Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad

Havi pár ezer forint csupán, és biztonságos lesz az időskorod. Nem csalás, nem ámítás: ez a nyugdíjcélú biztosítás!

Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad! Nem számít, hány éves vagy, a felkészülést nem tudod elég korán kezdeni. Ha szeretnéd, hogy elég pénzed legyen aktív korod után is, akkor a nyugdíjcélú biztosításokat neked találták ki.

Hogy működik?

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) nyugdíjcélú életbiztosításokat azoknak érdemes választani, akik hosszú távú és magasabb hozammal kecsegtető befektetést keresnek, és nem ijednek meg attól, hogy az árfolyamok ingadozása időlegesen akár negatívan is hathat a befektetésükre, plusz hajlandóak évente egy megadott összeget erre a célra folyamatosan megtakarítani. „Ez az életbiztosítási forma rendkívül rugalmas: a biztosított maga döntheti el, milyen eszközökbe fekteti a pénzét, illetve később is van lehetősége ezen változtatni” – mondja Czakó Karolina, a CIG Pannónia Életbiztosító NyRt. munkatársa.

A nyugdíjcélú életbiztosításoknak olyan sok előnye van, hogy az már szinte túl szép. Rendszeres megtakarítási lehetőségről van szó, aminek eredményeképp hosszabb távon akkor is jelentős tőke halmozható fel, ha havonta viszonylag kis összeget rakunk félre. Másrészt nemcsak magánszemély gondoskodhat a saját nyugdíjáról, de cégek, vállalkozások is hozzájárulhatnak munkavállalóik vagyonának gyarapodásához, kedvező adózási feltételek mellett.

Lássuk a további előnyöket is, pontokba szedve:
– kamat- és árfolyamnyereség-adótól mentes megtakarítási lehetőséget jelent;
– örökölhető: a biztosított halála esetén a megjelölt kedvezményezett jogosult a biztosítás haláleseti szolgáltatására;
– kiegészítő biztosításokkal a termék hozzásegít ahhoz, hogy felkészüljünk váratlan eseményekre.
Ha eddig jutottál az olvasásban, talán benned is felmerül az óvatos kérdés: oké, ez mind szép és jó, de nincs itt valami trükk? Vagy nem nagyon drága ez az egész?

Akár havi 5000 forinttal is elkezdhető

A szakértő szerint bármilyen kis összegű megtakarítással részben el tudjuk érni a kívánt célt. Akár havi 5000 Ft-tal is el lehet kezdeni a nyugdíjkiegészítést. „Ha ezt valaki fiatal korától teszi meg, a nyugdíjkorhatár elérésekor már havi néhány ezer forintos megtakarítás is jelentős tőkét fog eredményezni” – mondja Czakó Karolina. Hozzátette azonban, hogy havi 15 000 – 20 000 forintos megtakarítás számít ideálisnak, ha az ember már egy komolyabb összeget szeretne idős korára megtakarítani.

A munkavállalók életbiztosításának kifizetése a vállalkozások számára adómentes és költségként elszámolható lehetőség. Igaz, a pénz felvételekor már a hatályos adószabályoknak megfelelően a munkavállalónak be kell fizetnie a közterheket. Az életbiztosítás további előnye, hogy nem része a hagyatéknak, így nemcsak az öröklési illeték nem terheli, de hagyatéki eljárás nélkül, azonnal hozzáférhető.

Forrás: NLC.hu

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
Jól döntött Hende, amikor felmondta a katonák biztosítását?
2016 július 11.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

A biztosító mindig keresni akar, és a szakértő is úgy gondolja, egy-egy nagyobb állami szervezet jobban járhat, ha maga áll jót a működési körében keletkezett károkért.

Akár még racionális döntés is lehetett az, hogy a korábbi honvédelmi miniszter felmondta a katonák javára kötött csoportos élet- és balesetbiztosítási szerződést – mondta kérdésünkre Németh Péter, a CLB független biztosítási alkuszcég kommunikációs igazgatója. A múlt heti tűzszerészbaleset kapcsán derült ki, hogy a HM évekkel ezelőtt megszüntette a katonákra kötött biztosítást, amit Hende Csaba a Magyar Nemzetnek kedden azzal magyarázott, hogy százmilliót fizettek ki, miközben a kedvezményezettek csak ötmilliónyi kártérítést kaptak. A szakértő ezeket a számokat nem tartja reálisnak, de azt nem vitatja, hogy a biztosítók üzleti alapon működnek, és szeretnének a bevételeiknél kevesebbet kifizetni.

Amikor valaki egy adott kockázatközösségre – például katonákra, rendőrökre vagy bármely más foglalkozási csoportra – kér ajánlatot, minden esetben vizsgálják, hogy az érintettek az átlagemberekhez képest milyen veszélynek vannak kitéve – hangsúlyozta Németh. A díjtétel ettől függ, ami szerinte egy tűzszerész vagy missziós katona esetében a szokásos összeg többszöröse is lehet, míg mások után – a honvédség működésének szigorú szabályozottsága okán, ami csökkenti például a munkabaleset kockázatát – esetleg kevesebbet kérnek.

Azt, hogy végül mi lesz a tarifa, a „varázslók", tehát az aktuáriusok határozzák meg, amit a múltban bekövetkezett, illetve a jövőben várható események alapján kalkulálnak úgy, hogy nyereség is keletkezzék – közölte a kommunikációs vezető. Arról azonban, hogy mekkora haszonnal számolnak, nem árult el részleteket, ám nem vitatta, hogy bizonyos esetekben egy nagy, több tízezer főt foglalkoztató állami szervezet esetleg jobban járhat, ha felvesz maga egy „varázslót", aki elvégzi a szokásos kockázatelemzést, és csak utána döntenek róla, igénybe veszik-e biztosítók szolgáltatásait.

