December 31. több biztosítás esetében is fontos határidő
2016 december 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Életbiztosítás
December 31. több biztosítás esetében is fontos határidő
A nyugdíjbiztosításoknál és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások egy részénél is fontos határnap az év utolsó napja.
Az idei évre járó maximum 130 ezer forint adókedvezmény kihasználása miatt az elmúlt hetekben 10-15 ezren köthettek új nyugdíjbiztosítási szerződést, az adójóváírás megszerzésének azonban feltétele, hogy az idei évre szánt díj 2016 végéig be is érkezzen a számlára - figyelmeztet az Union Biztosító az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Rámutatnak: a nyugdíjbiztosítás a biztosítási piac egyik húzóterméke. Míg 2014-ben 70 ezer, tavaly már 120 ezer adókedvezményes szerződés szerepelt a biztosítók állományában, az Union szakemberei szerint 2016 végére ez a szám 200 ezer fölé emelkedhet. Jelenleg mintegy 80 különböző nyugdíjbiztosítási konstrukció létezik a piacon, minden életbiztosítással foglalkozó biztosító palettáján van legalább 2-3 ilyen termék. Ezen a téren folyamatos a termékfejlesztés, online módon már akár minimális, 1 százalék alatti TKM (teljes költségmutató) mellett is elérhető a nyugdíjbiztosítás.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy annak a mintegy 120 ezer autósnak, akik december elsejéig felmondták az idei év végén lejáró gépjármű-felelősségbiztosításukat, december 31-én éjfélig kell új kgfb- szerződést kötniük. Bár az érintett autósok zöme már a novemberi felmondással egy időben intézkedett az új biztosításról is, az előző évek tapasztalatai alapján mintegy 4-5 ezren erre csak december végéig kerítenek sort.
Jelezték: aki az új szerződés megkötését elmulasztja, már január elsejétől fedezet nélkül marad, és amellett, hogy súlyos kockázatot vállal, a normál díj többszörösét lesz kénytelen utólag megfizetni a fedezetlenségi díjra vonatkozó szabályok szerint. Emiatt azoknak is célszerű utánajárniuk szerződésük sorsának, akik intézkedtek ugyan az új szerződésről, de az aláírt megbízásról máig nem kaptak visszajelzést a biztosítótól vagy a közvetítő alkusztól. Az első díjrészlet befizetésére ugyanakkor március 1-jéig van lehetőségük az érintett autósoknak - hívják fel a figyelmet.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Még gyorsan van ideje nyugdíjbiztosítását és kötelező gépjármű biztosítását is megkötnie az új év előtt! Használja kalkulátorainkat:
Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Nevetséges, milyen kevés nyugdíjat kapnak a minimálbéresek
2016 december 22.
Kategória:
Életbiztosítás
Nevetséges, milyen kevés nyugdíjat kapnak a minimálbéresek
Egyes felmérések szerint tízből kilencen nem bíznák magukat a magyar nyugdíjrendszerre. Éppen ezért egyre többen néznek utána a megtakarítási lehetőségeknek. Az állam pedig többféle megtakarítási formát is támogat, mégpedig adókedvezmény formájában. Aki azonban élni szeretne a kedvezményekkel, annak nem szabad elfelejtenie egy közelgő fontos határidőt.
A nyugdíjrendszer bizonytalanságai miatt nehéz előre pontosan megmondani, hogy a jelenlegi jövedelmünk alapján, mekkora nyugdíjra számíthatunk majd az idősebb éveinkben. Farkas András nyugdíjszakértő korábbi megkeresésünkre azonban azt mondta, hogy ha valaki egész életében minimálbérre volt bejelentve, akkor átlagosan a nyugdíja havi 30 és 50 ezer forint közötti összeg lehet - vagy kisebb, hiszen a szolgálati idő hosszától is függ a nyugdíj összege.
Amennyiben pedig a fizetésünk a jelenlegi átlagkeresettel egyezik meg, akkor feltehetően 100 és 200 ezer forint közötti sávba esik majd a nyugdíjunk, ha elegendő szolgálati idővel rendelkezünk.
Ha valakinek ma nyugdíjasként az állami nyugdíja mellé 100 000 Ft életjáradékra lenne szüksége nyugdíjkiegészítésként, akkor körülbelül 20 millió forintot kellett volna felhalmoznia a munkával töltött évek alatt.
Sok kicsi sokra megy
A legtöbben már tudják, hogy szükségük lenne valamilyen nyugdíjcélú megtakarításra, a valódi cselekvés azonban csak lassabban követi a szándékot. A kutatások ugyanis azt is mutatják, hogy sok mai nyugdíjas megbánta, hogy nem kezdett el takarékoskodni akkor, amikor még megtehette volna - világít rá Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója.
Ha azonban már 20-30 éves korunk környékén félreteszünk havi 5-10 ezer forintot, már ezzel is sokmilliós megtakarítást tudunk felhalmozni.
A megtakarítást azonban soha nem késő elkezdeni, ugyanis egy nyugdíjbiztosítás, akár néhány évvel a nyugdíjba vonulás előtt is jó döntés lehet. Ekkor azonban már érdemes nagyobb összeget, akár egy összegben -majd eseti befizetésekkel kiegészíteni - befektetni, hiszen akkor számíthatunk jelentősebb havi nyugdíj-kiegészítésre.
