Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) két évvel ezelőtti hatályba lépése óta többek között a társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályok is megváltoztak. A jogszabály szerint a cégek vezető tisztségviselői harmadik személynek okozott kár esetén a céggel egyetemlegesen felelnek. Ezzel a szabállyal a vezető tisztségviselők felelőssége drasztikusan megnőtt. Nem csoda, hogy megugrott az érdeklődés a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása (D&O) iránt.

A piaci folyamatokat a Független Biztosítási Alkuszok Magyarország Szövetsége (FBAMSZ) összegezte a piacvezető biztosítók és a tagságába tartozó közvetítők tapasztalatai alapján.

A terület három piacvezető biztosítója (AIG, Allianz, Generali) együttesen a D&O biztosítások mintegy 95 százalékát kezeli.

A kkv-k pezsdítették a piacot

A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítását korábban főként nagyobb, elsősorban multinacionális hátterű cégek kötötték a hazai piacon, jellemzően anyavállalati programbiztosítás keretein belül. Az új Ptk. bevezetésének évében mintegy 3 300 ilyen szerződést kötöttek, amelyek átlagdíja a kisebb (jellemzően 10-25 millió forintos) limitek miatt 120-130 ezer forint körül alakult. 2015-ben az új kötések száma már csökkent, becslések szerint piaci szinten 1,5-2 ezer D&O szerződés született, és ez az érték tekinthető a következő években is egyfajta egyensúlyi szintnek.

A díjszint nem csak a mérettől, hanem a tevékenységtől is függ

A biztosítás díjszintje alapvetően a kért kártérítési limit nagyságától, a társaság pénzügyi mutatóitól, illetve az adott tevékenység kockázati szintjétől függ. A magasabb díjszinttel járó tevékenységek jellemzően az alábbiak: bankok, biztosítók, pénzügyi közvetítők, könyvelők és könyvvizsgálók, illetve ügyvédi tevékenységet végzők.

Több biztosító lépett a piacra

A korábban két szereplő által uralt piaci szegmensben már hat biztosító termékei közül választhatnak a vállalati ügyfelek. Ez egyfajta árversenyt is eredményezett: a leggyakoribbnak számító, 150-500 ezer forint közötti éves díjú, jellemzően 100-200 millió forintos limittel rendelkező szerződések átlagdíja mintegy 20-30 százalékkal csökkent. A magasabb fedezetet (500 millió – 1 milliárd forint) kínáló, drágább termékek esetében nehéz pontos tendenciát kimutatni, mivel ezek esetében egyedi elbírálás nyomán, egyedi feltételekkel születnek meg a szerződések.

Termékfejlesztés

A legnagyobb szereplők korábban is igyekeztek a legszélesebb fedezeteket nyújtani az ügyfeleknek. Mivel azonban 2014 előtt a D&O szerződések jellemzően egyedi feltételekkel köttettek meg, a Ptk. változása nyomán egymás után jelentek meg a standardizált termékek. A biztosítók jellemzően valamilyen kedvezményt is kapcsolnak a termékhez (tartamkedvezmény, együttkötési kedvezmény, stb.), emellett az anyavállalati támogatás is megmutatkozik esetükben, mivel a nyugat-európai tendenciák ismeretében a feltételek folyamatosan aktualizálódnak, pontosabbá válnak. A legnagyobb hazai biztosítók ma már több milliárdos kártérítési limitek vállalására is képesek.

Mire jó a D&O biztosítás?

A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása főként a jelenlegi és jövőbeli igazgatókra, igazgatósági tagokra, illetve a felügyelő bizottság tagjaira terjed ki, azok kötelezettségmulasztása, hanyagsága, téves vagy félrevezető nyilatkozata, illetve munkáltatóként elkövetett jogsértése esetére egyaránt. Pótdíj ellenében visszamenőleges hatály is igényelhető, amennyiben utólag igazolható, hogy a szerződés pillanatában a káresemény nem volt még ismert. Hasonló módon van lehetőség utófedezet vásárlására is, amely a felelősségbiztosítás megszüntetése után is fizet meghatározott ideig, ha az utólag felbukkanó kárigény eredete a biztosított időszak alatt történt.

A D&O biztosítások ugyanakkor sosem terjedhetnek ki szakmai felelősségi károkra, illetve olyan esetekre, amikor a vezető tisztségviselő személyes haszonszerzése megállapítható, illetve az adott cselekmény bűncselekménynek, szándékos mulasztásnak vagy jogszabálysértésnek minősíthető.

