Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad

Havi pár ezer forint csupán, és biztonságos lesz az időskorod. Nem csalás, nem ámítás: ez a nyugdíjcélú biztosítás!

Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad! Nem számít, hány éves vagy, a felkészülést nem tudod elég korán kezdeni. Ha szeretnéd, hogy elég pénzed legyen aktív korod után is, akkor a nyugdíjcélú biztosításokat neked találták ki.

Hogy működik?

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) nyugdíjcélú életbiztosításokat azoknak érdemes választani, akik hosszú távú és magasabb hozammal kecsegtető befektetést keresnek, és nem ijednek meg attól, hogy az árfolyamok ingadozása időlegesen akár negatívan is hathat a befektetésükre, plusz hajlandóak évente egy megadott összeget erre a célra folyamatosan megtakarítani. „Ez az életbiztosítási forma rendkívül rugalmas: a biztosított maga döntheti el, milyen eszközökbe fekteti a pénzét, illetve később is van lehetősége ezen változtatni” – mondja Czakó Karolina, a CIG Pannónia Életbiztosító NyRt. munkatársa.

A nyugdíjcélú életbiztosításoknak olyan sok előnye van, hogy az már szinte túl szép. Rendszeres megtakarítási lehetőségről van szó, aminek eredményeképp hosszabb távon akkor is jelentős tőke halmozható fel, ha havonta viszonylag kis összeget rakunk félre. Másrészt nemcsak magánszemély gondoskodhat a saját nyugdíjáról, de cégek, vállalkozások is hozzájárulhatnak munkavállalóik vagyonának gyarapodásához, kedvező adózási feltételek mellett.

Lássuk a további előnyöket is, pontokba szedve:
– kamat- és árfolyamnyereség-adótól mentes megtakarítási lehetőséget jelent;
– örökölhető: a biztosított halála esetén a megjelölt kedvezményezett jogosult a biztosítás haláleseti szolgáltatására;
– kiegészítő biztosításokkal a termék hozzásegít ahhoz, hogy felkészüljünk váratlan eseményekre.
Ha eddig jutottál az olvasásban, talán benned is felmerül az óvatos kérdés: oké, ez mind szép és jó, de nincs itt valami trükk? Vagy nem nagyon drága ez az egész?

Akár havi 5000 forinttal is elkezdhető

A szakértő szerint bármilyen kis összegű megtakarítással részben el tudjuk érni a kívánt célt. Akár havi 5000 Ft-tal is el lehet kezdeni a nyugdíjkiegészítést. „Ha ezt valaki fiatal korától teszi meg, a nyugdíjkorhatár elérésekor már havi néhány ezer forintos megtakarítás is jelentős tőkét fog eredményezni” – mondja Czakó Karolina. Hozzátette azonban, hogy havi 15 000 – 20 000 forintos megtakarítás számít ideálisnak, ha az ember már egy komolyabb összeget szeretne idős korára megtakarítani.

A munkavállalók életbiztosításának kifizetése a vállalkozások számára adómentes és költségként elszámolható lehetőség. Igaz, a pénz felvételekor már a hatályos adószabályoknak megfelelően a munkavállalónak be kell fizetnie a közterheket. Az életbiztosítás további előnye, hogy nem része a hagyatéknak, így nemcsak az öröklési illeték nem terheli, de hagyatéki eljárás nélkül, azonnal hozzáférhető.

Forrás: NLC.hu

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
Szánalmasan kevés Nagy Feró nyugdíja: elárulta, miből él
2017 március 20.
Kategória:
Életbiztosítás

Szánalmasan kevés Nagy Feró nyugdíja: elárulta, miből él

A magyar nyugdíjrendszer nehézségeit a művészek is saját bőrükön tapasztalják. Többségük annyira alacsony nyugdíjat kap, hogy szinte csak a megtakarításaikra támaszkodhatnak. A Beatrice frontembere elmondta, miből gazdálkodik, és mennyi a nyugdíja.

Nagy Feró szerint, aki nem tud koncerteket adni, az éhen hal. Több sztár is panaszkodott már amiatt, hogy egyáltalán nincsenek megbecsülve a művészek, nagyon kevés nyugdíjat kapnak az államtól.

