Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad

Havi pár ezer forint csupán, és biztonságos lesz az időskorod. Nem csalás, nem ámítás: ez a nyugdíjcélú biztosítás!

Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad! Nem számít, hány éves vagy, a felkészülést nem tudod elég korán kezdeni. Ha szeretnéd, hogy elég pénzed legyen aktív korod után is, akkor a nyugdíjcélú biztosításokat neked találták ki.

Hogy működik?

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) nyugdíjcélú életbiztosításokat azoknak érdemes választani, akik hosszú távú és magasabb hozammal kecsegtető befektetést keresnek, és nem ijednek meg attól, hogy az árfolyamok ingadozása időlegesen akár negatívan is hathat a befektetésükre, plusz hajlandóak évente egy megadott összeget erre a célra folyamatosan megtakarítani. „Ez az életbiztosítási forma rendkívül rugalmas: a biztosított maga döntheti el, milyen eszközökbe fekteti a pénzét, illetve később is van lehetősége ezen változtatni” – mondja Czakó Karolina, a CIG Pannónia Életbiztosító NyRt. munkatársa.

A nyugdíjcélú életbiztosításoknak olyan sok előnye van, hogy az már szinte túl szép. Rendszeres megtakarítási lehetőségről van szó, aminek eredményeképp hosszabb távon akkor is jelentős tőke halmozható fel, ha havonta viszonylag kis összeget rakunk félre. Másrészt nemcsak magánszemély gondoskodhat a saját nyugdíjáról, de cégek, vállalkozások is hozzájárulhatnak munkavállalóik vagyonának gyarapodásához, kedvező adózási feltételek mellett.

Lássuk a további előnyöket is, pontokba szedve:
– kamat- és árfolyamnyereség-adótól mentes megtakarítási lehetőséget jelent;
– örökölhető: a biztosított halála esetén a megjelölt kedvezményezett jogosult a biztosítás haláleseti szolgáltatására;
– kiegészítő biztosításokkal a termék hozzásegít ahhoz, hogy felkészüljünk váratlan eseményekre.
Ha eddig jutottál az olvasásban, talán benned is felmerül az óvatos kérdés: oké, ez mind szép és jó, de nincs itt valami trükk? Vagy nem nagyon drága ez az egész?

Akár havi 5000 forinttal is elkezdhető

A szakértő szerint bármilyen kis összegű megtakarítással részben el tudjuk érni a kívánt célt. Akár havi 5000 Ft-tal is el lehet kezdeni a nyugdíjkiegészítést. „Ha ezt valaki fiatal korától teszi meg, a nyugdíjkorhatár elérésekor már havi néhány ezer forintos megtakarítás is jelentős tőkét fog eredményezni” – mondja Czakó Karolina. Hozzátette azonban, hogy havi 15 000 – 20 000 forintos megtakarítás számít ideálisnak, ha az ember már egy komolyabb összeget szeretne idős korára megtakarítani.

A munkavállalók életbiztosításának kifizetése a vállalkozások számára adómentes és költségként elszámolható lehetőség. Igaz, a pénz felvételekor már a hatályos adószabályoknak megfelelően a munkavállalónak be kell fizetnie a közterheket. Az életbiztosítás további előnye, hogy nem része a hagyatéknak, így nemcsak az öröklési illeték nem terheli, de hagyatéki eljárás nélkül, azonnal hozzáférhető.

Forrás: NLC.hu

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
Ezek miatt aggódnak leginkább az emberek
2017 április 26.
Kategória:
Életbiztosítás

Ezek miatt aggódnak leginkább az emberek

Az emberek háromnegyede aggódik valamilyen váratlan esemény miatt, ugyanakkor nem tudja, hogy váratlan, vagy nehéz élethelyzetekben milyen pénzügyi lehetőségekhez nyúlhat.

A Groupama Biztosító reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy a 18-59 éves korúak többségének nincsenek, vagy téves ismereteik vannak arról, hogy milyen segítséget várhatnak egy kockázati életbiztosítástól.

A váratlan eseményekre történő megtakarítás előkelő helyen áll a lakossági megtakarítási célok között.

Az előre nem látható problémák megoldására valóban felkészülhetünk nagyobb összegű likvid megtakarítással, erre azonban nincs mindenkinek lehetősége, ráadásul a likviditás ára a − hosszú távú befektetésekhez képest − jóval mérsékeltebb hozam.

A családok számára ezért jelenthetnek jó megoldást a kockázati személybiztosítások, hiszen így nem kell nagyobb összeget tartalékolniuk, ugyanakkor baleset vagy betegség esetén jelentős összegű pénzügyi segítségre számíthatnak.

A Groupama Biztosító kutatásából kiderül, hogy négyből három ember tart valamilyen váratlan esemény bekövetkeztétől.

Az emberek többsége nem is magát, hanem szeretteit félti jobban: a megkérdezettek 57 százaléka attól tart leginkább, hogy közeli családtagja szenved balesetet. A félelmek listáján ezt követik a betegségek: a gyógyíthatatlan, illetve az életvitelt felborító – például munkahelyvesztéssel járó – bajoktól ugyanannyian tartanak (49-49%).

Annak ellenére, hogy az emberek döntő többsége aggódik valamilyen váratlan esemény miatt, mindössze 30 százalék rendelkezik kockázati életbiztosítással. Az életkor előrehaladtával nő az erre való igény, de az 50-59 évesek körében is mindössze 38% rendelkezik ilyen pénzügyi termékkel. A kockázati életbiztosításokkal kapcsolatban ugyanakkor meglehetősen kevesen rendelkeznek pontos ismeretekkel: a megkérdezetteknek csupán 43 százaléka tudta például azt, hogy egy kockázati életbiztosítás a váratlan események, pl. baleset, súlyos betegség vagy halál esetén nyújt szolgáltatást.

