Belenyúl az MNB az életbiztosításokba, megnövelné a közvetítők számát a kormány
A következő hetekben bocsátja konzultációra etikus 2.0 koncepcióját a Magyar Nemzeti Bank, amelytől a túl magas költségmutatójú életbiztosítási termékek kivezetését, az értékesítési hibák felszámolását és az ügyfélérték növelését várja a jegybank. A kormány a sikeres lakásbiztosítási kampány után ráfordul az öngondoskodási piac és az agrárbiztosítások megújítására, előbbi felfuttatása érdekében a biztosítási közvetítők nagyobb fokú bevonását tervezi a pénztári piacon is. A biztosítók eközben arra számítanak, hogy jövőre már nem sújtja őket az extraprofitadó, és megfogadja néhány további javaslatukat is a kormány, amelyek között egy családvédelmi életbiztosítás bevezetése is szerepel. Minderről a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének (MABIASZ) a konferenciáján volt szó hétfőn Visegrádon.
MNB: jön az etikus 2.0 életbiztosítási szabályozás
Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a konferencián elégedetten nyugtázta, hogy az idei első hazai lakásbiztosítási kampánnyal sikerült átütnie az emberek ingerküszöbét a biztosítási piacnak, ami által 2024 a lakásbiztosítások éve lett. A kampány 461 ezer ügyfelet mozgatott meg, ebből 285 ezer volt a szerződéskötések és 176 ezer az átdolgozások száma. A nettó növekmény csaknem 100 ezer szerződés volt, a minősített fogyasztóbarát (MFO) otthonbiztosítások aránya pedig 9%-ra duplázódott.
Az életbiztosítások értékesítése évről évre mintegy 9%-kal növekszik Magyarországon, a rendszeres életbiztosítási díjbevételek 2018 és 2023 között éves átlagban 7,3%-ot emelkedtek. A kockázati és a nyugdíjbiztosítások most már több mint 50%-ot képviselnek a rendszeres életbiztosítási díjbevételeken belül, ami Nagy Koppány szerint egészséges elmozdulást jelent. Ugyanakkor nem minden életbiztosítási piaci folyamat ad okot az elégedettségre, ezért
EGY ETIKUS 2.0 ÉLETBIZTOSÍTÁSI CSOMAG BEVEZETÉSÉRE KÉSZÜL AZ MNB, MÁJUS-JÚNIUSBAN TERVEZIK EZT BIZTOSÍTÓI ÉS KÖZVETÍTŐI KONZULTÁCIÓRA BOCSÁTANI,
és szükség esetén a jogalkotóval is együttműködnek a változások érdekében. Magyarázatként elmondta: 2013-ban 6,14 év volt az életbiztosítások átlagos megmaradási ideje, 2022-re ez 10,8 évre emelkedett. Csakhogy hiába vezette be az MNB 2016-tól az etikus koncepciót és a TKM-limiteket, előfordulnak még mindig 6-7%-os TKM-mel bíró unit-linked életbiztosítások, amelyek csak minimum ilyen mértékű átlagos éves hozam mellett képesek pozitív hozamot termelni az ügyfeleknek. Az MNB szeretné elérni, hogy ilyen termékeket ne áruljanak a biztosítók. Emellett
MÉG MINDIG FENNÁLL A HIÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS PROBLÉMÁJA, LÉTEZIK JUTALÉKVERSENY, MAGASAK AZ ÜGYFÉLKÖLTSÉGEK, EMELLETT AZ EIOPA „VALUE FOR MONEY” TÖREKVÉSE IS ELVÁRJA A TAGÁLLAMOKTÓL, HOGY LÉPJÜNK
– magyarázta Nagy Koppány.
A piaci folyamatokról az igazgató elmondta még, hogy a biztosítók jelenleg 3500 milliárd forintos vagyont kezelnek. A biztosítói befektetések mintegy fele kerül állampapírba, és háromnegyede belföldön kerül befektetésre. A befektetéseken belül 4,5% a zöld arány, aminek a növekedését az MNB több tevékenységgel segíti, ilyen volt tavaly az első hazai biztosítói klímastresszteszt, a Zöld Pénzügyi Termékkereső bevezetése és Zöld biztosítói ajánlás megjelentetése is.
Tavaly a fióktelepekkel együtt mintegy 1650 milliárd forint volt a magyar biztosítási piac teljes díjbevétele (alábbi ábrán fióktelepek nélkül mutatja a szektor díjbevételeit). A nem-élet üzletág 14,5%-kal nőtt, az élet 6,3%-kal csökkent, utóbbin belül a rendszeres díjak 10,2%-kal emelkedtek. A biztosítási piaci penetráció (vagyis a díjbevétel / GDP arány) alig 2%, aminek a duplájának ellene lennie. Nem-életágon 71%-ot, élet ágon 60%-ot birtokol a piacból az 5 legnagyobb biztosító, nemzetközi összevetésben nem magas a koncentráció (érdekesség: Németországban 80 életbiztosító működik, nálunk 20 alatti a számuk).
Az elmúlt 3 évben a korábbi években jellemző 20%-nál jóval alacsonyabb tőkearányos megtérülés mellett 200 százaléka alatti szintre csökkent a magyar biztosítók tőkefeltöltöttsége, de szerencsére a tavalyi évben sikerült a mélypontról felfelé, 200% közelébe korrigálni.
NGM: erősíteni kell a közvetítők szerepét az öngondoskodások étékesítésében
Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa szerint az infláció amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan le is csengett, és ez hatással lesz a biztosítási piacra is: 2024-ben visszatérhet a reálnövekedés a biztosítókhoz. Az NGM becslései szerint
AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI PIAC DÍJBEVÉTELE 5-10%-KAL, A NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSIÉ AZ INFLÁCIÓ DUPLÁJÁVAL, MINTEGY 12,5%-KAL NÖVEKEDHET IDÉN.
Hatékonyan működik a biztosítási szektor: ha nem lenne az extraprofitadó, akkor a 2019-es 70 milliárdos szintről 2024-re csaknem megduplázódna a szektor adózott eredménye (azzal együtt mintegy 25 milliárd forint lesz), ami nemzetközi összevetésben is kimagasló, 30-35%-os tőkearányos megtérülést jelentene – mondta Kovács Zsolt. A biztosítók szerződésszáma idén tovább emelkedhet, javult tehát a megmaradás is.