"Levonták a nyugdíjjárulékot, de éhbéren tartanak bennünket. Ha nem lenne félretett pénzem és nem lennének fellépéseim, éhen halhatnék. Az utóbbi évben 41 000 forintról 42 600 forintra emelkedett a nyugdíjam. Ez igazán jelentős" - mondta a Ripostnak Nagy Feró.

"Elmúltam hetvenegy éves, és évente hatvan koncertet adunk a Beatricével. Ez az én nagy szerencsém. Bízom benne, hogy még hosszú évekig örömöt tudok okozni a rajongóknak" - tette hozzá a Beatrice frontembere, akinek egyelőre nincsenek anyagi problémái, és bízik benne, ez élete végéig így is marad. Szerencsére a művészek többsége - Nagy Feróhoz hasonlóan - tett félre, amikor nagyon jól ment a szekér. A legaktívabb éveikben nekik viszont még nem álltak rendelkezésre olyan pénzügyi termékek egész repertoárja, amelyekkel kimondottan a nyugdíjas évekre tudtak volna gyűjteni. Ma már viszont egyre nagyobb figyelmet kapnak a nyugdíjcélú megtakarítások, és látva a jelenlegi, siralmasan alacsony állami nyugdíjakat, egyre többen próbálnak felkészülni az idős éveikre.

Jóval többen készülnek a nyugdíjra

Egyre jobban foglalkoztatják a magyarokat a nyugdíjas évek finanszírozási kérdései: egy reprezentatív felmérésének eredménye szerint a lakosság 36 százaléka már készít valamilyen tudatos pénzügyi tervet az időskori éveire vonatkozóan, és ennek érdekében a havi jövedelmének legalább 10 százalékát félre is teszi.

A megkérdezettek 29 százaléka ugyanakkor egyelőre a túlélésre rendezkedett be, vagyis örül, ha a napi kiadásait fedezni tudják a bevételei, illetve képes gondoskodni a családjáról. Ez az álláspont viszont elsősorban a fiatalabb korosztályra jellemző: a 40 év alattiak nagyjából egyharmada vélekedik így.

A válaszadók 19 százaléka bízik abban, hogy a gyermekei is segítenek majd idősebb korában, ám ezzel együtt, ha tud, akkor takarékoskodik, és 14 százalék azoknak az aránya, akik még mindig bíznak az állami ellátórendszerben.

Biztató jel a nyugdíjcélú megtakarítások jövőbeni alakulása szempontjából, hogy a megkérdezettek közel kétharmada - 62 százaléka - tud a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adójóváírásról is, sőt, a 40 év felettieknél a 75 százalékot is meghaladja ez az arány.

Ezeket érdemes átgondolni

Persze nagyon sok tényező közrejátszik abban, hogy ki mikor tudja elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas éveire. De aki teheti, annak érdemes minél előbb elkezdenie, mivel ha korán kezdjük, akkor nem az számít, hogy mekkora összeget teszünk félre, hanem az, hogy minden hónapban gyűjtünk hozzá. Ha már 25 évesen elkezdünk havi ötezer forintot félretenni, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.

Jelenleg Magyarországon három olyan nyugdíjcélú megtakarítás létezik, amit támogat az állam.

Ezek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom terméknél a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár az adott megtakarítási számlán történő jóváírás formájában, a felső értékhatárok viszont eltérőek.

Önkéntes nyugdíjpénztárnál évente maximum 150 ezer forint adójóváírást kaphatunk a számlánkon (ehhez 750 ezer forint befizetés szükséges), a hozamhoz pedig adómentesen 10 év letelte után (majd ezt követően 3 évente) juthatunk hozzá. A befektetési portfólió pénztáranként eltérő, ahogy a kockázatvállalás mértéke is.

Aki szeretne aktívan részt venni a pénze kezelésében, és mer önálló befektetési döntéseket hozni, annak jó választás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ennél a terméknél ugyanis mindenki magának állíthatja össze, hogy mibe és mennyit szeretne fektetni. Természetesen a pénzintézetek szakértői igény esetén segítenek a választásban, de a döntés teljes mértékben az ügyfélé. A NYESZ számlánál legfeljebb évi 100 ezer forint adójóváírás lehetséges (500 ezer forint befizetés esetén).

