Életbiztosítás | CLB

Nem titok többé: így lehet neked is giganyugdíjad

Az utóbbi időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kap az öngondoskodás fontossága. Nem véletlenül, hiszen a jelenlegi állás szerint, az állami nyugdíjrendszer néhány évtized múlva már nem lesz képes tisztes megélhetést nyújtani az akkori nyugdíjasoknak. Elengedhetetlen tehát, hogy mindenki saját magának tegyen félre nyugdíjas éveire. Ezt az állam ráadásul különböző formákban támogatja is. Mi most, a három támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma közül, a nyugdíjbiztosítást vesszük górcső alá.

Manapság keveseknek lehet újdonság, hogy bizony ketyeg az úgynevezett nyugdíjbomba. A jelenleg is ismert felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, ezért a rendszer működőképességét meghatározza a mindenkori aktív/inaktív népesség aránya. Az pedig már most is jól látszik, hogy a jövőben egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó és egyre több a nyugdíjas Magyarországon, azaz egyre kevesebben fogják befizetni azt az összeget a nyugdíjrendszerbe, amit egyre több nyugdíjas között kell szétosztani. Ennek következtében a nyugdíjak jelenlegi szintje hosszú távon nem fenntartható.

Nem meglepő tehát, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap az öngondoskodás. Aminek bizonyos formáit ráadásul az állam is támogatja. Ma három, az állam által is támogatott nyugdíjcélú megtakarítás létezik Magyarországon. Ezek az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Mi most a nyugdíjbiztosítást vizsgáltuk meg tüzetesebben.

Mi is a nyugdíjbiztosítás?

Alapvetően a nyugdíjbiztosítás abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez első hallásra persze szigorú megszorításnak tűnik, ugyanakkor azoknak jó választás lehet, akik amúgy is nehezen takarékoskodnak. Hiszen a nyugdíjbiztosítás megkötése alapvetően arra kényszeríti tulajdonosát, hogy gondoskodjon a jövőjéről.

Ha valaki nyugdíjbiztosítás megkötésében gondolkozik alapvetően két típus közül választhat. Az egyik az úgynevezett klasszikus életbiztosítás, másik pedig a befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit-linked biztosítás.

A klasszikus nyugdíjbiztosítás egy fix hozamú termék. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás megkötésekor egy előre meghatározott hozammal lehet számolni a lejáratkor. Ez azonban manapság, az alacsony kamatkörnyezetben nem túl magas szám. A Pénzcentrum megkeresésére az Aegon Biztosító hagyományos nyugdíjbiztosítások esetén a valós jóváírt hozamot 2 százalék körüli értékre teszi. A Generali is hasonló, 2,25 százalékos technikai kamatról adott tájékoztatás lapunknak a teljes időtartamra vonatkozóan.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások (unit-linked) a hagyományossal szemben nem fix kamatozásúak, ráadásul a befektetés kockázatát is az ügyfélnek kell állnia. Ilyen biztosításnál ugyanis az ügyfél alakítja ki befektetési portfólióját a rendelkezésre álló eszközalapokból. Így tehát nincs fix hozam, viszont megfelelő kockázat vállalásával jócskán többet érhetünk el, mint például egy klasszikus biztosítás esetében.

Melyiket válasszam?

Biztos válasz nincsen erre a kérdésre, mi ugyanakkor megkérdeztük a biztosítókat, hogy ők mi alapján ajánlanának. A Generali szerint a klasszikus nyugdíjbiztosítás előnye a kiszámíthatóság. Előre akár 20-25 évre biztos lehet abban az ügyfél, hogy minimum mekkora kifizetésre számíthat és ezen felül benne van a többlethozam lehetősége is.

Ezzel szemben a hozamok egyáltalán nem magasak. Az unit-linked biztosítás esetén viszont, akár egy teljesen részvényekbe fektetett portfólió is létrehozható, aminek bár rendkívül magas lehet a kockázata, a hozama is jócskán meghaladja a klasszikust. Az Aegon azonban felhívja a figyelmet arra, az adott szerződés jövőbeli értéke függ annak befektetési teljesítményétől (+/-). Lehet rá feltételezéseket gyártani/számolni múltbeli hozamok alapján, de a múltban elért hozamok sohasem jelentenek garanciát a jövőre nézve.

