Megverte a nyugdíjbiztosítás a többi nyugdíjcélú terméket
2017 október 18.
Kategória:
Életbiztosítás

Megverte a nyugdíjbiztosítás a többi nyugdíjcélú terméket

Kevesen indítanak nyugdíjpénztári és NYESZ megtakarítást, az ügyfél/taglétszám csökkenésével mindkét szegmens küzd - hangzott el a Portfolio mai Öngondoskodás 2017 konferenciáján. A rendezvényen bemutatott modellszámítás eloszlatott egy életbiztosításokkal kapcsolatos sztereotípiát: egy tipikus magyar nyugdíjbiztosítás megverte a bemutatott nyugdíjpénztári és NYESZ konstrukciókat ugyanazon piaci hozam mellett.

Folyamatosan csökken a NYESZ-számlák darabszáma a bankszektorban és az OTP-nél is, mivel egyre kevesebben választják, és csökken a meglévő tagok száma. Ezt a trendet meg kell fordítani - mondta Nyitrai Győző (OTP). Nő a tudatosság a fiataloknál, de náluk még nincs elég pénz, az ő megjelenésük hozhat néhány év múlva drasztikus változást.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak is hasonló problémával küzdenek, hiszen a munkáltatói befizetések az adóvonzat növekedése miatt visszaestek. Az egyéni piac felé elmozdulás során találkoztak pedig a közvetlen versenytársakkal, mint a nyugdíjbiztosítások és a NYESZ, versenyezni kell az értékesítési csatornák kegyeiért - mondta Novák József (Aegon ÖNYP).

A nyugdíjbiztosítások esetében mindig az ügyfél választásán múlik, unit-linked vagy vegyes biztosítást köt. Ha valaki a tőkegaranciára vágyik, az is abszolút érthető a jelenlegi kamatkörnyezetben, ugyanakkor ezekben a termékekben is megvan a többlethozam jelentősége - hívta fel a figyelmet Czene Árpád (NN). A biztosítók a biztosítási szolgáltatásokkal (pl. rokkantsági kiegészítő) kelhetnek egymással versenyre a leginkább, ez pl. a cukorbetegség esetében az inzulinkezelés esetét is magában foglalhatja.

A foglalkoztatói nyugdíjpénztárak piacán jelenleg egy szereplő, az Allianz működik hazánkban, de nem kizárt, hogy a piac versenyzővé válik. Mészáros Győző (Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató) szerint a figyelemfelkeltés és az edukáció hozhat versenyt a piacon, illetve saját értékesítésükön belül.

A szekció során bemutatott, ugyanazon paraméterek (egységesen 40 éves ügyfél, nettó évi 5%-os hozam, 25 év) mellett meghatározott mobilszámítások alapján egy nyugdíjbiztosítás megverte a NYESZT-t, az önkéntes nyugdíjpénztárt és a foglalkoztatói nyugdíjpénztárt is, a második helyen a NYESZ végzett. Adójóváírás nélkül számítva is a nyugdíjbiztosítás győzött, a második helyre a foglalkoztatói nyugdíjpénztár, a harmadikra a NYESZ került, és a negyedik lett az önkéntes nyugdíjpénztár a 25 év végi egyenleg (potenciális kifizetés) alapján.

Forrás: www.portfolio.hu

Időskori szegénység alakulhat ki 2030-ra
2017 október 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Időskori szegénység alakulhat ki 2030-ra

A kötelező emelések ellenére tovább nyílik az olló a legkisebb és a legnagyobb nyugdíjak között. Ráadásul szakértők szerint 25 év múlva fenntarthatatlanná válhat a jelenlegi állami nyugdíjrendszer – a helyzetet súlyosbítja, hogy egyre több fiatal külföldön vállal munkát.

„Devizahiteles voltam, és nem tudtam már fizetni a részleteket, mert abban az évben, amikor a végtörlesztést lehetővé tették, akkor maradtam egyedül, akkor lettem munkanélküli, csoportos létszámleépítés keretében elbocsátottak, és gondolkodnom kellett, hogy hogyan tovább, és ez az egy megoldás volt” – mondta Jakab Lászlóné, akinek a nyugdíj mellett is dolgoznia kell. Titkárságvezetőként tevékenykedik, nyugdíja ugyanis nem lenne elég a hitelek fizetésére. Sok nyugdíjas társa van hasonló helyzetben. A legtöbben részmunkaidős állásokat keresnek a nyugdíjas szövetkezeteknél.

„Szegeden két igazán nagy munkáltató van, bár ezen a területen azért vannak változások a piacon. Pozitív változások látszanak. Nyilvánvalóan az egyik az önkormányzat és annak cégei, a másik az egyetem. Mi most elsősorban az igény oldaláról látjuk azt, hogy a nyugdíjasok részéről milyen igények vannak” – mondta Horváth András, az Éltes Mester Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet vezetője.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság januári adatai szerint majd 5 ezren kapnak 10 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat havonta. Hat embernek viszont a nyugdíjplafon 2013-as eltörlése miatt havi 1 milliónál többet utal a nyugdíjbiztosítás. A legkisebb nyugdíj összege csaknem egy évtizede változatlan, 28 ezer 500 forint. Ennél kevesebbet csak a résznyugdíjasok kapnak, vagyis azok, akik 20 évnél rövidebb ideig dolgoztak.

A Szegedi Tudományegyetem professzora szerint sürgős változtatásokra lenne szükség. „Hogy ne legyen időskori szegénység 2030–2035 körül Magyarországon, mindenképpen reformot kell bevezetni. A reform nem azt jelenti, hogy a mostani nyugdíjasok jelenlegi nyugdíját érinti. Lehet, hogy ezt egy másik szakértő gárdának kell megvizsgálni, a jelenlegi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében a mostani munkanyugdíjrendszeren is kellene bizonyos változtatásokat eszközölni” – hangsúlyozta Botos Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora.

A szakértő hozzátette: a fiatalok elvándorlása jelentős problémát okoz, ráadásul az adatok szerint túl kevés gyermek születik még most is Magyarországon. A jelenleg munkaképes lakosságnak pedig 15-20 százaléka tesz csak félre idős korára.

