2010.09.21

Újra népszerű a unit-linked

Az európai biztosítási piacon már 2009-ben megállt a zsugorodás, 2010-ben pedig a gyorsjelentések tanúsága szerint erős lendületet vett a piac. Magyarországon 2009-ben folytatódott ugyan a mélyrepülés, 2010 első felében azonban már – nem kis részben az újra népszerű unit-linked konstrukcióknak köszönhetően – idehaza is nőttek a bevételek.

A gyászos 2008-as év után, amikor az európai biztosítási piacról az előző évhez képest 124 milliárd euró tűnt el, 2009-ben a piac zsugorodása lényegében megállt: az öreg kontinens biztosítóinak össz-díjbevétele 1054 milliárd euró volt, ez pedig  már csak négymilliárd euróval marad el az egy évvel korábbitól. A 2008-as visszaesésért felelős, 60 százalékos piaci súlyú élet üzletágban 2009-ben már nőtt a bevétel.

Európa: az egyszeri díjas termékek aranykora

Az életbiztosítás ágazatban a négy legnagyobb európai piac az egyesült királyságbeli, a francia, a német és az olasz, ezekről származik a teljes európai díjbevétel közel háromnegyede. A csatorna túloldalán romlott, Franciaországban, Németországban és Olaszországban javult a helyzet – döntően az egyszeri díjas termékekből származó bevételek emelkedése miatt.

A nem-élet ágban – ha csak kis mértékben is, de – visszaestek a bevételek 2009-ben. Ez a szakmai szövetség szerint a válság hatásának tudható be: a háztartások és a cégek egyaránt csökkentették kiadásaikat, sok biztosítást lemondtak, másokat pedig olcsóbbra cseréltek.

A nem-élet üzletág díjbevételének mintegy 30 százalékát adó járműbiztosítások piacán nemcsak Magyarországon, de európai viszonylatban is igen erős a verseny. A 2009-es visszaesés – a teljes díjbevétel hárommilliárd euróval, 124 milliárd euróra csökkent – részben az autópiac zsugorodását tükrözi: az ACEA adatai szerint 2009-ben az újautó-eladások száma 6 százalékkal csökkent az öreg kontinensen az előző évhez képest (a 2008-as 8 százalékos éves mínusz után). A „motor” ágazat motorja ugyanaz a négyes, amely az élet ágát is „húzza”, nagyjából a teljes bevétel 60 százalékát adva.

Az egészségbiztosítások Németországban és Hollandiában a legnépszerűbbek: a 2009-ben 100 milliárd eurós európai piacon a két ország együtt több mint kétharmados részesedéssel bír.

A részvényárfolyamoknak a 2009. márciusi mélypontok utáni emelkedésével a biztosítók befektetési portfoliója is javult: a CEA becslése szerint az európai társaságok befektetéseinek összértéke 2009 végén 6800 milliárd euró volt, 300 milliárd euróval több, mint egy évvel korábban. (2008-ban konstans árfolyamon számítva 8 százalékkal esett a portfoliók összértéke.)

Több milliárd (eurónyi) ok a bizakodásra

A kora őszi lapzártakor 2010-es európai ágazati adatok még nem álltak rendelkezésre, de a piacvezetők első féléves eredményei egyértelműen arra utaltak, hogy a szektor erőteljes lendületet vett. Az Allianz életbiztosítási díjbevétele például 19 százalékkal nőtt 2009. január-júniushoz képest (a teljes bevétel 12 százalékkal, 56 milliárd euróra emelkedett); a legnagyobb európai biztosító az egy évvel korábbit közel 40 százalékkal meghaladó, 2,67 milliárd eurós adózott eredményt könyvelhetett el.

Az ING biztosítási divíziójának díjbevétele hat százalékkal, 15 milliárd euróra csökkent ugyan, ám ezt több mint ellensúlyozta a befektetéseken elkönyvelt, az egy évvel korábbit 263 százalékkal meghaladó, 4,91 milliárd eurós bevétel. A legalsó sorban sikerült az előjelváltás: a 2009 első félévében elkönyvelt 950 millió eurós veszteség után egy évvel később már 68 millió eurós pluszról számolhatott be a társaság. (A Forbes listáján az ING a csoportszintű – a banki tevékenységet is magába foglaló – bevétel-adtokkal szerepel.)

Az Aegon adózott eredménye az egy évvel korábbi 334 millió eurós veszteség után 2010 első felében 785 millió euróra rúgott, az Aviva pedig 21 százalékos üzemieredmény-növekedésről számolt be. Az Axa adózott eredménye 28 százalékkal, 944 millió euróra csökkent ugyan, de egy egyszeri tétel miatt: az egyesült királyságbeli (részlegesen eladott) élet divízió veszteségeire a társaság közel másfél milliárd eurós tartalékot képzett.

Magyarország, 2009: tovább lefelé

A hazai biztosítási piacnak nem Európa mutatta az irányt 2009-ben: a Magyarországon működő társaságok bruttó díjbevétele a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) adatai szerint a 2008-as 4,23 százalékos csökkenés után 7,32 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A piac mérete 825 milliárd forintra zsugorodott, ami nagyjából a 2006-os szintnek felel meg.

A 2009. április 1-jén a Groupama és az OTP Garancia egyesülésével létrejött Groupama Garancia 2009-ben már a piac harmadik számú szereplője volt az Allianz és a Generali-Providencia mögött (és ezt a pozíciót 2010 első felében is megtartotta).

Az életbiztosítási ágban 2009-ben a bruttó díjbevétel 411 milliárd forint volt, ami év/év alapon közel 11 százalékos csökkenést jelent. A unit-linked biztosítások díjbevétele 13,1 százalékkal, ezen a kategórián belül az egyszeri díjas termékeké 26 százalékkal esett vissza a 2008. évihez képest.

A nem-élet ágban kisebb, „mindössze” 3,5 százalékos volt a visszaesés 2009-ben. Az erősödő árversenynek köszönhetően 3,5 százalékkal csökkentek a kgfb-díjbevételek is. (A kötelező és a casco-biztosítások adták a nem-élet bevételek 52 százalékát.)

