag még nem létezik hazánkban.

 Komoly fejlesztéseket követel az Unisex-tarifa

Az unisex-tarifák bevezetése jelentős fejlesztési többletköltséget jelent majd. Az induló átmeneti periódust követően − amíg a meglevő termékek még értékesíthetők − a legtöbb terméket át kell majd árazniuk a biztosítóknak, ami Bartha Viktória, az Aegon életbiztosítási vezérigazgató-helyettese szerint komoly kapacitásokat köt majd le termékfejlesztési, aktuárius és it területeken. Addicionális költségként jelentkezik majd Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító vezérigazgatója szerint, hogy újra kell gondolni a nyomtatványokat, s minden ügyféltájékoztatót módosítani kell. Bár a szakember szerint a kockázatelbírálás lehetősége az életbiztosításoknál megmarad, a biztosítók egyelőre nem nagyon látják, milyen egyéb paraméterek lehetnek azok, amelyek alapján úgy tudják felmérni az adott ügyfél kockázatát, hogy nem sértik a Gender-direktívát. E tekintetben például felmerültek olyan ötletek, hogy esetleg tesztoszteronszintet lehet nézni, és az alapján súlyozni a kockázatot − élettani szakértők szerint ez a megoldás például helyénvaló lenne.

 Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágvezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy az átárazásnál arra kell a legjobban figyelni, nehogy auto-antiszelekciós hatás érvényesüljön, amikor az alacsonyabb kockázatú ügyfeleknek a kockázatuknál magasabb díj miatt nem éri meg biztosítást kötni, ezzel a magasabb kockázatú ügyfelek száma fog nőni. Ez ugyanis a biztosítási díjak további növekedését, egyes szereplők kivonulását eredményezheti. A döntés e tekintetben tehát egyértelműen a kínálat és a verseny csökkenésének irányába hat.

 Már ma is vannak olyan biztosítások, ahol a korábbiakkal eltérően a biztosítók unisex tarifákat hirdetnek. A baleset-biztosításokból az az egyéb nem életbiztosítási termékekből − például a kgfb-tarifákból is − eltűntek a biztosított nemére vonatkozó korrekciós tételek. Schaub Erika szerint a Generali még 2008-ban, a piacon elsőként valamennyi egészségbiztosítási díjánál megszüntette a férfiak és nők közötti különbséget. A társaság tapasztalatai ugyan jók, ám a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy egészen más a helyzet az egészségbiztosítások esetében, mint járadék vagy a kockázati életbiztosítások vonatkozásában.

Életbiztosítás: jó befektetés
2011 október 07.
Kategória:
Életbiztosítás

Életbiztosítás: jó befektetés

Tavaly az európai biztosítóknak sikerült átvészelniük a válságos időszakot, és 3,5 százalékkal növelni tudták díjbevételüket. Az európai biztosítási piac egyik legnagyobb szereplőjének Franciaország számít, amely tavaly szintén az ország gazdasági növekedését meghaladó ütemű díjbevétel növekedést produkált. A tavalyi eredményekről, a háztatások megtakarítási szokásairól, és az idei és jövő évi várakozásokról kérdeztük Jean-François Lequoyt, a Francia Biztosítótársaságok Szövetségének igazgatóját.

2011. október 19-én kerül megrendezésre a Magyar Biztosítók Szövetségének második biztosítási konferenciája, ahol a régió – Csehország, Szlovákia, Románia, Horvátország – valamint Franciaország biztosítási piacának aktuális kérdéseiről is szó lesz.

A rendezvényen részt vesz a Francia Biztosítótársaságok Szövetségének igazgatója, Jean-François Lequoy is, akit az elmúlt évek biztosításpiaci eredményeiről és a jövő évi várakozásairól kérdeztünk.

Hogyan fejlődött az elmúlt években a francia biztosítási piac a díjbevételeket, befektetési eredményeket, kárkifizetéseket illetően?