Jelezte ugyanakkor, hogy a biztosítási szerződések mindig tételesen tartalmazzák, egy-egy eseménynél mekkora kártérítés jár. Ezzel tiszta viszonyokat teremtenek, és szerinte ott, ahol inkább házon belül akarják rendezni a károkat, hasonlóan egyértelmű belső szabályokat kell alkotni, hogy elejét vegyék a későbbi jogvitáknak.

Egyébként Németh Péter szerint az élet- és balesetbiztosítási üzletág az átlagosnál nagyobb nyereséget hoz. Gyakran a nullszaldóhoz közelít viszont a kötelező, ami tömeges ügyfélkört érinthet, és ezért a cégek bízhatnak benne, hogy az autósoknak más, rentábilisabb termékeket is értékesíteni tudnak. Ám ha a felelősségbiztosítás tényleg nem vagy alig hoz hasznot, felvetődik, hogy a HM-nek érdemes volt-e ezt is felmondania.

A hatályos szabályozás szerint ezt a honvédelmi miniszter megtehette, mert rendeletével e kötelezettség alól a járműflottát felmenthette. Így amennyiben katonák másnak kárt okoznak, az ügyintézést az egyik hazai biztosítóintézet, a Groupama végzi, majd benyújtja a számlát a honvédelmi tárcának. A szakértő úgy látja, ez sem lehetett rossz döntés, mert a honvédség járműveit gyakran nem közúton, hanem gyakorlatok során használják, amikor nemigen veszélyeztetnek senkit.

Másként gondolkodik a Belügyminisztérium. A tárca több mint 120 milliót költ évente a hivatásos állomány biztosítására, és fel sem vetődött, hogy ez üzleti szempontból megéri-e. Forrásaink szerint egyébként megéri, mert évente több mint kétezer biztosítási esemény történik, és a számításaik szerint volt nem egy olyan esztendő, amikor a biztosítók nyilvánvalóan ráfizettek.

A döntést azonban nem pénzügyi megfontolások alapján hozták. A tárca fontosabbnak tartja, hogy a gyakran fokozott veszélynek kitett hivatásos állomány számára nyilvánvalóvá tegyék: mi jár nekik, ha bekövetkezik a baj. Amikor pedig tragédia történik, a BM a biztosítási szerződésben foglaltakon túl is jótáll, s – a HM-hez hasonlóan – gondoskodik például az árván maradt gyermekekről, s vállalja a temetési költségeket.

A belügy a kötelező biztosítást is fizeti, ami évente a tízezernél több járműre 1,4 milliárd forint körüli összeg. Ott nem is próbálkoztak számításokat végezni, így azt nem tudtuk meg, hogy gazdaságos megoldás-e, hogy nem maguk fizetik a kárt, ám a tárca járműparkja kizárólag közúton közlekedik, s egy-egy autó évente százezer kilométert is fut. A kockázat tehát jóval nagyobb, mint a katonáknál, és lehetséges, hogy a biztosítást nem lenne érdemes felmondani.

A HM-től szerettük volna megtudni, évente átlagosan hány közlekedési baleset következik be katonák hibájából, mekkora összegű kártérítést fizetnek a vétlen feleknek, s mennyi lenne a kötelező biztosítás díja, ha nem mondják azt fel. Kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ.

Forrás: NOL

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!
2016 június 29.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Erősödött a biztosítók iránti bizalom
2016 június 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Általános

Tovább nőtt a biztosítók felé irányuló bizalom a 2015-ös szinthez képest: a lakosság a pénzügyi szféra szereplői közül a leginkább a biztosítókban bízik – derül ki a Századvég Alapítvány kutatásából. A magyar lakosság körében a leginkább ismert biztosítástípus a lakásbiztosítás, ezt követi az élet-, illetve a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) az ismertségi listán.

A MABISZ megbízásából, a lakosság biztosítási szektorral kapcsolatos elégedettségéről szóló országos, reprezentatív kutatást a Századvég Alapítvány 2016 májusában készítette, ezer fő telefonos megkérdezésével. A 2015. áprilisi felmérés eredményeihez képest nőtt a lakosság bizalma a biztosítók iránt, a lakosság többsége bizalommal fordul a biztosítók felé.

Az idei közvélemény-kutatás szerint a háztartások legnagyobb része - 44 százaléka – két–három biztosítással rendelkezik, további 14 százalékuk pedig több mint négyféle biztosítást kötött. Emellett azonban magas – mintegy 40 százalék – a biztosítással nem, vagy legfeljebb egy szerződéssel rendelkezők aránya.

Az egyes biztosításfajták közül a felnőtt korú magyar lakosság körében a lakásbiztosítás a legismertebb. 2015 áprilisában a válaszadók 91, 2016 májusában már 95 százaléka említette, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatokra köthető biztosítás.

Második helyre az életbiztosítások kerültek: 2016 májusában a megkérdezettek 77 százaléka, egy évvel korábban 75 százaléka említette az életbiztosítást, mint az általa ismert biztosítástípust. Az életbiztosításokat az ismertséget tekintve a kgfb, illetve a casco-biztosítások követik. A lakosság közel fele nevezte meg spontán az ismert termékek között a balesetbiztosítást, és közel harmada a nyugdíjbiztosítást.