A kormány folytatja azon területek megújítását, amelyeket Nagy Márton 2022 novemberében bejelentett (lakás-, agrár, élet- és egészségbiztosítások – a szerk.). A lakásbiztosítások esetében sikerült erősíteni a versenyt, jelenleg pedig az agrárbiztosítások megújításán dolgoznak. Jövőre is lesz lakásbiztosítási kampány, a szakmai kerekasztal keretében gyűjtik és vizsgálják a folytatáshoz a tapasztalatokat.
STRATÉGIAI ÉRDEK AZ ÖNGONDOSKODÁSI PIAC TOVÁBBFEJLESZTÉSE, EHHEZ KOVÁCS ZSOLT SZERINT ELENGEDHETETLEN A KÖZVETÍTŐK SZÁMÁNAK A NÖVELÉSE.
A nyugdíjbiztosítások állománya szépen nőtt az elmúlt években, de közel lehet a plafon, ezért továbblépés szükséges. A biztosításközvetítők száma eközben 2016 óta folyamatosan csökken, a folyamat megfordítása a teljes piac érdeke.
Kedvező fejlemény, hogy az elmúlt hónapokban a különböző szakmai szervezetek intenzív párbeszédbe kezdtek, így előrehaladott egyeztetések folynak például a kgfb-adatok közvetítői lekérdezhetőségéről, az örökítés kapcsán tanulmányozzák a legjobb gyakorlatokat, és többek között vizsgálják a MABISZ családvédelmi életbiztosítások bevezetésére vonatkozó javaslatait is.
MABISZ: egy sor javaslatuk van a biztosítóknak a kormány felé
Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökhelyettese előadásában felhívta a figyelmet: az elmúlt két évben reálértéken csökkent a magyar biztosítási piac díjbevétele, és jelentősen elmarad a piac teljesítménye reálértéken a 2007-es csúcstól.
A SZEKTOR TAVALY 120 MILLIÁRD FORINTOT MEGHALADÓ BIZTOSÍTÁSI ADÓT ÉS 90 MILLIÁRD FORINT KÖRÜLI EXTRAPROFITADÓT FIZETETT, MIKÖZBEN ADÓZOTT EREDMÉNYE MINDÖSSZE 20-30 MILLIÁRD FORINT KÖZÖTT VOLT.
A magas adóterhelés mellett a magas infláció és a klímaváltozás hatásai (pl. aszály, viharárok) is sújtottá a szektort. A MABISZ több stratégiai ajánlással is rendelkezik a biztosítási fedezet és penetráció növelésére, például:
- mikromobilitási eszközök nyilvántartására állami adatbáztis, felelsőségbiztosítási kör bővítése,
- casco adókulcs (jelenleg 27%) csökkentése és gépjármű-vásárláshoz kapcsolódó támogatás bevezetése,
- a mezőgazdaságban a MEPÁR adathozzáférés, adatcsere és szinergia erőístése, rugalmasabb drónhasználat engedélyezése,
- tervezői/kivitelezői felelősségbiztosítások és környezetvédelmi felelősségbiztosítások erősítése,
- egyéni egészségbiztosítások adókedvezményének bevezetése, munkáltatók csoportos egészségbiztosítási támogatása,
- állami adókedvezmény bevezetése a családi kockázati biztosításokra, összhangban a családtámogatási politiával,
- értékesítési csatornák támogatása az egyes uniós javaslatokban szereplő jutaléktiltás helyett,
- befektetési lehetőségek kibővítése a biztosítók állampapír-vásárlásainál, vállalati kötvényeknél, a bankokhoz hasonlóan.
Egy nyugdíjkoncepciót is készített a MABISZ a Századvéggel közösen, és proaktívan készülnek a biztosítók az MNB etikus 2.0 koncepciójának a bevezetésére.
MOTORFŰRÉSZ HELYETT "SEBÉSZI PONTOSSÁGÚ" SZELEKTÁLÁST REMÉLNEK A TERMÉKPALETTA MEGROSTÁLÁSA SORÁN, TÁMOGATVA AZ ÉRTÉTEREMTÉST, ILLETVE A KÖZVETÍTŐK SZÁMÁNA A NÖVELÉSÉRE IRÁNYULÓ ERŐFESZÍTÉSEKET IS
- mondta Holló Bence.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: A CLB életbiztosítás kalkulátorában néhány kattintással összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Életbiztosítás kalkulátor >>
Ötből négy embert semmilyen balesetbiztosítás nem véd Magyarországon
Magyarországon jelenleg az MNB mintegy 616 ezer önálló balesetbiztosítást tart nyilván, a szerződések száma hosszú évek óta stagnál. Ezt a védelmet kiegészítik a másfajta, például gépjármű- vagy lakásbiztosításokhoz kapcsolódó, az előbbieknél jóval kisebb fedezetet kínáló kiegészítő balesetbiztosítási elemek, illetve a munkáltatók által kötött csoportos biztosítások. Összességében azonban mintegy 8 millió ember semmilyen balesetbiztosítási védelemmel nem rendelkezik az országban.
A megfelelő balesetbiztosítási védelem alsó határának az tekinthető, ha a haláleseti és rokkantsági térítés mértéke eléri a 10 millió forintot. Ez a fedezet egyes konstrukciókban még ma is elérhető havi kétezer forintos díj fejében, egy négytagú család pedig már 5-6 ezer forintért hozzájuthat ehhez a szintű biztosítási védelemhez.
Szünidőben fokozott veszélynek vannak kitéve a gyerekek
A 3-18 év közötti gyerekek számára létezik ugyan ingyenes állami balesetbiztosítás, ám ennek térítési limitjei jelképesnél többnek semmiképpen nem mondhatók: csonttörés esetén 3 ezer (!) forint a fedezet, baleseti halálnál 200 ezer, míg 100 százalékos rokkantságnál 300 ezer forintot fizet a károsult családja számára az állammal szerződésben álló biztosító.