Érdemes lehet most elkezdeni
A nyugdíjbiztosítások estében a befektetési döntésekben a biztosító segít, de lehetőségünk van egy teljesen egyedi portfólió összeállítására is. A megtakarított pénzünket adómentesen nyugdíjasként kaphatjuk meg. De abban az esetben, ha idő előtt szükségünk lenne a pénzre, akkor az addig igénybe vett adójóváírást 20 százalékkal növelten kell visszafizetnünk az adóhatóságnak.
Hogy működik az adójóváírás?
Az adójóváírást a személyi jövedelemadót fizető szerződők kaphatják meg, ami a biztosító által évente kiadott adóigazolás alapján igényelhető az adóbevallásban.
Lassan közeledik az év vége, ezért érdemes lehet elgondolkoznunk azon, hogy most vágjunk bele a nyugdíjbiztosításba. Hiszen nagyon fontos, hogy a befizetésünk még 2016 végéig beérkezzen. Ugyanis az adóév végéig - december 31-éig - még optimalizálható az adójóváírás összege.
Ha nyugdíjbiztosítással rendelkezünk, akkor az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forint adójóváírást kaphatunk a nyugdíjbiztosítási számlánkon. Ennek teljes mértékű igénybevételéhez pedig minden évben 650 ezer forintot kell befizetnünk biztosítási díjként. Ezért, akinek már van szerződése még most érdemes átgondolnia azt, hogy ott kihasználta-e maximálisan a lehetőségeit, ki tudja-e egészíteni eseti, rendkívüli befizetéssel.
Egy kis megtakarítás is elég lehet
Az induláshoz már az is elég lehet, ha most van némi megtakarított pénzünk, de azt még nem tudjuk, hogy a jövőben hogyan fogunk tudni rendszeresen félretenni. Ilyen esetben köthetünk például egyszeri díjas biztosítást. Ennek lényege, hogy amit most befizetünk, arra megkapjuk az adójóváírást és ezt hozamokkal növelten fogjuk visszakapni nyugdíjba vonuláskor. Ráadásul később eseti díjakkal - amikre szintén kaphatunk adójóváírást - még növelhetjük is ezt az összeget.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Gondoljon Ön is időben nyugdíjas éveire! Nyugdíjbizosítás kalkulátor >>
Kevesen lépik meg, pedig csak ennyi kell a giganyugdíjhoz
2016 december 21.
Kategória:
Életbiztosítás
Kevesen lépik meg, pedig csak ennyi kell a giganyugdíjhoz
A nyugdíjas éveinkre készülve több olyan megtakarítást is választhatunk, ami 20 százalékos adókedvezményt nyújt. Az egyik ilyen a nyugdíjbiztosítás. De hogyan kezdjünk neki a megtakarításnak és mit kell ahhoz tennünk, hogy biztosan megkapjuk az adójóváírást?
Amikor nyugdíjra teszünk félre, akkor alapvetően három termék jöhet szóba, a 2014 óta elérhető nyugdíjbiztosítás, a 90-es évek óta elérhető önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a befektetéshez értők számára a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Mindhárom termék 20 százalékos adójóváírást ad, most a nyugdíjbiztosítást vesszük górcső alá.
Mit kell tudni a nyugdíjbiztosításról?
A nyugdíjbiztosítás leginkább abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez elsőre szigorú megkötésnek tűnhet, azonban a nyugdíjbiztosítás jó választás azoknak, akik nehezen takarékoskodnak, ugyanis a termék maga rákényszerít arra, hogy gondoskodjunk a jövőnkről.
Nem ez az egyetlen különbség a három nyugdíjcélú megtakarítás között, a befektetésbe való beleszólási lehetőségeink is változók:
- A nyugdíjbiztosításnál az egyik lehetőség, hogy mi alakítunk ki egy befektetési portfóliót a rendelkezésre álló eszközalapokból, ha szükséges biztosításközvetítő segítségével. A portfólió módosítására bármikor van lehetőségünk. A másik lehetőség, hogy fix hozamú terméket, klasszikus életbiztosítást választunk. Több biztosító ajánl olyan módszert (vagy eszközalapot), amelynek keretében a biztosító automatikusan átrendezi a portfóliót, a hátralévő tartamot figyelembe véve. (A lejárat felé közeledve egyre kisebb arányban szerepelnek kockázatos eszközök a portfólióban.)
- Az ÖNYP-nél már kész portfóliókból választhatunk ki egyet, amelyek között legfeljebb évente érdemes váltani.
- A NYESZ-nél a befektetéseinket teljes mértékben mi kezeljük egy értékpapírszámlához hasonlóan, a szolgáltató útmutatást adhat ebben.
Ebből a szempontból annak lehet érdemes a nyugdíjbiztosítást választani, aki bombabiztos, fix hozamot szeretne egy klasszikus életbiztosítás választásával, vagy aki egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás keretein belül rugalmasan szeretné kezelni a megtakarításait, azonban nem szeretne napi szinten ezzel foglalkozni.