Adókedvezmény

Ahogy azt már említettük a nyugdíjbiztosítás az állam által (2014 óta) támogatott megtakarítási forma. Ez azt jelenti, hogy minden magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett rendszeres, illetve eseti díjak 20 százalékát, de legfeljebb 130 000 forintot igényelhet vissza az adójából adott tárgyévben.

A maximális adókedvezmény igénybevételéhez egyébként az kell, hogy a tárgyévben történő befizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. Fontos, hogy ezt az összeget a befizetett adónkból írhatják jóvá, tehát ha nem fizetünk elegendő mennyiségű adót, akkor egyáltalán nem biztos, hogy mind a 130 ezer forintot igénybe tudjuk venni. Az adóvisszatérítést a személyi jövedelemadó bevallásakor tudjuk igényelni.

A NAV hivatalos adatai szerint azonban egyre többen élnek a nyugdíjbiztosítás után igénybe vehető adókedvezmény visszaigénylésével. Míg 2015-ben csupán 92 205 visszaigénylő volt, addig 2016-ban ez a szám már 148 826 volt, ezzel a visszaigényelt összeg is négy milliárdról majd 6,5 milliárdra ugrott.

A nyugdíjbiztosítás felmondása esetén azonban igencsak problémás a helyzet. Ugyanis a már igénybevett adókedvezményeket 20 százalékkal növelt értéken vissza kell fizetni az adóhatóságnak. Az általunk megkérdezett biztosítóknál például a következőképpen alakul a felmondás:

• Aegon: legalább egy éves díjfizetést követően szüntethető meg, a szerződési feltételek szerinti visszavásárlási összeget fizeti ki a Biztosító, amely nem azonos a befizetett díjakkal + az igénybevett adókedvezmények büntetőkamattal növelt összege
• Generali: "Ügyfeleinknek bármikor lehetősége van a szerződés lejárat előtti megszüntetésére (visszavásárlására) vagy pénzkivételre (részleges visszavásárlásra vagy rendszeres pénzkivonásra - 3 díjjal rendezett év után), ez azonban annak esetleges költségvonzatán túl az eszközalap(ok) aktuális árfolyam-alakulásától függően is veszteséget okozhat. Illetve 20 százalékkal növelten vissza kell fizetni az adóhatóságnak az addig igénybe vett összes adójóváírást."
• Allianz: "A felhalmozott összeghez a biztosított a biztosítás megkötésének napjától kezdve bármikor hozzáférhet, az Allianznál nem számítunk fel a részére semmilyen hozzáadott költséget, amennyiben a lejárati időnél hamarabb lenne szüksége a megtakarítására. Ugyanakkor, a lejárati idő előtti pénzkivételnél az ügyfeleknek érdemes azt is figyelembe venniük, hogy a biztosításuk fennállása teljes ideje alatt esetlegesen igénybevett adókedvezmény 120 százalékát vissza kell fizetniük az állam részére."

TKM & KID

A TKM és a KID két olyan mozaikszó, mellyel a nyugdíjbiztosítás során mindenki találkozni fog. Előbbi a Teljes Költségmutató azt hivatott megmutatni, hogy adott paraméterek mentén, közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes hozamhoz képest. Ezáltal egyetlen számban képes összesűríteni egy termék költségmutatóit az egyszerűbb összehasonlítás érdekében. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez az adat rendkívül sok mindentől függ, ezek közül néhány:

• kiválasztott eszközalaptól (unit-linked esetén),
• vagyonkezelési díjaktól,
• a hozamokra vállalt garanciáktól (klasszikus biztosítás esetén).

Akit egyébként érdekel a csak költségek alapján történő összehasonlítás, az erre a linkre kattintva böngészheti a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ kalkulátorát.

