Ezt kevesen mondják el a gyerekeknek, pedig nagyon fontos lenne

A tanév kezdetével jelentősen megugrik a forgalom, ami fokozottan érezhető az óvodák és iskolák környékén. A nyári időszakhoz képest szeptembertől ismét több gyermeket láthatunk az utakon a reggeli és a délutáni órákban.

A gyermekekből különösen hiányzik az a képesség és tudás, ami az utakon uralkodó helyzetek kezeléséhez szükséges. Kevésbé figyelmesek, mint a felnőttek, viszont energikusak és lendületesek, ebből adódóan hirtelen kirohanhatnak az útra. Különösen igaz ez az iskolakezdés időszakában, miután a hosszú nyári szünet alatt hozzászoktak a felszabadultság érzéséhez, és így a jóval alacsonyabb szintű koncentrációhoz.

Mindemellett a gyermekek nem elég magasak ahhoz, hogy átlássák a környező forgalmi helyzetet - alacsony voltuk miatt pedig az úton közlekedő autósok gyakran egyszerűen nem látják meg őket. Míg a felnőttek elsöprő többsége vezetett már autót, vagy legalább ült járműben a jobb első ülésen, egy gyermek számára többnyire nem ismert, mit lát az autóból a vezető, hogyan jelenik meg számára váratlanul egy járdáról lelépő, alacsony gyerek. Ehhez még az is hozzájárul, hogy gyakran hirdetőoszlop, reklámtábla, trafóház, vagy más - bújócskázásra fölöttébb alkalmas - átláthatatlan tárgy áll az út szélén, ami miatt lehetetlen felkészülni egy hirtelen előugró gyerekre.

A KSH adatai szerint 2015-ben Magyarországon több mint 16 ezer közúti baleset történt, amiből közel 600 volt halálos kimenetelű. Ezekben a balesetekben több mint 21 ezer ember sérült meg. Évek óta jellemző az a tendencia, hogy a közlekedési balesetek előidéző okaként túlnyomó többségben maguk a járművezetők és a gyalogosok szerepelnek.

2015-ben több mint 1530 gyermek sérült meg, vagy vesztette életét közúti balesetben a KSH statisztikái szerint. Pozitív hírnek mondható, hogy az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály adatai szerint a személysérüléses balesetek száma csökkenő tendenciát mutat 2005 óta.

Fontos a szülői odafigyelés, mert számos veszély leselkedik a gyermekekre, ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk a gyermekek biztonságának növelésére. Az Allianz 2016-ban az állami ifjúsági balesetbiztosítás keretében átlagosan naponta több mint 30 baleseti eredetű kárbejelentést kezelt, amely szintén ezt igazolja.

Mivel a gyermekek viselkedése a közúti közlekedésben már kiskorban befolyásolható, a szülőknek kiemelkedően fontos szerepe van közlekedési kultúrájuk kialakításában. A nyári szabadság után a gyermekeknek időre van szükségük, hogy visszaálljanak a rendes kerékvágásba, éppen ezért érdemes időt szentelni arra, hogy felvilágosítsuk őket a közúti forgalom veszélyeiről és szabályairól, felhívjuk a figyelmüket az elsőbbségadás szerepére, a körülnézés és a gyalogosátkelő helyek használatának fontosságára.

Az autóvezetők részéről szintén kiemelt figyelmet igényel az iskolaidőszak kezdete, különösen azokon a helyeken, ahol a gyermekek úttestre lépésével fokozottan számolni lehet. Ha felelős magatartást tanúsítunk az utakon, és kiemelt figyelmet fordítunk más gyermekek biztonságára, saját gyermekünk biztonságában is reménykedhetünk. Mindemellett példát is mutatunk a fiatal generáció számára, tovább csiszolva ezzel a közlekedési kultúrát Magyarországon.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon családjáról, válassza ki a a megfelelő biztosítást! Balesetbiztosítás kalkulátor >>

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

• Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
• Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
• Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
• Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
• Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
• Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
• Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

• 35 éves,
• kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
• 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
• 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
• megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

• Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
• 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

• Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
• Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
• A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Tavaly közel 50.000 betöréses lopást regisztráltak az országban és ugyan a magyarországi ingatlanok 71–72 százaléka rendelkezik valamilyen lakásbiztosítással, közel sem biztos, hogy megfelelő védelmet és főleg kártérítést nyújtanak a kárt elszenvedők számára. Nem meglepő, hogy a Genertel felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek közel 25 százaléka a betöréstől és a lopástól tart leginkább az ingatlannal kapcsolatos kockázatok közül.

A legfrissebb adatok (KSH) szerint 2015-ben országos szinten összesén, több mint 47.000 betöréses lopást regisztráltak. Ezen belül kimagaslóan sokat -közel 11ezret- az Alföldön és Északon, kb. 8ezret a Dunántúlon és majdnem 10ezret Közép-Magyarországon. Budapesten tavaly majdnem 6200-at.

Betörés szempontjából, nem csak a téli hónapok, a napközbeni időszakok, de azok a hosszú hétvégék is veszélyesek lehetnek, amikor elutazunk és üresen marad a lakás/ház.

Hogyan védekezhetünk a betörők ellen?

1. Először is nem árt, ha a lakásbiztosításunk valódi biztonságot nyújt baj esetén. A Genertel egy közelmúltban végzett felmérése azonban azt mutatja, hogy a szerződések alig 20 százalék-át ellenőrizték az elmúlt 1 évben, több mint 60 százalékukat pedig 1-3 éve vagy még annál is korábban kötötték és azóta a biztosítási összeget nem vizsgálták felül, ami alulbiztosítottságát okozhat. Ennek következtében a biztosítások közel 40 százalékánál könnyen előfordulhat, hogy nem nyújt teljes, mindenre kiterjedő fedezetet-így akár betörés esetére sem.