A nyugdíjbiztosítások ismertségét tekintve az látható, hogy az átlaghoz képest tájékozottabbak e téren az aktív korosztályok, a több biztosítással rendelkezők, a jobb anyagi helyzetűek, valamint a magasabban képzettek. A válaszok alapján a lakosság csak kevesebb, mint 40 százaléka hallott arról, hogy az állam adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosításokat. Az aktív korú lakosság valamivel több, mint egytizede tartja valószínűnek, hogy pár éven belül nyugdíjbiztosítást köt. Azok, akiknek nincsenek ilyen terveik, főként a megtakarítások hiányára, illetve fizetési nehézségekre hivatkoztak. A nyugdíjbiztosítások irányába nyitottak háromnegyede szerint hosszú távon versenyképes hozamot hoznak majd a nyugdíjbiztosítások. Azok, akik nyugdíjbiztosítást terveznek kötni, többségük 10 ezer forint feletti összeget szánna erre a célra havonta, harmaduk havi 10–20 ezer forintot, negyedük pedig több mint 20 ezer forintot.

A kötelező gépjármű-biztosítással rendelkező lakosság körében továbbra is az elégedettség a jellemző: 80–85 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg, melyből minden második megkérdezett kiváló értékelést adott biztosítójának a kötelező gépjármű-biztosítási ügyekkel kapcsolatos eljárását, kapcsolattartásának módját, minőségét illetően.

A tavalyi eredményekhez hasonlóan az idén is rendkívül kedvező a hazai biztosítók lakossági megítélése mind az egyéb biztosítási termékek esetében, mind pedig a tájékoztatás és a kapcsolattartást illetően - a megkérdezettek 83–85 százaléka adott pozitív visszajelzést, vagyis – terméktípustól függetlenül – elégedettek biztosítójukkal ezeken a területeken.

A felmérés kapcsán Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára kiemelte: „A kutatás fontos visszajelzéseket tartalmaz számunkra. Közülük is az egyik legfontosabb, hogy 2015 tavasza óta is érezhetően növekedett a lakosság bizalma a biztosítók irányába.”

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Betörés és halálos baleset - mitől rettegnek a magyarok?
2016 május 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Életbiztosítás, Általános

Tavaly közel 50.000 betöréses lopást regisztráltak az országban és ugyan a magyarországi ingatlanok 71–72 százaléka rendelkezik valamilyen lakásbiztosítással, közel sem biztos, hogy megfelelő védelmet és főleg kártérítést nyújtanak a kárt elszenvedők számára. Nem meglepő, hogy a Genertel felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek közel 25 százaléka a betöréstől és a lopástól tart leginkább az ingatlannal kapcsolatos kockázatok közül.

A legfrissebb adatok (KSH) szerint 2015-ben országos szinten összesén, több mint 47.000 betöréses lopást regisztráltak. Ezen belül kimagaslóan sokat -közel 11ezret- az Alföldön és Északon, kb. 8ezret a Dunántúlon és majdnem 10ezret Közép-Magyarországon. Budapesten tavaly majdnem 6200-at.

Betörés szempontjából, nem csak a téli hónapok, a napközbeni időszakok, de azok a hosszú hétvégék is veszélyesek lehetnek, amikor elutazunk és üresen marad a lakás/ház.

Hogyan védekezhetünk a betörők ellen?

1. Először is nem árt, ha a lakásbiztosításunk valódi biztonságot nyújt baj esetén. A Genertel egy közelmúltban végzett felmérése azonban azt mutatja, hogy a szerződések alig 20 százalék-át ellenőrizték az elmúlt 1 évben, több mint 60 százalékukat pedig 1-3 éve vagy még annál is korábban kötötték és azóta a biztosítási összeget nem vizsgálták felül, ami alulbiztosítottságát okozhat. Ennek következtében a biztosítások közel 40 százalékánál könnyen előfordulhat, hogy nem nyújt teljes, mindenre kiterjedő fedezetet-így akár betörés esetére sem.

2. Jó tudni, hogy a betörésre, lopásra, besurranásra kötött biztosítás esetén meg kell felelni bizonyos követelményeknek, amelyeket a biztosítók támasztanak a biztosítandó ingatlannal szemben.

3. Nyugdíjasoknak, kismamáknak, otthon dolgozóknak fontos tudni, hogy a besurranó tolvajlás, azaz, amikor a tulajdonos otthon tartózkodik a bűncselekménykor, jellemzően minden biztosítónál a kiegészítő csomag része. Hiába rendelkezünk tehát az alapbiztosítással, a biztosító nem fogja nekünk megtéríteni a kárt.

4. Szerelj fel biztonsági zárat, hevedert, rácsot, amellyel megerősítheti az ajtók, ablakok védelmét. Rendelkezz riasztóval is, legjobb, ami a rendőrségre van bekötve-, vagy mozgásérzékelő lámpával az ingatlan körül

5. Az értékeket ne tartsd szem előtt, inkább széfben, zárható szekrényben!

6. A kulcsot ne tartsd a lábtörlő alatt, ablakpárkányon, villanyóra szekrényben, nyitható postaládában

7. Ha elutazol, ne mondd ezt jól hallhatóan a szomszédoknak, közvetlen környezetben, és ha még nem tetted meg, akkor elutazás előtt köss biztosítást betöréses lopás ellen.