A KID, azaz Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentum egy, az EU által szorgalmazott, 2018. januárjától kötelezően bevezetett, egységes szerkezetű dokumentum, ami azért jött létre, hogy egyszerű és áttekinthető tájékoztatást nyújtson a becsomagolt lakossági befektetési termékekről. Erre azért van kifejezetten szükség, mert egy nyugdíjbiztosítás megkötésekor a fogyasztó nem közvetlenül vásárolja meg a befektetési eszközt, hanem azt a pénzügyi szolgáltató becsomagolja egy termékbe. Ezekben az esetekben a termék befektetési hozama jellemző módon a mögöttes, becsomagolt befektetési eszközöktől függ, ezért különösen fontos, hogy a fogyasztó megértse a mögöttes eszközben foglalt kockázatokat és költségeket - áll a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján. Fontos azonban, hogy a KID nem összekeverendő a ma is használatban lévő KIID-el, hiszen utóbbi a befektetési eszköz múltbeli teljesítményét mutatja be, míg előbbi a jövőbeli feltételezett teljesítmény-forgatókönyveket. Így ez az egyetlen betűcske eltérés bizony óriási jelentőséggel bír, hiszen a KID képes megmutatni az előre nem látható, de várható hozamok szintjét.

Nyugdíjbiztosítás a gyakorlatban

Amikor felvesszük a kapcsolatot a biztosítóval, a tanácsadó először felméri az igényeinket, amihez szüksége lesz a jövedelmünkre, illetve tudnia kell, hogy várhatóan mikor vonulunk nyugdíjba. Emellett persze azt is tudnia kell, hogy a fix hozamú vagy unit linked típusú terméket szeretnénk.

Ezek alapján a tanácsadó egy nyugdíjtervet állít fel, amit megmutat nekünk. Fix hozamú terméknél már a biztosítási díjat és a várható felhalmozott vagyon mértékét is megtudjuk. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében viszont a választott eszközalapok teljesítményén múlik, hogy mennyi pénzünk lesz a nyugdíjba vonuláskor.

Ha a tanácsadó által felvázolt nyugdíjterv tetszik nekünk, kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló eszközalapokból a tanácsadó segítségével a megtakarítási portfóliónkat. Ilyenkor a tanácsadó felméri a kockázatvállalási hajlandóságunkat, és ez alapján javasol nekünk portfóliót. Lényeges, hogy a befektetésről mi hozzuk meg a végső döntést, így a kockázatot is mi viseljük. Végül pedig megkötjük a szerződést.

Az adójóváírást azonban nem kapjuk meg automatikusan. Az adóbevallás készítésekor külön erre fenntartott helyen jelezni kell, ha igénybe szeretnénk venni az adójóváírást. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a kedvezményt nem kapjuk meg, utólagosan pedig csak önellenőrzéssel érvényesíthetjük.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Új mutató segít a jó biztosítás választásában

A hazai biztosítási szektor – a rendelkezésre álló III. negyedéves adatokkal alátámasztva – jó évet zárt 2017-ben. Az már elmondható, hogy a piac végre visszatért a válság előtti szintre – mondta el Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke.

A hajtóerőt a tavalyi évben a nyugdíjbiztosítások jelentették, amelyek az ügyféligényeket maximálisan ki tudják elégíteni. Az első félév végén már 230 ezer fölött volt a szerződések száma. A rendszeres díjas életbiztosítások díjbevételének ötödét ma már a nyugdíjbiztosítások adják. A másik kiemelkedően fejlődő terület a gépjárműbiztosítások piaca volt az elnök szerint.

Pandurics Anett szerint a szektor előtt immár folyamatosan szabályozói feladatok állnak. Ezzel kapcsolatban a legaktuálisabb kérdés az, hogy a biztosításközvetítői direktíva (IDD) február 23-án lépett volna életbe, de időközben az EU valamennyi illetékes szerve a határidő meghosszabbítása mellett tette le a voksát – az új határidő vélhetően október 1. lesz. Kozek András, a Mabisz életbiztosítási tagozatának vezetője szerint kérdés, hogy a magyar szabályozást a választások előtt sikerül-e átírni.

A szabályozók közül a PRIIPS direktíva már január elsején életbe lépett. Ezzel kapcsolatban Kozek András megjegyezte, hogy a teljes költség mutatóval (TKM) lassan 8 éve olyan mutatót alkotott a magyar biztosítási szektor, amely Európában is egyedülálló. A mutató minden – tranzakciós és háttérköltséget mutat – aligha véletlen, hogy az MNB idővel magáévá tette és ennek alapján szabályozta az életbiztosításokat.