A gazdasági és pénzügyi környezet is óriási kihívást jelentett 2010-ben Franciaországban, melyet az alacsony gazdasági növekedés (1,5%) és a tőzsde 3,3%-os esése fémjelzett, miközben a munkanélküliségi ráta továbbra is magas maradt. A biztosítási ágazat mindezek ellenére is bizonyította rugalmasságát, így a bruttó díjbevételek 3,5%-kal, 206 milliárd euróra híztak.

Tavaly az élet- és nem-életbiztosítási ágazat nagyjából azonos ütemben növekedett. A teljes díjbevétel az életbiztosítások esetén 3,8%-kal, 160 milliárd euróra, míg a nem-élet üzletágban 2,2 %-kal, 46 milliárd euróra emelkedett. Az életbiztosítások díjbevétele két egymást követő évben is emelkedést mutatott, az azt megelőző két év esését követően.

Habár az iparág jövedelmezősége 2010-ben emelkedett a megelőző évhez képest, összehasonlítva a 2008 előtti eredményekkel, még mindig alacsonynak mondható.

A kötvénytulajdonosoknak történő kifizetéseket illetően tavaly rekord évet zártunk : a teljes kifizetett összeg meghaladta a 138 milliárd eurót. Ezek kétharmada életbiztosításokhoz kapcsolódott. Az egészségbiztosításokhoz, és balesetbiztosításokhoz kapcsolódó kifizetések 9%-ot tettek ki, míg a vagyon- és felelősségbiztosításokhoz kapcsolódó kifizetések mindössze 25%-ot, 34 milliárd eurót. A nehéz gazdasági körülmények, és a jelentős természeti katasztrófáknak köszönhetően a vagyon- és felelősségbiztosítási ágazat kárhányada 2010-ben is igen magas, 103,2%-os maradt, szemben a 2009-ben mért 104,7%-kal.

A biztosítók nettó eredménye 2010-ben elérte a 7,3 milliárd eurót. Az ágazat jövedelmezősége – elsősorban a vagyon- és felelősségbiztosításoknak köszönhetően – tovább javult, a profitráta 7,8%-ra nőtt. A nem-életbiztosítók nettó eredménye az igen magas kárkifizetések ellenére tavaly 3,3 milliárd euróra emelkedett, a 2009-es 2,2 milliárdról, köszönhetően a magasabb befektetési jövedelmeknek. Ezzel a profitráta majdnem elérte a 8%-ot, szemben a 2009-es 5,5%-kal.

Az életbiztosítási ágazat nettó eredménye csak kis mértékben, 2,4%-kal nőtt, ezzel 2010-ben elérte a 4 milliárd eurót. Az ágazat profitrátája a 2009-essel azonos szintet, 7,6%-ot ért el tavaly.

Megfigyelhető-e bármilyen változás a lakosság megtakarítási szokásaiban, illetve szerkezetében az utóbbi években?

2010-ben a francia háztartások megtakarított vagyona elérte a 112,8 milliárd eurót, amely megközelítőleg azonos az elmúlt 10 év átlagával, de természetesen magasabb a válság két éve alatt mért szintnél.

A háztartások megtakarítási rátája továbbra is magas (2010-ben 16%). A megtakarítások kétharmadát a nem pénzügyi megtakarítások (főképp ingatlan) teszik ki.

Az életbiztosítási termékek messze a leginkább preferált pénzügy megtakarítási instrumentumnak számítanak a francia háztartások körében. 2010-ben az új pénzügyi megtakarítások 69%-a életbiztosítási termékekhez kapcsolódott.

Mit vár az idei, illetve a 2012-es évtől?

2011 első hónapjaiban a francia életbiztosítók díjbevételét meredek, az első 8 hónapban 16%-kos esés jellemezte. A potenciális adóreformok, melyek bizonytalanságot váltottak ki az év elején, valamint a pesszimista gazdasági kilátások egyaránt arra késztették a lakosságot, hogy életbiztosítások helyett inkább rövid távú megtakarítási termékeket válasszanak.