Forrás: Privátbankár.hu

A magyaroknak van elegendő pénze a mindennapokra, sőt, tízből hárman rendszeresen félre is tudnak tenni. Ennek ellenére nincs kellő ismeretünk a pénzügyi termékekről.

A magyar lakosság közel fele a mindennapi élethez elegendő pénzzel rendelkezik, viszont nagyobb kiadásokat nem biztos, hogy hosszú távon fedezni tudna a havi keresetéből. Ezen felül több mint 30 százalék azoknak az aránya a lakosságon belül, akik kisebb vagy nagyobb megtakarításra is félre tudnak tenni. A válaszadók körében a legnépszerűbb megtakarítási formát a forintbetét, az életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár jelentette.
"Tapasztalataink és az ügyfelek visszajelzései alapján a likviditás, a rugalmasság és az elvárt hozam mértéke a három elsődleges választási szempont a megtakarítási formák mérlegelésekor" - mondta Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Életbiztosítás és befektetés egyben

A unit-linked a megtakarítás mellett biztosítási védelmet is nyújt, ami szintén fontos a nem várt eseményekre való felkészülés miatt. A Gfk Hungária felmérése szerint a befektetési alapú életbiztosítás éppen ezért népszerű a megtakarítási formák között. A felmérés azonban azt is megmutatta, hogy az emberek jelentős része nem, vagy csak alkalmanként képes félretenni pénzt.

Szánjunk időt a költségek mérlegelésére

A megtakarításra képes válaszadók több mint 60 százaléka azt vallotta magáról, hogy vannak hiányosságai a pénzügyi tájékozottságot illetően, vagy egyáltalán nem ért a pénzügyekhez. Ez problémát jelenthet a befektetések nyomon követésében. Egy megfelelő pénzügyi tanácsadó segítségével azonban könnyen, egyszerűen átláthatóvá válnak a költségek és az elért megtakarítások, érdemes erről előzetesen személyesen is tájékozódni.

Emellett segítséget jelenthet még a TKM mutatók összehasonlítása. A TKM érték segít az objektív összehasonlításban, mert megmutatja a költségeket, s azt, hogy megközelítőleg mekkora évente a hozamveszteség az adott megtakarítási formán. Érdemes tehát összevetni egymással a TKM értékeket, mert az életbiztosítások többsége minimum 3-5 százalékkal kalkulál, s kevés az olyan unit-linked termék, amely jelenleg 2 százalék alatti költségmutatóval rendelkezik.

20 éves időtávon, a tartam elején érdemesebb nagyobb kockázatú és hozamú diverzifikált portfóliókat kialakítani, melyek TKM-e optimálisan 2 százalék körüli, míg a tartam vége felé érdemesebb az 1 százalék alatti TKM-ű, kisebb kockázatú és hozamú eszközalapokat választani.

Kövessük nyomon a befektetésünket!

A unit-linked biztosítás jogi szempontból életbiztosításnak minősül, de nem kell gyűjtőévvel, vagy felhalmozási évekkel számolni, mert ez a típusú befektetés a kockázatviselés napjától kezdve megtakarítást képez a befizetésekre. A megtakarításainkat viszont menedzselni kell ahhoz, hogy a legjobb hozamot érjük el. Ez bármelyik befektetési formánál fontos szempont, hiszen a megtakarítás akár nyereséget, akár veszteséget is termelhet, ha nem kellő alapossággal mérjük fel a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Így a különböző eszközalapok árfolyamváltozásait is érdemes folyamatosan szemmel tartani, és egyeztetni az esetleges alapváltásról a pénzügyi tanácsadónk segítségét kérve.

A befektetéseken elérhető hozamot nagyban befolyásolják a befektetésekkel kapcsolatban felmerülő költségek. Minél alacsonyabbak ezek, annál több marad a befektetésen realizált hozamból a befektetőnél.

Forrás: Pénzcentrum

Az állami nyugdíjrendszerből az idősek járadék formájában kapnak pénzt, azonban a nyugdíj célú megtakarítások sok esetben egy összegben fizetik ki a felhalmozott összeget. Ezt azonban sokan egész egyszerűen rosszul osztják be, mivel nem a megfelelő élettartammal számolnak. A járadék biztosításokkal viszont az összespórolt pénzt egyenlő összegekben kaphatjuk meg életünk végéig, ráadásul a bent lévő pénzünk még kamatozhat is.