Fordulat az első félévben

2010-ben aztán a magyar biztosítási piac is megtalálta az élesztőt: az év első hat hónapjában az együttes díjbevétel megközelítette a 443 milliárd forintot, ami éves összevetésben 8 százalékos bővülést jelent. Míg 2009 egészében a MABISZ-tagok közül csupán négynek nőtt év/év alapon a díjbevétele, addig 2010 első hat hónapjában ez a mutatvány már 18 társaságnak sikerült. A tízmilliárd forintot meghaladó díjbevételt elkönyvelő biztosítók közül a legnagyobb mértékű, közel 110 százalékos növekedést a Magyar Posta Élet könyvelte el, az Allianz pedig 21 százalékos növekedéssel erősítette meg piacvezető pozícióját. Az ING bevétele közel hét százalékkal csökkent – a társaság továbbra is az első számú életbiztosító, de az Allianz lemaradása 2010 első félévében már csupán kétmilliárd forintra rúgott…

 

Az európaihoz hasonlóan a magyar piacot is az életbiztosítások, mindenekelőtt az egyszeri díjas termékek, illetve az eseti befizetések húzták 2010 első hat hónapjában. A 227,6 milliárd forintos teljes bruttó díjbevétel közel 40 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. Befektetéshez kötött (unit-linked) termékeket 151 milliárd forint értékben vásároltak az ügyfelek vásároltak az ügyfelek, így ez a kategória adta az élet ág bevételének kétharmadát. Az egyszeri díjas, illetve eseti befizetésekből befolyt bevétel 2010 első félévében 94,7 milliárd forint volt, ez az előző év hasonló időszakához képest közel 88 százalékos növekedést jelent. A unit-linked biztosítások költségmutatói immár nyilvánosak (a MABISZ honlapján frissül folyamatosan a lista), de az, hogy ezek a néhány hónapja még sok ügyfélnek komoly fejfájást okozó termékek újra népszerűek lettek, talán inkább a betéti kamatok csökkenésének és a válságból való kilábalással erősödő kockázatvállalási kedvnek tudható be.

Még a leszálló ágon

Az élet ág erősödésével párhuzamosan a nem életbiztosításokból származó díjbevételek 2010 első félévében több mint hat százalékkal csökkentek. A kötelező gépjármű felelősség biztosítások (kgfb) díjbevétele az első félévben 64 milliárd forint volt, közel négymilliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az új szabályozás szerint a biztosítóváltás immár a szerződéskötés évfordulójához kapcsolódik, ez azonban a hazai autópiac szerény dinamikáját figyelembe véve egy ideig még nemigen befolyásolja az év végi kampányok intenzitását. (Nagyobb változást hozhat, hogy 2011 januárjától nem a hengerűrtartalom, hanem a teljesítmény lesz a meghatározó.)

Az ingatlanbiztosítások területén megfordulni látszik egy pozitív trend: míg a biztosított lakásállomány 2001 és 2008 között folyamatosan nőtt, addig 2009-ben 30 ezerrel, 2010 első félévében pedig további 26 ezerrel csökkent a biztosítással rendelkező lakások száma. 2010 júniusának végén a 4,298 millió magyarországi lakásból 3,024 millió volt biztosítva. A május-júniusi árvíz- és viharkárok után talán újra sokan elgondolkodnak: lehet, hogy havi néhány ezer forint mégiscsak megéri, hogy biztosítva legyen a fejünk fölött a fedél…

Forrás: Ecoline.hu

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
Mégis lesz nyugdíjunk? Mire kell figyelnünk?
2016 október 21.
Kategória:
Életbiztosítás

Mégis lesz nyugdíjunk? Mire kell figyelnünk?

A korábbi elképzelésekhez képest gyorsabban öregszik a népesség, de a reformoknak köszönhetően a nyugdíjak fenntarthatóbbá váltak. A 2014 óta több országban is javult a nyugdíjrendszer fenntarthatósága - derült ki az Allianz 2016. évi nyugdíj-fenntarthatósági indexéből, amely 54 ország adatait dolgozta fel.

A 2016-os vizsgálat immár Argentínában, Kolumbiában, Peruban és a Fülöp-szigeteken is megvizsgálta a nyugdíjrendszer helyzetét. Ezekben a kiterjedt, informális gazdasággal rendelkező országokban a különféle nyugdíjrendszerek meglehetősen korlátozott lefedettséget biztosítanak, így jelentős az időskori szegénység kockázata. Argentínával, Peruval és a Fülöp-szigetekkel szemben korlátozott az elvárás azzal kapcsolatban, hogy reformokkal álljanak elő, hiszen ezekben az országokban rendkívül fiatal a társadalom, és várhatóan a következő évtizedekben is az marad. Kolumbiában ugyanakkor ennek épp az ellenkezője történik: a népesség gyorsan öregszik, ráadásul az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is magas.

"Számos ország már egy évtizede elkezdte saját nyugdíjrendszerének reformját: megemelte a nyugdíjkorhatárt és a születéskor várható élettartam emelkedésével egyenes arányban csökkentette az ellátás mértékét, a reformok gyümölcse pedig most kezd beérni. Az újítások eredményeként elérhetővé vált ösztönzőkre adott reakcióként a társadalmi viselkedésformák is megváltoztak. Ez jó hír az elkövetkező generációk, például az Y-generáció számára." - tette hozzá Brigitte Miksa, az Allianz vagyonkezelési üzletágához tartozó nemzetközi nyugdíjágazat vezetője.

Mylène Sabatini, az Allianz közgazdásza és a jelentés szerzője szerint Oszország visszaesése elsősorban a jelenlegi gazdasági válsággal magyarázható. Horvátország, Írország, Olaszország és Svájc nyugdíj-fenntarthatósági indexe azért csökkent, mert esetükben a népesség alakulásával kapcsolatos ENSZ-tanulmány, a World Population Prospect 2015-ös felülvizsgálatát követően romlottak a demográfiai kilátások. A legfrissebb adatok szerint ezekben az országokban a népesség idősödése a vártnál gyorsabb ütemű lesz.

Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint habár vannak országok, ahol nagyon jól működnek az ösztönzők, Magyarországon még mindig a biztosítási szakma egyik legnagyobb kihívása, hogy felhívja az Y-generáció figyelmét a nyugdíjrendszer várható hatásaira és kockázataira, hiszen jelenleg ennek a korosztálynak a leghomályosabb az elképzelése a nyugdíjas éveiről. A jelenlegi adószabályozás szigorítása 2017-től kiszoríthatja az önkéntes megtakarításokat a kedvező béren kívüli juttatások köréből, ezáltal a fiatal munkavállalók is kedvezőtlenebb helyzetből nézhetnek nyugdíjcélú megtakarításaik felé.