„Most már 165 ezer forint éves átlagdíjnál tartanak a nyugdíjbiztosítások, ez mindenképpen egy előremutató dolog. Ugyanakkor viszont az összes felmérés, ami az utóbbi egy-két-három évben született, az mind arról szól, hogy meglehetősen későn kapnak észbe úgymond a hazai munkavállalók, tehát gyakorlatilag a 40 éves kor felett kezdenek el a nyugdíjas korukra előtakarékoskodni” – mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs főosztályvezetője.

A szakértők szerint, ha marad a mostani állami nyugdíjrendszer, a leendő nyugdíjasok jelentős életszínvonalbeli csökkenést fognak tapasztalni.

Forrás: www.hirtv.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

40 százalék retteg ettől: az állam lenyúlja a nyugdíjmegtakarításait
2017 október 02.
Kategória:
Életbiztosítás

40 százalék retteg ettől: az állam lenyúlja a nyugdíjmegtakarításait

Továbbra is sokan tartanak a nyugdíjas évektől: a 30-59 éves korosztály 40 százaléka arra számít, hogy nagyon nehezen tud majd megélni az állami nyugdíjból, 31 százalékuk szerint pedig a nyugdíj semmire nem lesz elég - derül ki egy banki friss banki kutatásból. Bár valamelyest csökkent a leginkább pesszimisták aránya, de a megkérdezettek 14 százalék még mindig egyáltalán nem számít állami nyugdíjra. A harmincas éveikben járók körében különösen sokan gondolkodnak így: közel 30 százalék nem is reménykedik az állami nyugdíjban. A legtöbben továbbra is attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításaikat.

A többség továbbra is pesszimista forgatókönyvre számít, ha eléri a nyugdíjas kort. A K&H biztos jövő indexéből kiderül, hogy a 30-59 éves korosztály tagjainak 85 százaléka szerint nehézséget okoz majd megélni az állami nyugdíjból. 40 százalékuk szerint ugyanis nagyon nehezen fognak boldogulni kizárólag az állami nyugdíjból, 31 százalék szerint pedig ez semmire sem lesz elég. Bár arányuk minimálisan, 16 százalékról 14 százalékra csökkent, vannak, akik egyáltalán nem számítanak arra, hogy kapnak majd állami nyugdíjat. A 30-asok között még ennél is rosszabb a helyzet, minden negyedik 30-as számol ezzel a lehetőséggel.

Továbbra is kevesen tekintenek optimistán a jövőbe: az előző negyedévek eredményeivel megegyezően mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy valahogy meg fog tudni élni majd a nyugdíjából. A kutatásból kiderül az is, hogy a legborúsabban a 30-as korosztály látja a helyzetet: 64 százalékuk pesszimista, míg az 50 éveseknél az arányuk csak 20 százalékos.

A hosszabb távú anyagi kockázatok közül a legtöbben (42 százalék) még mindig nagyon valószínűnek tartja, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat. A megtakarításaikat féltők aránya 2015 harmadik negyedévében volt a legmagasabb (47 százalék), azóta minimálisan csökken az arányuk.

Ezzel párhuzamosan az első negyedévhez képest 21-ről 23 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint ezzel a forgatókönyvvel egyáltalán nem kell számolni. Bár 2016 harmadik negyedéve óta egyre kevesebben, de a válaszadók 38 százaléka még mindig fél attól, hogy a megtakarításai keveset fognak érni. 33 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy nyugdíjasként nélkülözni fog. Utóbbi leginkább a 30-as és 40-es korosztályt aggasztja. Hasonló az arányuk azoknak, akik attól tartanak, hogy nem tudják majd fenntartani a lakásukat. A legkevesebben azt tartják valószínűnek, hogy állandó gondozásra, vagy a gyerekeikre szorulnak majd idősebb korukban.

"A kutatásból is jól látszik, hogy a legtöbben tisztában vannak az öngondoskodás fontosságával, és tudják, hogy a gondtalan időskorhoz nem támaszkodhatnak kizárólag az állami nyugdíjra. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy érdemes a lehető legkorábban megkezdeni a takarékoskodást, hiszen minél előbb kezdünk hozzá, annál nagyobb összegből tudunk gazdálkodni a későbbiekben" - mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője.

A szakember hozzátette, hogy a nyugdíjbiztosítási konstrukció esetében havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt az adójóváírást is figyelembe véve, a hozamoktól függően nagyságrendileg 8 millió forintnyi tőke halmozható fel. A K&H Biztosítónál valamivel több, mint 3 éve került bevezetésre a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítás; ezen ügyfelek havonta átlagosan 12 530 forintot tesznek félre nyugdíj célra, és az idei második negyedéves adatok alapján fejenként átlagosan közel 350 ezer forintos megtakarítással rendelkeztek. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások esetében, melyeknél ritkábban ugyan, de jellemzően nagyobb összegek kerülnek befizetésre, a K&H-s ügyfelek június végén átlagosan több mint 1 millió forintos összeggel rendelkeztek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Bukhatják a lakáshitelt a dohányosok: vérvételre kötelezhetik őket
2017 szeptember 28.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Életbiztosítás

Bukhatják a lakáshitelt a dohányosok: vérvételre kötelezhetik őket

Mindenki előtt ismert, hogy minél idősebbek vagyunk, általában annál drágábban kapunk életbiztosítást, ám az sokakat meglephet, hogy életvitelünk is befolyásolhatja, hogy mekkora biztosítási díjat kell fizetni. Jellemzően az egészség- és életbiztosításoknál próbálják a biztosítók, többek között azt is kideríteni, hogy ki dohányzik, hogy aztán magasabb díjat szedhessenek be. Mutatunk nemzetközi és hazai módszereket is.

Egyre több biztosító emeli meg a dohányosok életbiztosítási díját, sőt, van olyan eset is, amikor nem biztosítják őket Angliában a Daily Mail cikke szerint. Mivel e biztosítástípus megléte gyakran feltétele a lakáshitel-folyósításnak, így az is megtörténhet, hogy valaki amiatt nem kap hitelt, mert rendszeresen rágyújt. Angliában ráadásul olyan is előfordul, hogy a biztosítás tartama alatt, egy nővér csönget be a lakásunkba, ellenőrizni, hogy dohányzunk-e.