Hogy néz ki a gyakorlatban a nyugdíjbiztosítás?
Amikor felvesszük a kapcsolatot a biztosítóval, a tanácsadó először felméri az igényeinket, amihez szüksége lesz a jövedelmünkre, illetve tudnia kell, hogy várhatóan mikor vonulunk nyugdíjba. Emellett persze azt is tudnia kell, hogy a fix hozamú vagy unit linked típusú terméket szeretnénk.
Ezek alapján a tanácsadó egy nyugdíjtervet állít fel, amit megmutat nekünk. Fix hozamú terméknél már a biztosítási díjat és a várható felhalmozott vagyon mértékét is megtudjuk. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében viszont a választott eszközalapok teljesítményén múlik, hogy mennyi pénzünk lesz a nyugdíjba vonuláskor.
Ha a tanácsadó által felvázolt nyugdíjterv tetszik nekünk, kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló eszközalapokból a tanácsadó segítségével a megtakarítási portfóliónkat. Ilyenkor a tanácsadó felméri a kockázatvállalási hajlandóságunkat, és ez alapján javasol nekünk portfóliót. Lényeges, hogy a befektetésről mi hozzuk meg a végső döntést, így a kockázatot is mi viseljük. Végül pedig megkötjük a szerződést.
Az adójóváírást azonban nem kapjuk meg automatikusan. Az adóbevallás készítésekor külön erre fenntartott helyen jelezni kell, ha igénybe szeretnénk venni az adójóváírást. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a kedvezményt nem kapjuk meg, utólagosan pedig csak önellenőrzéssel érvényesíthetjük.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: A biztosítók különböző nyugdíjbiztosítási ajánlatainak összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Romokban a nyugdíjrendszer: csúnya időszak jön, ha nem lépünk
2016 december 19.
Kategória:
Életbiztosítás
Romokban a nyugdíjrendszer: csúnya időszak jön, ha nem lépünk
A megtakarítás fontossága egyre nagyobb figyelmet kap - nem véletlenül, hiszen nálunk még reformra vár a nyugdíjrendszer, a pénzügyi tervezésnek viszont még nincs jelentős, generációkon átívelő hagyománya. A Pénzcentrum összegyűjtötte, mit érdemes meglépni ahhoz, hogy nyugdíjasként se kelljen lemondani az anyagi biztonságról.
Akit a gólya nem egy fényűzően élő, nagyon jó módú családba pottyantott, az legkésőbb a húszas évei elején ráeszmél arra: alapos tervezésre és előrelátásra van szüksége, hogy pénzügyileg stabil életet biztosíthasson magának.
Egy átlagos magyar ember életét anyagi szempontból valahogy úgy lehetne felvázolni, hogy a húszas évei elején még masszívan a "túlélésre" játszik, igyekszik jó munkahelyet találni, és anyagilag a saját lábára állni. A húszas évei második felében, és a harmincas évei elején lakásra gyűjt, később a gyermekek taníttatására tesz félre, és csak a negyvenes évei elején kezd el először gondolkodni a nyugdíjas éveken. Legalábbis általában ez a megtakarítások fontossági sorrendje. És ezek még csak a nagyobb, hosszabb távú megtakarítási célok.
A nyugdíjas évekre viszont még mindig kicsit "későn" gondolnak az emberek, mert távolinak tűnik, "ráérünk arra még". Pedig valójában a nyugdíjcélú megtakarítást nem lehet elég korán kezdeni. Ha kisebb összegeket rendszeresen félretesz az ember, néhány évtized alatt igen csinos vagyon gyűlhet össze.
Épp ez az oka, hogy egyre több pénzintézet próbálja felhívni a figyelmet a tartalékképzés fontosságára, és számos kutatás is készült arról, mennyire vagyunk tudatosak, ha öngondoskodásról van szó. A magyarok több mint harmadának azonban még mindig nincs semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása, sokan továbbra is arra számítanak, hogy majd az állam gondoskodik róluk.
Azzal viszont nem számolnak, hogy mint ahogy az az elöregedő társadalmakban törvényszerű, így nálunk is folyamatosan csökkennek az állami nyugdíjak. Az Eurostat számításai azt jelzik, hogy 2060-ban már 29 százalék lehet a 65 év feletti népesség aránya. Ennek következménye, hogy arányaiban egyre kevesebb gazdaságilag aktív dolgozónak kellene eltartania az időseket. Leegyszerűsítve: ma 4 dolgozó 3 nyugdíjast tart el, addig az előrejelzések szerint néhány évtized múlva 4 dolgozónak 6 nyugdíjast kellene eltartania. Az öngondoskodásra is egyre nagyobb szükség lesz. Ezt felismerve már az állam is támogat több nyugdíjcélú megtakarítást.
Minél előbb, annál jobb
Persze nagyon sok tényező közrejátszik abban, hogy ki mikor tudja elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas éveire. De aki teheti, annak érdemes minél előbb elkezdenie, mivel ha korán kezdjük, akkor nem az számít, hogy mekkora összeget teszünk félre, hanem az, hogy minden hónapban gyűjtünk hozzá. Ha már 25 évesen elkezdünk havi ötezer forintot félretenni, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.