Fontos, hogy az állam által biztosított kedvezmények mellett a lehetséges társadalmi problémák elleni védekezés eszközeként a piaci szegmensben elérhető szolgáltatásokat is igénybe vegyük, hiszen sok esetben nemcsak adókedvezmény érvényesíthető, de a rugalmas díjfizetés és a szabad eszközválasztás lehetősége is elérhető.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon magáról és családjáról, válassza ki a megfelelő nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

A CIG Pannónia felvásárolja az MKB élet- és vagyonbiztosítóit
2016 október 19.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

A CIG Pannónia felvásárolja az MKB élet- és vagyonbiztosítóit

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. felvásárolja az MKB Életbiztosító Zrt. 98,97 százalékát, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. pedig az MKB Általános Biztosító Zrt. 98,98 százalékát. Az erről szóló szerződést a napokban írta alá a CIG Pannónia és a Versicherungskammer Bayern vezetősége.

A CIG Pannónia 2014-ben üzleti stratégiát váltott, amelynek lényege, hogy a cégcsoport a nyereséges, az ügyfelek számára vonzó termékek fejlesztésére összpontosít, átalakítja értékesítési csatornáit, az értékes réspiacokon tör meghatározó jelenlétre, és – alacsony költségek mellett - a tartósan nyereséges működést, a befektetői érdekeket helyezi előtérbe. Emellett folyamatosan kereste és keresi az akvizíciós lehetőségeket is a piacon. Ez utóbbi során kezdett tárgyalásokat az MKB Biztosítók többségi tulajdonosával a biztosítók felvásárlásáról.

A 2016. október 7-én aláírt felvásárlásról szóló megállapodás értelmében az MKB Életbiztosító Zrt. részvényeinek 98,97 százaléka, illetve az MKB Általános Biztosító Zrt. részvényeinek 98,98 százaléka a CIG Pannónia tulajdonába kerül.
Az akvizíciós folyamat következő lépése a szükséges felügyeleti engedélyek beszerzése; a tranzakció csak ezek után válik befejezetté.
A felvásárlással kapcsolatban dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója elmondta: „A CIG Pannónia folyamatosan keresi a növekedési lehetőségeket, de a célunk nem a mindenáron való piacszerzés, hanem a hosszú távú, stabil, nyereséges működés. Az MKB biztosítóinak felvásárlásával, a szinergiák kihasználásával mind a CIG Pannónia és az MKB ügyfelei, mind pedig a befektetők jól járnak.”

Forrás: cigpannonia.hu
 

Nem akarnak 60 éves korig dolgozni a fiatalok
2016 október 13.
Kategória:
Életbiztosítás

Nem akarnak 60 éves korig dolgozni a fiatalok

A mai fiatalok szüleiknél 10 évvel korábban kezdik el az öngondoskodást – derül ki a az NRC Marketingkutató és Tanácsadó kutatásából, amelyet a cég a Groupama Biztosító megbízásából készített.

A 18-59 éves lakosság körében, ezer ember megkérdezésével készült országos, reprezentatív felmérés szerint a legfiatalabb felnőttek csak a 30. életévük környékén tervezik a házasságkötést és első gyermekük megszületését, míg az előző generációnál ez jóval korábban, 20-as éveik elején történt meg.

Beindult az öngondoskodás
Fordított a helyzet a pénzügyi takarékoskodással: a 18-29 évesek 8-10 évvel korábban kezdenek el pénzügyi tartalékot képezni, illetve nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint szüleik tették. Halasi Melinda, a Groupama Biztosító főosztályvezetője elmondta: az idősebb korosztálynak még nem volt feltétlenül szüksége előrelátó takarékoskodásra, ma viszont minden 8. ember már relatíve fiatalon tudatosan készül az időskorra. A kutatásban résztvevők azt is elmondták, hogy nyugdíjba már 58 évesen el szeretnének menni. A szakemberek szerint a nyugdíjas évekre csupán a lakosság negyede tesz félre.

Már az MNB is aggódik
Egy nyáron megjelent MNB tanulmány szerint 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat – a jelenlegi szabályok és járulékszint mellett tehát a nyugdíjkiadások finanszírozása ezen időpontig a nyugdíjrendszeren belülről biztosítva van. Hosszabb időtávon azonban a nyugdíjrendszer egyenlege – elsősorban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt –, a meghozott intézkedések ellenére is, egyre nagyobb hiányt mutat majd.

Forrás: origo.hu

CLB TIPP: Kezdje Ön is időben az öngondoskodást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Elárulta Hosszú Katinka, mibe fektet
2016 október 13.
Kategória:
Életbiztosítás

Elárulta Hosszú Katinka, mibe fektet

A mai fiatalok korábban kezdenek el félretenni, mint a szüleik, viszont a céljaik is mások, ennek ellenére a lakosság jelentős része még mindig nem rendelkezik megtakarítással - hangzott el a Groupama életutakat vizsgáló sajtótájékoztatóján, amelyen többek közt Hosszú Katinka és Jakupcsek Gabriella is beszélt a megtakarítási szokásairól.

Hosszú Katinka, háromszoros olimpiai bajnok elmondta, hogy szeretne minél hamarabb, 31-32 évesen nyugdíjba menni, egyébként 19 éves kora óta önellátó, saját lakással azonban nem rendelkezik. Már takarít meg nyugdíjcélra, céget vezet, jövőbeli gyermekeinek egyetemi éveire is tesz félre, illetve tudja, mivel fog foglalkozni, miután úszó karrierjét befejezi, egyébként kockázatkerülő befektetési portfóliót tart.

Halasi Melinda, a Groupama értékesítéstámogatási főosztály vezetője szerint átlagosan körülbelül 10 évvel korábban kezdenek el megtakarítani a felelőtlennek tartott fiatalok, mint a szüleik. A Portfolio kérdésére elmondta, hogy nyugdíjcélra érdemes háromféle megtakarítást tartani: egy rendszeres nyugdíjbiztosítást, egy egyösszegű befektetést, valamint egy aktívan menedzselt alapot. Szerinte egyébként mindhárom nyugdíjcélú megtakarításnak (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás) más a célpiaca, nyugdíjbiztosítást leginkább azért érdemes kötni, mert az ehhez tartozó kockázati védelem, valamint rokkantság esetén a költségmentes díjátvállalás más termékhez nem elérhető. A több lábon állás fontosságával az összes résztvevő egyetértett.