Nem magunkat féltjük

A Groupama felméréséből az derül ki, hogy lakásunknál jobban szeretteinket féltjük. Négyből három ember tart valamilyen váratlan esemény bekövetkeztétől. Az emberek többsége nem is magát, hanem szeretteit félti jobban: a megkérdezettek 57 százaléka attól tart leginkább, hogy közeli családtagja szenved balesetet.

A gyógyíthatatlan betegség csak második helyre (49 százalék) került az aggodalmak listáján, illetve ugyancsak a képzeletbeli pánik-dobogóra kerültek azok a betegségek, amelyek bár nem gyógyíthatatlanok, de a korábbi életet felborítják pl. a munkahely elvesztése miatt (49 százalék). Sokan tartanak olyan balesettől, amely miatt maradandó egészségkárosodást szenvednek (45 százalék), és csak ezt követi az anyagi fenyegetettség: a jelentősebb – lakást, autót érintő – anyagi kártól a megkérdezettek 41 százaléka tart.

Elgondolkoztató, hogy egy halálos kimenetelű balesettől alig rettegnek jobban az emberek (38 százalék), mint a munkahely elvesztésétől (36 százalék). A sort a törlesztőrészlet fizetése zárja, vagyis az emberek harmada fél olyan baleset bekövetkeztétől, ami miatt késedelembe esne a hitelével.

Forrás: Privátbankár.hu

Öngondoskodás nélkül nem megy
2016 április 26.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Az elmúlt években egyre többet hallani arról, hogy az aktív munkavállalók számát növekvő arányban haladja meg a nyugdíjasok száma, függetlenül attól, hogy nyugat- vagy kelet-európai országról van-e szó. A kiváltó okok különbözőek - növekvő átlagéletkor, csökkenő születésszám, vagy az elvándorló munkaképes generációk hiánya -, de a helyzet mindenhol ugyanaz: a munkavállalók egyre kevésbé képesek lesznek képesek eltartani a nyugdíjkorúakat.

Annak ellenére, hogy folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik már elhiszik és megértik, hogy az államtól és a jelenlegi nyugdíjrendszertől nem várhatják nyugdíjas korú helyzetük teljes körű megoldását, a hogy ennek ellenére továbbra is hihetetlen alacsony azoknak a száma, akik saját megtakarítással, előre gondoskodnak jövőjükről. Pedig öngondoskodás nélkül nem megy!

Széles a választék

A Magyarországon elérhető öngondoskodási termékekből igen széles a választék, amelyek és más előnyökkel rendelkeznek, eltérő megtakarítási szokásokkal rendelkező, illetve pénzügyi tudatosságú ügyfélkört szólítanak meg. A nyugdíjterméktípusok különbözőek abból a szempontból is, hogy milyen szabadságot engednek az ügyfeleknek az aktív portfoliókezelésre, illetve hogy ehhez milyen segítséget kaphatnak a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatóktól.

Mik a nyugdíjbiztosítás előnyei?

  • A nyugdíjbiztosítások rendszeres és folyamatos megtakarításra ösztönöznek, ami komoly segítség az eredeti cél eléréséhez, a jövőbeli nyugdíj kiegészítését célzó tőkegyűjtéshez-. A termék sajátossága a rendszeres díjfizetés, igény szerint ugyanakkor egyösszegű vagy eseti befizetés is lehetséges.
  • A biztosítás rugalmas, lehetőséget nyújt a személyre szabott megtakarítási portfólió összeállítására. Az ügyfelek kockázatvállaló képességüknek és hajlandóságuknak megfelelően választhatnak a hagyományos - garantált összegű kifizetést nyújtó - életbiztosítások és az ún. unit-linked típusú termékek közül. Ez utóbbinál mód van különböző kockázati profilú eszközalapok közül választani, ezeket kombinálni, illetve időről-időre átcsoportosítani.
  • A klasszikus életbiztosítás az egyetlen olyan megtakarítási forma, ahol a pénzügyi szolgáltató akár évtizedekre előre garantált hozamot ígér, amelyet szigorú szolvencia-szabályozással, tőkegaranciával támasztanak alá.
  • A biztosítás - a személyes igényfelmérésen alapuló pénzügyi tanácsadás segítségével - ahhoz az ügyfélkörhöz juttatja el a megtakarítási lehetőséget, amelyik leginkább rászorul a megtakarítási és költési szokásainak megváltoztatására. Ezért a biztosítástól várható el legnagyobb eséllyel, hogy képes lehet a legszélesebb rétegeknek érdemi nyugdíjcélú megtakarítást nyújtani, és ezzel az állam terheit, a társadalombiztosítási rendszer leterheltségét csökkenteni.
  • A biztosítás felkínálja a szakértői támogatást a szerződés teljes tartama során. A szerződés megkötésekor segíti a döntéshozatalt, ösztönzi a pénzügyi felelősség vállalást, a későbbiekben pedig biztosítja a szerződés utógondozását, hogy a hosszú távú megtakarítási cél megvalósuljon. A kutatásokból egyértelműen kiderül, hogy a hosszútávra szóló élet- és nyugdíjbiztosítási szerződések megkötése előtt a személyes konzultációnak óriási szerepe van.
  • A befektetési döntésekhez intézményi szinten nyújt segítséget a biztosító. Ezek eszközei például a menedzselt eszközalapok, az árfolyamfigyelés, a "stop loss, start by" típusú szolgáltatások, az abszolút hozamú alapok, a garantált és a védett eszközalapok, amelyek a legtöbb biztosítónál elérhetők.
  • A nyugdíj-megtakarítási formák közül egyedül a nyugdíjbiztosítások rendelkeznek teljes körű, az összes költségtípust magába foglaló költségmutatóval. A MABISZ által 2010-ben kidolgozott Teljes Költség Mutató (TKM) rendszer 2016 óta a Magyar Nemzeti Bank ajánlásának is része. 2015. július 1-je óta a biztosítók a klasszikus nyugdíjbiztosítási termékekre is számolnak TKM-értéket, ezzel már valamennyi nyugdíjbiztosítási termék költségszintje teljes körűen összehasonlítható, legyen szó akár unit-linked, akár klasszikus nyugdíjbiztosításról.
  • A kifizetés életjáradék formájában is történhet, amelyet professzionális szolgáltató nyújt.
  • A biztosításba kockázati védelmi elemet is beépítenek, ami az ügyfél igénye szerint magasabb, kiterjedtebb biztosítási védelemmel és szolgáltatásokkal is bővíthető.
  • A nyugdíjbiztosításokra - hasonlóan a többi nyugdíjtermékhez - 20 százalékos, de legfeljebb évi 130 ezer forintösszegű adójóváírás vehető igénybe egy adóévben.