Bár egy biztosítónak jogában áll megtagadni a kockázatviselést az esetek többségében, túlzásnak tűnhet, hogy napi néhány szál cigaretta miatt már a lakáshitelről is le kell mondani. Régebben ráadásul a kockázatelbírálás keretein belül alkalmazott orvosi vizsgálat során elég volt "nemmel" válaszolni arra a kérdésre, hogy dohányzunk-e, és a biztosítók nem nagyon bolygatták a kérdést. Mára azonban ez megváltozott, gyakran vérképpel vagy vizeletvizsgálattal ellenőrzik a biztosítók, hogy az ügyfél igazat mond-e a kockázatelbírálás folyamán. A nikotin azonban nemcsak cigarettázás következtében juthat be a szervezetünkbe, elég nikotintapaszt, vagy e-cigit használni, és rögtön dohányzóvá minősíthetnek minket.

Ez ráadásul nemcsak Angliában, hanem Magyarországon is megeshet velünk a hazai biztosítók Pénzcentrumnak elküldött válaszai alapján.

A fenti helyzet kapcsán ugyanis megkérdeztük a nagy hazai életbiztosítókat a dohányzókkal kapcsolatos ügyfélpolitikájukról. Az NN Biztosító és az Allianz Hungária is megerősítették, hogy kockázatelbírálási folyamatuk során rákérdeznek az ügyfeleknél, hogy dohányoznak-e. Az NN azt is elárulta, hogy nemcsak a dohányzás tényére kérdeznek rá, hanem arra is, hány szál cigit szív a potenciális ügyfél naponta. Ez a kérdés kockázati életbiztosítások esetén és kiegészítő, például befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosítások mellé igényelt releváns kiegészítő fedezetek megkötése előtt is elhangzik.

"...az ügyfél dohányzási szokásának függvényében díjemelést alkalmazunk. Ez fedezetenként eltérhet - más lehet például rákdiagnosztika vagy haláleseti fedezetek esetén az emelés ugyanolyan dohányzási szokás esetén - közölte a Pénzcentrum megkeresésére az Allianz, továbbá az NN is elárulta, hogy a dohányzás mértékétől függően változhat egy ügyfél biztosítási díja.

Az ügyfél dohányzási szokásait firtató kérdésekre adott válaszok ellenőrzésével kapcsolatban az NN-nél csak azt erősítették meg, hogy indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján a biztosítóval szerződött orvosok is felteszik a dohányzásra vonatkozó kérdést, az Allianznál viszont akár orvosi vizsgálattal, vérképelemzéssel is ellenőrizhetik, hogy egy ügyfél igazat mondott-e.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a dohányzáson kívül van-e olyan választott életvitellel kapcsolatos körülmény, mely befolyásolhatja az életbiztosítás árát. Az Allianznál még nem elterjedt az ilyen tényezők felhasználása a biztosítás-árazás során, ugyanakkor közölték, hogy a szektorban egyes veszélyes hobbik vagy sportok bírhatnak ilyen erővel.

Az NN ezzel kapcsolatban nemcsak azt közölte, hogy a hobbi, a foglalkozás illetve az alkoholfogyasztási szokások hatással lehetnek egy életbiztosítások árára, hanem azt is elárulták, hogyha egy "dohányzó ügyfelünk egyébként egészséges életmódot folytat, rendszeresen sportol, akkor egyedi elbírálás alapján a díjemelés mértéke csökkenhet".

Ez akkor szemétkedés?

Egyáltalán nem. A különösen kockázatos ügyfelek kiszűrése, illetve az általuk fizetett biztosítási díjak megemelése a kockázatközösség védelme szempontjából fontos, leginkább azért, hogy a többi, kevésbé rizikós ügyfélnek elérhető áron tudjanak szolgáltatást nyújtani a biztosítók.

Természetesen ez a logika felvet etikai aggályokat, de leginkább csak abban az esetekben, amikor valaki nem a választott életmódja, hanem veleszületett, vagy önhibáján kívül szerzett betegsége miatt számít kockázatos ügyfélnek. A dohányzás azonban nem ilyen, a kockázatai széles körben ismertek, és senki nem kényszerből gyújt rá.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Durvul a nyugdíjpara: főleg a nőket fenyegeti az elszegényedés
2017 szeptember 28.
Kategória:
Életbiztosítás

Durvul a nyugdíjpara: főleg a nőket fenyegeti az elszegényedés

Egyre több adat mutat a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának irányába, miközben a lakosság nagy része még mindig úgy véli, hogy csakis az állam felelőssége gondoskodni időskori éveiről. Arról pedig alig beszélünk, hogy bizonyos csoportokat - főleg a nőket - erősebben fenyegeti az időskori elszegényedés, hiszen ők a magasabb várható élettartam és a Nők 40 program miatt akár több mint 20 évig élhetnek nyugdíjasként. Az öngondoskodási eszközök közül a nyugdíjbiztosításra 2014. január 1-je óta lehet adókedvezményt igénybe venni, de vannak más előnyei is.

A 65 év feletti korosztály létszáma folyamatosan emelkedik Magyarországon, és ez komoly kihívást jelent a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából, hiszen a felosztó-kirovó rendszeren alapuló nyugdíjrendszerek esetén a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el. Az ezzel kapcsolatos fontos indikátorok egyre ijesztőbb számokat mutatnak: a KSH adatai szerint az idei évre az idős népesség eltartottsági rátája megközelíti a 28%-ot, ami az eddigi évekhez képest a legmagasabb (10 évvel ezelőtt csak 23% volt). További emelkedés esetén előfordulhat, hogy idővel jelentősen növekszik az időskori elszegényedés kockázata.

Épp ezért mindenkinek érdemes feltenni a kérdést, hogy milyen életszínvonalon szeretne élni nyugdíjasként, és milyen forrásokból tervezi azt finanszírozni.

Rémisztőek a legfrissebb számok

A nyugdíjrendszer 2010-2012 közötti átalakítását követően átmenetileg csökkent a nyugdíjasok száma Magyarországon, ám azóta ismét növekedés figyelhető meg: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) adatai alapján 2014-ben az öregségi nyugdíjban részesülők száma elérte a 2 037 126 főt, szakmai számítások szerint pedig 2030-ra elérheti a 2,1 millió főt. Magyarország korfáján jól látszik, hogy a következő néhány évben tovább növekszik a gazdaságilag inaktívak száma, ugyanis nyugdíjba mennek majd a Ratkó-korszak gyermekei (1951-1955 között születettek), ami már önmagában rövid távon is nagyon meg fogja terhelni a hazai ellátórendszert is. Bár 2022-re hazánkban a nyugdíjkorhatár a korábbi 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedik, a társadalom elöregedésének problémája az alacsony születésszám és a várható élettartam fokozatos emelkedése miatt továbbra is fennáll majd, és hatással lesz a nyugdíjakra.