Mindenhol veszélyes, de a legveszélyesebb otthon
Ha balesetről esik szó, általában utazás, közlekedés vagy munkavégzés közben bekövetkező sérülésekre gondolunk, pedig a biztosítói statisztikák azt mutatják, hogy a balesetbiztosítási térítések mintegy felét háztartási balesetekre fizetik ki. A KSH adatai is alátámasztják, hogy nemigen van veszélyesebb hely az otthonnál: míg közlekedési balesetben tavaly 537-en haltak meg, addig háztartási balesetben közel 1600-an vesztették életüket. A legtöbb otthoni balesetet esés, zuhanás, égés vagy szúrós eszköz okozza.
Ahány biztosítás, annyiféle feltétel
A balesetbiztosítások szinte minden esetben a világ összes országára érvényesek, és közös bennük az is, hogy gondatlanság vagy például alkoholos befolyásoltság esetén a biztosítók kizárják a térítést. Ezen túlmenően azonban igen változatos az elérhető konstrukciók köre. A különböző mértékű térítési limitek mellett a térítések köre is eltérő lehet. Előfordul, hogy csak a hagyományos értelemben vett sérülésekre fizet a biztosító, másutt akár speciális sportsérülések is szerepelnek a fedezeti körben.
Jelentősen eltérnek a rokkantsági térítések feltételei is: Egyes társaságok bizonyos módozatai csak magas, 40-50 százalékos mértéktől térítenek, más biztosítások esetén már akár 1-2 százalékos mértékű károsodás esetén is kaphatunk kártérítést.
Fontos szempont a kapcsolódó kórházi térítés, és kiemelt szempont lehet az is, hogy a biztosítás keresőképtelenség esetén fizet-e egyösszegű térítést: ennek ajánlott mértéke a nettó fizetés minimum egy-másfél havi összege.
„Eltérő jellegüknek köszönhetően igen rugalmasan személyre szabhatók a balesetbiztosítások: egy fiatal első önálló biztosítása éppúgy lehet, mint egy vállalkozó 100 millió forintos fedezetet kínáló védelme – hangsúlyozza Molnár Marcell, a FBAMSZ Személybiztosítási szekciójának vezetője. – Éppen ezért a számos biztosítótársaság által kínált verzió és a kiegészítő opciók áttekintéséhez és kiválasztásához célszerű független, szakértő alkuszok segítségét igénybe venni.”
Nem elég a kiegészítő biztosítás
Noha számos gépjármű- lakás- vagy bankkártyabiztosítás kiegészítő elemként tartalmaz balesetbiztosítást, ezek többsége csak minimális, névleges térítést nyújt, a térítési limitek meg sem közelítik a 10 millió forintos szintet. Ezért ezek megléte mellett is érdemes önálló balesetbiztosítást kötni, baleset esetén ugyanis a különféle balesetbiztosítások térítései összeadódnak.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók balesetbiztosítási ajánlatait:
Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Nagy a baj: nyolcmillió ember él balesetbiztosítás nélkül
Ma Magyarországon az emberek mindössze 15-20 százaléka rendelkezik valamilyen balesetbiztosítási védelemmel, ami eltörpül a nyugat-európai országokban tapasztalható, akár 60-80 százalékot is elérő arányokhoz.
Balesetbiztosítást igen eltérő térítési limitekkel lehet kötni. A megfelelő védelem alsó határának azt tekinthetjük, ha a haláleseti és a rokkantsági térítés szintje eléri a 10 millió forintot. Ezt a fedezetet egy négytagú család esetén is elérhető már havi 5-6 ezer forintért, így a balesetbiztosításon nem érdemes spórolni – különösen akkor nem, ha az adott család nem rendelkezik komolyabb vészhelyzeti tartalékokkal.
A térítések köre jelentősen eltérő lehet az egyes konstrukcióknál. Előfordul, hogy csupán a hagyományos értelemben vett sérülésekre fizet a biztosító, másutt például speciális sportsérülések is szerepelnek a fedezeti körben. Fontos elem a kapcsolódó kórházi térítés, és kiemelt szempont lehet az is, hogy a biztosítás keresőképtelenség esetén fizet-e egyösszegű térítést: ennek ajánlott mértéke a nettó fizetés minimum egy-másfél havi összege.
A rokkantsági térítésre érdemes figyelni
„Különösen érdemes figyelni a rokkantsági térítések százalékos arányára – mutat rá Molnár Marcell, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) személybiztosítási szekciójának vezetője. - Egyes társaságok bizonyos módozatai csak magas, 40-50 százalékos mértéktől térítenek, más biztosítások esetén már akár 1-2 százalékos mértékű károsodás esetén is kaphatunk kártérítést.”
A kedvezőtlenre forduló időjárás, a vizes, sáros útfelületek, a romló látási viszonyok, illetve a nyomasztó időjárás okozta dekoncentráció is okozhatja, hogy a biztosítói statisztikák szerint az október-novemberi időszakban az éves átlagnál 15-20 százalékkal gyakoribbak a közlekedési balesetek. Nem csupán a gépjárművek, hanem az ilyenkor még használatban tartott kerékpárok, rollerek vezetői, illetve a gyalogosok is gyakrabban szenvednek kisebb-nagyobb sérülésekkel járó baleseteket.
Bár a balesetekről legtöbbször a közlekedés során vagy bizonyos munkahelyeken elszenvedett sérülések jutnak a eszünkbe, a biztosítói statisztikák szerint a balesetbiztosítási térítések felét a háztartási balesetekre fizetik ki. A KSH adatai azt mutatják, hogy míg közlekedési balesetben tavaly 460-an haltak meg, addig háztartási balesetekben 1557-en vesztették életüket. A legtöbb otthoni balesetet esések, zuhanások, égési, valamint szúrós tárgyak által okozott sérülések okozzák.
Nem elég a kiegészítő biztosítás
Noha számos gépjármű- lakás- vagy bankkártyabiztosítás kiegészítő elemként tartalmaz balesetbiztosítást, ezek többsége csak minimális, névleges térítést nyújt, a térítési limitek meg sem közelítik a 10 millió forintos szintet. Ezért ezek megléte mellett is érdemes önálló balesetbiztosítást kötni, baleset esetén ugyanis a különféle balesetbiztosítások térítései összeadódnak.