Forrás: Portfolio

Miért mondana le önként nyugdíja egy részéről?
2016 április 22.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Az idei a második év, amikor igénybe lehet venni a nyugdíjbiztosítások után járó adójóváírást, a tavalyi tapasztalatok alapján azonban sajnos sokan elfelejtetik ezt érvényesíteni személyijövedelemadó-bevallásukban. A Groupama Biztosító kiszámolta: ha valaki például egy havi 20 000 forintos nyugdíjbiztosítás után nem élne a 20%-os adójóváírás lehetőségével, annyit veszítene 25 év alatt, amennyiből körbe is utazhatná a világot.

A Groupama Biztosító egy 2015-ös kutatásában megkérte a válaszadókat, hogy állítsák össze személyes bakancslistájukat, mondják el, mit szeretnének mindenképpen megtenni nyugdíjas éveik alatt. A megkérdezettek az első három helyen utazással kapcsolatos célokat jelöltek meg, az emberek 51%-a szeretné autóval bejárni Európát, 46%-uk pedig világkörüli utat tervez nyugdíjasként.

Ahhoz, hogy nyugdíjas éveinket valóban úgy éljük meg, ahogy tervezzük, nem árt takarékoskodnunk, de még az sem mindegy, hogy mennyire vagyunk körültekintőek befektetéseink kezelése során. A biztosítónál most megnézték, mekkora összegtől eshetünk el, ha elmulasztunk élni az adójóváírás lehetőségével.

Ha például 40 évesen kötünk egy 25 éves tartamú nyugdíjbiztosítást havi 20 000 forint befizetését vállalva, de az első évben elfelejtjük igénybe venni az adójóváírást, akkor az azévi befizetések 20%-áról, azaz 48 000 forintról mondunk le. Ez az összeg 65 éves korunkban már jóval többet érne: 5,5%-os hozamot feltételezve 135 000 forinttal kapunk majd kevesebbet a nyugdíjbiztosítás lejáratakor!

Azt, hogy mennyire fontos a személyijövedelemadó-bevallásunkban igényelni a nyugdíjbiztosítások után járó adókedvezményt, talán még jobban szemlélteti, ha megnézzük, mennyi pénzről mondana le az, aki az évek során egyszer sem élne az adójóváírás lehetőségével.

A fenti példánál maradva, a Groupama Biztosító számításai szerint, ha valaki a 25 éves tartam során egyszer sem élne az adójóváírás lehetőségével, akkor összesen 3,3 millió forinttól esne el. Ekkora összegről nem érdemes lemondani, hiszen több időskori cél is megvalósítható belőle, akár még egy világkörüli utazás is.

Forrás: Biztosítási Szemle

Nagy teherrel a vállon tudatosabbak az emberek?
2016 április 19.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Bár még mindig jellemző, hogy kockázati életbiztosítást sokan csak hitelfelvétel esetén kötnek, ezzel párhuzamosan megfigyelhető az egyre tudatosabb gondolkodás is. A Groupama Biztosító most megvizsgálta, hogy kik azok, akik körében a legnépszerűbb ez a fajta előrelátás, valamint, hogy milyen esetekben nyújt leggyakrabban segítséget kockázati életbiztosításuk.

Dupla felelősség

A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint mind többen keresik azokat a lehetőségeket, melyekkel váratlan helyzetekben is gondoskodhatnak saját maguk, vagy családjuk anyagi biztonságáról. Egyik legnépszerűbb kockázati életbiztosításuk statisztikáit elemezve, az egyik legszembetűnőbb tény, hogy a 30-50 éves korosztályba tartozók teszik ki a szerződők mintegy 70 szalékát.
A társaság szerint nem véletlen, hogy a kockázati biztosítást kötők átlagéletkora negyven év, ez az a korosztály ugyanis, akiknek a vállát már saját gyermekeik, és egyben idősödő szüleik sorsa miatt érzett felelősség is nyomja.

Több generációról is gondoskodni kell

A Groupama Biztosító megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet által 2015-ben készített országos felmérésből is kiderült, hogy a középkorúak helyzetét jelentősen befolyásolja, hogy saját maguk mellett több generációról is gondoskodniuk kell: anyagilag támogatják gyermekeiket, de az alacsony nyugdíjak miatt gyakran szüleiket is.