Az NRC Kutatóintézet 1000, 15-59 éves főn elvégzett felmérését Kuruc Imre ismertette:

  1. A fiatalabb korosztály később köt házasságot, később vállal gyereket, mint a szüleik, viszont korábban gondolnak az öngondoskodásra.
  2. Hat markánsan elkülönülő életút van, ebből két nagyobb szegmens van, a tradicionális (28%), valamint a vagyontalan (21%), ez a két legidősebb átlagéletkorú életút-kategória. A fő különbség az, hogy a tradicionális többet tud félrerakni.
  3. A fiatalabb generációk teszik inkább ki az építkező életutat, pénzügyi tartalékukat ők már korán elkezdik felhalmozni. Fiatalabbak között gyakran előfordul, hogy tartós kapcsolatot is csak akkor alakítanak ki, ha már önállóak.
  4. A 30 év körüli fiatalok közül sokan már tesznek félre és nem élik fel a teljes keresetüket, a harmincas éveinek az elején a többség már gondolkozik a nyugdíjas évein is, huszonéves korban ez még nem jellemző.
  5. A kutatás résztvevőinek 10 százaléka tesz félre nyugdíjbiztosításba, 20 százalékuk önkéntes nyugdíjpénztárba, 12 százalékuk állampapírba, befektetési alapba. Legtöbben lakásbiztosítást fizetnek, 51 százalékban, emellett az adósság volumene is jelentős.

Szvetelkszky Zsuzsanna szociálpszichológus szerint azért alakult ki jobban a fiatalokban a megtakarítási fegyelem, mert látták szüleik példáján, milyen következményei lehetnek annak, ha valakinek nincs félretett vagyona. Itthon még nem annyira szoktak hozzá az emberek, hogy a saját generációjukhoz kell viszonyítania az életútját, nem a szüleikhez. Ma már a fiatalok is tudják, hogy minőségi életutat kell kialakítaniuk, nem pedig úgy kell élni, hogy a munkás évekre, mint szükséges rosszra gondolnak, majd a nyugdíjas évekre úgy, hogy azok, ahol jól érezheti magát az ember. A mai fiataloknak fontosabb a mobilitás, mint például az, hogy házuk legyen.
Jakupcsek Gabriella, aki a beszélgetést moderálta, elmondta, hogy ma már mások a fiatalok prioritásai, míg korábban mindenki először lakásra tett félre, majd ezután minden másra, ez ma már nem így van.

A mai fiatalok arra számítanak, hogy amint nyugdíjba mennek, meg is halnak
A 20 és 29 év közötti magyar fiatalok várható élettartamukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számítanak nyugdíjas évekre - derül ki az NN Biztosító reprezentatív kutatásából. A tények ugyanakkor mást mutatnak: a KSH adatai alapján a magyar 65 évesek már ma is átlagosan 16 nyugdíjban eltöltött életévvel számolhatnak, és várható élettartamuk az elmúlt negyedszázadban csaknem három évvel emelkedett. A fiatalabb korosztályoknak tehát égető szükségük lenne nyugdíjmegtakarításra, mégsem tesznek lépéseket ennek érdekében.

Egyre többen takarítanak meg nyugdíjas korukra
Bár a hazai lakosság nagyobb része még mindig az állami ellátásra épít majdani nyugdíja első számú forrásaként, növekszik azoknak az aránya, akik tervezik, hogy hosszú távra félretesznek a jövőben - mondta az Aegon Prémium Üzletág Ügyfélklubjában tartott előadásán Horváth Gyula, az Aegon Biztosító vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint a nyugdíjcélú megtakarítások - így a nyugdíjbiztosítások - növekedéséhez hozzájárulhatnak az állami ösztönzők is.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat az ajánlatok összehasonlítására! Életbiztosítás kalkulátor >>
 

Adóemeléssel tartható csak fent a magyar nyugdíjrendszer?!
2016 október 12.
Kategória:
Életbiztosítás

Adóemeléssel tartható csak fent a magyar nyugdíjrendszer?!

Bár a hazai lakosság nagyobb része még mindig az állami ellátásra épít majdani nyugdíja első számú forrásaként, növekszik azoknak az aránya, akik tervezik, hogy hosszú távra félretesznek a jövőben. Szakértők szerint a nyugdíjcélú megtakarítások - így a nyugdíjbiztosítások - növekedéséhez hozzájárulhatnak az állami ösztönzők is.

A nyugdíjcél még mindig alulértékelt a megtakarítások között, és a magyar lakosság időskori évekre való felkészültsége sem megfelelő - jelentette ki az Aegon Prémium Üzletág Ügyfélklubjában tartott előadásán Horváth Gyula, az Aegon Magyarország Biztosító Zrt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese.

A vezérigazgató-helyettes szerint az egyik oldalról egy sor objektív körülménnyel is számolni kell, amelyek befolyásolják a nyugdíjhelyzetet Magyarországon: ilyen például az 1980 óta csökkenő népesség, a folyamatosan öregedő társadalom, amelynek következtében 2050-re - ha nem következik be jelentősebb változás - 20-ról 30 százalékra növekszik az időskorúak aránya, és egy aktív korúra már egy nyugdíjas fog jutni. Mindennek következtében 2050-re a bruttó hazai termék 13 százalékát kell majd nyugdíjra fordítani Magyarországon, szemben a mai 9 százalékkal. Amennyiben a különbözetet nem tudja a társadalom adóemeléssel finanszírozni, a nyugdíjak átlagos szintje a jelenlegi kétharmadára csökken.

A nyugdíjrendszer emellett több, alig kezelhető kockázattal is küzd: ilyen a rugalmatlanság a már fizetett járadékoknál - amelyeket nominálisan nem lehet, vagy politikailag nagyon veszélyes csökkenteni -, a rendkívül erős függés a demográfiai helyzettől, a hosszú távú gazdasági változásoktól, illetve a rövidtávon is erős kitettség a gazdasági ciklusoknak.

Az objektív tényezők kezelésére több eszköz is rendelkezésre áll, ám azt látni kell, hogy ezek önmagukban nem elegendők a rendszer ellentmondásainak kezelésére. Ilyen a nyugdíjkorhatár emelése, a helyettesítési ráta csökkentése, vagy a felosztó-kirovó rendszer módosítása. Utóbbi egyik eleme lehet az alapnyugdíj bevezetése, amelynek lényege, hogy az alacsony összegű, ám alanyi jogon járó járandóságon felüli részt a munkáltató, illetve a munkavállaló feladata előteremteni. A gyermekvállalás és a bevándorlás ösztönzése szintén a rendelkezésre álló eszköztárhoz tartozik.