A balesetbiztosítások a legkülönfélébb élethelyzetben nyújthatnak segítséget: éppúgy lehet egy fiatal első önállóan megkötött biztosítása, mint egy baj esetére 50-100 millió forintos fedezetet kínáló konstrukció egy vállalkozó számára. De megteremtheti például a várólistát kikerülő privát műtét fedezetét is annak az idős embernek, aki baleset miatt szorul rá például egy csípőprotézis-műtétre. Egy 20 millió forintos térítés elegendő tőkét jelent egy megrokkanás esetén ahhoz, hogy a kedvezményezett 25 éven át havi nettó 100 ezer forintos járadékot élvezhessen, ami 20 százalékkal magasabb összeg, mint a tavaly kifizetett rokkantsági járadékok átlaga.
A balesetbiztosítások igen rugalmasan személyre szabhatók, a számos biztosítótársaság által kínált verzió és az ezekhez választható opciók áttekintéséhez és kiválasztásához célszerű független, szakértő alkuszok segítségét igénybe venni.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyen összehasonlíthatja a balesetbiztosítási ajánlatokat:
Balesetbiztosítás ajánlatok>>
Nincs az életbiztosításokban Covid-19 védőoltással kapcsolatos kizárás
A magyarországi biztosítótársaságok életbiztosítási termékeiben nincs a Covid-19 védőoltással kapcsolatos kizárás vagy mentesülés. Ilyen válaszokat kapott a MABISZ a tagjaitól az AFP Ténykérdés rovatának megkeresésére.
Az elmúlt héten az AFP francia hírügynökség tényellenőrző, a Facebookon terjedő álhírek cáfolatával foglalkozó csapatának magyar munkatársa kérdésekkel fordult a MABISZ-hoz. Megfogalmazása szerint Németország és Franciaország után már Magyarországon is terjednek különféle megtévesztő információk azzal kapcsolatban, hogy a Covid-19 ellen beoltottak más elbírálás alá esnek a biztosítóknál. Arra kérdezett rá, elképzelhető-e az, hogy valaki nem köthet életbiztosítást, mert oltást kapott? Továbbá, ha esetleg valaki maradandó egészségkárosodást szenved vagy meghal egy védőoltás miatt, lehet bármilyen jogalapja a biztosítónak arra, hogy visszautasítsa a biztosítás kifizetését? Végül megemlített olyan híreszteléseket is, hogy a biztosítók eleve nem biztosítanak semmilyen oltással kapcsolatos egészségkárosodást. „Tényleg előfordulnak az oltásokkal kapcsolatos kitételek?”
A kérdéseket a MABISZ továbbította az élet-, illetve egészségbiztosítással foglalkozó tagjainak. A megadott határidőre tizenhárman válaszoltak, a legtöbben csak egy-két mondattal. „Nincsen kizárásunk oltás szövődménnyel kapcsolatos szolgáltatásra, és nem is alkalmazunk ilyet.” „Társaságunk a Covid oltással kapcsolatban semmilyen megszorítást nem alkalmaz (sem egyéni, sem csoportos biztosítás esetén), illetve nem vizsgálja szerződéskötéskor azt, hogy az adott biztosított részesült-e Covid-19 védőoltásban vagy sem.” „Élet- és egészségbiztosítási termékeinkben a Covid vagy egyéb oltásokhoz kapcsolódó, azokból eredő biztosítási események nem kizárt kockázatok.”
Egyetlen biztosító válaszában sem volt arra utaló megjegyzés, hogy a Covid-19 megbetegedés elleni oltásokkal kapcsolatban az adott életbiztosítási termék általános szerződési feltételei speciális, kizárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznának.
Ami az egészségbiztosítási szerződéseket illeti, több biztosító hozott kifejezetten pozitív rendelkezéseket a Covid-19 megbetegedéssel kapcsolatos vállalásokról (pl. várakozási idő rövidítés, Covid-teszt térítés). Ugyanakkor a kockázatviselési terjedelem az egyes termékek (összeg- ill. szolgáltatásfinanszírozó biztosítások) esetében akár jelentősen is eltérhet. Az állam által finanszírozott társadalombiztosítás és a magán egészségbiztosítás eltérő szerepvállalásával összefüggő példa, amikor a szolgástatásfinanszírozó egészségbiztosítás keretében a biztosító a szerződési feltételeiben meghatározott, az állami népegészségügy feladatait képező egészségügyi ellátásokat, pl. a védőoltások költségét nem finanszírozza. A szokásos figyelemfelhívás ezért itt is helyénvaló: az egyes szerződésekkel, szolgáltatási igényekkel kapcsolatban tájékozódjunk a pontos feltételekről az érintett biztosítóknál.
A Covid-19 járvány és a biztosítási termékek szolgáltatási terjedelme összefüggéseivel az alábbi cikkünkben nemrégiben részletesen foglalkoztunk: https://mabisz.hu/szemle/?p=36359.
Tavaly decemberben a közösségi médiában terjedő álhírek nyomán a MABISZ már kiadott egy közleményt, amely leszögezte, hogy a biztosítótársaságok jellemzően kifizetik a koronavírus fertőzésben elhunytak életbiztosítását (https://mabisz.hu/kockazati-eletbiztositasok-a-covid-nem-kizaro-ok). Sőt, a járványhelyzet idején több biztosító is az ügyfelek szempontjából kedvezően változtatott szerződéses gyakorlatán (ld. a fent hivatkozott összefoglalót).
forrás: mabisz.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban kockázati életbiztosítás ajánlatokat is számolhat és meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Életbiztosítás ajánlatok>>
Így változtak a biztosítási feltételek a járvány miatt
A biztosítók is megérezték a koronavírus-járvány harmadik hullámát, válaszaik szerint emelkedett a betegséggel és a halálesetekkel összefüggő kárkifizetések száma az idén.
A koronavírus-járvány harmadik hulláma a biztosítói adatokban is megmutatkozik – derült ki a Világgazdaságnak adott biztosítói válaszokból. Az első negyedévben, ha szignifikáns növekedésről nem is beszélhetünk, a legtöbb társaságnál nőtt a haláleseti kifizetés az életbiztosítói portfóliókban. Konkrét számokat az Aegon Biztosítótól kaptunk, a társaságnál 2021 első három hónapjában 311 halálesettel többet jelentettek a hozzátartozók, és a társaság 403,7 millió forinttal többet fizetett ki ilyen címen, mint egy évvel ezelőtt. Polányi Zoltán, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója szerint azoknál a termékeknél, amelyeknél egészségügyi kórházi napi térítést nyújt a biztosítás, szintén növekedést látnak a kifizetésekben.