A gyermekekről való gondoskodás ideje az elmúlt években jelentősen kitolódott, a kutatásban a válaszadók legnagyobb százalékban (38%) azt mondták, hogy gyermekünket addig kell támogatni, ameddig önálló keresetre nem tesznek szert, azaz átlagosan 23 éves korukig.
A gyermekek mellett ugyanakkor sokan érzik kötelességüknek a szülőkről való gondoskodást is, a megkérdezettek 41% gondolja úgy, hogy anyagilag is támogatnia kell idős szüleit.

Nagy segítség lehet

A biztosító adataiból az is kitűnik, hogy azok, akik felelősen szeretnének gondoskodni magukról és szeretteikről, és a Releva Kockázati Életbiztosítást választották, hosszú távon gondolkoznak. Tízből hat ügyfél ugyanis tíz éven túli időtartamot választott, amikor kockázati biztosítást kötött, a biztosítottak ötöde pedig igazán hosszú távon gondolkodik, legalább 20 éves futamidőben.
A biztosító azt is megvizsgálta, hogy milyen esetekben nyújt leggyakrabban segítséget kockázati életbiztosításuk.

„A Releva Kockázati Életbiztosításunk sok esetben jelent igazi anyagi támaszt, amikor egy betegség vagy baleset kapcsán meg tudja óvni a családot átmeneti vagy akár súlyos pénzügyi gondoktól.”

„Tapasztalataink szerint napi térítések, rokkantságok és csonttörések mellett leggyakrabban kórházi műtétek esetén kerül sor arra, hogy igénybe vegyék a biztosítás szolgáltatásait. A tavalyi évben a kifizetéseink 60 százaléka betegségből vagy balesetből eredő műtét miatt merült fel” – mondta el Oláh Attila a Groupama Biztosító Kockázati- és Személybiztosítási főosztályvezetője.

Forrás: TőzsdeFórum

Ezt még te sem tudtad: nekik szinte kötelező lenne biztosítást kötni
2016 április 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Általános

Életünk során sokszor váratlan események történnek velünk, a balesetek és betegségek mellett azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy nemcsak magunk pénzügyi védelméről gondoskodhatunk. Ahogy a mondás tartja: a biztosítás nem rólunk szól, hanem arról, hogy szeretteinkről gondoskodjuk. Ennek megfelelően mutatjuk be, hogy melyek azok a biztosítások, amikkel a pénzügyi biztonságunkat garantálhatjuk.

A biztosítások az életünk bizonytalan pillanataiban nyújthatnak egyfajta pénzügyi védelmet, és szinte minden élethelyzetre találhatunk megfelelő terméket magunknak. Ki ne emlékezne arra, hogy egyes filmsztárok testrészeikre kötöttek hatalmas összegű biztosítást, de az egyszerű átlagemberekként ugyan úgy megtalálhatjuk számításunkat. Életünk során ugyanis számos veszély fenyeget minket, amelyek ellen nem árt pénzügyileg is védekezni.

Balesetbiztosítás

Már óvodás korban lehetőség van a gyermekeknek balesetbiztosítást kötni. Mivel a kisgyerekekkel viszonylag gyakran történnek kisebb balesetek, ezért különösen a csonttörés, illetve a gyerekekre jellemző balesetek ellen véd. Ezek egyébként olcsó termékek, viszont cserébe a biztosítási összegek sem túl magasak.

Ennek ellenére megérheti ilyet kötni, hiszen, ha a gyerek balesete miatt el kell jönni a munkából az a jövedelem kiesésével is járhat. Ezt pótolhatja a gyerekek balesetbiztosítása.

Utasbiztosítás

A felnőtteknek egyes, rövidebb külföldi utakra a bankkártyájuk a megfelelő védelmet nyújthat, a gyerekeknek viszont már ilyenkor is érdemes utasbiztosítást kötni. Ők ugyanis (általában) nincsenek védve a bankkártyának köszönhetően, ráadásul egy kisebb baleset, betegség előfordulhat a nyaralás kellős közepén.

Naponta egy kávé áráért már biztosíthatjuk a gyerekeket, és persze saját magunknak sem árt gondoskodni az átfogó védelemről. Különösen a több napig tartó, távolabbi utazások során érdemes utasbiztosítást kötni, ilyenkor ugyanis egy baleset vagy betegség miatt akár többmillió forintos kórházi számlával is szembesülhetünk.

Autóbiztosítás

Ha autót veszünk, akkor a kötelező gépjármű felelősség biztosítást (kgfb) mindenképp meg kell kötnünk, hiszen ezt törvény írja elő. Ha viszont kölcsönből veszünk kocsit, akkor a finanszírozó általában előírja casco kötését is. Ezen akkor is érdemes elgondolkodni, ha nem hitelből veszünk kocsit, mivel havonta párezer forintért már Átfogó védelmet kaphat az autónk.

Lakásbiztosítás

A lakásbiztosítás az egyik legátfogóbb biztosítás, mivel számos kiegészítő biztosítással együtt az élet több területére kiterjedő védelmet nyújthat. Az ingatlanunk védelme fontos, hiszen ha ezt elveszítjük, akkor otthon nélkül maradunk, de nemcsak a lakást, hanem a benne található ingóságokat is érdemes biztosítani.

A kiegészítő biztosításokkal pedig alapszintű életbiztosításra, utasbiztosításra is szert tehetünk, de a házi állatunkat is védhetjük. Ha például kutyánk egészsége miatt műtétre szorul, akkor a kisállat biztosítás erre is fedezetet nyújthat.