A nők kilátásai különösen rosszak

A fentiek mellett keveset beszélünk arról, hogy vannak olyan csoportok, amelyeknek az átlagosnál is bizonytalanabbak a nyugdíjkilátásai: ilyenek például a háztartásbeliként dolgozók, a vállalkozók és a külföldön munkát vállalók.

"Plusz kockázattal" rendelkeznek a magyar nők is, ők ugyanis átlagosan 7 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint a magyar férfiak - hazánkban a nőknél tavaly 79,2 év, míg a férfiaknál 72,4 év volt a várható élettartam. Ráadásul a nők és a férfiak közötti bérkülönbség is rányomja a bélyegét az időskori évekre.

Számolni kell a Nők 40 program hatásaival is, amelyet 2017-ben továbbra is változatlan feltételekkel lehet igénybe venni. Ha a hölgyek 40 év munkaviszony után továbbra is nyugdíjba mehetnek 58-60 évesen, miközben a korhatár 65 évre emelkedik, a nőknél még hosszabb lehet a nyugdíjban töltött évek száma: nem lesz ritka, hogy valaki több mint 20 évig él nyugdíjasként. Így a nőket erősebben sújthatja az időskori megélhetés problémája.

Nem fontos, hanem alapvető szükséglet az öngondoskodás

Az elmúlt években egyre több szervezet igyekszik különféle közvélemény-kutatásokkal és kampányokkal rámutatni arra, hogy elsősorban az öngondoskodás jelenti a megoldást az anyagi kiszolgáltatottság csökkentésére. Erre mindaddig szükség van, amíg

  • a leendő nyugdíjasok az állami pillért még mindig meghatározó jövedelemforrásnak tekintik;
  • magas azok aránya, akik szerint nem terheli őket személyes felelősség majdani nyugdíjuk előteremtésében.

Az egyik biztosító társaság nyugdíjfelkészültségről készített világméretű felméréséből is kiderült, hogy a magyarok nagy részének nincs terve arról, hogy miből él majd nyugdíjas korában, többségük abban bízik, a jövedelmet majd az állam biztosítja.

Pedig az MNB tavalyi tanulmányából is kiderült, hogy van oka félni az aktív korú lakosságnak, hiszen az elöregedő társadalom miatt 2035-re az állami nyugdíjrendszernek komoly problémákkal kell szembenéznie, így mindenképp kell majd önerő.

Különösen fontos ennek a szerepe a nőknél, hiszen az ő esetükben hosszabb ideig kell kitartania az öngondoskodással összegyűjtött összegnek ahhoz, hogy ne kelljen az életszínvonal drasztikus csökkenésével számolniuk. A MABISZ idei őszi nyugdíjbiztosítási kampányánál épp ezért a nők jelentik az elsődleges célcsoportját: nem csupán kívánatos, de egyenesen kikerülhetetlen az ő hatékonyabb megszólításuk az öngondoskodással kapcsolatos gondolkodás megváltoztatásához.

Mi a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíj előtakarékossági formák (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztárak, nyugdíj-előtakarékossági számla, ismertebb nevén NYESZ) létjogosultságát jól mutatja, hogy az ilyen típusú öngondoskodási formákat az állam adókedvezménnyel támogatja. Közülük a nyugdíjbiztosításokra 2014 januárjától terjesztették ki az adókedvezmény lehetőségét. Bár azóta egyre növekszik ismertsége, kevesen tudják, hogy pontosan mi is ez a lehetőség, ezért a továbbiakban ezt mutatjuk be részletesen.

A nyugdíjbiztosítás a megtakarítási célú életbiztosítási konstrukcióknak egy speciális, kifejezetten nyugdíjcélú változata. Ebben az esetben a nyugdíjcélú megtakarításunk saját, névre szóló, egyéni megtakarítási számlán gyarapodik, ahol az eszközalapokban tárolt pénzünket - gyakran nemzetközi hátterű - alapkezelők, pénzügyi intézmények kezelik.

A biztosítási szerződés konkrét lejárattal rendelkezik, amely a szerződéskötés napján aktuális nyugdíjkorhatár elérésének időpontja.

A két típus

Klasszikus nyugdíjbiztosítás

Azok, akik úgy döntenek, hogy nyugdíjbiztosítást kötnek, két típus közül választhatnak. Az egyik az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítás, amely törvényileg szabályozott (forintos biztosítások esetén maximum 2,3%, eurós termékek esetén 1,1%), előre meghatározott minimum ("technikai") hozamot garantál, amit biztosítottként mindenképpen megkapunk a szerződés lejártakor. Ezen felül extra hozamra is szert lehet tenni; a biztosító ugyanis befekteti a pénzünket és a piacon elért hozam valamekkora részét (jellemzően 80-85%-át) jóváírja a számlánkon. Azt azonban érdemes tudni, hogy a biztosítók kockázatvállalása és a rájuk vonatkozó tőkekövetelmények szigorúan szabályozottak.

Befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosítás

A másik típus a befektetési egységekhez kötött (más néven unit-linked) nyugdíjbiztosítás, amely esetében nem kapunk fix hozamot, hanem mi dönthetjük el, milyen mértékű kockázatot vállalunk és milyen típusú befektetési eszközökben tartjuk a pénzünket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden egyes befizetésünkből - a költségek levonása után -, a befektetési jegyekhez hasonló, úgynevezett befektetési egységeket kapunk a pénzünkért cserébe. Ahogy változik ezeknek az értéke, úgy változik a megtakarításunk értéke is.

Ezeket érdemes tudni, mielőtt belevágsz

Transzparens költség: A nyugdíjbiztosítások nyugdíj-biztosítások költségeit a Teljes Költség Mutató (TKM) fejezi ki, amely egy számban sűríti össze, hogy évente hány százalékot tesznek ki a költségek.