A fentiek nyomán a magyar biztosítási szektor szabályozása megelőzte az EU-szabályozást. A tapasztalatok átvétele így könnyebb volt, de természetesen a PRIIPS előírások miatt szükség volt a magyar szabályok átírására. Kozek András hangsúlyozta: a szabályozás vonatkozni fog az alapkezelőkre és a biztosítókra is – az alapkezelők számára ugyanakkor csak 2019-től lesz kötelező a PRIIPS bevezetése. A kollektív megtakarítási piacon ezek alapján 2020-tól lesz egységes a szabályozásnak való megfelelés.

A PRIIPS bevezeti a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) rendszerét, amiben a termékhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat kell összegezni. Ezt áttekintve az ügyfél információkat kap arról, hogy a termék pontosan milyen célra szolgál.

Ugyancsak fontos elem, hogy egy előre definiált képlet alapján számítottan valamennyi termék kockázata egy 7 egységből álló kockázati besorolási tengelyen lesz meghatározva. Szintén új kötelező elem, hogy a termék teljesítményét 4 forgatókönyv alapján modellezni lesz köteles a terméket ajánló szolgáltató.

Kozek hangsúlyozta, hogy a költségmutatók számításában eltér a magyar (TKM) és az uniós (PRIIPS) metódus, ezért például a kétféle mutató összehasonlítása nem ajánlott. Kozek András szerint nagyságrendileg nem lehet nagyságrendi különbség, miután a PRIIPS egyébiránt a TKM-mel nagyban rokon szabályozási elvre épít. A szakember szerint az MNB és a biztosítók is azon az állásponton vannak, hogy amíg a PRIIPS még kezdeti szakaszban van, s a mutatókon, számítási metódusokon a következő időszakban még számos finomhangolás történik, addig nem érdemes a magyar TKM szabályozás kivezetése.

Már csak azért sem, mert az MNB a TKM-hez árazási előírásokat is kötött. Kozek András szerint a TKM mögött hét év tapasztalata áll: a mutató bevezetése komoly költségcsökkentést hozott a piacon, míg a meglévő állományok stabilabbak lettek.

Forrás: www.vg.hu

Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak

A 18 és 39 év közötti magyar fiatalok az egyszerűbb biztosításokat szívesen megkötik online is, de az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az idősebb korosztályhoz hasonlóan tanácsadó segítségét kérik – derül ki a Századvég által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából készített közvélemény-kutatásból.

A negyven év alatti generáció körében jóval elterjedtebb a mobilalkalmazások használata, mint az idősebb korosztályban – mondta az InfoRádiónak Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, 30-39 éveseknek pedig a 39 százaléka használ vezetéstámogató, utazássegítő, egészséggel kapcsolatos vagy okos otthon applikációkat. Ez a korcsoport ugyanígy nyitottabb arra, hogy megosszák az adataikat biztosítókkal, nagyjából a felük hajlandó arra, hogy különböző kedvezményekért cserébe megtegyék ezt.

Az Y generáció nem annyira nyitott a biztosításokra, nehezebb őket megszólítani ezzel kapcsolatban. Ha kötnek is biztosítást – elsősorban utasbiztosítást –, azt is szüleik nyomására teszik. Akkor találkoznak igazán ennek szükségével, amikor elkezdenek dolgozni, és felelősségteljesebb, összetettebb kérdésekben kell döntést hozniuk. Jellemzően azonban ekkor is későbbre hagyják a biztosítás megkötését, miután már több tapasztalattal és információval rendelkeznek az életről és magukról a biztosításokról.

A 18 és 39 év közötti korosztály főként az egyszerű biztosításokat köti meg, gyakran azokat is online. Élet- és nyugdíjbiztosításokhoz hasonlóan bonyolult szolgáltatásokkal kapcsolatban azonban ugyanolyan konzervatívak mint az idősebb korosztály: személyes tanácsadókat kérdeznek meg, a hosszútávú döntések meghozatala előtt.

Forrás: www.inforadio.hu

Nyugdíj-dilemma: a járadékok felé terelnék az ügyfeleket

„Senki nem mondta, hogy a nyugdíjrendszernek 20 év múlva is ugyanígy kell kinéznie” – hangzott el a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Mit hozhat a jövő?” című konferenciájának nyugdíjakról szóló kerekasztal-beszélgetésén.