Ami a 2011-es év tendenciáit illeti, várakozásaink szerint az életbiztosítási ágazat körülbelül 6%-os esést fog elszenvedni, az egészségbiztosítási ág 1-3% körüli növekedéssel, míg a vagyon- és felelősségbiztosítási ág 3-4%-os növekedéssel zárja majd az évet.

2012-ben a vagyon- és felelősségbiztosítási ág mérsékelt ütemű emelkedését prognosztizáljuk, az előző évek tendenciáját folytatva. Az élet szektor eredménye nagyban függ a gazdasági paraméterektől, illetve a kormány által a következő hónapokban meghozandó adó- és pénzügyi döntéseitől.

 Forrás: Biztosítási Szemle

Párszáz forint a gyerekekért
2011 szeptember 20.
Kategória:
Életbiztosítás

Párszáz forint a gyerekekért

Évente néhány száz forintért köthető az állami biztosítás mellé kiegészítő baleset-biztosítás az iskoláskorú gyermekekre. Az ilyen biztosítás akkor is fizet, ha a gyereket nem iskolaidőben éri baleset, emellett többféle szolgáltatást nyújt, mint az állami.

Tanítási időben az állam is biztosítja a gyerekeket balesetek esetére, ez azonban gyakran nem elegendő – figyelmeztetnek a szakemberek. Az állami gyermek- és ifjúsági baleset-biztosítás minden 3 és 18 év közötti gyereknek jár, amit azonban egy-egy szerencsétlenség esetén fizet, aligha fedezi az ilyenkor szükséges kiadásokat. Egy csonttörésre például mindössze 3000 forintot térít, de maradandó egészségkárosodással járó baleset esetén is maximum 300000 forintot kaphat a család, és nem fizeti meg a biztosító, ha a szülőnek kiesik a jövedelme, mert táppénzre kell mennie, ha kezelésekre kell hordania a gyerekét, gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket kell vásárolnia. Emellett ha a gyermeket nem az oktatási intézményben éri a baleset, akkor sem fizet a biztosító.

„Érdemes ezért kiegészítő biztosítást kötni, amely lehetővé teszi, hogy a pénz ne állhasson a gyógyulás útjába” – mondja Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletágának vezetője. Számos társaság kínál kifejezetten gyerekeknek szóló baleset-biztosításokat, amelyekről nem árt tudni, hogy ha baleset éri a gyereket, a kártérítések öszszeadódnak, vagyis az államilag járó és a privát úton kötött szerződés alapján is fizetnek a társaságok – hívja fel a figyelmet Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója.

Ráadásul a piaci konstrukciók díjai nem is különösebben magasak. A Generali Szimba terméke például már évente 700 forinttól igénybe vehető, és a legolcsóbb csomagban is van kórházi napi térítés vagy baleseti műtéti térítés, a kicsit drágább, évente 1000 forintos csomag pedig már égési sérülés és a balesetek idején fellépő költségekre is vállal fedezetet.

A Groupama Garanciánál évente 250 forint a díja a gyerekekre köthető baleset-biztosításnak, ez viszont többszörözhető (maximum tízszerezhető), és ekkor a kártérítési limitek is arányosan nőnek. Az Allianznál évente 500–2500 forint között igényelhető a kifejezetten az államilag járó biztosítást kiegészítő szolgáltatás, amely védelmet ad az iskolán kívül bekövetkezett baleseteknél is, illetve kórházi ápolásnál vagy égési sérüléseknél is nyújt kártérítést.

Vannak olyan biztosítók is, amelyeknél a gyerekekre szóló életbiztosítás nem külön termékként, hanem valamilyen más életbiztosítás mellé köthető meg kiegészítő jelleggel. Ezek díja valamivel magasabb a kimondottan tanulókra szóló biztosításokénál. Így kínálja például szolgáltatását az Aegon, amelynél havi 350 forintos – de megtöbbszörözhető – alapdíj mellett igényelhető a gyerekekre szóló kiegészítés.