Adójóváírás: Az éves befizetés 20%-ának megfelelő értékben visszatérítést kapunk az államtól a személyi jövedelemadóból, közvetlenül a számlánkra. Az összes államilag támogatott nyugdíj-előtakarékosságnál fennáll ez a lehetőség, de az évi maximum mindegyiknél meghatározott: évi 100 ezer/130 ezer (NYESZ), 150 ezer (pénztárak), illetve a biztosításoknál 130 ezer forint. Ez 10-20 éves távlatban akár több millió forintot is jelenthet, ráadásul mindkét típusú nyugdíjbiztosításnál (hagyományos és unit-linked) jár az adókedvezmény.

Olcsóbbak és egyszerűbbek a termékek 2017-től: Idén januártól a korábbinál kedvezőbb feltételekkel lehet nyugdíjbiztosítást kötni, ugyanis az idei évtől a biztosítók az MNB ajánlása alapján jelentősen csökkentették a megtakarítási célú életbiztosítások - köztük a nyugdíjbiztosítások - költségeit.

Nyugdíj előtt hozzáférsz: Szintén előny lehet, hogy a nyugdíjbiztosítás akkor jár le, amikor betöltjük a nyugdíjkorhatárt, de nem az aktuálisat, hanem azt, ami a szerződés indulásakor volt érvényben. Emellett kockázati eseményre is nyújthat fedezetet, fizethet például baleset, komolyabb betegség és halál esetén is.

Forrás: www.portfolio.hu

Megugrottak idén a kárkifizetések
2017 szeptember 12.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Életbiztosítás, Flotta biztosítás, Általános

Megugrottak idén a kárkifizetések

Az életágat a nyugdíjbiztosítások húzzák idén is, a vagyonbiztosításokon belül pedig a kötelező díjbevétel nőtt nagymértékben. A kárkifizetések a nemélet-ágon 20 százalékkal emelkedtek.

Hiába nőttek a díjbevételek, a kárkifizetések is megugrottak, így csak minimális mértékben nőtt a biztosítók profitja az első fél évben. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a szektor 32,1 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el, ez még egy százalékkal sem haladja meg a tavalyit. Az életágon a biztosítástechnikai eredmény 13,5 százalékkal emelkedett, a nemélet-ágon viszont több mint 30 százalékkal csökkent (nagyrészt a növekvő kárkifizetések miatt).

Az életbiztosítási ágon a díjbevétel 3,2 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest, az első hat hónapban 228 milliárd forint lett.

A vegyes életbiztosítások jól mentek, ezek díjbevétele több mint 14 százalékkal 48,5 milliárd forintra emelkedett. A húzótermék persze az idén is a nyugdíjbiztosítás volt, ami 42 százalékkal több – 27 milliárd forint – díjbevételt hozott, mint tavaly egyetlen fél év alatt. A fél év végén már csaknem 218 ezer embernek volt nyugdíjbiztosítása Magyarországon, közülük több mint 150 ezer valamely befektetési egységhez kötött konstrukcióban előtakarékoskodott. Az indexhez vagy befektetési egységhez kötött normál életbiztosításokból viszont ezúttal valamivel kevesebb – 10,6 milliárd forint – díjbevétel jött be, mint tavaly, főleg az egyszeri díjak visszaesése miatt.

A nemélet-ágon a díjbevételek 8,9 százalékkal nőttek 257,7 milliárd forintra. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb) 82,6 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek, 15 százalékkal többet, mint tavaly. Az árak emelkedése tehát a tavalyihoz képest mérséklődött, de az idén így is valószínűleg csúcsot dönt a szektor kgfb-díj-bevétele. Az újautó-eladások emelkednek, és ez a cascós szerződések mennyiségén is látszik, számuk tavaly június óta több mint 33 ezerrel 853 ezerre nőtt.

A casco díjbevétele ennek ellenére viszonylag lassan nő, idén az első fél évben 6,3 százalékkal emelkedett 38,9 milliárd forintra. Ebben az autóbiztosítás-típusban a jelek szerint nem tudják még érvényesíteni a biztosítók a növekvő kárráfordításokat. A kötelezős és a cascós károk volumene is megugrott ugyanis a tavalyihoz képest. Kgfb-re az első hat hónapban csaknem 45 milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki a biztosítók, 36 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a cascós kárkifizetések 17 százalékkal 22,3 milliárd forintra emelkedtek.

Kismértékben nőtt a lakossági vagyonbiztosítások száma, a fél év végén 3,127 millió lakásnak volt biztosítása. A díjakat az árverseny miatt csak lassan tudják emelni a cégek, ezért az első fél évben az ebből származó díjbevétel csak 58,6 milliárd forint lett, 3,6 százalékkal több, mint tavaly. Pedig a károk e szegmensben is megszaporodtak, a kifizetések tavalyhoz képest 26 százalékkal nőttek, és megközelítették a 20 milliárd forintot, amiben szerepet játszhattak a tavaszi-nyári viharok is.

A biztosítók nemélet-ágon keletkezett összes kárráfordítása a múlt évihez képest 20 százalékkal emelkedett az első fél évben, 111,4 milliárd forintra. Ennek ellenére a cégek tőkehelyzete ágazati szinten stabil, a szektor összes alapvető szavatolótőkéje a levonások után 517,6 milliárd forint volt, ami bőven több, mint a duplája az úgynevezett szavatolótőke-szükségletnek, és csaknem hatszorosa a minimális tőkeszükségletnek.

Forrás: www.vg.hu

Azt hitted, utazni és sportolni veszélyes? Nem ott történik a legtöbb baj
2017 augusztus 01.
Kategória:
Utasbiztosítás, Életbiztosítás

Azt hitted, utazni és sportolni veszélyes? Nem ott történik a legtöbb baj

Sokan csak akkor gondolnak balesetbiztosításra, amikor úgy érzik, veszély leselkedhet rájuk, főként nyaralás, vagy extrém sportolás előtt. Ugyanakkor tízből kilenc esetben háztartási balesetekre fizetnek a biztosítók. Tehát ott vagyunk a legnagyobb veszélyben, ahol a legnagyobb biztonságban érezzük magunkat.

Bár az emberek többsége az otthonában érzi magát a legnagyobb biztonságban, az UNION Biztosító adatai is azt igazolják, hogy gyakoriságban messze az otthoni balesetek vezetnek: a balesetbiztosítási térítések csaknem 90 százalékát ilyen esetekre fizeti ki a biztosító. A KSH adatai szerint évente közel 1800 ember háztartási balesetben veszti életét - ez a szám csaknem háromszorosa a közlekedési haláleseteknek, amelyekből tavaly 607 történt az országban. Az otthoni balesetek több mint felét esés, zuhanás váltja ki, de gyakori ok az égés, valamint az éles vagy szúró tárgyak miatti sérülés is.