Támogatott megtakarítások
Jelenleg Magyarországon három olyan nyugdíjcélú megtakarítás létezik, amit támogat az állam. Ezek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom terméknél a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár az adott megtakarítási számlán történő jóváírás formájában, a felső értékhatárok viszont eltérőek.
Önkéntes nyugdíjpénztárnál évente maximum 150 ezer forint adójóváírást kaphatunk a számlánkon (ehhez 750 ezer forint befizetés szükséges), a hozamhoz pedig adómentesen 10 év letelte után (majd ezt követően 3 évente) juthatunk hozzá. A befektetési portfólió pénztáranként eltérő, ahogy a kockázatvállalás mértéke is.
Aki szeretne aktívan részt venni a pénze kezelésében, és mer önálló befektetési döntéseket hozni, annak jó választás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ennél a terméknél ugyanis mindenki magának állíthatja össze, hogy mibe és mennyit szeretne fektetni. Természetesen a pénzintézetek szakértői igény esetén segítenek a választásban, de a döntés teljes mértékben az ügyfélé. A NYESZ számlánál legfeljebb évi 100 ezer forint adójóváírás lehetséges (500 ezer forint befizetés esetén).
Aki rendszeres befizetésekben, hosszú távú megtakarításban gondolkodik, és akinek fontos a megtakarítás mellett a biztosítási védelem is, és legalább 10 év van hátra a nyugdíjba vonulásig, annak a nyugdíjbiztosítás az ideális. A biztosító segít a befektetésekről dönteni, de van lehetőség egyedi eszközalap-portfólió összeállítására is. Évente maximum 130 ezer forint adókedvezmény jár (650 ezer forint befizetés esetén), az adójóváírásokkal növelt megtakarítást pedig nyugdíjas korban adómentesen kapják meg az ügyfelek.
Függetlenül attól, hogy melyik termék a legszimpatikusabb, érdemes minél jobban szétnézni a piacon, és alapos mérlegelés után meghozni a döntést. Vagy akár többet is választani, hiszen a több lábon állás megtakarítási szempontból is kifizetődő lehet. Így pedig maximalizálható az adójóváírás mértéke is: az önkéntes pénztárak, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás kedvezménye együttesen maximálisan 280 ezer forint lehet.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Használja kalkulátorunk az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
A hetven lesz az új ötven
2016 december 01.
Kategória:
Életbiztosítás
A hetven lesz az új ötven
Szülei jobb anyagi körülmények között éltek – így vélekedik minden második ember a Groupama Biztosító megbízásából végzett felmérés szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: az elköltözés, a házasság, a gyerekvállalás. Mivel a megnövekedett élethosszal párhuzamosan kitolódik a nyugdíjkorhatár is, ezért a tisztes, munkamentes időskor megteremtése egyre inkább az öngondoskodáson múlik. Jó hír, a fiatalabb generáció a felmenőinél jobban áll a hosszú távú pénzügyi öngondoskodás terén.
Az idős kort is aktívan töltenénk
Szvetelszky Zsuzsa társadalomkutató úgy véli, az évtizedekig érvényes ’majd csak lesz valahogy’ mentalitás kiveszőben van. „A mai fiatalok és középkorúak tudják, megtapasztalták, hogy a nagy társadalmi rendszerek által a szüleiknek, idősebbeknek biztosított automatikus juttatásokból a generációjuknak már nem jut.”
A fiatalok a rugalmas tervezésben hisznek, tudván, hogy elsősorban magukra számíthatnak. Nem gondolják, hogy a nyugdíjjal véget érne az aktív életük, minőségi, tevékeny időskorról álmodoznak: felfogásuk szerint a hetvenesek lehetnek az új ötvenesek – állítja a társadalomkutató, aki szerint nagyon hosszú távon akár a hetven lehet az új ötven.
A szülőknek könnyebb volt?
Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett országos, reprezentatív kutatás eredményei is alátámasztják a társadalomkutató állítását.
A kutatás rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: míg a szülők generációja átlagosan 22 évesen kötött házasságot, ezt ma a fiatalok körülbelül 28 éves korban teszik. A gyermekvállalás 23-ról 26 éves korra halasztódott, és 2-3 évvel később fejezik be tanulmányaikat, illetve költöznek el otthonról a fiatalok. Az önmegvalósítás és a jövőről való anyagi gondoskodás egyre fontosabbá válik, miközben a családalapítás időpontja fokozatosan kitolódik.
Ezzel lehet összefüggésben az is, hogy az emberek majdnem fele, 49%-a úgy érzi, hogy szülei jobb anyagi helyzetben voltak nála, mikor annyi évesek voltak, mint most ők. A megkérdezettek negyede szerint a szülők hasonló, 28%-a szerint viszont rosszabb anyagi körülmények között álltak helyt adott életkorukban.