Aki rendszeres befizetésekben, hosszú távú megtakarításban gondolkodik, és akinek fontos a megtakarítás mellett a biztosítási védelem is, és legalább 10 év van hátra a nyugdíjba vonulásig, annak a nyugdíjbiztosítás az ideális. A biztosító segít a befektetésekről dönteni, de van lehetőség egyedi eszközalap-portfólió összeállítására is. Évente maximum 130 ezer forint adókedvezmény jár (650 ezer forint befizetés esetén), az adójóváírásokkal növelt megtakarítást pedig nyugdíjas korban adómentesen kapják meg az ügyfelek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Tízből egy magyar egyáltalán nem számít állami nyugdíjra
2017 március 10.
Kategória:
Életbiztosítás

Tízből egy magyar egyáltalán nem számít állami nyugdíjra

Százezer forint mínusz: ekkora lesz a különbség az utolsó havi fizetés és az első állami nyugdíj között a magyarok várakozása szerint. A Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatás annak járt utána, milyen félelmek övezik a nyugdíjrendszert, s számszerűen milyen nagyságú időskori juttatásra számítanak a nyugdíj előtt álló magyarok.

Nyugtalan nyugdíjas évek?

A magyarok 71%-a már tudja, hogy nem lesz elég a nyugdíja a megélhetéshez sem, kétharmada egyenesen igazságtalannak érzi, milyen kevés összegre számíthat az állami rendszerből ahhoz képest, amennyit be fog fizetni élete során. Emiatt is van, hogy egyre kevesebben, a magyarok mindössze negyede (27%) várja a nyugdíjas éveket. Ezen belül az 50-es éveikben járók fele (48%), a 29 év alattiak pedig mindössze 15 százaléka gondol jó érzéssel előre erre az időszakra – derült ki abból a kutatásból, melyet a Groupama Biztosító készített az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-vel.

A kutatás eredményeinek feldolgozásában részt vevő szociológus szerint további oka is van az anyagiak mellett, hogy a 39 év alattiak nem várják ezt az időszakot. Szvetelszky Zsuzsa szerint számukra nem olyan vonzó az a jelenlegi állapot, amit ma „nyugdíjasságnak” nevezünk. A passzivitás, a kiszolgáltatottság és ezzel összefüggésben a társadalmi megbecsülés hiánya, amit ők hozzá társítanak. Ez a korosztály az előttük álló évtizedek során minden bizonnyal ki fogja találni magának a saját „nyugdíjas imidzsét”, amiben a jelenleginél nagyobb szerepe lesz az anyagi függetlenségnek, biztonságnak, az aktív, élményekben is gazdag időskori életnek.

Az álom: 200 ezer forint körüli fizetés, és ugyanekkora nyugdíj

A kutatásban megkérdezték az embereket, mekkora összegre számítanak utolsó havi jövedelemként, milyen mértékű kezdőnyugdíjjal lennének elégedettek, és végül mekkora nyugdíjra számítanak reálisan az államtól.

A válaszok alapján átlagosan 218.900 forintos utolsó havi jövedelemmel kalkulálnak, amelyből csak minimálisan adnának lejjebb a munkaerőpiacról való távozáskor: az ideális nyugdíj a magyarok szerint 198.600 forint lenne.

„Csakhogy a magyarok 11%-a – elsősorban a fiatal generáció – már egyáltalán nem is számít állami nyugdíjra, és csupán 6% azoknak az idealistáknak az aránya, akik szerint a vágyott 200 ezer vagy e fölötti nyugdíjat tud majd biztosítani az állam” – ismertette a kutatás eredményeit Halasi Melinda, a Groupama Biztosító Értékesítés Támogatási Főosztályának vezetője.

A fiatalok szerint jövedelmük 40%-át kapják majd nyugdíjként

A válaszok alapján nyugdíjasként átlagosan 118.400 forint fog hiányozni az utolsó jövedelmükből. Az, hogy a fiatalabb korosztályok pesszimistábbak, nem meglepő.