Extrém sportra nem fizet a tb

Noha immár egy évtizede bevezették, továbbra is igen kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítási járulék terhére nem fedezhetőek az extrém, illetve hivatásszerűen űzött sportok okozta balesetekhez kapcsolódó ellátások. Ugyanakkor egyre több balesetbiztosítás kiterjeszthető a közkedvelt extrém sportokra (például vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás, bungee jumping, ejtőernyőzés, stb.) is.

"A balesetbiztosításokat a magánszemélyeknek jellemzően éves időszakra lehet megkötni, az elmúlt években ugyanakkor már számukra is elérhetőek olyan határozott idejű biztosítási csomagok is, amelyeknek néhány száz forintos napidíja ellenében az adott esemény időszakára szóló, magas szintű, 10 milliós térítést biztosító védelem szerezhető" - hívja fel a figyelmet Bóna Katalin, az UNION Biztosító ügyvezető igazgatója. Hozzátette, egy gondos szülőnek tehát ezentúl lehetősége van arra is, hogy például a Sziget Fesztivál 100 ezres hetijegye mellé háromezer forintért ilyen extra védelmet is biztosítson gyermekének.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy bármilyen balesetbiztosításunk is van, az alkoholos befolyásoltság kizáró tényező, amennyiben a balesetet egyértelműen ez az állapot idézte elő. Ugyanez áll a gondatlanságra is: jellemző nyári példa erre a napégés, illetve a tiltott helyszíneken való fürdés. Mivel a balesetbiztosítások fedezeti köre számos részletben jelentősen eltérhet egymástól, mindenképpen célszerű előre megbizonyosodni arról, hogy valóban a számunkra megfelelő biztosítási védelmet kapjuk-e meg. Ebben segítségünkre lehet az adott biztosító holnapja vagy call centere, vagy biztosításközvetítő szakember is.

Külföldre is érvényesek

A balesetbiztosítások többnyire 24 órában, a világ minden országában érvényesek (jellemző kivételt a csoportos munkahelyi baleseti konstrukciók képeznek). Tehát nem csak belföldön, de akár külföldi utazások során is kedvező kiegészítő szolgáltatást jelentenek az utasbiztosítások mellé: míg az utasbiztosítás az ellátáshoz kapcsolódó költségeket fizeti meg, addig a balesetbiztosítás adott összegű térítést nyújt a kapcsolódó további kiadások fedezésére.

Tekintettel arra, hogy a balesetbiztosítási védelem közel 40 százalékát a különböző biztosításokhoz kapcsolódó kiegészítő csomagok biztosítják, jogosan merül fel a kérdés, szükség van-e önálló balesetbiztosítás kötésére is.

"A kiegészítő balesetbiztosítások térítési limitjei általában jóval alacsonyabbak, mint amelyek az önálló balesetbiztosításokra jellemzőek. Mindenképpen érdemes tehát önálló balesetbiztosításban is gondolkodni, főleg annak tudatában, hogy baleset esetén mindkét biztosítást igénybe vehetjük, azok szolgáltatása összeadódik" - mutat rá Bóna Katalin.

Általánosságban kijelenthető, hogy megfelelőnek akkor tekinthető a balesetbiztosítási védelem, ha haláleset vagy rokkantság esetén akár 10 milliós térítést nyújt. Egy ilyen szintű védelem egyénileg már havi 2 ezer forintos díj ellenében is elérhető, egy négytagú család számára is havi 4 ezer forint alatt biztosítható.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Pesszimistábbak a jövő nyugdíjasai
2017 június 29.
Kategória:
Életbiztosítás

Pesszimistábbak a jövő nyugdíjasai

Csak minden második magyar számít arra, hogy kizárólag a nyugdíjából meg tudna élni. A hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat, ez a válaszadók 42 százalékát aggasztja komolyan – derült ki a K&H biztos jövő indexéből. Azonban a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatban most a legpozitívabbak a megkérdezettek: mindössze 37 százalék gondolja, hogy ezek keveset érnek majd. A K&H szerint a háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac bővülhet. Egy havi 20 ezer forintos megtakarítás konzervatív 2-3 százalékos hozammal számolva 30 év múlva közel 10 millió forintot eredményezhet.

Nem állnak túl pozitívan az időskorhoz a magyarok: 14 százalék gondolja csak úgy, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kényelmesen megélne – derül ki a K&H biztos jövő indexének első negyedéves eredményeiből. A bizakodók aránya az előző negyedévhez képest némileg csökkent. 37 százalék arra számít, hogy csak nehezen élne meg a nyugdíjából, 33 százalék szerint pedig ez semmire sem lesz elég. Az állami nyugdíjjal egyáltalán nem számolók aránya is emelkedett: a 2016 azonos időszakában mért 13 százalékról 16 százalékra. Ez az arány a 30-asok körében már 28 százalék. A nők jóval pesszimistábban értékelik a nyugdíjkérdést, mint a férfiak (57% vs. 42%).

kevésbé támaszkodnánk a gyerekekre

A felméréséből viszont az is kiderül, hogy csökkent azoknak az aránya, akik a gyerekeik támogatására számítanak majd idős korukban. Az idei első negyedévben ezt a megkérdezettek 30 százaléka tartotta reális forgatókönyvnek, szemben a tavalyi 34 százalékkal. A megkérdezettek harmada azonban még mindig arra számít, hogy nyugdíjasként nélkülözni fog. 31 százalék pedig azt is reálisnak tartja, hogy nem tudja fenntartani majd a lakását, sőt a nők körében már 39 százalék számol ezzel a lehetőséggel.
2017 első negyedévében ellenben rekord kevesen gondolták úgy, hogy a megtakarításaik hosszú távon keveset érnek majd: 37 százalék volt az arányuk, szemben az egy évvel ezelőtti 44 százalékkal.
Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője elmondta: „Egyre többen ismerik fel, hogy minél hamarabb el kell kezdeni takarékoskodni ahhoz, hogy valóban gondtalanok legyenek a nyugdíjas évek. A háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac is bővülhet. Az öngondoskodásnak számos lépcsőfoka van, kezdve onnan, hogy a váratlan kiadások ellen cascóval és lakásbiztosítással védekezünk, egészen addig, hogy a nyugdíjas évekre is gondolunk”.