Forrás: Világgazdaság

Életbiztosításból hiteltörlesztés
2011 szeptember 14.
Kategória:
Életbiztosítás

Életbiztosításból hiteltörlesztés

Az életbiztosítási piac növekedése folytatódhat az idén, és két év múlva a nem életágban is megindulhat a bővülés – idézi a K&H Biztosító által rendezett sajtóbeszélgetésen elhangzottakat a Világgazdaság.

Az új életbiztosítások értékesítése nőtt, a visszaváltások és a lejáratok mennyisége azonban még nagyobb, így a díjbevételeken ez nem látszik. A nem életbiztosítások piacát az árverseny nyomja, bár a kötelező díját tovább már aligha lehet csökkenteni.

„Arra számítunk, hogy a munkanélküliségi ráta továbbra is magas marad” – mondta Kuruc Péter, a társaság élet- és bankbiztosítási üzletágának vezetője. Ennek oka, hogy a rokkantsági járulék szabályainak változása miatt sokan elveszíthetik rokkant státusukat, és munkanélkülivé válnak, emellett a közszférában is várhatók leépítések. A GDP növekedési üteme is elmaradt a várttól, a forint árfolyama a svájci frankkal szemben instabil maradhat, és a költségvetésben is szükség lehet további kiigazításokra.

Ami az életbiztosításokat illeti, a rendszeres díjas új értékesítési volumenek növekednek, ebben feltehetően szerepet játszik, hogy a magasabb jövedelmű rétegek nettó jövedelme emelkedett az egykulcsos adó bevezetése miatt - tette hozzá Kuruc Péter. A lejáró biztosítások volumene egyelőre meghaladja az új szerzésekét, emellett a tőkepiaci folyamatok is negatívan hatottak az idén a biztosításokban befektetett pénzre, így a biztosítók mintegy 1600 milliárd forintos kezelt vagyona az első fél évben 26,6 milliárd forinttal csökkent, egyharmad részben a tőzsdei esések miatt, kétharmad részben pedig a visszaváltások és lejáratok következményeként.

A jövőre nézve növelheti a visszaváltások volumenét, ha a kormány lehetővé teszi a 180 forintos frankárfolyamon történő előtörlesztést, hiszen ehhez a lakosság igyekszik majd a megtakarításait mozgósítani – ismerte el Kuruc. Azt azonban, hogy ennek mekkora hatása lesz az életbiztosításokra, nehéz megjósolni.

A nem-életbiztosítási piacon az elkövetkező évek várhatóan már nemcsak az árról fognak szólni, hanem a szolgáltatások transzparenciájáról is. Összességében a díjbevételi kilátások, melyek nem kecsegtetnek ugrásszerű növekedéssel, további költségracionalizálásra késztethetik a biztosító társaságokat.

 

Forrás: Biztosítási Szemle

Rendszeres díjra alapoz a CIG Pannónia
2011 szeptember 08.
Kategória:
Életbiztosítás

Rendszeres díjra alapoz a CIG Pannónia

A bevételeken belül már kétharmados súlyt képvisel a rendszeres díj a CIG Pannóniánál. Bár a piac bővülése lassúbb lesz, mint év elején várták, Gaál Csaba szerint a CIG növekedési tervei tarthatóak.