Bár időről időre felmerül, hogy a biztosítók kizárásokat alkalmaznak a Covid-esetek kapcsán, az egyéni élet- és a hozzájuk kötött kiegészítő biztosítások esetében általában nem tartozik a kizárások közé a világjárvány, azaz a legnehezebb időkben is ugyanúgy lehet számítani a térítésre, mint általában.
Van olyan biztosító, amelynek a szerződési feltételei eleve nem tartalmaznak járványhelyzetre vonatkozó kizárásokat. A lapunknak nyilatkozó társaságok közül az Aegon, a CIG, a Groupama és az Uniqa sem alkalmaz kizárást. Az Allianz értelmezése szerint nem kizáró ok a koronavírus, mivel nem minősül sem heveny fertőző, sem kritikus betegségnek.
A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) összegzése szerint a hazai életbiztosítási piac szinte teljes egészét lefedő tizenegy Mabisz-tag társaság kockázati életbiztosításaiban nem tartozik a kizárások közé a koronavírus-fertőzés. Ugyanakkor van olyan társaság, amelynél elvben az utóbbi években értékesített kockázati életbiztosítás szerződéses feltételei szerint kizárt eseménynek minősülhetne a koronavírus-járvány, ám most nem él ezzel a kizárással, egy másik biztosító pedig egyedi méltányosságot ígért a kizárások esetén.
A Generalinál azt is jelezték, hogy a keresőképtelenségi kockázatra is fizet a biztosító, ha a biztosított koronavírus-fertőzése miatt nem tudja ellátni a munkáját, és emiatt táppénzre kerül.
A biztosítók egy része még kedvezett is a koronavírus-járványban érintetteknek.
Az utasbiztosítások esetében sok társaság annak ellenére vállalta a térítést, hogy a jogszabályok értelmében mentesülnek a kártérítési felelősség alól, ha az érintett ország szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli szolgálatának tiltólistáján – márpedig jelenleg a világ minden országa tiltólistán van.
Az Aegon lényegében az összes élet-, nyugdíj- és egészségbiztosítási termékénél hat hónapról 30 napra csökkentette a szerződéskötést követően kötelező várakozási időt a koronavírus-betegséggel összefüggő halálra vonatkozó szolgáltatás esetében. Az NN Biztosítónál már az ajánlattétel után két héttel igényelhető térítés megfertőződésből eredő kórházi kezelés esetén. A Groupamánál a 2020 áprilisa után megkötött kockázati biztosításoknál azoknak az ügyfeleknek, akik Covid-fertőzés miatt egy napot meghaladó kórházi ellátásra szorulnak, egyszeri összeget is fizetnek.
A Generalinál és az Uniqánál bizonyos feltételek esetén a PCR-teszt árát megtérítik a biztosítottaknak.
Bár az Uniqa egyik összegtípusú egészségbiztosítása esetében limitálta a Covid–19-fertőzéssel kapcsolatosan a kórházi térítési napok számát, ám a biztosító megjegyezte, hogy a kártapasztalat szerint szerencsére bőven a limitnapok alatt van a károsultaknak kifizetett napok száma.
A CIG-nél arra hívták fel a figyelmet, hogy a kockázati életbiztosításoknál viszontbiztosítási oldalról a nagyobb biztosítási összegek esetében a Covid-érintettség megjelent kockázati elemként. Ez azonban kizárólag az új szerződésekre vonatkozik, a meglévő portfóliót nem érinti.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban kockázati életbiztosítás ajánlatokat is számolhat és meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Életbiztosítás ajánlatok>>
A kockázati életbiztosítás az egyik legegyszerűbb biztosítás: akkor fizet, ha a biztosított meghal, a biztosítási összeget pedig a szerződésben megjelölt kedvezményezett kapja meg. A kifizetést tekintve azonban lehetnek kivételek, vagyis dönthet úgy a biztosító, hogy nemet mond, és nem fizeti ki a biztosítási összeget. A Bank360.hu elemzői annak jártak utána, hogy mikor és miért tagadhatja meg a biztosító haláleset után a biztosítási összeg kifizetését.
Bár meglehetősen lehangoló téma, a felelős pénzügyi magatartás nem áll ott meg, hogy megkötünk egy életbiztosítást, hanem az is fontos, hogy ne keveredjünk olyan helyzetbe, amikor a biztosító megtagadhatja a szolgáltatást. Fontos, hogy az alábbi esetek a kockázati életbiztosításokra vonatkoznak, a megtakarítással – például nyugdíjbiztosítással – egybekötött életbiztosításokra más kritériumok érvényesek. Nézzük meg, mely élethelyzetek jelenthetnek problémát a kedvezményezettnek:
1. Öngyilkosság: nem minden esetben kizáró ok
Meglepő módon a biztosítók többsége kifizeti a biztosítási összeget, ha valaki önkézzel vet véget az életének, feltéve, hogy a biztosítási szerződés ekkor már legalább két éve fennállt - ennél előbb azonban nem. Ezenkívül az is befolyásolhatja az összeg kifizetését a kedvezményezett részére, hogy a biztosítottnak volt-e olyan mentális betegsége, ami az öngyilkossághoz vezetett - nemleges válasz esetén nagyobb esély van a kifizetésre.
2. A szándék a fontos
Külön pontban emelik ki általában a biztosítók a szándékosságot - ez lehet egy szándékosan okozott baleset, de az is ide sorolható, ha valaki nem hajlandó igénybe venni az orvosi ellátást, és ezért következik be a haláleset. Kizáró ok lehet továbbá, ha a biztosított bűncselekmény elkövetése közben sérül meg vagy veszíti életét.
3. Adrenalinfüggők hátrányban
Rossz hír az extrém sportolóknak, hogy az adott sporttevékenység során bekövetkező halálesetek után is van rá esély, hogy nem fog fizetni a biztosító. Ide tartozhat például a sárkányrepülőzés, a sziklamászás, sőt akár a búvárkodás is, ha túl mélyre merészkedünk – a biztosító ugyanis a merülés mélységének tekintetében is megszabhatja a pontos határt.