Folyamatosan nő az eltartottak száma, egyes becslések szerint 2040-re a helyettesítési ráta (az első nyugdíj összegének aránya az utolsó munkabér nettó összegéhez) 0,6-ra csökkenhet, mások szerint már 2030-ra elérjük ezt a szintet.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Mit hozhat a jövő?” című konferenciáján ezzel kapcsolatban elmondta, hogy rövidtávon összességében nincs probléma, de ha elkezdünk számolgatni, akkor ez onnantól kezdve már politikai kérdés. „Szerintem nem érdemes ezzel riogatni” – hangsúlyozta a szakértő.

Senki nem mondta, hogy a nyugdíjrendszernek 20 év múlva is ugyanígy kell kinéznie – jelentette ki Pandurics Anett, hozzátéve, hogy nyilván van probléma a nyugdíjrendszerrel, ugyanis a helyettesítési ráta nagyon magas, amivel élen járunk Európában. Elmondta, hogy mindenki szeretne nyugdíjasként jó életszínvonalon élni, de a jelenlegi nyugdíjasok most sem élnek annyira nagyon jól.

Mi lesz az életszínvonalunkkal?

Nagy Koppány, az MNB Biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti igazgatóságának igazgatójának magánvéleménye szerint nem érdemes hitvitát folytatni abban, hogy milyen számban hiszünk, mert 2030 és 2040 között is önfenntartó lesz a rendszer.

Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke a helyettesítési rátával kapcsolatban azt mondta, hogy egyre nagyobb összeggel kell majd kiegészíteni a nyugdíjat ahhoz, hogy elvárásainkat teljesíteni tudjuk, azaz hogy olyan életszínvonalon tudjunk élni, amilyet elterveztünk.

Az Aegon Prémium üzletági vezetője, Havas Gábor elmondta, hogy egy 15 országra vonatkozó, nyugdíjakkal foglalkozó reprezentatív tanulmányuk szerint a régióban Magyarországon volt a legmagasabb azon válaszok száma, ami arra vonatkozott, hogy a nyugdíjrendszer ne változzon, emellett pedig inkább emeljék a járulékokat, hogy a nyugdíjak reálértéke fennmaradjon.

A befizetések mértékét az igényekhez kell alakítani

Van egy nagyon szomorú jelenség a régióban, ami szerint az ügyfelek általában minimáláron kezdik el vásárolni a különböző termékeket – mondta Havas Gábor, hozzátéve, hogy az ügyfelek edukációjának éppen az lenne az egyik legfontosabb üzenete, hogy igényalapon vásároljanak. Ne a legolcsóbb terméket vásárolják meg, hanem azt, ami megfelel a későbbi igényeiknek – tanácsolta a szakértő. Kravalik Gábor szerint ezeket az információkat kellene eljuttatni a fiatalokhoz, de a munkáltatóknak is nagyon fontos szerepét képzik a rendszernek.

Az ügyfelek a hosszú távú rendszeres elköteleződéstől tartanak – hangsúlyozta Pandurics Anett, aki szerint rugalmas termékekre van szükség. Például 5 évvel a nyugdíjazás előtt havi 5 ezer forinttal ne kössenek az emberek nyugdíjbiztosítást, mert teljesen felesleges. Az szerinte irreális elvárás a mai fiatalokkal szemben, hogy huszonévesen kezdjenek el a nyugdíjra félretenni. Ha az előtakarékosság megkezdésének 44 éves átlagos életkorát le tudnánk hozni a harmincas évekre, már az is óriási siker lenne – tette hozzá. Úgy véli, hogy a járadékok mellé szükséges valamilyen pozitív ösztönző is, ehhez pedig politikai döntés kell, hogy az embereket egy járadékkonstrukciók irányába tereljük.

A nyugdíjpénztárakból korábban csak egy összegben lehetett felvenni a megtakarítást, ami változott az elmúlt években – mondta Kravalik Gábor, kiemelve, hogy ezáltal egyre kisebb összegeket vesznek ki a pénztárakból, ami szerinte mindenképpen pozitív változás. A nyugdíjpénztáraknál is van járadékkifizetés, bár nagyon csekély mértékben – tette hozzá. Szerinte a pénztártagok a magyar sajátosságoknak köszönhetően nem választják ezt. Ő is úgy véli, hogy ehhez pozitív ösztönzőkre lenne szükség, hogy az emberek a megtakarításaikat járadék formájában vegyék fel.

Forrás: www.vg.hu