A megkérdezettek arról is véleményt nyilvánítottak, hogy szerintük kiknek lenne a legindokoltabb kockázati életbiztosítást kötniük. Az emberek 29%-a szerint a családfenntartóknak, 24%-a szerint a gyermeket nevelő szülőknek, 20-20% szerint a hosszabb gyógyulás előtt álló betegeknek és a nagyobb hitelt felvevőknek lenne szükségük biztosítani magukat a váratlan helyzetekre.

Forrás: www.origo.hu

8+1 tipp, amelyekkel milliókat spórolhatsz a lakásvásárláson
2017 április 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Életbiztosítás

8+1 tipp, amelyekkel milliókat spórolhatsz a lakásvásárláson

Fellendült a lakáspiac és a friss adatok szerint ennek a hatása egyértelműen érződik a lakáshitelek piacán is. A hitelfelvétel azonban komoly pénzügyi döntés, amely előtt számos tényezőt kell figyelembe vennünk, átgondolnunk. Egy jól megválasztott konstrukcióval ugyanis súlyos százezreket, de akár több millió forintot is megspórolhatunk. Itt vannak a Pénzcentrum tippjei a legjobb választáshoz.

A legfrissebb adatok szerint továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek a lakáshitelek. Az új lakáshitelek kihelyezésében 34 százalékos volt a bővülés az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a bankok csaknem 36,6 milliárd forintnyi lakáshitelt szerződést kötöttek az év második hónapjában.
Az MNB adatai szerint az új lakáshitelek átlagos THM-e februárban 5,29 százalékon állt.

Hogyan csökkenthetjük a hitelünk költségeit?

  • 1. Alaposan nézzük körül

A magyarok többsége általában ahhoz a bankhoz megy hitelajánlatért, amelyiknek a legközelebb van a fiókja a lakhelyéhez. A lakáshitelek esetében azonban legalább 8-10 millió forintos hitelről beszélhetünk, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ezt melyik pénzintézetnél vesszük fel. Egy jó konstrukcióval, kedvezményekkel és akciókkal akár több millió forintot is megspórolhatunk.
Ne bankot válasszunk tehát, hanem a termék alapján döntsük el, hol vesszük fel a kölcsönt.

  • 2. Hasonlítsuk össze

Még mielőtt ellátogatnánk a bankfiókba, tájékozódjunk az interneten. Nézzük meg a bankok oldalán lévő kalkulátorokat, vagy használjunk egy gyűjtő oldalt a kalkuláláshoz. Itt pár főparaméter megadása után egy felületen hasonlíthatjuk össze a bankok hitelajánlatait. Ráadásul lehetőségünk van akár azonnal elindítani a hitelkérelmünket, de időpontot is foglalhatunk egy közeli kirendeltségen.

  • 3. Vigyük a számlánkat is

A legtöbb pénzintézetnél jelentős kamatkedvezményeket kaphatunk, ha a kölcsön mellett az folyószámlánkat is az adott banknál vezetjük. Akad olyan pénzintézet is, amelyik a náluk vezetett számlán lévő pénz után kamatkedvezményt ad, és ezt később előtörlesztésként számolja fel, amellyel így csökkenthetjük a futamidőt és persze a visszafizetendő összeget is.

  • 4. Kezdjünk megtakarításba

Még további kedvezményeket kaphatunk a pénzintézetektől, ha a fizetésünk mellett a megtakarítási termékinket is átvisszük a hitelt nyújtó bankhoz. Az egyik pénzintézetnél például, ha rendszeres megtakarítást indítunk és még a vésztartalékainkat is rábízzuk a bankra, akkor akár 2 százalék körüli THM-et is elérhetünk.

  • 5. Menjünk biztosra

A hitel mellé azonban egyébként sem jön rosszul, ha van megtakarításunk is. Így később, ha annyira megugrana a hitel törlesztőrészlete, hogy gondot okozna annak a kifizetése, akkor felhalmozott tartalékainkból előtörleszthetjük hitelünket, amivel csökkenteni tudjuk az törlesztőrészletünket. Ha pedig erre nincsen szükségünk, akkor persze a futamidőből is lefaraghatunk, vagy a megspórolt összeget később a már megvásárolt lakás felújítására, szépítésre, végleges befejezésére fordíthatjuk.

  • 6. Milyen megtakarítási terméket válasszunk?

Abban az estben, ha tudjuk, hogy a megtakarításunkat lakáscélra szeretnénk fordítani, akkor a legjobb választás a lakás-takarék-pénztár (LTP) indítása lehet. Ezt felhasználhatjuk ugyanis a lakáshitel előtörlesztésre és lakásfelújítására is. Ráadásul ennek a terméknek a nagy előnye, hogy a befizetett összegeink után 30 százalékos állami támogatást kapunk, így a 4 éves futamidő mellett garantált, fix 10 százalék feletti hozamot érhetünk el, abban az esetben, ha mindig időben befizetjük a megtakarításunkat.

  • 7. Van már lakásbiztosításunk?

Másik tipikus kamatkedvezményre jogosító termék a lakásbiztosítás, amivel általában a közvetlenül biztosítást is nyújtó bankok esetében részesülhetünk kedvezményben. Ráadásul ezzel a legrosszabb forgatókönyvet is elkerülhetjük, hiszen egy nagyobb káresemény estén nem csak otthon, hanem hitelfedezet nélkül is maradhatunk. Ez ellen azonban megfelelő védelmet nyújthat egy lakásbiztosítás.

  • 8. Az életbiztosítást se felejtsük el

A családfenntartójának mindenképpen érdemes életbiztosítást kötnie. Hiszen a családfő elhalálozása, vagy súlyos betegsége esetén könnyen előfordulhat, hogy a kieső jövedelem miatt a hátrahagyott családtagok elveszítik az otthonukat. Az életbiztosítással ezt megelőzhetjük, hiszen tartós betegség vagy halál esetén a család ebből ki tudja fizetni a hitelt.