A fiatalok többsége megfelelő tartalékot akar felhalmozni
A Groupama Biztosító kutatása szerint az öngondoskodás fontosságának megítélésében hatalmas változás látható a mai huszonévesek és szüleik generációja között. A mai 18-29 éves korosztály 8-10 évvel korábban kezd el nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint ahogy szüleik generációja tette. Nem csak a kényszer hajtja őket, hanem egyfajta optimizmus is: a fiatalok többsége szíve szerint 58 évesen már nyugdíjba menne, és ehhez megfelelő tartalékot akar felhalmozni.
A mai „Z” generáció, azaz az 1990-es évek végén, vagy azután születtek elképzelése szerint az idősebbeknek egyre több lehetőségük lesz fiatalosan élni, és aki időben megkezdi az öngondoskodást, annak nagyobb lehetősége van arra, hogy fiatalsága nyugdíjas korban se érjen véget – mondja Szvetelszky Zsuzsa.
Forrás: biztositasiszemle.hu
CLB TIPP: Gondoskodjon már most nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép
2016 november 29.
Kategória:
Életbiztosítás
Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép
Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni – közölte gyors, nem reprezentatív felmérésének eredményét a CLB biztosítási alkusz.
Negatív demográfiai változások miatt Magyarországon akár 1-2 évtizeden belül hárommillió olyan inaktív nyugdíjas korú – és krónikus betegségben szenvedő – ember lesz, akinek az ellátását az országnak valahogyan meg kell majd oldania – vonták a következtetést minisztériumi szakértők a hazai népesedésváltozás negatív folyamatából. A CLB ennek kapcsán kérdezte ügyfelei egy részét a várható helyzetről.
A nem reprezentatív gyors felmérés lesújtó eredménnyel zárult: a megkérdezett fiatalok lemondtak a nyugodt nyugdíjas évekről, már a 35-40 évesek is számolnak a kockázattal, hogy olyan minimális járadékot kapnak majd – a korhatár kitolása miatt egyre idősebb korukban -, amiből lehetetlen lesz megélni. A válaszadók nagy többsége reálisnak tartja az esélyét egy hazai nyugdíjkatasztrófának, amelyet a hivatalos előrejelzések szerint szakemberek is jeleztek.
Kiderült, a fiatalok többsége irigyli az utazgató nyugati turistákat, akiknek – szerintük – futja a nyugdíjukból akár egész télre máshová költözni, s a hideg tél elmúltát valami kellemes mediterrán vagy nyári égöv alatti országban kivárni – ismertette a tapasztalatokat Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megkérdezettek többsége meglepődött az információn, miszerint a magyar átlagnyugdíj most 120 ezer forint, s például a sokat utazó, irigyelt angoloknak is mindössze 20 ezer forinttal több időskori járulékból, hetente 121 – vagyis havonta 484 – euróból kell megélniük.
A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy egyetlen közeli országban sincsenek csillagászati nyugdíjjáradékok, bár tény, hogy például az osztrák és a holland kisnyugdíjasoknak 302 és 334 ezer forintnak megfelelő járadékot kell beosztaniuk, míg Olaszországban több millió nyugdíjas él a szegénységi szint alatt – hivatkozott nemzetközi összehasonlító adatokra a szakértő.
Németh szerint meglepő azonban az is, hogy a magyar fiatalok közül egyre többen tudják, az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szervezett, biztonságos formában félretettek erre az élethelyzetre. Magyarországon azonban az öngondoskodási forma éppen csak éledezik, s elsősorban a középkorúak érdeklődnek iránta – szögezi le a szakértő.
Azoknak az idősebbeknek viszont, akik eddig nem tartalékoltak valamilyen formában a nyugdíjas éveikre, már nincs is idejük hosszas öngondoskodási programba fogni. Őket is kérdezte a CLB, s kiderült, legtöbben keserűen arra készülnek, hogy az évtizedek során megszerzett értékeiket – kényelmes ház, autó, nyaraló – el kell majd adniuk, kénytelenek lesznek feladni a megszokott kényelmet. Sokan abban is biztosak, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell, ha nem akarnak kuporgatni, nélkülözni.
Forrás: nepszava.hu
CLB TIPP: Kezdjen el Ön is időben tervezni nyugdíjas éveire! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
150 ezer Forintos nyugdíjjal lenne elégedett a többség
2016 november 24.
Kategória:
Életbiztosítás
150 ezer Forintos nyugdíjjal lenne elégedett a többség
A népesség fele változó gyakorisággal, de viszonylag rendszeresen félretesz, de csak elenyésző része teszi ezt nyugdíjcéllal, de komoly gondok vannak a saját jövőbeli igényeink felmérésével is - derül ki a MABISZ és a Századvég "Nyugdíjas évek - Csak az orrunkig látunk?" címen nyilvánosságra hozott kutatásból.
Az eredményeket Hidvégi Áron, a Századvég közvélemény- és piackutatási igazgatója ismertette a MABISZ konferenciáján, ezek alapján bőven van még hová fejlődnie a magyar társadalomnak mind előregondolkodás, mind pénzügyi tudatosság terén. A megkérdezettek alig több, mint fele szokott megtakarítani, de csak 22 százalék rendszeresen, 30 százalék csupán esetenként, míg 48 százalék egyáltalán nem. Nincs eltérés az arányok között akkor sem, ha a válaszadók közül kiszűrjük a már nyugdíjas korba lépetteket, de jellemzően a megtakarítók között erősen felülreprezentáltak a gazdaságilag aktívabb, 30-49 év közé eső generációk.