A magyar lakosság viszont az objektív összetevőkön túl a szubjektív paramétereknél sem áll túlságosan jól. Az Aegon 2012-től végzett, 15 országra kiterjedő nyugdíjkutatása szerint Magyarország az alsó harmadban jár a nyugdíjfelkészültségi index (ARRI) értéke alapján: ennek értéke nálunk 5 pont a lehetséges 10-ből, miközben a legjobb országok 7 pont feletti értékeket produkálnak, míg a 15 vizsgált piac átlaga 5,8. Figyelemre méltó emellett, hogy a klaszteranalízis alapján - amelyben a hasonló paraméterekkel rendelkező országokat próbálták csoportokba rendezni - Magyarország kilóg a sorból. Ennek leginkább kulturális okai vannak: például az, hogy a személyes felelősség érzése, nyugdíjtervezési ismeretek és a megtakarítások mennyisége alapján is utolsó helyen állnak a magyar háztartások. A magyarok 55 százalékban az államtól várják a nyugdíját, 19 százalékban a munkáltatói programoktól, és 29 százalékban a saját nyugdíjcélú megtakarításokból. Magyarországon alacsonyabb az átlagnál azoknak az aránya, akik elfogadható megoldásnak tartanák a nyugdíjkorhatár emelését, vagy az adók növelését, illetve az állami kifizetések mérséklését.

Ami pedig a nyugdíjcélú megtakarításokat illeti: Magyarországon mindössze 25 százalék azoknak az aránya, akik rendszeresen előtakarékoskodnak, és 19 százalék azoké, akik időnként tesznek félre. Biztató ugyanakkor, hogy növekszik azoknak a tábora, akik ugyan még nem tettek félre, ám tervezik ezt: az Aegon pontosan erre a körre céloz, amelyet segít az is, hogy az állam 20 százalékos adókedvezményt kapcsol a nyugdíjbiztosítási befizetésekhez is.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen előre, válassza ki kalkulátorunkban az Ön számára megfelelő nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Összeomlás: hiába dolgozol évtizedeken át, nem kapsz nyugdíjat
2016 október 03.
Kategória:
Életbiztosítás

Összeomlás: hiába dolgozol évtizedeken át, nem kapsz nyugdíjat

"Október 1-jén, az Idősek Világnapján fel kell hogy hívjuk a figyelmet az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás jelentőségére" - jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Mutatjuk azokat az élethelyzeteket, amelyekben különösen magas a kockázata az időskori elszegényedésnek, még úgy is, hogy adott esetben nincsenek a jelenben megélhetési problémáik az érintetteknek.

25 évvel ezelőtt nyilvánította az ENSZ közgyűlése október 1-jét az Idősek Világnapjává. Az azóta eltelt időben a Föld összlakossága "csak" 48 százalékkal nőtt az ENSZ adatai szerint, ugyanez idő alatt 166 százalékkal, 800 millió fő fölé bővült a 60 év felettiek száma. A fejlett nyugati társadalmakban még sokkal gyorsabb volt az ütem: csak 2000 óta 64 százalékkal bővült a 60 fölöttiek létszáma a magasabb jövedelmű országokban, miközben a teljes népesség száma mindössze 20 százalékkal bővült. Magyarországon ez idő alatt 19-ről 25%-ra nőtt a 60 éven felüliek aránya, és a társadalom további idősödése valószínűsíthető.

"Miközben fontos megemlékezni az elmúlt 25 évben az idősek kényelméért és boldogulásáért tett erőfeszítések eredményeiről, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a következő 25 évben egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a társadalmak közösségi és egyéni szinten is az idősek méltányos életkörülményeinek biztosításáért" - hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A közvélekedés általában az, hogy minél többet dolgozunk és minél több a bérünk, annál jobbak a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaink. Az ideális az lenne, ha minden munkavállalót - valós bérszintjének megfelelően - bejelentene munkaadója, s így az jövedelme alapján az állami nyugdíj mellett igénybe vehető adókedvezményhez is hozzájutna.

Bőven akadnak azonban olyan élethelyzetek, amikor a felszínes becsléstől és várakozásoktól messze elmaradhat az illető valós nyugdíja. Egyes becslések szerint ezekkel a problémákkal az aktív lakosság közel felének szembe kell majd néznie. Még ha valaki úgy is tekint vissza, hogy egész életében dolgozott, az elismert évek száma és a járulékfizetés mértéke ezt nem feltétlenül tükrözi vissza.

Melyek ezek az élethelyzetek?

  1. Háztartásbeliként dolgozók: Bár számos nemzetközi kutatás és javaslat szól ma már arról, hogy a házimunka, a gyereknevelés komoly fizikai munkával ér fel és anyagilag is nélkülözhetetlen a családok számára, ezért egyedi elbírálás alá kellene esnie. Mivel azonban ez esetben nincs bejelentett jövedelem, nincs járulékbefizetés, ezért nem képződik nyugdíjjogosultság sem.
  2. Vállalkozók: Akik vállalkozóként dolgoznak, hajlamosak a cég érdekében a közterhek minimalizálása érdekében alacsonyabb bért megítélni maguknak, esetleg részidős foglalkoztatásban bejelenteni magukat. Eközben szükségleteiket a cégben elszámolva vagy a házipénztár terhére, esetleg más módon fedezik. Noha természetesen a KSH szerinti közel 300 ezer egyéni vállalkozó és a több mint 150 ezer társas vállalkozásban közreműködő tulajdonos nem mindegyike jár el így, a szakértők becslése szerint 100 ezerre tehető azok száma, akik nem fordítanak kellő figyelmet jövendő nyugdíjukra.
  3. Külföldön munkát vállalók: A külföldön fizetett járulékok révén külföldi nyugdíjra talán jogosultságot szerezhetnek, a magyar nyugdíjuk számítása során viszont nem vehető majd figyelembe semmilyen olyan kereset, amely után nem itthon fizettek nyugdíjjárulékot.
  4. Szürkén vagy feketén foglalkoztatottak: A bejelentés nélkül vagy "borítékkal kiegészített" minimálbérrel honorált munkavállalók igen nehéz helyzetben találhatják majd magukat, ha elérik a nyugdíjkorhatárt.
  5. Tőkejövedelemből élők: Legyen szó tőzsdézésről, kisvállalati üzletrészekbe fektetésről vagy akár lakáskiadásról, az ilyenformán szerzett jövedelmek és az ezekből fenntartott élet nem garantálja automatikusan a nyugodt és felhőtlen időskort. A tőkejövedelmek után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, viszont így a nyugdíjszámítás során sem számítanak. Amennyiben a forgatott tőke mértéke jelentősen csökken, esetleg komolyabb kiadásokra szorul az ember, akkor már a remélhető hozam is visszaesik, és bevételek híján egy lefelé tartó spirálba kerülhet a nyugdíjas.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen előre nyugdíjas éveire is! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Szeretnéd majd élvezni is a nyugdíjas éveidet? Segítünk!
2016 október 03.
Kategória:
Életbiztosítás

Szeretnéd majd élvezni is a nyugdíjas éveidet? Segítünk!