érdemes előre gondolkodni

A hivatalos statisztikákat idézve Kuruc Péter azt mondta, hogy az idei első negyedévben - a családi adókedvezmény és a közfoglalkoztatottak nélkül számolt - nettó átlagfizetés 197 ezer forint volt, míg 2015 harmadik negyedévében 168 ezer forintot tett ki, tehát másfél év alatt 17,2 százalékos volt a növekedés. Az öregségi nyugdíj azonban nem követte ezt a növekedést: márciusban átlagosan 124 ezer forint volt, míg 2015 szeptemberében 119 ezer forintot tett ki, így a 17 százalékos béremelkedéssel párhuzamosan az átlagos öregségi nyugdíj mindössze 4,2 százalékkal nőtt. Tehát a nettó jövedelmek és a nyugdíjak között továbbra is van különbség, nem beszélve arról, hogy a bérek sokkal nagyobb sávban oszlanak el, mint a nyugdíjak. Minél magasabb a bére valakinek, annál nagyobb lesz a különbség az utolsó bér és az első nyugdíj értéke között. Ezért kulcsfontosságú a hosszú távú, nyugdíjcélú takarékoskodás.
Kuruc Péter szerint a nyugdíjas korra történő megtakarítások egyik legjobb alternatíváját jelentik az adókedvezménnyel igénybe vehető egyszeri díjas és rendszeres befizetést igénylő nyugdíjbiztosítások. Ezek a konstrukciók pedig egyre népszerűbbek. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások díjtartaléka, az ügyfelek által eddig felhalmozott vagyon az idei első negyedév végén közel 1 milliárd forintra rúgott, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A rendszeres díjú nyugdíjbiztosítások esetében pedig az idei első negyedév végén meghaladta az 1,5 milliárd forintot. Ez éves összevetésben 108 százalékos növekedésnek felel meg.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Tervezzen időskori éveire is, használja kalkulátorunkat a biztosítások összehasonlításához! Nyugdíjbiztosítás ajánlatok >>

Csőd lehet a nyári tábor vége: ennyit ér az állami gyerekbiztosítás
2017 június 06.
Kategória:
Utasbiztosítás, Életbiztosítás

Csőd lehet a nyári tábor vége: ennyit ér az állami gyerekbiztosítás

Sok szülő nyári táborba küldi a gyerekét, akik ott olyan veszélyeknek vannak kitéve, amelyekkel a hétköznapokban nem is találkoznak. Ugyan minden szülő elmondja a gyereknek, hogy vigyázzon magára, azonban balesetek még így is történhetnek. Ilyenkor a szülőnek nagy segítség lehet, ha korábban kötött biztosítást, így legalább a baleset miatt felmerülő költségeket kifizetik helyettük.

Nyáron sokan táborokba küldik a gyerekeket, mivel itt vigyáznak rájuk, ráadásul akár fejleszthetik is egyes készségeiket egy kézműves- vagy sporttáborban. A szülők persze mindig mondják a gyereknek, hogy vigyázzon magára, a megszokottól eltérő aktivitás viszont gyakrabban vezet balesetekhez, mint a hétköznapokban. Ilyenkor a szülőnek gyakran el kell utaznia a gyerekért, és akár az orvosi költségeket is fizetni kell, ezt azonban akár a biztosítónk is állhatja.

Ilyenkor már nem véd az állami biztosítás?

A magyar tanulókra az állam idén is köt biztosítást, amely a köznevelésben résztvevő 3-18 év közöttieknek jár, a nyári szünet ideje alatt is. Ez azonban nem ad átfogó védelmet, ráadásul az összegek sem túl magasak:

Csonttörés esetén 3 ezer forint jár,
Baleseti rokkantságnál a rokkantság fokától függően 3-300 ezer forint,
Baleseti halál esetén pedig 200 ezer forint.

A csonttörésen kívül azonban számos olyan eset létezik, ami nem feltétlenül súlyos, mégis költséges, ezekre is fontos lenne biztosítást kötni, erről viszont már jellemzően nekünk kell gondoskodni, vagyis ezek ellen nem véd az állami biztosítás. Persze nincs veszve minden, számos módszerrel bevédhetjük a gyereket.

Általános balesetbiztosítás

Az egyik gyakori módszer, hogy egész évre szóló általános balesetbiztosítást kötünk, amely egész évben védelmet nyújt. Ezek jellemzően sokkal több fedezet esetén nyújtanak védelmet, mint az állami biztosítás, ráadásul jelentősen nagyobb összegre szólnak:

  • Rokkantság vagy halál esetén akár 3-5 millió forintot is adnak a biztosítók.
  • Fedezetet adnak műtétek esetén és kórházi napi térítést is nyújtanak.
  • Kullancscsípés miatt kialakuló betegségnél is fizethet és állatharapásnál is kaphatunk pénzt a biztosítótól.
  • Az elmaradt tanulmányok pótlását is segítheti.
  • Napégés esetén is fizethet.
  • Emellett 24 órás telefonos orvosi assistance szolgáltatás is járhat, sőt, akár második orvosi véleményt is kaphatunk a biztosítón keresztül.

A gyerekek balesetbiztosításait csomagokból válogathatjuk össze, eszerint alakul a védelem kiterjedtsége és a biztosítási összeg. Minél több elemet szeretnénk a csomagba tenni, annál magasabb összegre számíthatunk, igaz, ezért cserébe magasabb díjat is kell fizetni.

A biztosítási díjból viszont sokat faraghatunk, ha nem csak a saját gyerekeinkre kötjük meg (egyéni biztosítás), hanem csoportos biztosítást kötünk. Ezt akár a szülők is megszervezhetik az iskolai osztályban vagy a gyerek sportegyesületénél, sőt, akár az iskola igazgatója is kezdeményezheti ezt, persze minden esetben szükség van a szülői jóváhagyásra.

Olcsóbban is kijöhet a teljes védelem

Az általános biztosítások mellett köthetünk rendezvény biztosítást (van olyan biztosító, ahol ez az általános balesetbiztosítási termék rövidebb futamidőre megkötve), ami a tábor idejére szól, így sokkal olcsóbb lehet.