Míg az 50 év felettiek jövedelmük 57%-ára számítanak nyugdíjként, a 30 év alattiak úgy gondolják, hogy időskori megélhetésükhöz az államtól csupán utolsó jövedelmük 40%-át kapják majd.

Ezek a számok összhangban vannak azokkal az előrejelzésekkel, melyek szerint a demográfiai folyamatok következményeként a jelenlegi állami nyugdíjak 20-30 éven belül akár harmadára csökkenhetnek.

Bakancslista helyett realitáslista

A magyarok többsége alapvetően klasszikus nyugdíjasként látja magát; pihenéssel, utazással, olvasással és főzéssel töltené idejét családja és barátai körében, a terveik közül azonban nem mindegyiket tartják megvalósíthatónak. Azt 80%-ban reálisnak tartják, hogy több időt töltenek el családunk körében, és ugyanígy megvalósíthatónak tartják, hogy tévézzenek (87%), vagy olvassanak (83%). Ugyanakkor már csak 46%-ban tartják valószínűnek, hogy utazni is tudnak majd idős korunkban, és mindössze 56% tartja reálisnak a színházba járást, vagy, hogy fürdőbe is eljutnak nyugdíjasként (55%). A nagy valószínűséggel megvalósítható tervek között, azaz a „realitáslistán” tehát többnyire olyan programok szerepelnek, amelyek alapvetően nem kell, hogy pénzbe kerüljenek.

Valamivel bátrabban terveznek a fiatalabbak: náluk nagyobb hangsúlyt kapnak az újdonságok, mint például új hobbi, vagy új sportág kipróbálása. Ez megerősíti a Groupama Biztosító korábbi kutatásainak eredményeit, melyből egyértelművé vált, hogy a mai fiatalok idős korukban is aktívabb életre vágynak.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Garantált hozamot akarsz a nyugdíjadra? Íme az 5 legolcsóbb biztosítás
2017 március 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Garantált hozamot akarsz a nyugdíjadra? Íme az 5 legolcsóbb biztosítás

Az Union, az MKB, az Aegon és a Posta Biztosító kínálja most garantált hozam mellett a legolcsóbb nyugdíjbiztosításokat.

Régen a vegyes életbiztosítások egy jelentős része olyan drága volt, hogy a garantált hozam illúziójával eladott termékek még a költségeiket is csak nagyon nehezen (vagy egyáltalán nem) tudták kitermelni, ez különösen a közelmúltban tapasztalható, alacsony hozamkörnyezetben okozhatott problémát. Szerencsére az etikus életbiztosítási koncepció ennek a gyakorlatnak (többnyire) véget vetett és bár továbbra sincs olyan vegyes nyugdíjbiztosítás a piacon, amely magasabb technikai kamatot ajánl, mint amekkora költséget levon, már sokkal nehezebb mellényúlni.

Gyakorlatilag két fontos különbség van egy vegyes és egy befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás között:

  • Ha vegyes nyugdíjbiztosítást indítunk, nem kell bíbelődnünk azzal, hogy saját magunk választjuk ki az eszközalapok összetételét és így viseljük a befektetési kockázatot, hanem lényegében a biztosító vagyonkezelőjére bízzuk a megtakarításunkat.
  • A vegyes nyugdíjbiztosítások minimális (bruttó) hozamot is garantálnak (amelynek törvényi maximuma 2,3%), amit minden évben legalább kifizetnek a megtakarításunkra, az efölött elért befektetési hozam 80-100%-át pedig jóváírják.

A portfóliómenedzserek azonban nem zsonglőrködhetnek a pénzünkkel, többnyire csak állampapírokba helyezhetik el a megtakarításunkat, így a jelenlegi hozamkörnyezetben nem számíthatunk orbitális hozamokra.

Előfordulhat, hogy a technikai kamatláb önmagában arra sem lesz elég, hogy a költségeinket kitermelje, mivel a szerződésben a garantált minimális hozam bruttó érték.