Már több biztosítónál elérhetők a járadék biztosítások. Ezek olyan pénzügyi termékek, amelyek segítenek abban, hogy a megspórolt pénzünket ne egy összegben, hanem járadék-szerűen, havonta kapjuk meg. Ennek segítségével ugyanis sokkal jobban beoszthatjuk a pénzünket, ráadásul a biztosítónál lévő rész még hozamot is termel.

Kinek jó ez?

A járadék biztosítás elsősorban a nyugdíjba vonulóknak lehet jó, a megspórolt pénzt egy ilyen termékbe befizetve havi járadékot kaphatnak

• Adott futamidő alatt, vagy 
• Életjáradék formájában.

Az előbbinél a szerződés megkötésekor a biztosító megegyezik velünk a futamidőben (pl: 15 év), és ez alatt megkapjuk a teljes összeget. Az életjáradék esetében viszont a biztosított haláláig kapja a járadékot. Ez lehet csupán két hónap, de lehet akár 40 év, vagy ennél hosszabb idő is.

A várható élettartamot hajlamosak vagyunk alábecsülni, és azt is figyelembe kell venni, hogy folyamatosan emelkedik - mondta a Pénzcentrum kérdésére az NN biztosító. Ennek egyik oka, hogy a születéskor várható élettartammal számolunk ahelyett, hogy a nyugdíjba vonuláskor várható hátralévő élettartamot néznénk. Míg előbbi alig több mint 70 év, addig utóbbi több évtized.

A 2013-as statisztikai adatok alapján egy 65 éves kort megért magyar férfi várható hátralévő élettartama 14,5 év míg a nőké 18,4 év - tette hozzá kérdésünkre a Groupama. Ez azt jelenti, hogy a növekvő élethosszokat figyelembe véve érdemes 20 évvel kalkulálnunk, amikor nyugdíjba megyünk. Azért többel, mint a fenti adatok, mert időközben a várható élettartam még hosszabb is lesz. A számolgatást azonban megkönnyíthetjük, ha eleve életjáradék típusú kifizetést kérünk.

Miért jobb ez, mint az egyösszegű kifizetés?

Ha a nyugdíjra megspórolt milliókat egyben vesszük fel, akkor könnyen abba a hibába eshetünk, hogy hamar, akár pár év alatt elköltjük a keményen összespórolt pénzünket. A járadékokkal azonban nem fenyeget ez a veszély.

A járadék esetében egy ütemezett vagyonfelélésről van szó, amelynek lényege, hogy éppen addig tart, ameddig szükség van a belőle származó jövedelemre, vagyis a nyugdíjba vonulástól az élethosszig tart - mondta a felhasználás módjáról az Aegon. A járadék biztosítás jellemzően azoknak jó választás, akik jó egészségi állapotban vannak, hosszú élet állhat előttük, s fontos számukra, hogy a lehető legpontosabban tudják, hogy milyen összegre számíthatnak majd.

Persze az sem kizárt, hogy valaki jól tudja beosztani a megspórolt pénzét, vagy az egyéb forrásból származó nyugdíja elég magas ahhoz, hogy megéljen belőle. Ilyenkor az egyösszegű kifizetéssel is jól járhat a megtakarító.

Mennyit nyerhetünk ezzel?

Az egy összegben felvett megtakarítás már nem kamatozik, vagy legalábbis a kiemelkedő hozamért cserébe nehezebben hozzáférhető formát kell választani. A járadéktermékbe befizetett összeg azonban folyamatosan hozamot termel. Ennek alapját a technikai kamat adja, amit a biztosítók határoznak meg.

Ha tehát nő a kamatláb, akkor a havi járadék is magasabb összegű lehet. Persze csökkenő kamat mellett a havi apanázs is kevesebb lesz.

A technikai kamatlábak jelenleg (többek között feltehetően a jegybanki alapkamatnak köszönhetően) aránylag alacsonyak:

• Az Aegonnál azonban még így is eléri a 3,9 százalékot, 
• Az NN esetében csupán 2,5 százalék, azonban a többlethozam egy részét jóváírják kamatként,
• A Generali 2,25 százalékot nyújt,
• A Groupamánál pedig 2 százalékot kaphatunk.