Ami a megtakarítási célokat illeti, a legtöbben (45%) minden eshetőségre felkészülve egyfajta vésztartalékot képeznek, 20 százalék a gyermeke, gyermekei jövőjébe fektet, míg 16 százalék esetében valamilyen lakáscélhoz köthető a megtakarítás. Alig 6 százalékra (nyugdíjasok nélkül 7 százalékra) tehető azok aránya, akik kifejezetten a nyugdíjas éveikre gyűjtögetnek, még utazásra is majdnem kétszer annyian tesznek félre (10%). Azaz akárhonnan is nézzük, a legnépszerűbb megtakarítási célok elsősorban a mindennapok problémáit érinti, igazán hosszú távon nem szeretünk gondolkodni. Ez nem jelenti azt, hogy nem is tesszük, de az erre vonatkozó válaszok igen érdekes, már-már irreális képet festenek.
60 százalék szerint nem fenntartható az állami nyugdíjrendszer, ugyanakkor 66 százalék elsősorban továbbra is az államtól várja majd elsősorban nyugdíjas éveinek finanszírozását. Jellemzően minél idősebb generációkról van szó, annál inkább bíznak az államban, a fiatalok értelemszerűen a legbizalmatlanabbak. Különös eredmény, hogy a legfiatalabb generációk, a 18-29 év közé esők erősen felülreprezentáltak abban a 28 százalékos táborban, akik a családtól remélik majd a gondoskodást nyugdíjaskorukra. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez valamilyen mérési hibából fakad-e, vagy valódi trendfordulót jelez-e előre, mindenképpen további kutatásokat igényel a felvetés. Az azonban kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítást favorizálók 19 százalékos táborában a 30-49 évesek erősen felülreprezentáltak, azaz ők jelenthetik a legfontosabb célcsoportot a biztosítók számára.
A bennük rejlő potenciál kiaknázásáre azonban többre lesz szükség, mint puszta promócióra, felük egyáltalán nincs tisztában a nyugdíjbiztosítás fogalmával, a többiek pedig csak nagyon általános definíciókat tudnak mondani. Az edukáció szükségességét támasztja alá az is, hogy a primér célok mellett (az állam nem képes ellátni, csak magamra számíthatok) elenyésző a részesedése a kötésre serkentő motivációk között. A lakosság nem ismeri a termékeket, és nem képes különbséget tenni köztük, nem érti az egyes termékek előnyeit másokéval szemben.
Akkor is bajban vagyunk azonban, ha meg kell modani, mekkora összegre lenne szükségünk a jelenlegi életszínvonalunk megtartásához, legalábbis akkor, ha rögzített összeghatáronként adjuk meg a válaszlehetőségeket. A pénzügyi tudatosság hiányát jelzi, hogy nagyon egyik napról a másikra él a lakosság jelentős hányada, ritkán lát messzebb az aktuális számlák, költségek befizetési kötelezettségein túl. A többség - 58% - mindenesetre 100-200 ezer forint nettó közé tenné azt az összeget, amire havi szinten nyugdíjaskorban elégedett lenne. Mindössze 18 százalék az, aki kötne is nyugdíjbiztosítást, jellemzően az urbánus, felsőfokú végzettséggel rendelkező, 30-49 év közötti értelmiségi réteg, de nekik is csak a harmaduk lenne hajlandó ennek érdekében havi 10-20 ezer forintot félretenni.
Forrás: biztositasiszemle.hu
CLB TIPP: A biztosításók nyugdíjbiztosítási ajánlatainak összehasonlításaihoz használja kalkulátorunkat! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
8 tuti tipp: így lehetsz te is boldog nyugdíjas
2016 november 21.
Kategória:
Életbiztosítás
8 tuti tipp: így lehetsz te is boldog nyugdíjas
Ahhoz, hogy nyugdíjasként mi is boldogan élhessünk, nem árt már a munkába állástól kezdve megtervezni az idős éveket. Nem ez az egyetlen, amiről érdemes előre gondoskodni, összeszedtük, hogy mi kell ahhoz, hogy te is boldog nyugdíjas legyél.
Tervezd meg előre!
Már a nyugdíjba vonulásunk előtt kezdjük el felépíteni későbbi életünket. Egy nemzetközi tanulmány szerint nyugdíjas éveket más országban töltők 81 százaléka boldogabb. Persze nem feltétlenül kell másik országba költözni, egy vízparti nyaralóhely is több nyugalmat adhat, mint egy nyüzsgő, városi lakás.
Egyeztessétek a terveket!
Nem érdemes egyedül tervezgetni, ha a feleség vagy a férj máshogy képzeli el a nyugdíjas éveket, akkor nem árt közös nevezőre jutni azzal kapcsolatban, hogyan töltsük az időskort.
Tegyünk félre!