2. Jó tudni, hogy a betörésre, lopásra, besurranásra kötött biztosítás esetén meg kell felelni bizonyos követelményeknek, amelyeket a biztosítók támasztanak a biztosítandó ingatlannal szemben.

3. Nyugdíjasoknak, kismamáknak, otthon dolgozóknak fontos tudni, hogy a besurranó tolvajlás, azaz, amikor a tulajdonos otthon tartózkodik a bűncselekménykor, jellemzően minden biztosítónál a kiegészítő csomag része. Hiába rendelkezünk tehát az alapbiztosítással, a biztosító nem fogja nekünk megtéríteni a kárt.

4. Szerelj fel biztonsági zárat, hevedert, rácsot, amellyel megerősítheti az ajtók, ablakok védelmét. Rendelkezz riasztóval is, legjobb, ami a rendőrségre van bekötve-, vagy mozgásérzékelő lámpával az ingatlan körül

5. Az értékeket ne tartsd szem előtt, inkább széfben, zárható szekrényben!

6. A kulcsot ne tartsd a lábtörlő alatt, ablakpárkányon, villanyóra szekrényben, nyitható postaládában

7. Ha elutazol, ne mondd ezt jól hallhatóan a szomszédoknak, közvetlen környezetben, és ha még nem tetted meg, akkor elutazás előtt köss biztosítást betöréses lopás ellen.

Nem magunkat féltjük

A Groupama felméréséből az derül ki, hogy lakásunknál jobban szeretteinket féltjük. Négyből három ember tart valamilyen váratlan esemény bekövetkeztétől. Az emberek többsége nem is magát, hanem szeretteit félti jobban: a megkérdezettek 57 százaléka attól tart leginkább, hogy közeli családtagja szenved balesetet.

A gyógyíthatatlan betegség csak második helyre (49 százalék) került az aggodalmak listáján, illetve ugyancsak a képzeletbeli pánik-dobogóra kerültek azok a betegségek, amelyek bár nem gyógyíthatatlanok, de a korábbi életet felborítják pl. a munkahely elvesztése miatt (49 százalék). Sokan tartanak olyan balesettől, amely miatt maradandó egészségkárosodást szenvednek (45 százalék), és csak ezt követi az anyagi fenyegetettség: a jelentősebb – lakást, autót érintő – anyagi kártól a megkérdezettek 41 százaléka tart.

Elgondolkoztató, hogy egy halálos kimenetelű balesettől alig rettegnek jobban az emberek (38 százalék), mint a munkahely elvesztésétől (36 százalék). A sort a törlesztőrészlet fizetése zárja, vagyis az emberek harmada fél olyan baleset bekövetkeztétől, ami miatt késedelembe esne a hitelével.

Forrás: Privátbankár.hu

Az idei a második év, amikor igénybe lehet venni a nyugdíjbiztosítások után járó adójóváírást, a tavalyi tapasztalatok alapján azonban sajnos sokan elfelejtetik ezt érvényesíteni személyijövedelemadó-bevallásukban. A Groupama Biztosító kiszámolta: ha valaki például egy havi 20 000 forintos nyugdíjbiztosítás után nem élne a 20%-os adójóváírás lehetőségével, annyit veszítene 25 év alatt, amennyiből körbe is utazhatná a világot.

A Groupama Biztosító egy 2015-ös kutatásában megkérte a válaszadókat, hogy állítsák össze személyes bakancslistájukat, mondják el, mit szeretnének mindenképpen megtenni nyugdíjas éveik alatt. A megkérdezettek az első három helyen utazással kapcsolatos célokat jelöltek meg, az emberek 51%-a szeretné autóval bejárni Európát, 46%-uk pedig világkörüli utat tervez nyugdíjasként.

Ahhoz, hogy nyugdíjas éveinket valóban úgy éljük meg, ahogy tervezzük, nem árt takarékoskodnunk, de még az sem mindegy, hogy mennyire vagyunk körültekintőek befektetéseink kezelése során. A biztosítónál most megnézték, mekkora összegtől eshetünk el, ha elmulasztunk élni az adójóváírás lehetőségével.

Ha például 40 évesen kötünk egy 25 éves tartamú nyugdíjbiztosítást havi 20 000 forint befizetését vállalva, de az első évben elfelejtjük igénybe venni az adójóváírást, akkor az azévi befizetések 20%-áról, azaz 48 000 forintról mondunk le. Ez az összeg 65 éves korunkban már jóval többet érne: 5,5%-os hozamot feltételezve 135 000 forinttal kapunk majd kevesebbet a nyugdíjbiztosítás lejáratakor!

Azt, hogy mennyire fontos a személyijövedelemadó-bevallásunkban igényelni a nyugdíjbiztosítások után járó adókedvezményt, talán még jobban szemlélteti, ha megnézzük, mennyi pénzről mondana le az, aki az évek során egyszer sem élne az adójóváírás lehetőségével.

A fenti példánál maradva, a Groupama Biztosító számításai szerint, ha valaki a 25 éves tartam során egyszer sem élne az adójóváírás lehetőségével, akkor összesen 3,3 millió forinttól esne el. Ekkora összegről nem érdemes lemondani, hiszen több időskori cél is megvalósítható belőle, akár még egy világkörüli utazás is.

Forrás: Biztosítási Szemle