  • +1. Kössünk hitelfedezeti biztosítást

A hitelfedezeti biztosítás egy olyan pénzügyi szolgáltatás, amely kisegíthet minket a szorult helyzetekben, amikor nehézséget okozna a hitel visszafizetése vagy a törlesztőrészletek időben való megfizetése. Legtöbbször néhány ezer forint fejében, a hitel törlesztőrészletével közösen kell a díjat megfizetnünk. Ezt a biztosítást annál a banknál kell keresnünk, ahol magát a hitelt vesszük fel. De azért is megérheti hitelfedezeti biztosítást kötnünk, mert van olyan bank, ahol mellé kamatkedvezményt is kaphatunk.

Forrás: penzcentrum.hu

Már a harmincasok szerint is fiatalabb korban kellene elkezdeni a nyugdíjra való takarékoskodást
2017 április 13.
Kategória:
Életbiztosítás

Már a harmincasok szerint is fiatalabb korban kellene elkezdeni a nyugdíjra való takarékoskodást

Átlagosan 8 év lemaradásban vannak, akik a harmincas éveikben kezdenek el takarékoskodni. Ezt azok állítják, akik már rendelkeznek megtakarítással. Ráadásul a ténylegesen várható nyugdíj összege átlagosan közel 100 ezer forinttal kevesebb az ideálisnak tartotthoz képest – derült ki az Allianz legfrissebb, az öngondoskodást vizsgáló kutatásából.

Az Allianz Hungária Zrt. 19 ezer fős kutatást végzett a 30 év feletti ügyfelei körében 2017 januárjában. A kutatás során azt vizsgálták, hogy milyen az öngondoskodási attitűd és melyek az elterjedt megtakarítási szokások.

Pénzügyi kilátások

Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók leginkább az általános gazdasági helyzet és a munkahelyek biztonságának alakulását látják biztatónak, az ország jövőjét tekintve pedig a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek helyzete miatti aggodalmukat fejezték ki a legtöbben. A kitöltők 78 százaléka a nyugdíjbiztosítási rendszer helyzetét középtávon kifejezetten aggasztónak találja.

Talán éppen ez az oka annak, hogy a nyugdíjas évekre való felkészülés a harmadik leggyakoribb megtakarítási cél. A megtakarítási lehetőségekkel rendelkezők közel fele takarít meg ezzel a céllal. Ezt csak a váratlan kiadásokra és a gyermekek jövőjére, iskoláztatására történő takarékoskodás előzi meg.

Saját pénzügyi helyzetük változását inkább optimistán ítélik meg az emberek, a válaszadók egynegyede jobb anyagi körülményekre számít az elkövetkező pár évben és mindössze 18 százalék gondolja azt, hogy 2-3 éven belül vékonyabb lesz a pénztárcája, mint jelenleg.

Megtakarításaink tervezése

A válaszadók 85 százaléka tartja fontosnak, hogy majdani állami nyugdíját kiegészítse valamilyen megtakarítással. Ennek a bázisnak több mint a fele rendelkezik már nyugdíjcélú megtakarítással, további 20 százalékuk 5 éven belül szeretné elindítani azt.

A kutatásban résztvevők közel 78 százaléka tud havi rendszerességgel, vagy alkalmanként megtakarítani: 28 százalékuk rendszeresen, míg 50 százalék esetenként tud félretenni a céljaira. A nyugdíjcélú megtakarítások tekintetében a piaci szereplők közül a biztosítók felé kialakult bizalom a legnagyobb és leginkább az állami nyugdíjrendszerrel szemben bizalmatlanok. A biztosítókban megbízó válaszadóknak 37 százaléka rendelkezik nyugdíjbiztosítással. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező és az azt tervező válaszadók körében is az önkéntes nyugdíjpénztár és az életbiztosítás a két legnépszerűbb megtakarítási forma. Érdekes fejlemény viszont, hogy azon válaszadók közül, akik a közeljövőben kezdik félretenni a pénzüket, 16 százalék a befőttes üvegben gyűjtené a megtakarításait, pedig számtalan kedvezőbb forma közül választhatna.

Az Allianz megkérdezett ügyfelei közül, akik már rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, átlagosan 2-3 féle megtakarítási formát is választottak, míg akik csak tervezik az öngondoskodást, ennél kevesebb megtakarítási eszközt keresnének. „A megkérdezettek döntő többsége saját bevallása szerint képes lenne az öngondoskodásra, de tanácstalan azzal kapcsolatban, hogy mi lenne számára az ideális megtakarítási forma. Úgy véljük, már akár havi néhány ezer forint is sokat jelenthet a későbbiekben, így azoknak, akik apránként és alkalmanként tudnak félretenni, a nyugdíjpénztári tagságot javasoljuk. Aki nagyobb összegű megtakarítást tervez és havonta rendszeresen félre tud tenni, azoknak a nyugdíjbiztosítási megoldást ajánljuk. Az Allianznál többféle konstrukció érhető el, és ezeket úgy alakítottuk ki, hogy bármely élethelyzetben és anyagi szituációban megoldást jelentenek az ügyfelek számára, s ha valaki kevésbé ért a pénzügyekhez, segítséget kérhet felkészült tanácsadóinktól – hívta fel a figyelmet Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese. A pénztárak és az életbiztosítások népszerűségét pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy a kutatásban résztvevők az elsők között jelölték meg ezeket a megtakarítási formákat az öngondoskodás fontos lépéseként.”

Öngondoskodás kezdete és a nyugdíjas évek

A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők saját bevallásuk szerint már későn indították el az öngondoskodást. A válaszadók átlagosan 35 éves korban kezdtek el takarékoskodni, ugyanakkor véleményük szerint átlagosan 27 éves korban lenne ideális elkezdeni azt. A megtakarításaikat 26-35 éves koruk között elindítók 58 százaléka, míg a 36-45 éves koruk között elindítók 78 százaléka gondolja úgy, hogy megtakarításuk elindításakor idősebbek voltak, mint amit ideálisnak tartanak.

A megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, hogy 100-200 ezer Ft közötti havi nyugdíjösszeg elegendő lenne a minimum létfenntartáshoz, ugyanakkor már csak egyharmaduk érné be ezzel a nyugdíjjal. Az ideálisnak tartott nyugdíjösszeget a kitöltők 73 százaléka 150 és 350 ezer Ft között jelölte meg, 50 százalék pedig 200 ezer Ft feletti összeggel lenne elégedett. „A rendelkezésre álló információkból az is megállapítható, hogy ügyfeleink összességében nagyon közeli becslést adtak arra vonatkozóan, milyen nagyságrendű nyugdíjat fognak kapni nyugdíjba vonulásukkor. Azonban az az összeg, amellyel ténylegesen elégedettek lennének, a ma érvényben lévő nyugdíjszámítás alapján kalkulált összegnél átlagosan 94 ezer forinttal több” – mondta Kozek András. „Így minden korosztályt arra bíztatunk, hogy minél hamarabb kezdjen el gondoskodni nyugdíjas éveiről, hiszen minél több idő áll rendelkezésre a felhalmozásra, a befektetett pénzünk annál több hozammal gyarapodik, melyet az igénybe vett 20 százalékos adójóváírás jelentős mértékben megnövel.”

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

Biztató növekedés a biztosítási piacon
2017 április 06.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Életbiztosítás, Általános

Biztató növekedés a biztosítási piacon

2016-ban több mint 5 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a díjbevétel az egy évvel korábbi 875,8 milliárd forintról 920,6 milliárd forintra emelkedett – tette közzé a tavalyi előzetes adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.

A két nagy ágazat, az élet- és a nem életbiztosítási ágazat közül a nem életbiztosítási ág bővült erősebben 2016-ban: a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 8,1 százalékkal, az életbiztosítási ágazaté 3,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A teljes díjbevétel 49,5 százaléka az élet-, 50,5 százaléka a nem életbiztosítási szerződésekre folyt be.

Az életbiztosítási piac növekedése elsősorban a nyugdíjbiztosításoknak volt köszönhető, a bővülés egy év alatt meghaladta az 50 százalékot. A teljes életbiztosítási piaci díjbevétel 9,7 százalékát 2016 végén már a nyugdíjbiztosítások adták.

„Örvendetes a biztosítási piac bővülése és az a tény, hogy a hazai lakosság tudatosabb, felismeri a hosszú távú öngondoskodás fontosságát, ami a nyugdíjbiztosítások növekedésében is megmutatkozik” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A személyi jövedelemadó-kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződések díjbevétele 2016-ban meghaladta a 44 milliárd forintot. Az állomány három év alatt, 2014. január 1-je óta – az szja-kedvezmény bevezetése óta - épült ki. Az egy szerződésre jutó éves átlagdíj 2016-ban meghaladta a 212 ezer forintot, amellyel a futamidő végére már valóban érdemi nyugdíj-kiegészítéshez juttathatnak a biztosítást kötők.

A nem életbiztosítási üzletágak közül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetében a szerződések darabszáma közel 260 ezer darabbal, a 2015. év végi 4,6 millióról 4,85 millióra nőtt. A kgfb- átlagdíjak 17 százalékkal emelkedtek, így az éves átlagdíj 2016 végére elérte a 28 ezer forintot. A tehergépjárművek esetében erőteljesebb, a személygépjárműveknél alacsonyabb átlagdíj-emelkedés volt tapasztalható. Ugyanakkor a 28 ezer forintos éves átlagdíj alig több, mint 90 euro, így továbbra is Magyarországon a legalacsonyabbak a kgfb-átlagdíjak az Európai Unióban.

A másik nagy gépjármű-biztosítási üzletág, a casco 2016-ban 4 százalékkal – 32 ezer darab szerződéssel - bővült, így a szerződésszám év végén meghaladta a 853 ezret. A növekedés alatta maradt a kgfb-szerződések esetében tapasztalt szerződésszám- emelkedésnek, feltételezhető ugyanis, hogy az újautó-értékesítés mellett a használtgépjármű-kereskedelem is fellendült, s a használt autókra általában nem, vagy legalábbis ritkábban kötnek casco-biztosítást tulajdonosaik. A casco-biztosítások éves átlagdíja 2016-ban 2,9 százalékkal, a 2015 év végi 81 528 forintról 83 855 forintra emelkedett.

Forrás: biztositasiszemle.hu

Szánalmasan kevés Nagy Feró nyugdíja: elárulta, miből él
2017 március 20.
Kategória:
Életbiztosítás

Szánalmasan kevés Nagy Feró nyugdíja: elárulta, miből él

A magyar nyugdíjrendszer nehézségeit a művészek is saját bőrükön tapasztalják. Többségük annyira alacsony nyugdíjat kap, hogy szinte csak a megtakarításaikra támaszkodhatnak. A Beatrice frontembere elmondta, miből gazdálkodik, és mennyi a nyugdíja.

Nagy Feró szerint, aki nem tud koncerteket adni, az éhen hal. Több sztár is panaszkodott már amiatt, hogy egyáltalán nincsenek megbecsülve a művészek, nagyon kevés nyugdíjat kapnak az államtól.

"Levonták a nyugdíjjárulékot, de éhbéren tartanak bennünket. Ha nem lenne félretett pénzem és nem lennének fellépéseim, éhen halhatnék. Az utóbbi évben 41 000 forintról 42 600 forintra emelkedett a nyugdíjam. Ez igazán jelentős" - mondta a Ripostnak Nagy Feró.

"Elmúltam hetvenegy éves, és évente hatvan koncertet adunk a Beatricével. Ez az én nagy szerencsém. Bízom benne, hogy még hosszú évekig örömöt tudok okozni a rajongóknak" - tette hozzá a Beatrice frontembere, akinek egyelőre nincsenek anyagi problémái, és bízik benne, ez élete végéig így is marad. Szerencsére a művészek többsége - Nagy Feróhoz hasonlóan - tett félre, amikor nagyon jól ment a szekér. A legaktívabb éveikben nekik viszont még nem álltak rendelkezésre olyan pénzügyi termékek egész repertoárja, amelyekkel kimondottan a nyugdíjas évekre tudtak volna gyűjteni. Ma már viszont egyre nagyobb figyelmet kapnak a nyugdíjcélú megtakarítások, és látva a jelenlegi, siralmasan alacsony állami nyugdíjakat, egyre többen próbálnak felkészülni az idős éveikre.