Akik szeretnék bebiztosítani magukat veszélyes helyzetekben is, választhatnak kifejezetten extrém sportolókra szabott biztosítást, ez azonban biztosan drágább lesz, mint egy hagyományos életbiztosítás. Néhány biztosító emellett a versenyszintű sporttevékenység során bekövetkezett sérülések vagy halálesetek után sem fizet.
4. Kábítószer, alkoholfogyasztás
Nagymértékű alkoholfogyasztás vagy kábítószer-fogyasztás miatt bekövetkező halálesetek után szinte biztos, hogy nem fizet a biztosító. Itt nemcsak egy esetleges túladagolásra kell gondolni, hanem például a szerhasználat miatt bekövetkező balesetekre is.
5. Az autó is bekavarhat
Az előző ponttal összefüggésben akkor sem fogja megkapni a kedvezményezett a biztosítási összeget, ha a biztosított ittas vezetés közben szenved balesetet. Kizáró ok továbbá, ha a biztosított jogosítvány nélkül vezet, vagy ha a járműnek nincs érvényes forgalmi engedélye. Ezek a körülmények tehát nemcsak az autóhoz kapcsolódó kötelező és casco biztosításokat befolyásolhatják, hanem a kockázati életbiztosítást is.
6. Munkahelyi balesetek
Munkahelyi baleseteknél is találhatunk kizáró okokat. Ha például a sérülést vagy a halálesetet nem megfelelő védőfelszerelés, például egy sisak hiánya okozta, akkor a biztosító megtagadhatja a szolgáltatást. Bizonyos esetekben az is problémát okozhat, ha más jellegű munkavégzés közben ér valakit baleset, mint amiről a biztosító tud - erre ugyanis rákérdeznek szerződéskötésnél. Ha a biztosító úgy tudja, hogy irodai munkát végez valaki, de egy gyárban vagy egy építkezésen éri baleset, akkor probléma lehet a kifizetéssel. Amennyiben tehát szektort váltunk, érdemes lehet megkeresni azt a biztosítót, ahol az életbiztosításunkat kötöttük, és érdeklődni, hogy továbbra is fedezetet nyújtanak-e megváltozott élethelyzetünkre.
7. Egyéb körülmények
Vannak olyan egyéb különleges esetek, amelyekre szintén nem fizet a biztosító - ilyen lehet például egy atomkatasztrófa vagy egy háborús konfliktus miatt bekövetkezett haláleset. További érdekesség, hogy a legtöbb biztosító akkor is megtagadja a biztosítási összeg kifizetését, ha a biztosított HIV-vírussal fertőződik meg, és emiatt veszíti életét. Mindemellett olyan triviális oka is lehet a szolgáltatás elutasításának, mint hogy a kedvezményezett későn jelentette be a biztosított elhalálozását, igaz, erre jellemzően több év áll rendelkezésre.
+1 A hazug embernek nem jár pénz?
A biztosító akkor is elállhat a biztosítási összeg kifizetésétől, ha valamivel kapcsolatban nem mondtunk igazat a szerződéskötésnél - ilyen lehet például egy már ismert betegség eltitkolása. A félrevezetésre az alacsonyabb biztosítási díj elérése lehet a motiváció, hiszen minél kevesebb bajunk van és minél biztonságosabban élünk, annál alacsonyabb havidíjjal kalkulálhatunk - a biztosítónak ugyanis kisebb kockázattal jár a szerződéskötés. Ezt azonban nem éri meg kijátszani: ha a biztosítási esemény után derül ki, hogy nem mondtunk igazat az egészségi állapotunkról vagy az életvitelünkről, a biztosító megtagadhatja a biztosítási összeg kifizetését.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók életbiztosítási ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Életbiztosítás ajánlatok>>
A járvány hatással volt a lakosság pénzügyi tudatosságára is
A pandémia egyértelműen megnövelte a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát a kiadások racionalizálása és a megtakarítások erősítése terén
– derül ki az NN Biztosító legutóbbi kutatásából. A válaszadók harmada a biztosításokat is a válságkockázatot enyhítő lehetőségek között említi. Ugyanakkor erősen megoszlanak a vélemények a válság nyomán, hogy érdemes-e hosszabb távra tervezni pénzügyeinkben.
A biztosító közleménye szerint a január klasszikusan a felkészülés, a gazdasági tervezés és újratervezés időszaka, 2021-ben azonban a járvány- és válsághelyzet új kihívásai miatt különösen igaz ez. Egy korábbi OECD-tanulmány szerint idehaza a pénzügyi döntések tudatossága – például a háztartási költségvetés készítésében, a számlák időben történő befizetésében, a megtakarítások és a hitelfelvétel tervezésében – elmarad a vizsgált 26 ország átlagtól. Emiatt a hazai háztartások jobban ki vannak téve az olyan gazdasági hatásoknak, mint a világjárvány okozta pénzügyi nehézségek.
Az NN reprezentatív felmérése alapján azonban Magyarországon a pandémia látványos változást hozott ezen a téren:
a lakosság jelentős részében jobban tudatosította a pénzügyekről való felelős gondoskodás fontosságát.
A 24-59 évesek közül például minden második emberben felmerült a kiadások racionalizálásának szándéka. A nagyobb költések későbbre tolásával és a napi kiadások csökkentésével a válaszadók 41 százaléka élt az utóbbi hónapokban: főként az autóvásárlást, a lakás vagy ház bővítését/megvásárlását halasztották későbbre.
Még pozitívabb jel, hogy a megkérdezettek közül 50 százalék tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását.
A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba. A válaszadók közel egyharmada mondta, hogy egy meglévő biztosítás segített (11 százalék), vagy segített volna (21 százalék) átvészelni a nehéz időket. Ennek szellemében nagyobb értékű biztosítás kötése, mint válságkezelési eszköz a 35-45 évesek között számít relatíve a legnépszerűbbnek. Kockázati életbiztosítás kötését 22 százalék, megtakarítással egybekötött életbiztosítás kötését 20 százalék, egyéb (például jövedelempótló) biztosítás kötését szintén a válaszadók 20 százaléka nevezte meg olyan megoldásként, amellyel már élt, vagy a tervei szerint élni fog a válság hatásainak enyhítése érdekében.