Az általános balesetbiztosításhoz hasonlóan ezt is meg lehet kötni csoportosan, ennek köszönhetően pedig olcsóbb lesz díjunk. Ezt akár a táborszervező is megteheti, így a kötvények eleve hozzájuk kerülnek, és baleset esetén rögtön intézhetik a kártérítést.

Jó, ha a szülőt is biztosítják

Ha az egyik szülőnek van életbiztosítása, akkor nincs kizárva, hogy emellé köthető olyan kiegészítő biztosítás, amely a gyerekek védelmét garantálja. Ez viszont nem köthető meg a csak egy adott rövid időszakra, legalább egy éves díjat ki kell fizetni (a többi kiegészítőhöz hasonlóan a biztosítási évforduló előtt lemondható) és persze a védelem is teljes évre vonatkozik.

Lakásbiztosítással is bevédhetjük a gyereket

Lakásbiztosítás kötésekor jellemzően többféle kiegészítőt is választanak az ingatlan védelmére. A modern termékek azonban ennél többet tudnak, már akár kiegészítő életbiztosítást vagy gyermekbiztosítást is választhatunk az otthonunk védelme mellé. Ez utóbbival a gyermekünk egész éves biztosításáról gondoskodhatunk.

Extrém sportok ellen nem véd

Hiába kötjük meg a fent felsorolt biztosításokat, ennek ellenére, ha valamilyen extrém sportot szerte űzni a gyermek, az alap védelmek ezekre a balesetekre nem nyújtanak védelmet. A törvények egyébként meghatározzák, hogy mi számít extrém sportnak, az ezekből adódó balesteket az állami biztosítás nem, vagy csak részben finanszírozza.

Mi számít extrém sportnak a jogszabály szerint?

  • Vízisízés
  • Jet-ski
  • Vadvízi evezés
  • Hegy- és sziklamászás az V. foktól
  • Magashegyi expedíció
  • Bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping)
  • Falmászás
  • Roncsautó (auto-crash) sport, rally
  • Hőlégballonozás
  • Félkezes és nyílttengeri vitorlázás
  • Sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés

Az általunk megkérdezett biztosítók eltérő megoldásokat kínálnak az extrém sportok esetén szükséges védelemre:

  • A Generalinak van kifejezetten extrém sportra fedezetet nyújtó biztosítása. Ennek érdekessége, hogy nemcsak gyermekekre, hanem felnőttekre is megköthető, akár csoportos konstrukcióban is.
  • Az NN biztosítása is fedezetet nyújthat extrém sportok űzésekor, ebben az esetben a biztosítás kötésekor meg kell jelölni, milyen sportot fog űzni a gyermek. A Generalihoz hasonlóan az NN terméke is megköthető felnőttek számára is.
  • Az Union egy adott biztosítását kínálja ilyen esetekre, amely az extrém sportok űzésekor is védelmet biztosít.
  • A Signal Iduna kifejezetten extrém sportolóknak nyújtott termékeket kínál.
  • Az Aegonnál az alap biztosítások erre nem nyújtanak fedezetet, a biztosító szerint a speciális kockázatokra érdemes felkutatni az ezekre is fedezetet adó speciális biztosításokat.
  • A Groupama a magasabb szintű csomagjait ajánlja a kicsit nagyobb baleseti kockázatú sportoknál, viszont a törvény által extrém sportnak titulált esetekben ők is külön biztosítást ajánlanak erre.

Külföldre is kell biztosítás?

Ha külföldre készülünk, akkor az európai egészségbiztosítási kártya (kék kártya) mellett az utasbiztosításról sem érdemes megfeledkezni. Ilyenkor ugyanis a kék kártya csak korlátozott védelmet nyújt, vagyis a felmerülő költségekre mindenképp érdemes saját magunknak megkötni a biztosítást, vagy esetleg az utazásszervezőnél csoportos biztosítást kötni.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Egyre többen csapnak le az ajándék nyugdíjpénzre: ez kell hozzá
2017 május 22.
Kategória:
Életbiztosítás

Egyre többen csapnak le az ajándék nyugdíjpénzre: ez kell hozzá

Folyamatosan nő a nyugdíjbiztosítási befizetések után igényelhető adójóváírás lehetőségét kihasználó ügyfelek aránya az NN Biztosítónál: tavaly a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek négyötöde már élt ezzel a lehetőséggel.

"Ügyfeleink pénzügyi tudatossága évről évre magasabb szintre lép, amelyet jól egészít ki a biztosítási tanácsadóinktól kapott, személyre szabott és aktív támogatás. Mindezek eredőjeként egy év alatt átlagosan 23 százalékkal emelkedett az egy ügyfélre jutó adójóváírás mértéke" - nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője. Hozzátette: a beérkező adójóváírások száma 2015-ös adóévre vonatkozóan megduplázódott az előző évhez képest.

Sokaknak jelenthet újdonságot, hogy a jóváírás visszamenőlegesen is igényelhető: ha valaki jogosult lenne, ám nem él az adóbevallás májusi határidejéig a 2016-os évre szóló lehetőséggel, vagy a korábbi években maradt le róla, az érvényben lévő szabályozás szerint 2014-ig visszamenőlegesen érvényesítheti az elmaradt állami adójóváírást.

Az államilag támogatott nyugdíjmegtakarítások után igényelhető maximális adójóváírás összesen évi 280 ezer forint lehet.

Ezt úgy lehet megszerezni, ha az ügyfél a nyugdíjbiztosítás mellé, a nyugdíjelőtakarékossági és/vagy az önkéntes pénztári számlára eszközölt befizetései után is kihasználja az adójóváírást - hívta fel a figyelmet Csanda Gergely. Ennek mértéke mindhárom megtakarítási formánál az éves befizetés legfeljebb 20 százaléka lehet, ám a szabályozás összegszerű felső limitet tartalmaz: ez 130 ezer forint a nyugdíjbiztosításoknál, 100 ezer a NYESZ-nél, és 150 ezer az önkéntes pénztári befizetéseknél.

A társaság által 2014-ben küldött igazolások után az érintettek 68,4 százaléka élt az adójóváírás lehetőségével. Egy évvel később látványosan nőtt ez az arány: 2015-ben az érintettek 79,5 százaléka igényelte az állam által biztosított összeget. A 2016-os adóbevallási határidőig néhány nap még hátra van, a végleges számokra várni kell.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Oldalak