Jóval többen készülnek a nyugdíjra

Egyre jobban foglalkoztatják a magyarokat a nyugdíjas évek finanszírozási kérdései: egy reprezentatív felmérésének eredménye szerint a lakosság 36 százaléka már készít valamilyen tudatos pénzügyi tervet az időskori éveire vonatkozóan, és ennek érdekében a havi jövedelmének legalább 10 százalékát félre is teszi.

A megkérdezettek 29 százaléka ugyanakkor egyelőre a túlélésre rendezkedett be, vagyis örül, ha a napi kiadásait fedezni tudják a bevételei, illetve képes gondoskodni a családjáról. Ez az álláspont viszont elsősorban a fiatalabb korosztályra jellemző: a 40 év alattiak nagyjából egyharmada vélekedik így.

A válaszadók 19 százaléka bízik abban, hogy a gyermekei is segítenek majd idősebb korában, ám ezzel együtt, ha tud, akkor takarékoskodik, és 14 százalék azoknak az aránya, akik még mindig bíznak az állami ellátórendszerben.

Biztató jel a nyugdíjcélú megtakarítások jövőbeni alakulása szempontjából, hogy a megkérdezettek közel kétharmada - 62 százaléka - tud a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adójóváírásról is, sőt, a 40 év felettieknél a 75 százalékot is meghaladja ez az arány.

Ezeket érdemes átgondolni

Persze nagyon sok tényező közrejátszik abban, hogy ki mikor tudja elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas éveire. De aki teheti, annak érdemes minél előbb elkezdenie, mivel ha korán kezdjük, akkor nem az számít, hogy mekkora összeget teszünk félre, hanem az, hogy minden hónapban gyűjtünk hozzá. Ha már 25 évesen elkezdünk havi ötezer forintot félretenni, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.

Jelenleg Magyarországon három olyan nyugdíjcélú megtakarítás létezik, amit támogat az állam.

Ezek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom terméknél a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár az adott megtakarítási számlán történő jóváírás formájában, a felső értékhatárok viszont eltérőek.

Önkéntes nyugdíjpénztárnál évente maximum 150 ezer forint adójóváírást kaphatunk a számlánkon (ehhez 750 ezer forint befizetés szükséges), a hozamhoz pedig adómentesen 10 év letelte után (majd ezt követően 3 évente) juthatunk hozzá. A befektetési portfólió pénztáranként eltérő, ahogy a kockázatvállalás mértéke is.

Aki szeretne aktívan részt venni a pénze kezelésében, és mer önálló befektetési döntéseket hozni, annak jó választás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ennél a terméknél ugyanis mindenki magának állíthatja össze, hogy mibe és mennyit szeretne fektetni. Természetesen a pénzintézetek szakértői igény esetén segítenek a választásban, de a döntés teljes mértékben az ügyfélé. A NYESZ számlánál legfeljebb évi 100 ezer forint adójóváírás lehetséges (500 ezer forint befizetés esetén).

Aki rendszeres befizetésekben, hosszú távú megtakarításban gondolkodik, és akinek fontos a megtakarítás mellett a biztosítási védelem is, és legalább 10 év van hátra a nyugdíjba vonulásig, annak a nyugdíjbiztosítás az ideális. A biztosító segít a befektetésekről dönteni, de van lehetőség egyedi eszközalap-portfólió összeállítására is. Évente maximum 130 ezer forint adókedvezmény jár (650 ezer forint befizetés esetén), az adójóváírásokkal növelt megtakarítást pedig nyugdíjas korban adómentesen kapják meg az ügyfelek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Tízből egy magyar egyáltalán nem számít állami nyugdíjra
2017 március 10.
Kategória:
Életbiztosítás

Tízből egy magyar egyáltalán nem számít állami nyugdíjra

Százezer forint mínusz: ekkora lesz a különbség az utolsó havi fizetés és az első állami nyugdíj között a magyarok várakozása szerint. A Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatás annak járt utána, milyen félelmek övezik a nyugdíjrendszert, s számszerűen milyen nagyságú időskori juttatásra számítanak a nyugdíj előtt álló magyarok.

Nyugtalan nyugdíjas évek?

A magyarok 71%-a már tudja, hogy nem lesz elég a nyugdíja a megélhetéshez sem, kétharmada egyenesen igazságtalannak érzi, milyen kevés összegre számíthat az állami rendszerből ahhoz képest, amennyit be fog fizetni élete során. Emiatt is van, hogy egyre kevesebben, a magyarok mindössze negyede (27%) várja a nyugdíjas éveket. Ezen belül az 50-es éveikben járók fele (48%), a 29 év alattiak pedig mindössze 15 százaléka gondol jó érzéssel előre erre az időszakra – derült ki abból a kutatásból, melyet a Groupama Biztosító készített az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-vel.

A kutatás eredményeinek feldolgozásában részt vevő szociológus szerint további oka is van az anyagiak mellett, hogy a 39 év alattiak nem várják ezt az időszakot. Szvetelszky Zsuzsa szerint számukra nem olyan vonzó az a jelenlegi állapot, amit ma „nyugdíjasságnak” nevezünk. A passzivitás, a kiszolgáltatottság és ezzel összefüggésben a társadalmi megbecsülés hiánya, amit ők hozzá társítanak. Ez a korosztály az előttük álló évtizedek során minden bizonnyal ki fogja találni magának a saját „nyugdíjas imidzsét”, amiben a jelenleginél nagyobb szerepe lesz az anyagi függetlenségnek, biztonságnak, az aktív, élményekben is gazdag időskori életnek.