A nyugdíj célra való takarékoskodás elengedhetetlen, mivel az állam szép lassan kihátrál a nyugdíjrendszerből. Ahhoz viszont, hogy ne kopjon fel az ősz évekre az állunk, mindenképp szükség van a nyugdíjtervre. Jelenleg három termékkel is 20 százalékos adójóváírást kaphatunk, ha nyugdíjra teszünk félre, a nyugdíj elő-takarékossági számla, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás egyaránt alkalmas a céljaink eléréséhez.
Tervezzük meg a nyugdíjba vonulást!
Ugyan Magyarországon van nyugdíjkorhatár, azonban sok foglalkozásban lehetőség van a korai nyugdíjazásra. Emellett persze olyan szakma is van, amit a korhatár elérése után is szoktak folytatni. A tervek ugyan nem mindig jönnek össze, azonban érdemes előre gondolkodni azon, hogy mikor szeretnénk visszavonulni és próbáljuk meg ehhez tartani magunkat.
Maradj egészséges!
Az egészség érték -szokták mondani, azonban nemcsak a jó közérzet miatt, hanem az időskori kiadások féken tartására is érdemes egészségesen élni. Az étkezések mellett a rendszeres testmozgással tarthatjuk magunkat fitten, ezek segíthetnek abban, hogy a nyugdíjas évek javát ne a kórházban kelljen tölteni.
Vállalj kisebb munkákat!
A korábbi foglalkozásunkat részmunkaidőben, vagy alkalmi munkák vállalásával folytathatjuk. Persze a hobbink mostantól "teljes munkaidőben" művelése sem ördögtől való. Ez elsőre nem tűnhet vonzónak, azonban az agyunk egészségének megőrzése miatt akár sokkal hosszabb élethez is hozzásegíthet minket.
Továbbra is táblázd be magad!
Lehet, hogy örülsz a terhek leadásának, azonban sokan nem tudnak mit kezdeni a felszabaduló szabad idejükkel. Érdemes tehát minél több programot csinálni magunknak, amivel lefoglalhatjuk magunkat.
Tölts több időt a családdal!
Ugyan a gyerekek valószínűleg el vannak havazva a munkával, azonban az unokákra így sokkal több időt fordíthatunk. Vigyázhatunk rájuk, amikor a szüleik megkérnek rá, ezzel pedig az ő vállukról is nagy terhet vehetünk le.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Tervezzen Ön is előre, nyugdíjbiztosítási lehetőségeiről informálódjon kalkulátorunkban! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
A magyarok 36 százaléka egyáltalán nem spórol a nyugdíjas éveire
2016 november 17.
Kategória:
Életbiztosítás
A magyarok 36 százaléka egyáltalán nem spórol a nyugdíjas éveire
Egyre kevesebben vannak azok, akik csak az államtól várják majd a nyugdíjat, vagyis egyre többen gondoskodunk valamilyen formában magunk is a jövőbeni ellátásunkról. A magyarok 36 százaléka azonban még mindig semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással sem rendelkezik.
Ma már kisebbségben vannak Magyarországon is azok, akik úgy gondolják, csak és kizárólag az állam feladata lesz a nyugdíjukról gondoskodni - ez derül ki az Aegon Magyarország legutóbbi reprezentatív kutatásából, amelyben 3000 válaszadót kérdeztek meg online módon a nyugdíjmegtakarításaikról. A válaszokból kiderül, csak a magyarok 35 százaléka gondolja, hogy a nyugdíj kizárólag az állam feladata, míg 43 százalék közös feladatnak tartja, 21 százalék pedig úgy gondolja, csak magára számíthat majd ebben a kérdésben.
Különbség van a pályakezdők és a nyugdíjhoz már közeledő korosztály, azaz a 19-29 év közöttiek és a 40-59 év közöttiek gondolkodásában ebben a kérdésben. Míg a 19-29 éves korosztályban a legmagasabb azok aránya, akik szerint magunknak kell gondoskodniuk nyugdíjukról, mert az állam ezt nem fogja tudni a jövőben biztosítani, addig ez fokozatosan csökken az egyre idősebb korosztályok irányába. Ezzel fordítottan arányosan változik azok aránya, akik szerint közös feladat a nyugdíjra való felkészülés, ők úgy gondolják, hogy az állam mellett maguknak is gondoskodniuk kell jövőbeni anyagi biztonságukról.
Kerüljük a kockázatot
Nem meglepő, de ha a nyugdíjukról van szó, a magyarok kerülik a kockázatokat, 62 százalékuk úgy nyilatkozott, inkább a biztos megtakarítási formákat választják. Csak közel 7 százalék gondolja úgy, hogy kockáztatna, ha a magasabb kockázat magasabb hozammal is párosul. Érdekesség, hogy Heves és Jász-Nagykun megye lakói bátrabbak ebből a szempontból, itt 10 százalék körül van a magasabb kockázatot vállalók aránya.
A befektetési formákban is megjelenik ez a kockázatkerülő magatartás, a legtöbben, 22 százalék önkéntes pénztári tag, ezt követi az életbiztosítással (19%) és a nyugdíjbiztosítással (6%) rendelkezők száma.