Szerencsére több tényező is segíti a megtakarításunk sikerességét az esetleges többlethozam mellett:

  • a nyugdíjbiztosításokra járó 20%-os állami támogatás / adójóváírás (amely 130 ezres felső határig vehető igénybe évente) bőven elég ahhoz, hogy a költségeket kitermelje, tehát erről nem érdemes elfeledkezni,
  • az etikus életbiztosítási koncepció keretein belül a vegyes életbiztosítások költségeinek felfedése és a TKM-értékek szabályozása leradírozta a kifejezetten drága termékeket a piacról, így nehezebb mellényúlni.

Íme az öt legolcsóbb vegyes, nyugdíjcélú életbiztosítás, ami jelenleg elérhető a piacon, illetve ezeknek fontosabb adatai. Látható, hogy a technikai kamatláb továbbra sem magasabb egy esetben sem, mint a költségek, a többlethozam és az adójóváírás viszont ellensúlyozhatja ezt:

Legolcsóbb vegyes nyugdíjbiztosítók fontosabb paraméterei

TermékTKM10TKM15TKM20Technikai kamatlábTöbblethozam visszatérítés
Aegon Exclusive (vegyes)3,02%3,11%2,67%1,0%100%
MKB Értékmegőrző2,34%1,76%1,51%2,1%85%
Union241,55%1,25%1,13%0,0%80%
Union Idill2,19%1,56%1,32%N/A80% (?)
PostaNyugdíj Aranytartalék3,13%3,16%3,24%1,6%80%

Forrás: www.portfolio.hu

A nők vagy a férfiak takarékoskodnak ügyesebben?
2017 március 08.
Kategória:
Életbiztosítás

A nők vagy a férfiak takarékoskodnak ügyesebben?

Miben különböznek a nők és a férfiak, ha pénzügyekről van szó? A nők jobban odafigyelnek kiadásaikra és megtakarításaikra, mint a férfiak. Pénzügyekről tájékozódni a többség az interneten szeret, ám a nők szívesebben fordulnak tanácsért biztosítójukhoz, bankjukhoz...

Igaz-e az a sztereotípia, hogy a pénzügyekkel, biztosításokkal kapcsolatos döntéseket többségében a férfiak hozzák meg, mert ők "jobban értenek a pénzhez"? Leegyszerűsítve erre a kérdésre kereste a választ a CIG Pannónia friss kutatása. Az idei nőnap egyik jó híre, hogy ez az állítás így nem igaz. A mai magyar társadalomban pénzügyi tudatosság és döntéshozatal szempontjából már majdnem megvalósult a női-férfi egyenjogúság.

A cég kutatása kimutatta: a magyarok döntő többsége valamilyen szinten odafigyel a pénzügyeire (95 százalék), ám a férfiak mindössze 54, a nők 59 százaléka állította, hogy rendszeresen számon tartja kiadásait és megtakarításait.

A közhiedelemmel ellentétben a nők és a férfiak egyforma arányban (73 illetve 72 százalék) vesznek részt a rájuk vonatkozó anyagi természetű kérdések eldöntésében.

A megkérdezettek mintegy fele teljesen önállóan hozza meg pénzügyi döntéseit, és a párkapcsolatban élők közel 40 százaléka is egyedül dönt. Ugyanakkor a kapcsolatban lévő nők szívesebben vonják be partnerüket a döntésbe, 41 százalékuk számít párja véleményére, míg ez az arány a férfiaknál csupán 31 százalék.

Az internet hatalma

Pénzügyekkel kapcsolatban általánosságban a férfiak háromnegyede, míg a nők valamelyest kisebb aránya, 68 százaléka szokott tájékozódni. Lényeges különbség van ugyanakkor abban, hogy melyik nem honnan tájékozódik. Nem meglepő módon a férfiak és a nők is leginkább az interneten szeretnek információt gyűjteni, ám míg a férfiak közel fele, addig a nők mindössze harmada böngészi a világhálót, ha többet szeretne tudni az éppen aktuális pénzügyi kérdésekben. Ugyanakkor a nők számára csak úgy, mint a hétköznapi életben, itt is fontosabb a személyes kontaktus és a beszélgetés: 32 százalékuk veszi fel a kapcsolatot bankjával, biztosítójával vagy kérdezi meg párját, ismerősét, rokonát, ha pénzbeli tanácsra van szüksége, míg ez az arány a férfiaknál mindössze 24 százalék.