Nem a kamat az egyetlen szempont, ami alapján dönthetünk a biztosítók között. A költségeket is érdemes megvizsgálni, illetve az sem mindegy, hogy a konstrukciót bárki választhatja, vagy csak a korábban megtakarítási szerződéssel rendelkező ügyfeleknek elérhető. Ebből a szempontból a Groupama és a Generali terméke kiemelkedő, mivel ezt azok is választhatják, akik korábban nem voltak a biztosító ügyfelei, míg a másik két szolgáltatónál csak a korábban náluk megtakarítók választhatják a járadékterméket.

Mi akadályozza a járuléktermékek elterjedését?

A pénzügyi tudatosság és a nyugdíj-előtakarékosság még nem jellemző széleskörűen a magyarokra. Emiatt egyelőre nincs jelentős kereslet a járadék biztosítások iránt. Egyre több nyugdíjcélú megtakarítás fog lejárni, és ezek futamidejének végén egyre többen kereshetik a járadék biztosításokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak már több mint 20 éve a nyugdíj elő-takarékossági számlák 10 éve elérhetők és a kedvezményes nyugdíjbiztosítások is több mint egy éve segítik a takarékoskodást a nyugdíjas évekre.

Amikor az ezeken a számlákon felhalmozott összegek tulajdonosai nyugdíjba mennek, akkor várhatóan ugrásszerűen megnő majd a kereslet a járulék biztosítások iránt.
Az igazán széleskörű elterjedéshez azonban arra van szükség, hogy a magyarok a mostaninál jóval magasabb arányban tegyenek félre a nyugdíjas éveikre. Ezt elsősorban a pénzügyi kultúra fejlesztésével lehetne elérni.

Forrás: Pénzcentrum

Ha unit-linked megtakarítást kötünk, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási táblázat az első évben a teljes rendszeres befizetésünk elvesztését is jelentheti a szerződés felmondása esetén, hosszabb távon viszont a visszavásárlási százalékok már csak elenyésző költségterhet jelentenek.

A visszavásárlási táblázatok egyrészt a biztosítóknak segítenek abban, hogy a futamidő alatt felmerülő szerződésen elérhető nyereség javarészét a felmondás ellenére is el tudják érni, másrészt pedig az ügyfél megtakarítási fegyelmét erősítik. A visszavásárlási táblázatok jellemzően a termékek kezdeti pénzalapjára vonatkoznak.

A legtöbb unit-linked biztosítás nem enged visszavásárlást, amíg a rendszeres díjakból képezett kezdeti pénzalap befizetésre nem kerül, ez azt jelenti, hogy ha felmondja az ügyfél a szerződést a kezdeti időszakban, a teljes befizetett összeg szerződés szerint a biztosítót illeti. Whole life (teljes életre szóló) biztosítások esetén a visszavásárlási táblázat jellemzően 10-15 évig terheli a kezdeti pénzalapot, határozott tartamú szerződések esetén a futamidő végéig. A kedvezőbb visszavásárlási táblázattal rendelkező megtakarítások jellemzően a futamidő elején már levonják a kezdeti költség javarészét, vagy akár egészét.

Íme néhány népszerűbb biztosítás futamidő alatti visszavásárlási értéke:

Az általunk kiválasztott népszerűbb unit-linked típusú megtakarítások közül az Allianz Életprogram jelenti a legrövidebb - hároméves - elköteleződést, a termék a kezdeti 25 százalékos rendszeres díjra terhelt költséget elvonja már az első évben (a biztosítás 15 éves TKM értéke a felsoroltak közül a legkedvezőbb is egyben). A felsoroltak közül a visszavásárlási táblázat alapján felszámolt visszavásárlási költségek a Generali Aranyszárny CLaVis terméknél a legmagasabbak. A termék jelentős eleme a 2-3 éves periódusokban a költségeket részben visszafizető bónuszrendszer is, ezért a megtakarítás e formáját választó ügyfél több szempontból is rosszul jár, ha felmondja a szerződést a visszavásárlási időszak terhelési ideje alatt. Sajátosan működik az NN Galaxis, amelyik a felhalmozási pénzalapra határoz meg visszavásárlási táblázatot, ennek oka, hogy a termék a kezdeti költségeket értékesítési költségként vonja el, ezért nincs kezdeti pénzalap. A példában szereplő összes biztosítás visszavásárlási értéke egyébként 15. évforduló után teljes.

Nem a visszavásárlási táblázat jelenti az összes költséget, amely felmerül a szerződés felmondásakor, több biztosító von el plusz tranzakciós költséget, vétel / eladási árrést, adminisztrációs költséget, vagy akár több havi díjat is a visszavásárlás egyedi költségeként.

Forrás: Portfolio