A magyarok 36 százaléka azonban még mindig semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással sem rendelkezik. Közel ugyanennyien, 37 százalék azt mondja, jelenlegi anyagi helyzetében nem tud félretenni. A legtöbben havi 5 és 10 ezer forint között (42 százaléka) tesznek félre nyugdíjcélra, 15 és 20 ezer forint között 14,5 százalék, míg havi 20 ezer forint felett csak a magyarok alig 7 százaléka tud megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem meglepő, de a legkevesebbet a pályakezdők (15-29 évesek) és a nyugdíjhoz nagyon közel állók (60 évnél idősebbek) tudnak félretenni, ebben a két korosztályban közel 45 százalék azok aránya, akik semennyit nem tesznek félre nyugdíjcélra. A 40 és 60 év közöttiek nagy része 5 és 10 ezer forint között tud megtakarítani.
Saját adatainkból is azt látjuk, ha lassan is, de nő az öngondoskodást választók aránya - mondta el Marosvölgyi Péter, az Aegon Magyarország Online értékesítési vezetője. A cég online ügyfeleinél az átlagos havi megtakarítás 12 ezer forint. Egyre többen online kötnek nyugdíjbiztosítást, ebben is a 40 és 55 év közöttiek a legaktívabbak: 72 százalékuk köt ilyen módon biztosítást, míg a fiatalabbaknak csak 23 százaléka, az idősebbeknek pedig csupán 5 százaléka.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Tervezzen Ön is előre, melyhez kalkulátorunkkal percek alatt kiszámolhatja nyugdíjbiztosítását! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
A fiatalok reálisnak tartanak egy nyugdíjkatasztrófát
2016 november 14.
Kategória:
Életbiztosítás
A fiatalok reálisnak tartanak egy nyugdíjkatasztrófát - Döbbenetes nyugdíjkörkép
Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni – közölte gyors, nem reprezentatív felmérésének eredményét a CLB.
Néhány évtizeden belül a teljes magyar társadalom egyharmada szorul majd időskori és egyéb ellátásra – vonták a következtetést minisztériumi szakértők a hazai népesedésváltozás negatív folyamatából. A CLB ennek kapcsán kérdezte ügyfelei egy részét a várható helyzetről. A nem reprezentatív gyorsfelmérés lesújtó eredménnyel zárult: a megkérdezett fiatalok lemondtak a nyugodt nyugdíjas évekről, már a 35-40 évesek is számolnak a kockázattal, hogy olyan minimális nyugdíjjáradékot kapnak majd – a korhatár kitolása miatt egyre idősebb korukban -, amiből szinte lehetetlen lesz megélni. A válaszadók nagy többsége reálisnak tartja az esélyét egy hazai nyugdíjkatasztrófának, amelyet annak kapcsán kérdeztek ügyfeleik egy részétől az alkusz szakértői, hogy éppen az öngondoskodási kampányuk kezdetén megjelent a hír: negatív demográfiai változások miatt Magyarországon akár 1-2 évtizeden belül három millió olyan inaktív nyugdíjas korú – és krónikus betegségben szenvedő – ember lesz, akinek az ellátását az országnak valahogyan meg kell majd oldania.
A beszélgetések során kiderült, a fiatalok többsége irigyli az utazgató nyugati turistákat, akiknek – szerintük – futja a nyugdíjukból akár egész télre máshová költözni, s a hideg tél elmúltát valami kellemes mediterrán vagy nyári égöv alatti országban kivárni – ismertette az ügyfelekkel való beszélgetésből is levont friss tapasztalatokat Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megkérdezettek többsége meglepődött az információn, miszerint a magyar átlagnyugdíj most 120 ezer forint, s például a sokat utazó, irigyelt angoloknak is mindössze 20 ezer forinttal több időskori járadékból, hetente 121 – vagyis havonta 484 – euróból kell megélniük. A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy egyetlen közeli országban sincsenek csillagászati nyugdíjjáradékok, bár tény, hogy például az osztrák és a holland kisnyugdíjasoknak 302 és 334 ezer forintnak megfelelő járadékot kell beosztaniuk, míg Olaszországban több millió nyugdíjas él a szegénységi szint alatt – hivatkozott nemzetközi összehasonlító adatokra a szakértő.
Németh szerint meglepő azonban, hogy a magyar fiatalok közül egyre többen tudják, az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szervezett, biztonságos formában félretettek erre az élethelyzetre. Magyarországon azonban az öngondoskodási forma éppen csak éledezik, s elsősorban a középkorúak érdeklődnek iránta – szögezi le a szakértő.
Azoknak az idősebbeknek viszont, akik eddig nem tartalékoltak valamilyen formában a nyugdíjas éveikre, már nincs is idejük hosszas öngondoskodási programba fogni. Őket is kérdezte a CLB, s kiderült, legtöbben keserűen arra készülnek, hogy az évtizedek során megszerzett értékeiket – kényelmes ház, autó, nyaraló, stb. – el kell majd adni, kénytelenek lesznek feladni a megszokott kényelmet. Sokan abban is biztosak, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell, ha nem akarnak kuporgatni, nélkülözni.
CLB TIPP: Ha Ön is szeretné nyugodtan tölteni nyugdíjas éveit, tervezzen előre és kössön nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>