A nőknek is fontos a biztosítás

Abban szinte mindenki egyetért, hogy érdemes biztosítást kötni. A biztosítások terén az anyagi javak az elsődlegesek, mindkét nem tekintetében a legfontosabb a vagyontárgyak és az ingatlanok védelme. A férfiaknál ez az arány 50 százalék, míg a nőknél némileg kevesebb, 47 százalék. Az életbiztosításokat nagyjából minden ötödik ember hasznosnak tartja. A nők nagyobb fokú óvatosságát mutathatja, hogy 21 százalékuk szerint érdemes életbiztosítást, valamint balesetek, betegségek esetére biztosítást kötni, míg ez az arány a férfiaknál valamelyest kevesebb, átlagosan 18 százalék.

Párnacihában vagy bankszámlán van a pénz?

A felmérés szerint a nők kicsit kevesebb, a férfiak pedig valamivel több mint háromnegyede rendelkezik megtakarítással. A befektetési eszközök használata tekintetében mindkét nem óvatos, hatoduk otthon tart készpénzt forintban, felük pedig bankszámlán lekötés nélkül tartja pénzét.

A férfiaknak némileg több befektetésük van, ám az eltérés nem jelentős a nemek között. Annál érdekesebb ellenben, hogy mintegy kétszer annyi férfi rendelkezik forint alapú lekötött betéttel és tartós befektetési számlával, mint nő. Bár az életbiztosítást a hölgyek valamelyest hasznosabbnak tartják, a gyakorlatban azonban mégis több férfi rendelkezik befektetéshez kötött életbiztosítással.

Örömmel tapasztaljuk, hogy szinte a teljes a magyar lakosság figyelmet és időt szán pénzügyei alakulásának követésére. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy napjainkban sem a tájékozottság, sem az anyagi kérdések kezelése terén nincsenek igazán szembeötlő különbségek nők és férfiak között. Az öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság javulását mutatja, hogy a lakosság közel 90 százaléka alapvetően hasznosnak tartja bármilyen típusú biztosítás megkötését - mondta Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója a kutatás eredményeit értékelve.

Forrás: www.penzcentrum.hu

A biztosítást kérjük, csak a kedvezményt nem?
2017 március 03.
Kategória:
Életbiztosítás

A biztosítást kérjük, csak a kedvezményt nem?

Egyre népszerűbb a nyugdíjbiztosítás az ügyfelek között, de nem mindenki veszi igénybe a hozzá kötődő adókedvezményt - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a Portfólió Biztosítás 2017 konferencián.

Rámutatott: a 2015-ös adatok alapján a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek mintegy harmada nem vette igénybe a neki járó 20 százalékos adókedvezményt, a 137 ezer nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfélből csupán 91 ezren éltek az adókedvezmény lehetőségével. Pandurics Anett kiemelte: a piac egyik motorja a nyugdíjbiztosítás, 2015-ben a 137 ezer biztosításból 31 milliárd forint díjbevétel keletkezett, amiből 24 milliárd forint az úgynevezett unit-linked szerződésekből származott. Az átlagos éves díj 208 ezer forintot ért el, a szerződő ügyfelek átlagéletkora 45 év volt.

A Mabisz elnöke elmondta: a Deloitte biztosítási indexe szerint az emberek 72 százaléka fontosnak tekinti a biztosítók tevékenységét, és a biztosítók megítélése kedvezőbb az ügyfelek körében, mint a bankoké. Pandurics Anett elmondta: a legerősebb 5 biztosító társaság piaci részesedése 57,8 százalékról 57,6 százalékra mérséklődött, a “top 10” biztosítócégé viszont 82,3 százalékról 83,3 százalékra nőtt a biztosítási piacon.