A minap a belvárosban sétálgattam, és megakadt a szemem egy idősebb külföldi házaspáron. Kéz a kézben sétálgattak, felfedezték a város szépségeit, később gondtalanul kávézgattak az Anna cukrászdában. Egészségesek és boldogok voltak. Miért is ne, hiszen a jól megérdemelt nyugdíjas éveiket azzal töltik, amit szeretnek. Felfedezik a világot és pihennek. Megtehetik, hiszen nem kisnyugdíjból kell éldegélniük, mint ahogy az nálunk sokakkal megtörténik.

Tudom, most sokan azt gondolják, bezzeg ők jó helyre születtek, én inkább azt mondanám, a nyugati kultúrákban az öngondoskodás hosszú évtizedek óta része az életüknek. Megtanulták, hogyan tegyenek félre a már nem aktív munkavállalói éveikre. Itt az ideje, hogy mi is megtanuljuk, és beépítsük a köztudatba, hiszen mára bizonyossá vált, hogy az állam egyedül nem fog tudni nekünk élhető nyugdíjat biztosítani.
Az öngondoskodás egyik formája a nyugdíjbiztosítás. Bárki számára elérhető, sőt arra is van lehetőség, hogy más részére kössük meg ezt biztosítást. Ezzel gondoskodhatunk önmagunkról, vagy a párunkról, gyerekeinkről, szüleinkről.
A nyugdíjbiztosításról tudni kell, hogy ez egy életbiztosítási elemmel kombinált nyugdíjcélú megtakarítás. A még jobb hír, hogy az állam is támogatja, hogy a jövőnkre is gondolunk, így adókedvezmény is jár mellé. Érdemes időben gondolni rá, hiszen minimum 10 évre köthető, és amikor elérjük a nyugdíjkorhatárt, akkor vehetjük fel.

Jelenleg két fajtája létezik
A régebbi típusú a garantált nyugdíjbiztosítás, ahol egy előre meghatározott összeget fizet a biztosító, miután nyugállományba vonulunk. Előnye, hogy kiszámítható, hiszen előre garantálják, mekkora hozamot fizetnek évente.
Egy kicsit izgalmasabb, és ma már egy kicsit népszerűbb az újabb unit-linked biztosítás. Ez a típusú biztosítás nem garantálja előre a hozamot, hiszen befektetéshez kötött. Előnye, hogy mi magunk dönthetjük el, hogy a különböző befektetési alapokból (eszközalapok) melyiket válasszuk. A választásunk pedig azt eredményezi, hogy a biztosító ezekbe az alapokba fekteti a pénzünket. Ezeknek az alapoknak a kockázata is különbözik, így rajtunk is múlik, hogy a pénzünket hogyan tudják majd „dolgoztatni”. A magasabb kockázatú befektetéseket választjuk, vagy a biztonságosabb állampapírokat? Rajtunk múlik. Természetesen a nagyobb kockázat nagyobb hozamot eredményez, ezt ne feledjük!
Itt nincs garantált lejárati összeg, viszont nagyobb az esély a többlethozamra.
Gondoljuk át, mennyiből szeretnénk élni a nyugdíjas éveinkben, és hova szeretnénk még eljutni a megérdemelt passzív időszakunkban. Az időben történő öngondoskodás lehetőséget adhat arra, hogy a párunkkal mi is megvalósítsuk a vágyainkat!

Forrás: nlcafe.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon magáról és családjáról, válassza ki a megfelelő nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Jó hozam, vagy biztos jövő, az itt a kérdés
2016 szeptember 27.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Jó hozam, vagy biztos jövő, az itt a kérdés

Míg három évvel ezelőtt arról beszéltek a biztosítási szektor szereplői, hogy csökkennek a díjak, és a piac stagnál, tavaly a trend megfordult, ami elsősorban az öngondoskodási és nem életbiztosítási jellegű termékeknek köszönhető. Ebből viszont bőven van a hazai piacon, kérdés, az emberek többsége melyik mellett voksol.

A hazai kínálatban felsorakozó öngondoskodási célú hosszú távú megtakarítások – nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjpénztár – struktúrája nagyon hasonló: minden hónapban be kell fizetni egy összeget, amit gyarapít az adójóváírás, és van egy kötelező futamidő. A különbség csupán annyi, hogy a szolgáltatás hátterében biztosító, bank vagy éppen önkéntes pénztár áll. A választást pedig alapvetően a megtakarító hozamvárakozása határozza meg a Bankmonitor összehasonlítása szerint.

"Úgy látjuk, a lakosság kifejezetten érzékeny a hozamokra. Kérdés, hogy az emberek a hosszú távú megtakarításokat megtakarításként vagy a későbbi évek anyagi biztonsága érdekében tett öngondoskodási lépésként fogják-e fel. Összességében a magyar lakosság GDP-hez mért megtakarítása nem marad el a régiós átlagtól, de a megtakarítások szerkezete eltérő. Magyarországon magas a készpénz aránya, viszont a biztosítások és a nyugdíjpénztári megtakarítások volumene nagyon alacsony. Abban is komoly a lemaradásunk, hogy a biztosítási tartalékok a teljes megtakarítás arányában hány százalékot képviselnek. Az uniós átlag 20 százalék, ettől, de még a visegrádi országok átlagától is elmarad a hazai tartalékszint" – mutat rá Mérth Balázs, a Deloitte partnere.
Szakértők úgy látják, hosszú távon a biztosítási piac motorja az életbiztosítási üzletág, azon belül is a nyugdíj- és egészségbiztosítás lehet. Ezt erősítheti az etikus életbiztosítási koncepció is, amely hatására az MNB várakozása szerint a hazai életbiztosítási termékpaletta legalább kétharmada az eddiginél kedvezőbb költségstruktúrával újul meg.

Valami elkezdődött

Az egészségbiztosítási piacon jelenleg alapvetően kétféle terméket kínálnak a biztosítók: az egyik az úgynevezett összegjellegű biztosítás, amely után meghatározott összeget fizetnek, ha az ügyfél beteg lesz, vagy ellátásra szorul. A másik az úgynevezett szolgáltatásfinanszírozó biztosítás, ez nem ad közvetlenül pénzt az ügyfélnek, viszont fizeti az ellátások és a vizsgálatok költségeit a különféle magánintézményekben. 2015-ben a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint 13,85 milliárd forint díjbevétel kapcsolódott ehhez a szegmenshez, ez 22,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szerződések száma is nőtt valamelyest: tavaly év végén már több mint 33,5 ezer ügyfélnek volt ilyen biztosítása.