Az álom: 200 ezer forint körüli fizetés, és ugyanekkora nyugdíj

A kutatásban megkérdezték az embereket, mekkora összegre számítanak utolsó havi jövedelemként, milyen mértékű kezdőnyugdíjjal lennének elégedettek, és végül mekkora nyugdíjra számítanak reálisan az államtól.

A válaszok alapján átlagosan 218.900 forintos utolsó havi jövedelemmel kalkulálnak, amelyből csak minimálisan adnának lejjebb a munkaerőpiacról való távozáskor: az ideális nyugdíj a magyarok szerint 198.600 forint lenne.

„Csakhogy a magyarok 11%-a – elsősorban a fiatal generáció – már egyáltalán nem is számít állami nyugdíjra, és csupán 6% azoknak az idealistáknak az aránya, akik szerint a vágyott 200 ezer vagy e fölötti nyugdíjat tud majd biztosítani az állam” – ismertette a kutatás eredményeit Halasi Melinda, a Groupama Biztosító Értékesítés Támogatási Főosztályának vezetője.

A fiatalok szerint jövedelmük 40%-át kapják majd nyugdíjként

A válaszok alapján nyugdíjasként átlagosan 118.400 forint fog hiányozni az utolsó jövedelmükből. Az, hogy a fiatalabb korosztályok pesszimistábbak, nem meglepő.

Míg az 50 év felettiek jövedelmük 57%-ára számítanak nyugdíjként, a 30 év alattiak úgy gondolják, hogy időskori megélhetésükhöz az államtól csupán utolsó jövedelmük 40%-át kapják majd.

Ezek a számok összhangban vannak azokkal az előrejelzésekkel, melyek szerint a demográfiai folyamatok következményeként a jelenlegi állami nyugdíjak 20-30 éven belül akár harmadára csökkenhetnek.

Bakancslista helyett realitáslista

A magyarok többsége alapvetően klasszikus nyugdíjasként látja magát; pihenéssel, utazással, olvasással és főzéssel töltené idejét családja és barátai körében, a terveik közül azonban nem mindegyiket tartják megvalósíthatónak. Azt 80%-ban reálisnak tartják, hogy több időt töltenek el családunk körében, és ugyanígy megvalósíthatónak tartják, hogy tévézzenek (87%), vagy olvassanak (83%). Ugyanakkor már csak 46%-ban tartják valószínűnek, hogy utazni is tudnak majd idős korunkban, és mindössze 56% tartja reálisnak a színházba járást, vagy, hogy fürdőbe is eljutnak nyugdíjasként (55%). A nagy valószínűséggel megvalósítható tervek között, azaz a „realitáslistán” tehát többnyire olyan programok szerepelnek, amelyek alapvetően nem kell, hogy pénzbe kerüljenek.

Valamivel bátrabban terveznek a fiatalabbak: náluk nagyobb hangsúlyt kapnak az újdonságok, mint például új hobbi, vagy új sportág kipróbálása. Ez megerősíti a Groupama Biztosító korábbi kutatásainak eredményeit, melyből egyértelművé vált, hogy a mai fiatalok idős korukban is aktívabb életre vágynak.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Garantált hozamot akarsz a nyugdíjadra? Íme az 5 legolcsóbb biztosítás
2017 március 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Garantált hozamot akarsz a nyugdíjadra? Íme az 5 legolcsóbb biztosítás

Az Union, az MKB, az Aegon és a Posta Biztosító kínálja most garantált hozam mellett a legolcsóbb nyugdíjbiztosításokat.

Régen a vegyes életbiztosítások egy jelentős része olyan drága volt, hogy a garantált hozam illúziójával eladott termékek még a költségeiket is csak nagyon nehezen (vagy egyáltalán nem) tudták kitermelni, ez különösen a közelmúltban tapasztalható, alacsony hozamkörnyezetben okozhatott problémát. Szerencsére az etikus életbiztosítási koncepció ennek a gyakorlatnak (többnyire) véget vetett és bár továbbra sincs olyan vegyes nyugdíjbiztosítás a piacon, amely magasabb technikai kamatot ajánl, mint amekkora költséget levon, már sokkal nehezebb mellényúlni.

Gyakorlatilag két fontos különbség van egy vegyes és egy befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás között:

  • Ha vegyes nyugdíjbiztosítást indítunk, nem kell bíbelődnünk azzal, hogy saját magunk választjuk ki az eszközalapok összetételét és így viseljük a befektetési kockázatot, hanem lényegében a biztosító vagyonkezelőjére bízzuk a megtakarításunkat.
  • A vegyes nyugdíjbiztosítások minimális (bruttó) hozamot is garantálnak (amelynek törvényi maximuma 2,3%), amit minden évben legalább kifizetnek a megtakarításunkra, az efölött elért befektetési hozam 80-100%-át pedig jóváírják.

A portfóliómenedzserek azonban nem zsonglőrködhetnek a pénzünkkel, többnyire csak állampapírokba helyezhetik el a megtakarításunkat, így a jelenlegi hozamkörnyezetben nem számíthatunk orbitális hozamokra.

Előfordulhat, hogy a technikai kamatláb önmagában arra sem lesz elég, hogy a költségeinket kitermelje, mivel a szerződésben a garantált minimális hozam bruttó érték.

Szerencsére több tényező is segíti a megtakarításunk sikerességét az esetleges többlethozam mellett:

  • a nyugdíjbiztosításokra járó 20%-os állami támogatás / adójóváírás (amely 130 ezres felső határig vehető igénybe évente) bőven elég ahhoz, hogy a költségeket kitermelje, tehát erről nem érdemes elfeledkezni,
  • az etikus életbiztosítási koncepció keretein belül a vegyes életbiztosítások költségeinek felfedése és a TKM-értékek szabályozása leradírozta a kifejezetten drága termékeket a piacról, így nehezebb mellényúlni.