Életbiztosítás

Az életbiztosításoknak két fő típusa van:

  • A kockázati és
  • A megtakarítással egybekötött termékek.

Minden családfenntartónak érdemes elgondolkodnia kockázati életbiztosítás kötésén, mivel ezek kiegészítő biztosításokkal együtt nemcsak halál, hanem betegség és baleset esetén is biztosíthatják a család anyagi feltételeit. A speciális típusa a hitelfedezeti biztosítás, amit minden, lakáshitelesnek célszerű megkötnie. Ez ugyanis a fentiek mellett még munkanélküliség idején is biztosíthatja a hitel fizetését.

A másik fő típus a megtakarításos életbiztosítás. Ezeket legalább tíz éves futamidőre érdemes elindítanunk, azonban nem ritka a húsz éves távlatban gondolkodás sem. Az életbiztosításoknál választhatunk fix hozamú és befektetési egységekhez kötött (unit linked) termékek közül. Az előbbinél már a futamidő elején tudjuk, hogy mennyit vehetünk majd fel, míg a másiknál a befektetésünkön múlik, hogy mekkora hozammal számolhatunk.

A megtakarításos életbiztosítások speciális típusa a nyugdíjbiztosítás, ami a a befizetéseink után 20 százalékos adójóváírást ad. Találhatunk fix hozamú és unit linked nyugdíjbiztosításokat egyaránt.

Forrás: Pénzcentrum

Biztosítást kötni a főnökre? Kapkodnak érte a cégek
2016 április 13.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) két évvel ezelőtti hatályba lépése óta többek között a társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályok is megváltoztak. A jogszabály szerint a cégek vezető tisztségviselői harmadik személynek okozott kár esetén a céggel egyetemlegesen felelnek. Ezzel a szabállyal a vezető tisztségviselők felelőssége drasztikusan megnőtt. Nem csoda, hogy megugrott az érdeklődés a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása (D&O) iránt.

A piaci folyamatokat a Független Biztosítási Alkuszok Magyarország Szövetsége (FBAMSZ) összegezte a piacvezető biztosítók és a tagságába tartozó közvetítők tapasztalatai alapján.

A terület három piacvezető biztosítója (AIG, Allianz, Generali) együttesen a D&O biztosítások mintegy 95 százalékát kezeli.

A kkv-k pezsdítették a piacot

A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítását korábban főként nagyobb, elsősorban multinacionális hátterű cégek kötötték a hazai piacon, jellemzően anyavállalati programbiztosítás keretein belül. Az új Ptk. bevezetésének évében mintegy 3 300 ilyen szerződést kötöttek, amelyek átlagdíja a kisebb (jellemzően 10-25 millió forintos) limitek miatt 120-130 ezer forint körül alakult. 2015-ben az új kötések száma már csökkent, becslések szerint piaci szinten 1,5-2 ezer D&O szerződés született, és ez az érték tekinthető a következő években is egyfajta egyensúlyi szintnek.

A díjszint nem csak a mérettől, hanem a tevékenységtől is függ

A biztosítás díjszintje alapvetően a kért kártérítési limit nagyságától, a társaság pénzügyi mutatóitól, illetve az adott tevékenység kockázati szintjétől függ. A magasabb díjszinttel járó tevékenységek jellemzően az alábbiak: bankok, biztosítók, pénzügyi közvetítők, könyvelők és könyvvizsgálók, illetve ügyvédi tevékenységet végzők.

Több biztosító lépett a piacra

A korábban két szereplő által uralt piaci szegmensben már hat biztosító termékei közül választhatnak a vállalati ügyfelek. Ez egyfajta árversenyt is eredményezett: a leggyakoribbnak számító, 150-500 ezer forint közötti éves díjú, jellemzően 100-200 millió forintos limittel rendelkező szerződések átlagdíja mintegy 20-30 százalékkal csökkent. A magasabb fedezetet (500 millió – 1 milliárd forint) kínáló, drágább termékek esetében nehéz pontos tendenciát kimutatni, mivel ezek esetében egyedi elbírálás nyomán, egyedi feltételekkel születnek meg a szerződések.

Termékfejlesztés

A legnagyobb szereplők korábban is igyekeztek a legszélesebb fedezeteket nyújtani az ügyfeleknek. Mivel azonban 2014 előtt a D&O szerződések jellemzően egyedi feltételekkel köttettek meg, a Ptk. változása nyomán egymás után jelentek meg a standardizált termékek. A biztosítók jellemzően valamilyen kedvezményt is kapcsolnak a termékhez (tartamkedvezmény, együttkötési kedvezmény, stb.), emellett az anyavállalati támogatás is megmutatkozik esetükben, mivel a nyugat-európai tendenciák ismeretében a feltételek folyamatosan aktualizálódnak, pontosabbá válnak. A legnagyobb hazai biztosítók ma már több milliárdos kártérítési limitek vállalására is képesek.

Mire jó a D&O biztosítás?

A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása főként a jelenlegi és jövőbeli igazgatókra, igazgatósági tagokra, illetve a felügyelő bizottság tagjaira terjed ki, azok kötelezettségmulasztása, hanyagsága, téves vagy félrevezető nyilatkozata, illetve munkáltatóként elkövetett jogsértése esetére egyaránt. Pótdíj ellenében visszamenőleges hatály is igényelhető, amennyiben utólag igazolható, hogy a szerződés pillanatában a káresemény nem volt még ismert. Hasonló módon van lehetőség utófedezet vásárlására is, amely a felelősségbiztosítás megszüntetése után is fizet meghatározott ideig, ha az utólag felbukkanó kárigény eredete a biztosított időszak alatt történt.