Idén további növekedést vár a szakma (bár a magán-egészségbiztosítások aránya és az önkéntes egészségpénztárakba érkező egyéni tagdíjak mértéke is azt mutatja, jobbára csak akkor nyúlunk a zsebünkbe, ha már nagyon fáj), ám a bővülés nemcsak az öngondoskodási hajlandóság emelkedésének függvénye, hanem a kínálati oldal is befolyásolja.

"Kevés az országos lefedettséggel rendelkező, egységes szolgáltatási színvonalat nyújtó magánintézmény, amellyel a biztosító ellátási szerződést tud kötni. Budapest jobb helyzetben van, de a fővároson kívül alig van széles spektrumú, egységes kezelést kínáló magánintézmény" – mondta el korábban a Piac & Profitnak Juhos András, az UNIQA vezérigazgató-helyettese.

Szakértők szerint az áttörést majd az jelentheti, ha a fekvőbeteg-ellátás piaci alapú biztosíthatósága megoldódik széles körben. Ehhez viszont az kell, hogy Magyarországon is elterjedjenek a fekvőbeteg-ellátást kínáló magánkórházak. Mindenesetre, ha a fejlődés a várt ütemben halad, a ma alig több mint tízmilliárdos magán egészségbiztosítási piac néhány év múlva akár 40–50 milliárdra bővülhet. Nyugat-Európában átlagban az emberek 90 százaléka rendelkezik valamilyen magán egészségbiztosítással.

Célba érnek a riogatások

Úgy tűnik, egyre többen kezdik komolyan venni, hogy az állami nyugdíjrendszer hosszú távon nem fog megfelelő megélhetést kínálni a nyugdíjasoknak. (Bár az OTP felmérésének eredményei szerint a hazai lakosság 67 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarításokkal, és nem is tervez félretenni idősebb éveire.) A mai negyvenesek valószínűleg már komoly gondban lesznek, ha nem gondoskodnak időben pótlólagos jövedelemről. Biztató, hogy az elmúlt évben nőtt a nyugdíjbiztosítások volumene, ami azt mutatja, egyre többek számára fontos az öngondoskodás azzal párhuzamosan, hogy nő a bizonytalanság az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban. Létezik hozam- vagy tőkevédett nyugdíjbiztosítás. A megtakarítók általában a maximális adókedvezmény kihasználását szem előtt tartva fizetnek be éves szinten, de nagy azon ügyfelek aránya is, akik a cafeteria keretén belül utalnak megtakarítási számlájukra (azonban ez változhat a 2017-es adózási törvénymódosítás következtében).

A piacon rendelkezésre álló termékportfólióban viszont nincs olyan nyugdíjbiztosítás, amelynek lenne jelentős kockázati eleme. Ebben az esetben a biztosítók ma annak függvényében határoznák meg, hogy kinek mekkora összeget kell havonta befizetnie, hogy előreláthatólag hány évet fog nyugdíjasként eltölteni, és azalatt mekkora összeget szeretne járadékként kapni. Ezzel szemben a létező konstrukciók nem veszik figyelembe a várható élettartamot, sem az elvárt járadék mértékét. Csupán azt tudjuk, hogy körülbelül mekkora hozamra számíthatunk, vagyis amikor nyugdíjba megyünk, mennyi pénz lesz a megtakarítási számlánkon.

"A mostani fellendülés hátterében az ezekre a termékekre járó adókedvezmény, valamint a csökkenő költségek állnak, de ahhoz, hogy ez a piac tovább növekedhessen, komoly edukációra van szükség a magyar társadalomban, amely az öngondoskodás fontosságát tudatosítja" – mutat rá Mérth Balázs, aki szerint a kereslet és kínálat egymást húzza majd, vagyis ahogyan nő a megtakarítók tudatossága, úgy bővül a termékportfólió is.

Kétes dinamika

Amennyiben az alacsony kamatkörnyezet megmarad, a hazai életbiztosítási szektor akár 3-6 százalékkal is nőhet éves szinten az MNB korábbi tanulmánya szerint. A Deloitte szakembere szerint viszont ez még önmagában nem elegendő, figyelembe véve a várható 5-6 százalék körüli nominális GDP növekedést.

"A három–hat százalék jobban hangzik, mint az elmúlt évek trendje, de ha megnézzük a nemzetközi biztosítási penetrációkat, azt látjuk, hogy minél fejlettebb egy ország, annál többen rendelkeznek különféle biztosításokkal. Mivel Magyarországon elmarad a biztosítottság szintje az európai átlagtól, optimista jövőkép szerint jóval a nominális GDP-növekedés felett kéne, hogy bővüljön a piac. Ha csak az MNB-s jóslat teljesül, biztos, hogy nem hozzuk be a lemaradást" – véli Mérth Balázs. Azért némi bizakodásra adhat okot, hogy a Deloitte biztosításiindex-kutatása szerint a biztosítást kötők körében az öngondoskodási motiváció már 51 százalékra nőtt.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Tervezzen előre, válassza ki az Ön számára megfelelő nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Kiderült: ezért nem vállalnak gyereket a mai fiatalok
2016 szeptember 26.
Kategória:
Életbiztosítás

Kiderült: ezért nem vállalnak gyereket a mai fiatalok

Bár Magyarországon javul a gyermekvállalási kedv, és a többség rendszeres megtakarításokkal is igyekszik a családalapításhoz anyagi hátteret biztosítani, a gyermekvállalás előtt állók kétharmada tart a családalapítással járó kiadásoktól. Azok viszont, akik már túl vannak az első gyermek születésén, sokkal kevésbé érzik megterhelőnek az ezzel járó költségeket.

A CIG Pannónia felmérésében megkérdezettek kétharmada él párkapcsolatban és 51 százalékuknak van gyermeke. A gyermektelenek 25 százaléka tudja biztosan, hogy szeretne családot alapítani. Utóbbiak 64 százaléka aktívan készül is erre az időszakra: ők félretesznek havi jövedelmükből.

Túl költségesnek tűnik
A gyermektelen pároknak sokkal borúlátóbb elképzeléseik vannak arról, hogy mennyibe is kerül majd a család bővülése. 61 százalékuk számol komoly megterheléssel, míg a gyermekeseknek már csak 48 százaléka érzi valóban nagy anyagi megterhelésnek a gyermekvállalást. A felmérésben részt vevők mindössze 9 százaléka gondolja úgy, hogy segítség nélkül nem tudná finanszírozni a plusz költségeket, ők hitelt vennének fel erre a célra.
 