A pénzügyi tudatosság ilyesfajta erősödése mellett azonban továbbra is erősen megoszlanak a vélemények, hogy mennyire érdemes hosszabb távra terveznünk a pénzügyeinkben. Összesen a megkérdezettek 46 százalékának módosította a hozzáállását a pandémia:
25 százalék inkább hosszabb, 21 pedig inkább rövid távra gondolkozna.
Az NN kutatásában a válaszadók negyede vélekedett úgy, hogy amikor nagyobb a bizonytalanság, érdemesebb hosszabb távra előretekinteni, 21 százalékuk viszont úgy gondolta, hogy pont a kiszámíthatatlanság miatt csak a közeljövőre érdemes koncentrálni. Ezen a téren a 24-34 és a 35-45 évesek véleménye változott leginkább a pandémia hatására. A legfiatalabbaknál inkább a hosszabb távra történő tervezés erősödött (28 százalék), míg a 35-45 éveseknél fej fej mellett van a két álláspont (28-28 százalék). A 46 év fölöttiek vélekedése a legtöbbeknél nem változtatott.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Ha Ön is előre gondolna a jövőre, kalkulátorunk segítségével a biztosítók életbiztosítás ajánlatait is könnyen összehasonlítja:
Életbiztosítás ajánlatok>>
A Magyar Nemzeti Bank MNB pénzügyi sarok rovat ezen cikke az alábbi kérdést járja körül: A Covid miatt kórházban kezelt ügyfél után jár-e kártérítés a betegségbiztosítójától? Van-e kifizetés akkor is, ha a beteg esetleg elhunyna? (G. Mihály, Edelény). Válaszol Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.
Jelenleg a hazai vezető biztosítók döntő többsége nyújt egészség- vagy életbiztosítási kifizetést a koronavírus okozta megbetegedés vagy elhalálozás esetén. Legtöbbjük szerződéses feltételei eleve nem is zárják ki a járványhelyzetek miatti kártérítést. Olyan itthoni biztosító is akad, amelyik az elmúlt időszakban már módosított szerződéses feltételei alapján nem lenne köteles fizetni ilyenkor, ám nemrég méltányosságból mégis úgy döntött, hogy megteszi ezt.
Általánosságban tehát egy (élet)biztosítás megkötésénél két dologra érdemes nagyon figyelni:
ARRA, HOGY A SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK SZERINT PONTOSAN MIKOR, MILYEN ESETRE TÉRÍT A BIZTOSÍTÓ, ILLETVE, HOGY MILYEN KIZÁRÁSOKAT KÖT KI MAGÁNAK E DOKUMENTUMBAN.
Utóbbiak azok az esetek (pl. már megbetegedés után kötött biztosítás), amikor tehát nem jár pénz nekünk.
Magyarországon a kockázati életbiztosítások csak a biztosított elhalálozása esetén nyújtanak kifizetést annak kedvezményezettje vagy örököse számára. Az úgynevezett vegyes életbiztosításoknál ugyancsak biztosítási esemény a haláleset, ám ha az ügyfél a szerződés lejártakor is jó egészségnek örvend, az eltelt időszakra megtakarított és hozammal növelt összeget is fizetnek neki. Mindkét típusú konstrukció jótáll a koronavírus okozta elhalálozás esetén.
A BIZTOSÍTÓ HELYTÁLLÁSA ALAPESETBEN FÜGGETLEN ATTÓL IS, HOGY A JÁRVÁNY KEZDETE ELŐTT VAGY UTÁN KÖTÖTTÜNK-E ÉLETBIZTOSÍTÁST.
Figyelni kell viszont arra, hogy a biztosítók a szerződéses feltételeikben a biztosítás kezdete után – maximum 6 hónapig tartó – várakozási időt is kiköthetnek. Ha ezen időszak alatt betegedne vagy hunyna el a biztosított, akkor vagy egyáltalán nem járna kifizetés, vagy csak csökkentett összegű.
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK RÉVÉN IS SZÁMÍTHATUNK KIFIZETÉSRE, HA A JÁRVÁNY MIATT BETEGEDÜNK MEG, ÉS LESZNEK ESETLEG SZÖVŐDMÉNYEINK.
A szerződéses feltételektől függően ilyenkor pl. kórházi napi térítésre, műtét miatti (akár nagyobb összegű) kifizetésre, esetleg akár a munkából való kiesés miatti jövedelempótlásra is jogosultak lehetünk.
Több egészségbiztosító korábban kizárta a fertőzés okozta betegségre való térítést, ám a Covid miatt itt is enyhítettek a feltételeken. Ennek része az is, hogy az eddigi akár 6 hónap helyett csak 14-30 nap türelmi időszakot kötnek ki. Ezzel együtt pár piaci szereplő a koronavírus okozta fertőzéssel kapcsolatos kockázati kizárás módosítását és várakozási idő csökkentését további feltételekhez kötheti, amelyekről célszerű az adott biztosítónál felvilágosítást kérni.
Friss kedvező változás, hogy sok biztosítónál immár nem kell személyesen intézni az egészség- vagy/és életbiztosítási szerződés megkötését.
TÖBB TÁRSASÁGNÁL UGYANIS A JÁRVÁNY NYOMÁN ONLINE SZERZŐDÉSKÖTÉSI LEHETŐSÉGEKET VEZETTEK BE.
Laptopunk, mobiltelefonunk vagy asztali számítógépünk segítségével élő videókapcsolat során, digitális aláírással köthetünk szerződést így a biztosítási ügyintézővel akár kockázati élet-, akár egészségbiztosításokra, illetve kiegészítő termékeikre is. Van, ahol még csak a meglévő (más biztosítással ott már rendelkező) ügyfélkörnek kínálnának ilyet, másutt viszont új érdeklődőket is várnak.
A cikk szerzője Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével az összes biztosító ajánlatát kiszámolhatja és összehasonlíthatja egy helyen:
Biztosítási kalkulátorok >>
Ezek a legjobb biztosítók 2020-ban
Idén is átadták a legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtó biztosítóknak járó díjakat. Négy kategóriában a Generalit, egy kategóriában pedig az Európai Utazási Biztosítót (EUB) tartották a legjobbnak az alkuszok.