Íme az öt legolcsóbb vegyes, nyugdíjcélú életbiztosítás, ami jelenleg elérhető a piacon, illetve ezeknek fontosabb adatai. Látható, hogy a technikai kamatláb továbbra sem magasabb egy esetben sem, mint a költségek, a többlethozam és az adójóváírás viszont ellensúlyozhatja ezt:

Legolcsóbb vegyes nyugdíjbiztosítók fontosabb paraméterei

TermékTKM10TKM15TKM20Technikai kamatlábTöbblethozam visszatérítés
Aegon Exclusive (vegyes)3,02%3,11%2,67%1,0%100%
MKB Értékmegőrző2,34%1,76%1,51%2,1%85%
Union241,55%1,25%1,13%0,0%80%
Union Idill2,19%1,56%1,32%N/A80% (?)
PostaNyugdíj Aranytartalék3,13%3,16%3,24%1,6%80%

Forrás: www.portfolio.hu

A nők vagy a férfiak takarékoskodnak ügyesebben?
2017 március 08.
Kategória:
Életbiztosítás

A nők vagy a férfiak takarékoskodnak ügyesebben?

Miben különböznek a nők és a férfiak, ha pénzügyekről van szó? A nők jobban odafigyelnek kiadásaikra és megtakarításaikra, mint a férfiak. Pénzügyekről tájékozódni a többség az interneten szeret, ám a nők szívesebben fordulnak tanácsért biztosítójukhoz, bankjukhoz...

Igaz-e az a sztereotípia, hogy a pénzügyekkel, biztosításokkal kapcsolatos döntéseket többségében a férfiak hozzák meg, mert ők "jobban értenek a pénzhez"? Leegyszerűsítve erre a kérdésre kereste a választ a CIG Pannónia friss kutatása. Az idei nőnap egyik jó híre, hogy ez az állítás így nem igaz. A mai magyar társadalomban pénzügyi tudatosság és döntéshozatal szempontjából már majdnem megvalósult a női-férfi egyenjogúság.

A cég kutatása kimutatta: a magyarok döntő többsége valamilyen szinten odafigyel a pénzügyeire (95 százalék), ám a férfiak mindössze 54, a nők 59 százaléka állította, hogy rendszeresen számon tartja kiadásait és megtakarításait.

A közhiedelemmel ellentétben a nők és a férfiak egyforma arányban (73 illetve 72 százalék) vesznek részt a rájuk vonatkozó anyagi természetű kérdések eldöntésében.

A megkérdezettek mintegy fele teljesen önállóan hozza meg pénzügyi döntéseit, és a párkapcsolatban élők közel 40 százaléka is egyedül dönt. Ugyanakkor a kapcsolatban lévő nők szívesebben vonják be partnerüket a döntésbe, 41 százalékuk számít párja véleményére, míg ez az arány a férfiaknál csupán 31 százalék.

Az internet hatalma

Pénzügyekkel kapcsolatban általánosságban a férfiak háromnegyede, míg a nők valamelyest kisebb aránya, 68 százaléka szokott tájékozódni. Lényeges különbség van ugyanakkor abban, hogy melyik nem honnan tájékozódik. Nem meglepő módon a férfiak és a nők is leginkább az interneten szeretnek információt gyűjteni, ám míg a férfiak közel fele, addig a nők mindössze harmada böngészi a világhálót, ha többet szeretne tudni az éppen aktuális pénzügyi kérdésekben. Ugyanakkor a nők számára csak úgy, mint a hétköznapi életben, itt is fontosabb a személyes kontaktus és a beszélgetés: 32 százalékuk veszi fel a kapcsolatot bankjával, biztosítójával vagy kérdezi meg párját, ismerősét, rokonát, ha pénzbeli tanácsra van szüksége, míg ez az arány a férfiaknál mindössze 24 százalék.

A nőknek is fontos a biztosítás

Abban szinte mindenki egyetért, hogy érdemes biztosítást kötni. A biztosítások terén az anyagi javak az elsődlegesek, mindkét nem tekintetében a legfontosabb a vagyontárgyak és az ingatlanok védelme. A férfiaknál ez az arány 50 százalék, míg a nőknél némileg kevesebb, 47 százalék. Az életbiztosításokat nagyjából minden ötödik ember hasznosnak tartja. A nők nagyobb fokú óvatosságát mutathatja, hogy 21 százalékuk szerint érdemes életbiztosítást, valamint balesetek, betegségek esetére biztosítást kötni, míg ez az arány a férfiaknál valamelyest kevesebb, átlagosan 18 százalék.

Párnacihában vagy bankszámlán van a pénz?

A felmérés szerint a nők kicsit kevesebb, a férfiak pedig valamivel több mint háromnegyede rendelkezik megtakarítással. A befektetési eszközök használata tekintetében mindkét nem óvatos, hatoduk otthon tart készpénzt forintban, felük pedig bankszámlán lekötés nélkül tartja pénzét.

A férfiaknak némileg több befektetésük van, ám az eltérés nem jelentős a nemek között. Annál érdekesebb ellenben, hogy mintegy kétszer annyi férfi rendelkezik forint alapú lekötött betéttel és tartós befektetési számlával, mint nő. Bár az életbiztosítást a hölgyek valamelyest hasznosabbnak tartják, a gyakorlatban azonban mégis több férfi rendelkezik befektetéshez kötött életbiztosítással.

Örömmel tapasztaljuk, hogy szinte a teljes a magyar lakosság figyelmet és időt szán pénzügyei alakulásának követésére. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy napjainkban sem a tájékozottság, sem az anyagi kérdések kezelése terén nincsenek igazán szembeötlő különbségek nők és férfiak között. Az öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság javulását mutatja, hogy a lakosság közel 90 százaléka alapvetően hasznosnak tartja bármilyen típusú biztosítás megkötését - mondta Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója a kutatás eredményeit értékelve.

Forrás: www.penzcentrum.hu

A biztosítást kérjük, csak a kedvezményt nem?
2017 március 03.
Kategória:
Életbiztosítás

A biztosítást kérjük, csak a kedvezményt nem?

Egyre népszerűbb a nyugdíjbiztosítás az ügyfelek között, de nem mindenki veszi igénybe a hozzá kötődő adókedvezményt - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a Portfólió Biztosítás 2017 konferencián.