Az eseti díjak már csak 34 százalékot tesznek ki a CIG Pannónia Életbiztosító díjbevételében. A rendszeres díjak 69 százalékkal, 8,3 milliárd forintra nőttek. A rendszeres bevételeknek tavaly 18 százaléka, idén már 43 százaléka a korábbi években értékesített szerződésekből származik - mondta el Gaál Csaba vezérigazgató, a társaság elemzői találkozóján. Az új értékesítés is halad: az első félévben 28 százalékkal több új biztosítást tudtak eladni, míg a CIG nélkül számított piaci bővülés 21 százalékos volt. Gaál Csaba szerint az első félévi trend alapján látható, hogy az év eleji bizakodás nem valósul meg: az adóváltozások dacára legfeljebb 10 milliárd forinttal bővülhet az új szerzések piaci állománya a szektoron belül. A CIG az első félévben az új értékesítések 16,5 százalékát tudhatta magáénak. Az értékesítésben egyre inkább háttérbe szorul a Brokernet, ami - ismerték el indirekt a társaság vezetői - jótékonyan hat a jutalékszintekre is. A cél, hogy a Brokernet-értékesítés 40-50 százalékra szoruljon vissza.

A szerzési költségek 115 százalékos piaci átlagánál még némileg rosszabb, 120 százalékos a CIG adata, ám ezt - mint ahogy a díjbevétel 8 százalékát kitevő piaci szintjéhez képest 15 százalékon áll a CIG igazgatási költsége - az induló biztosító, a sok új értékesítés magyarázza.

A következő hónapok teljesítményét nagyban meghatározza, hogy a CIG a második félévben volt erős az elmúlt években. Tavaly az első félév 8 milliárdos díjbevétele szeptember végére 15, december végére 26 milliárd forintra nőtt. A biztosító bizakodó e tekintetben, még akkor is, ha társaság rendszeres díjas biztosításainak döntő része éves díjfizetésű. A vezérigazgató szerint egyelőre azzal számolnak, hogy a piaci átlag alatt, 10 százalék körül lesz a visszavásárolt biztosítások részaránya. Ez rendszerint a szerződések 3. évétől indul meg, ám a CIG-et védi, hogy ügyfélköre az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkezik - az éves átlagdíj a CIG-nél kétszerese - 500-600 ezer forint - a piac átlagdíjának.

Forrás: Napi Gazdaság

 

 

Kompenzálja fizetését a gyerek biztosítása?
2011 szeptember 01.
Kategória:
Életbiztosítás

Kompenzálja fizetését a gyerek biztosítása?

Szeptember elsején megkezdődik az új tanév, a legtöbb óvodás- és iskoláskorú gyermek újra valamelyik intézményben tölti a hétköznapok jelentős részét. Fontos tudni, hogy létezik állami gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás, ami minden gyermeknek alanyi jogon jár, de az általa nyújtott térítés nem fedezi teljes mértékben a várható kiadásokat. Ezért mindenképp érdemes tájékozódni a szélesebb körű, és nagyobb térítési összegű piaci biztosításokról, hogy megfelelően fel legyünk készülve a váratlan esetekre.

Gyermekeit minden szülő biztonságban szeretné tudni. Állandó odafigyeléssel és a legkülönbözőbb biztonsági eszközökkel óvja őket otthon, az autóban és ahol csak lehet, de még így sem kerülhetők el a kisebb-nagyobb sérülések. A gyerekek szerencsére szeretnek mozogni, játszani, és óhatatlanul előfordulhat baleset. Ha megelőzni nem is lehet, de anyagilag fel lehet készülni a sérülésekkel, balesetekkel járó kórházi vagy egyéb gyógykezelésekre, az ápolásra fordított idő miatt kieső bevételek pótlására, hogy szükség esetén a lehető legtöbbet megtehessük bajba jutott gyermekeinknek.

Az állami gyermekbiztosítás általa nyújtott térítés - maradandó egészségkárosodásra 300 000 forint, csonttörésre pedig 3000 - nem fedezi teljes körűen az esetleges kiadásokat. Érdemes ezért kiegészítő biztosítást kötni, ami lehetővé teszi, hogy ha bármi történik, a pénz ne állhasson a gyógyulás és a gondoskodás útjába.

A magánbiztosítóknál köthető kiegészítő biztosítások magasabb biztosítási összegekkel köthetőek meg, mint amit az állami ellátórendszer garantál, ráadásul sokkal inkább a család igényeihez lehet szabni a feltételeket, mint az egységes, alanyi jogon járó biztosítás esetében.

Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet-, és bankbiztosítási üzletágának vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy gyermekünk gyógykezelése olyan többletköltségekkel jár, amelyekre külön biztosítás híján nem lenne fedezetünk. Gyakran előfordul például, hogy az egyik szülő táppénzre megy, hogy a beteg gyermek mellett lehessen, ilyen esetekben a kieső bevételek pótlására a kiegészítő balesetbiztosítás megfelelő megoldást nyújt.  Ilyenkor ugyanis a biztosító napi térítést nyújt a szülőnek az ápolás ideje alatt.

"További megterhelést jelenthet az utazások, gyógyszerek, speciális étrend miatti kiadások finanszírozása. Ezen anyagi terheket, ha teljes mértékben pótolni nem is, viszont enyhíteni tudja a műtét és a kórházi napi térítés címén kapott biztosítói térítés" - sorolja Kurucz, hogy mire érdemes felkészülni.

Több biztosító élet- és egészségbiztosítása terjed ki ilyen helyzetekre, egy gyermekünkre szabott csomag ára ráadásul egyáltalán nem luxus, "egy mozijegy ára havonta" - mondja a K&H szakértője. Ezek a biztosítások ráadásul minden fajta ellátás esetén - akár műtétnél is - több százezer forintos térítést is biztosítanak a gyermek számára.
 

Forrás: Privátbankár

Magánszemély által kötött életbiztosítás adózása
2011 augusztus 10.
Kategória:
Életbiztosítás

Magánszemély által kötött életbiztosítás adózása

Az életbiztosításokat széles választékban és sajátos (egyedi) konstrukciókban kínálják a különböző biztosító társaságok, hiszen ezek különböző pénzügyi, biztosítási termékek. A klasszikusnak nevezhető életbiztosítás egy olyan szerződés, amelyben egy meghatározott összeg (díj) rendszeres fizetése fejében a biztosító vállalja, hogy a kedvezményezettnek egy fix összeget, vagy meghatározott járadékszerű jövedelmet fizet a biztosított halála esetén. A biztosítási kötvény tulajdonosa, az a természetes vagy jogi személy, aki a szerződést aláírja, a biztosítási díjat fizeti és a kedvezményezettet (kedvezményezetteket) megnevezi. A biztosított az, akinek a halálához vagy más életeseményéhez a biztosítási esemény (jelen esetben a halál) bekövetkezése köthető. A kedvezményezett az, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult. Kedvezményezett lehet megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, ezek hiányában a biztosított örököse, elérési biztosításnál maga a biztosított.

Az életbiztosításoknak általában két alapvető formáját szokták megkülönböztetni:

- a halál esetére szóló, vagy kevésbé riasztó kifejezéssel kockázati életbiztosítást, és

- az elérési biztosítást.

Természetesen a különböző életbiztosítási termékek ezektől a tiszta konstrukcióktól általában eltérnek, mert kombinálják és befektetéssekkel vegyítik a gyakorlatban.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 65.§-a előírja, hogy kamatjövedelemnek kell tekinteni a magánszemély

a) biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból,

b) életbiztosítási szerződés alapján, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatása címén

megszerzett - egyébként nem adómentes - bevételének azt a részét, amely meghaladja

1. a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) - kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta -,

2. az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak)

összegéből a kivont díjtartaléknak (ideértve e törvény alkalmazásában a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítástechnikai tartalékát is) a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét azzal, hogy nem alkalmazható e rendelkezés azon bevételre, amelyre jogosító biztosítási szerződés díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta, valamint azon bevételre, amelyre jogosító életbiztosítási szerződés más - nem magánszemély - által fizetett díja vagy díjának egy része adómentesnek minősült, és a magánszemély - a szerződés átalakításával lehetővé vált díjtartalék-kivonásig - a díj, mint egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg, továbbá azzal, hogy a díjtartalék ismétlődő kivonása esetén az ismételt arányosítást a befizetett díjaknak a korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére kell elvégezni.