Idén immár 17. alkalommal ítélte oda a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) a legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtó biztosítóknak járó, szakmai berkekben régóta nagy elismerésnek számító Biztosítási Nagydíjat. A szavazáson résztvevő független alkuszok a különféle értékelő kérdésekre összesen közel húszezer választ adtak, amelyek alapján 2020-ban az alábbi biztosítók bizonyultak a legjobbnak:
- a lakossági, valamint vállalati vagyonbiztosítások, a személybiztosítások, illetve a gépjármű-biztosítás kategóriában a Generali,
- az utasbiztosítás kategóriában az EUB kapta meg az alkuszszövetség első díját.
- A biztosítói összteljesítményt értékelő Biztosításszakmai Nívódíjat ugyancsak a Generali vehette át.
- A díjazottak között kiemelkedő teljesítményt nyújtott az Aegon is: két kategóriában a második, két további kategóriában pedig a harmadik díjat hozta el.
A Biztosítási Nagydíj átadására hagyományos módon, a FBAMSZ által évente megszervezett siófoki Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás keretében kerül sor minden év szeptemberének végén. A koronavírus-járvány miatt a konferencia idén elmaradt, a díjazottaknak ezúttal online ceremónia keretében gratulált a szövetség.
Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) A szövetség 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg 88 teljes jogú, illetve pártoló taggal rendelkezik. E tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével az összes biztosító ajánlatát kiszámolhatja és összehasonlíthatja egy helyen:
Biztosítási kalkulátorok >>
Itt a friss jelentés a nyugdíjakról: Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet
Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága közel felének egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet. Az ilyen termékekkel nem rendelkezők túlnyomó többsége ugyanakkor érdeklődést mutat a nyugdíjkiegészítés célú megtakarítások iránt – derül ki egy friss európai felmérésből, amelyben a MABISZ is részt vett. A nyugdíjfelmérést részletesen is bemutatja Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője a Portfolio csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciáján.
Az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe tegnap mutatta be Brüsszelben azt a felmérést, amelyet tíz, a kutatásban együttműködő tagállamában, több mint tízezer fő megkérdezésével készített a lakosság öngondoskodási szokásairól. A magyarok mellett a lengyelek, németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok és portugálok válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyekből kiderül, hogy miként készülnek pénzügyi szempontból a nyugdíjazásra, és mit várnak el a nyugdíjmegtakarításoktól.
Az Európai Unió 80 év feletti népessége az előrejelzések szerint 2017 és 2080 között több mint kétszeresére növekszik, ami a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában. Nem véletlen, hogy szinte minden ország igyekszik arra ösztönözni az egyéneket, hogy kiegészítő nyugdíjmegtakarítások révén vállaljanak felelősséget jövőbeli nyugdíjjövedelmükért. A biztosítók kiemelt szerepet játszanak a nyugdíjhiány megszűntetésében, miután ők a kiegészítő nyugdíjtermékek egyik legfőbb szolgáltatói.
A felmérés szerint a válaszadók közel fele (43 százalékuk) nem rendelkezik még nyugdíjcélú megtakarítással, bár 62 százalékuk érdeklődését fejezte ki ezek iránt. (A magyar válaszadók esetében 46 százalék, illetve 59 százalék az arány.) A nem megtakarítók 42%-a ugyanakkor azt mondta, jelenleg nem engedheti meg magának ilyen célú megtakarítás megkezdését. A jelenleg nem megtakarítók aránya az átlagnál magasabb a nők, a fiatalok (18-35 év közöttiek), az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek, illetve részmunkaidőben dolgozók körében.
Számos kérdés vonatkozott a nyugdíjmegtakarításokkal szembeni elvárásokra is. Messze a legfőbb prioritásnak számít a biztonság a befektetett összeget illetően. Erre utal az is, hogy a megkérdezettek 73%-a magasabb hozam helyett szeretne bizonyos lenni abban, hogy legalább a befektetett összeget visszakapja egy 20 éves befektetési időszak végén.
Emellett a fizetési rugalmasság (hozzájárulás növelése/felfüggesztése), az örökösök részesülése a megtakarításokból és a likviditás (nyugdíj előtti hozzáférhetőség) is fontos szempontok. Természetesen az életkor, a foglalkoztatási helyzet, vagy a nem erősen befolyásolják az egyéni preferenciákat.
A biztosítók által kínált nyugdíjtermékek egy része széles körű kockázatokkal - például halálozás, rossz egészségi állapot – szemben, illetve hosszú élettartam esetén is képesek pénzügyi védelmet nyújtani. A megkérdezettek szignifikáns hányada hajlandó is fizetni ilyen kiegészítő fedezetek iránt.
Ami a kifizetési preferenciákat illeti, a válaszadók többsége elvben általában a járadékfizetést (46%) és a rugalmas kivételeket (30%) preferálja az egyösszegű kifizetés (19%) helyett. Konkrét összegek megadása estén ugyanakkor nagyjából fele-fele arányban választották a járadékfizetést és az egyösszegű kifizetést a megkérdezettek.
A nyugdíjjal kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához a megtakarítóknak megfelelő információkra van szükségük. A válaszadókat leginkább a garanciákkal kapcsolatos információk érdeklik mind szerződéskötés előtt (64%), mind a szerződést követően (51%). Szintén fontosnak tartják a költségekkel, a kockázatokkal, a kifizetésekkel és a befektetési teljesítménnyel kapcsolatos információk. A legkevésbé fontosnak a befektetési stratégiákkal, az országok közötti hordozhatósággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információk számítanak.
A megkérdezettek 67%-a ezeket az információkat digitálisan szeretné megkapni.
A felmérés alapján az Insurance Europe szakértői úgy látják, hogy az európai lakosság körében tovább kell növelni a pénzügyi tudatosságot illetve a nyugdíjcélú megtakarítások iránti igény szükségességét. A nyugdíjtermékeknek pedig fogyasztó-központúaknak kell lenniük, és valós igényeken, valamint szükségleteken kell alapulniuk.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Gondoskodjon időben jövőbeni anyagi biztonságáról, oldalunkon pár kattintással megkötheti nyugdíjbiztosítását! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>