Rámutatott: a 2015-ös adatok alapján a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek mintegy harmada nem vette igénybe a neki járó 20 százalékos adókedvezményt, a 137 ezer nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfélből csupán 91 ezren éltek az adókedvezmény lehetőségével. Pandurics Anett kiemelte: a piac egyik motorja a nyugdíjbiztosítás, 2015-ben a 137 ezer biztosításból 31 milliárd forint díjbevétel keletkezett, amiből 24 milliárd forint az úgynevezett unit-linked szerződésekből származott. Az átlagos éves díj 208 ezer forintot ért el, a szerződő ügyfelek átlagéletkora 45 év volt.

A Mabisz elnöke elmondta: a Deloitte biztosítási indexe szerint az emberek 72 százaléka fontosnak tekinti a biztosítók tevékenységét, és a biztosítók megítélése kedvezőbb az ügyfelek körében, mint a bankoké. Pandurics Anett elmondta: a legerősebb 5 biztosító társaság piaci részesedése 57,8 százalékról 57,6 százalékra mérséklődött, a “top 10” biztosítócégé viszont 82,3 százalékról 83,3 százalékra nőtt a biztosítási piacon.

Kifejtette: az egyszeri díjas életbiztosítások 0,8 százalékkal, a folyamatos díjas életbiztosítások 1,0 százalékkal, a vagyon- és egyéb biztosítások 4,8 százalékkal, a gépjármű-biztosítások viszont 16,5 százalékkal nőttek az elmúlt év első három negyedévének számai alapján. A Mabisz elnöke rámutatott: a gépjárműbiztosítások díjszintje még mindig nagyon alacsony a magyar piacon, még a válság előttitől is elmarad.

Hangsúlyozta: a január 1-je óta bevezetett etikus életbiztosítási koncepció (ld. keretes írásunkat) első tapasztalata, hogy a biztosítási termékek több mint felét, 168 konstrukciót kivezettek biztosító társaságok a piacról, a költségek mértéke pedig nagyot esett, az egy évvel korábbi 5-6 százalékról 3-4 százalékra csökkent a teljes költségmutató (TKM).

Jelezte az is, hogy a biztosítók számára kitörési pontnak számíthat a nyugdíjbiztosítások mellett az egészségbiztosítások, a gépjárműbiztosítások, és a vállalati vagyon- és felelősségbiztosítások is ilyennek tekinthetők.

A biztosítócégek vezetőinek a konferencián elhangzott panelbeszélgetéséből kiderült: az idei január és február visszaesést hozott a megtakarítási célú életbiztosítások piacán, amit az etikus életbiztosítási koncepció indulása idézhetett elő. A főbb piaci ágakban növekedést várnak a biztosítók vezérigazgatói az eljövő években.

Ebben a körben Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatójaként arról beszélt, hogy a növekedési adatok elfedik a kihívásokat, az etikus koncepció és az alacsony hozamkörnyezet csökkenti a fedezeteket. Egyre jobban számít a biztosító társaságok mérete, a kis biztosítók nem minden kihívásnak tudnak megfelelni.

Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnök-vezérigazgatója örvendetesnek nevezte, hogy a GDP-vel párhuzamosan a biztosítási piac is bővül. Szerinte a nyugdíj- és a kötelezőbiztosítás húzóerőt jelentenek a biztosítók számára, a fajlagos költségek esetleges növekedését az ügyfelek számának emelkedése mérsékelheti.

Forrás: www.piacesprofit.hu

CLB TIPP: Ne habozzon! Tekintse meg kalkulátorunkat az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Baleseti haláltól félünk a leginkább
2017 március 01.
Kategória:
Életbiztosítás

Baleseti haláltól félünk a leginkább

Magyarországon összesen 600 ezer egyedi és csoportos balesetbiztosítási szerződés van. A Genertel által végzett felmérés során ennél lényegesen többen; a megkérdezettek 68 százaléka válaszolta azt, hogy rendelkezik balesetbiztosítással, ám ennek többségét lakás-, gépjármű és egyéb biztosítások kiegészítő elemeként kötötték. A megkérdezettek közel 80 százaléka baleseti haláltól való félelmet jelölte meg a kötés okának.

A Genertel legújabb felmérése a balesetbiztosítást járta körbe; 1800-an vettek részt a kutatásban. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 68 százaléka rendelkezik balesetbiztosítással, igaz ennek 70 százalékánál nem önálló, hanem mint lakás-gépjármű vagy egyéb biztosítás mellé kötött kiegészítőként rendelkeznek. A biztosítással rendelkezők döntő többsége (69%) férfi és csupán 31 százalék nő. Lakóhely szerinti bontásban, nem meglepő módon 68 százalék vidéki, míg 32% budapesti lakos.

Miért kötünk balesetbiztosítást?

Arra a kérdésre, hogy mire kötnek leginkább ilyen biztosítást, több választ is meg lehetett jelölni: 78% a baleseti halált jelölte meg (pl. közlekedési-, vagy háztartási-, vagy egyéb halál), 62% a baleseti kórházi díj térítését, 24% pedig a gyerek által elszenvedett balesetet, míg 14% az égési sérüléseket.
A téli időszakban négy veszélytől tartunk leginkább; ezek közé tartozik ha a gyerek könnyen megcsúszik és eltöri a kezét vagy a jeges utakon történő koccanások, a hóátfúvások miatt veszélyes autópályák, illetve a tetőről leeső hó és jég okozta balesetek.

Mennyit szánunk rá?

A felmérésből kiderült továbbá, hogy a válaszadók közel 40 százaléka 500-1000 forint havidíjat tartaná reálisnak, közel 25 % 1000-2000 forintot sem sajnálna érte. A két végleten van az a 27%, amely 500 forint alatti havidíjat, illetve az a 9 %, amely 2000 forintnál többet is áldozna erre havonta.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Ha még nincs balesetbiztosítása, akkor vessen egy pillantást kalkulátorunkban szereplő ajánlatokra! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
 

Oldalak