Komoly gond a kieső kereset
A családosokra nagyobb felelősség nehezedik, hiszen másokról is gondoskodniuk kell. Az egyik kereső személy elvesztése vagy hosszabb-rövidebb időre keresőképtelenné válása komoly fenyegetést jelent a család anyagi biztonságára. A megkérdezettek 45 százaléka nem tudná pótolni a kiesést és komoly anyagi krízis nehezedne a családra. Mindössze 8 százalék nyilatkozta, hogy meg tudná oldani a helyzetet.
"Abból a 14 százalékból, akik egyáltalán nem szeretnének gyereket, negyedük a felelősségtől való félelem miatt döntött így" - nyilatkozta Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója. Kétségtelen, hogy gyermekvállalás előtt ijesztő lehet a tudat, hogy egy gyermek élete döntően tőlünk függ majd, a kockázatokat azonban csökkenthejük a megfelelő biztosítási termékekkel.

Magyarországon a 2016-os év I. negyedévében (január-március) 1,2 százalékkal több gyerek született, mint az előző év azonos időszakában a KSH adatai szerint, a termékenységi arányszám pedig 15 százalékkal növekedett az elmúlt 4 évben. Tehát némi javuló tendencia mutatkozik a gyermekvállalási kedvben, viszont a család anyagi helyzete továbbra is az egyik legfontosabb befolyásoló tényező a megfelelő pár és az érzelmi érettség után.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon családjáról időben, válassza a megfelelő biztosítást! Életbiztosítás kalkulátor >>

Erre minden anyának gondolnia kell: miből fogják kifizetni?
2016 szeptember 16.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Erre minden anyának gondolnia kell: miből fogják kifizetni?

A napokban jelenik meg a Bridget Jones filmek harmadik része, ami többek között a gyerekvállalás nehézségeiről szóló filmalkotás. A felmerülő problémák azonban a mindennapi életben is jelentkeznek, körüljártuk, hogy milyen pénzügyi nehézségek merülhetnek fel a gyerek érkezésekor és hogyan készülhetünk fel a csemete érkezésére.

A napokban kerül a mozikba a nagysikerű film, a Bridget Jones harmadik része, amelyben a gyerekvállalás nehézségeit fejtegetik. A boldog gyerekkor biztosítása minden szülő célja, ehhez viszont nem árt, ha pénzügyileg is felkészülünk a gyerek érkezésére.

Tudjuk majd fizetni a hitelünket?
A gyermek érkezésével plusz egy családtaggal is számolni kell, vannak olyan kiadások, amik minden hónapban fel fognak merülni. Az étkezéseken és a (kezdetben heti rendszerességű) ruhavásárláson kívül a pelenka ára is nagyobb szeletet hasíthat ki a családi költségvetésből. Érdemes a gyerek érkezése előtt kiszámolni, hogy tudjuk-e majd fizetni a hitelünket.

Ha nem jönnénk ki, akkor több lehetőség közül is választhatunk:

  • Megtakarítást halmozunk fel a hitel fizetésére, amíg az anyuka (vagy apuka) otthon van a gyerekkel,
  • Előtörlesztünk, amivel csökken a törlesztőrészlet,
  • Túlfizetjük a hitelünket, vagy
  • Átstrukturáljuk a hitelt, így hosszabb lesz a futamidő, de alacsonyabb a törlesztőrészlet.

Lőttek a megtakarításainknak?
A gyerekvállalásra érdemes már előre takarékoskodni. Az egyik szülő otthonmaradása ugyanis jelentős szeletet vesz el a család bevételeiből, az így keletkező lyukat pedig előtakarékossággal tömhetjük be.
Persze nem árt gyerekünk jövőjéről is gondoskodni, a születést követően nyithatunk a gyereknek Start-értékpapírszámlát, amelynél a befizetéseink után 10 százalékos állami támogatást kapunk, évente 6 ezer forintig (ez havi 5 ezer forint befizetésével érhető el).
Ennek előnye egyébként, hogy a számlán tárolt pénzhez csak a gyerek juthat, és ő is csupán 18 éves kora után. Az ide fizetett összegeket a Magyar Államkincstár Babakötvényekbe fekteti, amelyek az inflációt 3 százalékkal meghaladó kamatot fizetnek.

A biztosításokról se feledkezzünk meg!
A családfenntartóknak szinte kötelező a klasszikus, kockázati életbiztosítás megkötése, különösen akkor, ha hitelt is törleszteni kell. Egy ilyen biztosítással ugyanis nemcsak halál esetére, hanem súlyosabb baleset vagy betegség ellen is bevédhetjük a családunkat, még akkor sem viszi el a bank a lakást, ha nagy baj történik velünk.
A gyerek születése után már többen laknak a lakásban, ezt nem árt szólni a lakásunkat biztosító szolgáltatónak. Az autóbiztosításoknál (kgfb, casco) is mindenképp végezzünk kalkulációt a fordulónap előtt, a családosoknak ugyanis több biztosítónál járhat kedvezmény, így olcsóbb lehet a díjunk.

Figyeljünk oda, mit veszünk meg!
Ugyan vannak olyan dolgok, amiket jobb újonnan megvenni, azonban számos kelléket érdemes lehet használtan megvásárolni. A gyerekágyat vagy a babakocsit akár harmadáron is megkaphatjuk, ráadásul valószínűleg legfeljebb pár éve használják azt, így elhasználódva sincs.
Találhatunk kifejezetten a gyerekruha-cserére szakosodott oldalakat, vagy akár a Facebook egyik tematikus csoportját is felkereshetjük. Itt ugyanis sokszor fillérekért juthatunk márkás gyerekruhákhoz. A pelenkákat sokszor sokkal olcsóbb megvenni, ha nagy mennyiségben vásárolunk, persze a méretre érdemes figyelni, hiszen ezeket is hamar "kinövi" a kisbaba. A pelenkákat egyébként érdemes online vásárolni, itt általában olcsóbban juthatunk hozzá, ráadásul házhoz szállítják, így nem kell a nagy mennyiségű, sok helyet foglaló pelenkával vesződni a nagybevásárláskor.

Ne feledkezzünk mag a családi adókedvezményről sem, ez sem jár automatikusan. Be kell jelenteni, ráadásul az adóbevallásban is fel kell tüntetni a plusz pénzt.

Forrás: penzcentrum.hu

Oldalak