A D&O biztosítások ugyanakkor sosem terjedhetnek ki szakmai felelősségi károkra, illetve olyan esetekre, amikor a vezető tisztségviselő személyes haszonszerzése megállapítható, illetve az adott cselekmény bűncselekménynek, szándékos mulasztásnak vagy jogszabálysértésnek minősíthető.

Forrás: Privátbankár.hu

Öregeknek nem jár biztosítás?
2016 április 05.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Nyugdíjas korunkban, vagy afelé közeledve egyre többen gondolunk arra, hogy nem árt anyagilag bebiztosítani családunk jövőjét egy kockázati életbiztosítással, azt azonban érdemes tudni, hogy a legtöbb biztosító csak bizonyos kor alatt áll szóba az emberrel, ami jellemzően 60-65 év, ha kockázati terméket szeretnénk. Persze szerencsére számos módszer létezik a rendszer megkerülésére, például léteznek kifejezetten időseknek szóló biztosítási termékek is.

Ahogy idősödik az ember és az elmúlás tényével egyre inkább szembe kell néznie, sokan gondolunk arra, hogy családunk anyagi helyzetét stabilizálni tudjuk halálunk után, azonban ilyenkor életkorunkból és egészségi állapotunkból fakadóan nem sok biztosító áll már szóba az emberrel, főleg, ha kockázati életbiztosításról van szól.

Kockázati életbiztosítás

60-65 éves kor fölött "sima" kockázati életbiztosítást csak alig-alig tudunk kötni néhány szolgáltatónál, legtöbb esetben ugyanis ez a korhatár, ameddig engedélyezi a szolgáltatásba való belépést a biztosítottnak, persze vannak kivételek.

Öregeknek nem jár biztosítás?

Öregeknek nem jár biztosítás?

Bizonyos életkor felett már csak azért sem érdemes sima kockázati életbiztosításban gondolkodnunk, mivel minél idősebbek vagyunk, annál magasabb díjat fizetünk ugyanazért a térítési összegért, ezért vagy érdemes jóval nyugdíj előtt megkötni (legalább 20-30 évvel) a szerződést (ami adott esetben akár nyugdíj utánig is futhat), vagy más megoldás után kell néznünk.

Megtakarítási célú

Jó lehet egy befektetéssel egybekötött (unit-linked), vagy egy vegyes / hagyományos biztosítás is, ha hozzátartozóink anyagi terheit csökkenteni akarjuk halálunk után, azonban ez kétélű fegyverként is működhet:

  • Bár itt is van belépési korlát a biztosítottra, az nincs meghatározva, hogy a szerződőnek hány évesnek kell lennie.
  • Tehát elkezdhetünk hozzátartozóinknak félretenni úgy is, hogy megkötjük a biztosítást a saját nevünkre, de biztosítottként a hozzátartozót jelöljük meg.
  • Így ha meghal a szerződő, a biztosított veszi át a szerződést és az ő tulajdona lesz az addig befizetett pénz is.
  • Egyetlen hátránya ennek a megoldásnak, hogy ellenben azzal a verzióval, ha a biztosított hal meg, a biztosító nem fizeti ki a pénzalapot és a kockázati összeget, így ha korai szerződéses élettartam alatt történik meg a szerződő halála (például szerződéskötéstől számított egy éven belül), a biztosítottnak (aki akkorra már szerződő lesz), fizetnie kell a biztosítást, vagy az összeg jelentős részét (vagy egészét) bukni fogja.
  • Ha ilyen megoldást szeretnénk,érdemes ezért inkább egyszeri díjas biztosításban gondolkozni rendszeres helyett, azonban ez nagyobb összeg befektetését igényli.

Időskori biztosítás

A legjobb megoldás talán a kifejezetten időseknek kitalált biztosítások, amelyek jellemzően kedvezőbb tarifákért magasabb kockázati szolgáltatást nyújtanak a unit-linked biztosításoknál.

Ezek egy kockázati életbiztosításhoz hasonlóan működnek, viszont:

  • jóval magasabb a belépési korhatár,
  • alacsonyabb lehet a befizetendő díjuk, mint ilyen idősen egy sima kockázatinak,
  • cserébe jellemzően a fedezet is alacsonyabb,
  • több helyen nincs orvosi vizsgálat sem (egy betegség miatt ugyanis a díj jelentősen nőhet, azonban a legtöbb biztosító nem fizet, ha előzetesen fennálló állapot miatt halt meg a biztosított),
  • számos esetben olcsóbbak, ha házastárssal közösen kötjük meg.

Érdemes azt is tudni, hogy jellemzően van egy bizonyos várakozási idő (6 hónap- 3 év), amely eltelte után nyújtanak csak a biztosítók teljes értékű fedezetet, életkortól függően viszont gyakran előfordul, hogy mindössze néhány év alatt többet fizet be az ember, mint amekkora a térítési összeg.

Időskori biztosítások például:

  • A Groupama Szelence,
  • a Generali Nyugalom,
  • az Aegon Gondviselés,
  • a Signal Testamentum,
  • vagy a nagy port kavart RedSands Időskori Biztonság.

Forrás: Portfolio

Oldalak