 

Mit jelent ez?

Mivel a törvény szövege a nem adómentes kifizetésekről beszél, illetve annak hányadáról, először meg kell nézni, mi az, ami adómentes?

A kockázatok viselése körében adómentes

a) biztosító szolgáltatása, - kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet-pótló kártérítést, kivéve továbbá az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott, a b)-c) pontban nem említett szolgáltatást, valamint az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta, -

b) haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása,

c) nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott nyugdíj-szolgáltatása,

címén megillető bevétel. (Lásd szja-törvény 1. számú melléklet 6.6. pont)

Tehát továbbra is adómentes biztosítási szolgáltatás: a halál, baleset, betegség bekövetkezése esetén kifizetett biztosítói díj. (A kórházi napidíj az már nem, de eddig sem volt az!)

Kamatjövedelemnek minősül valamennyi életbiztosításból származó nem mentes szolgáltatás, a maradékjog címén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett díjakat.

Maradékjog a visszavásárlás – a díjtartalék 75-85% kifizetése, - s ezzel a szerződés megszűnik. Amennyiben a magánszemély a maradékjogával élve a szerződésből pénzt von ki, adóköteles jövedelemnek a kivont díjtartalék a kivonás előtti díjtartalékhoz arányosított részét kell tekinteni. Az előzőek szerint megállapított nyereség általános adókulcsa 16%, de vannak könnyítések.  A kiszámított hozam feleződik, és 10 év után nem adózik, ha a pénzkivonás mértéke 100%, azaz megszűnik a maradékjog érvényesítésével a biztosítási kötvény. Magyarul 5 év után a hozam 50%-a után kell az adót megfizetni, a biztosítás 10 évfordulója után pedig nem kell a kamatjövedelem adóját megfizetni.

Amennyiben a biztosítási szerződés nem szűnik meg a díjtartalék kivonásakor, akkor a hozam fele után fizetünk adót, ha a pénz kivonása előtti négy évnél régebben befizetett biztosítási díjunk terhére és az erre arányosan számított hozam terhére történik.

Ha a biztosítási szerződés nem szűnik meg és a pénz kivonása az ezt megelőző hat évnél régebben befizetett biztosítási díjunk terhére arányosított hozam terhére történik, akkor nem kell adót fizetni.

Az általános számítás: kivont díjtartalék / kivonás előtti díjtartalék * befizetett díjak.

A díjtartalék az ügyfél által befizetett díjakból a biztosító későbbi kifizetéseire felhalmozott pénzösszeg.

Számítása: az adott évben/években befizettet díj - biztosítói költségek = díjtartalék

A biztosítói költségek: kockázati díj, adminisztrációs díj, nyereség, jutalék stb.

Tehát soha nem fog egyezni a díjtartalék a magánszemély által befizetett biztosítási díjak összegével.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 84/G.§-a (3) bekezdése értelmében az adó mértéke nulla százalék a 65. § (1) bekezdés d) pontjában említett esetben, ha a biztosítási szerződés megkötése 2006. szeptember 1-jét megelőzően történt. De ennek az is a feltétele, hogy nem lehet ezt a szabályt alkalmazni, a díjtartalék azon részének és azzal arányos hozamának kivonására, amely a szerződés szerint elvárt díjon felüli díj (így különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívül díj) 2010. december 31-ét követő befizetése révén keletkezett. Az utóbbi díjbefizetések tekintetében a szerződéskötés napjának a 2010. december 31-ét követő első befizetés napját kell tekinteni.

Ha a szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötték és az szja törvény arról külön nem rendelkezik az előbbiek szerint, a 2006. augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre az e törvény 65. §-ának a 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Akkor még a kamatból származó jövedelem adója nulla százalék volt.

Forrás:adoforum.hu

Oldalak