Kifejtette: az egyszeri díjas életbiztosítások 0,8 százalékkal, a folyamatos díjas életbiztosítások 1,0 százalékkal, a vagyon- és egyéb biztosítások 4,8 százalékkal, a gépjármű-biztosítások viszont 16,5 százalékkal nőttek az elmúlt év első három negyedévének számai alapján. A Mabisz elnöke rámutatott: a gépjárműbiztosítások díjszintje még mindig nagyon alacsony a magyar piacon, még a válság előttitől is elmarad.

Hangsúlyozta: a január 1-je óta bevezetett etikus életbiztosítási koncepció (ld. keretes írásunkat) első tapasztalata, hogy a biztosítási termékek több mint felét, 168 konstrukciót kivezettek biztosító társaságok a piacról, a költségek mértéke pedig nagyot esett, az egy évvel korábbi 5-6 százalékról 3-4 százalékra csökkent a teljes költségmutató (TKM).

Jelezte az is, hogy a biztosítók számára kitörési pontnak számíthat a nyugdíjbiztosítások mellett az egészségbiztosítások, a gépjárműbiztosítások, és a vállalati vagyon- és felelősségbiztosítások is ilyennek tekinthetők.

A biztosítócégek vezetőinek a konferencián elhangzott panelbeszélgetéséből kiderült: az idei január és február visszaesést hozott a megtakarítási célú életbiztosítások piacán, amit az etikus életbiztosítási koncepció indulása idézhetett elő. A főbb piaci ágakban növekedést várnak a biztosítók vezérigazgatói az eljövő években.

Ebben a körben Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatójaként arról beszélt, hogy a növekedési adatok elfedik a kihívásokat, az etikus koncepció és az alacsony hozamkörnyezet csökkenti a fedezeteket. Egyre jobban számít a biztosító társaságok mérete, a kis biztosítók nem minden kihívásnak tudnak megfelelni.

Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnök-vezérigazgatója örvendetesnek nevezte, hogy a GDP-vel párhuzamosan a biztosítási piac is bővül. Szerinte a nyugdíj- és a kötelezőbiztosítás húzóerőt jelentenek a biztosítók számára, a fajlagos költségek esetleges növekedését az ügyfelek számának emelkedése mérsékelheti.

Forrás: www.piacesprofit.hu

CLB TIPP: Ne habozzon! Tekintse meg kalkulátorunkat az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Baleseti haláltól félünk a leginkább
2017 március 01.
Kategória:
Életbiztosítás

Baleseti haláltól félünk a leginkább

Magyarországon összesen 600 ezer egyedi és csoportos balesetbiztosítási szerződés van. A Genertel által végzett felmérés során ennél lényegesen többen; a megkérdezettek 68 százaléka válaszolta azt, hogy rendelkezik balesetbiztosítással, ám ennek többségét lakás-, gépjármű és egyéb biztosítások kiegészítő elemeként kötötték. A megkérdezettek közel 80 százaléka baleseti haláltól való félelmet jelölte meg a kötés okának.

A Genertel legújabb felmérése a balesetbiztosítást járta körbe; 1800-an vettek részt a kutatásban. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 68 százaléka rendelkezik balesetbiztosítással, igaz ennek 70 százalékánál nem önálló, hanem mint lakás-gépjármű vagy egyéb biztosítás mellé kötött kiegészítőként rendelkeznek. A biztosítással rendelkezők döntő többsége (69%) férfi és csupán 31 százalék nő. Lakóhely szerinti bontásban, nem meglepő módon 68 százalék vidéki, míg 32% budapesti lakos.

Miért kötünk balesetbiztosítást?

Arra a kérdésre, hogy mire kötnek leginkább ilyen biztosítást, több választ is meg lehetett jelölni: 78% a baleseti halált jelölte meg (pl. közlekedési-, vagy háztartási-, vagy egyéb halál), 62% a baleseti kórházi díj térítését, 24% pedig a gyerek által elszenvedett balesetet, míg 14% az égési sérüléseket.
A téli időszakban négy veszélytől tartunk leginkább; ezek közé tartozik ha a gyerek könnyen megcsúszik és eltöri a kezét vagy a jeges utakon történő koccanások, a hóátfúvások miatt veszélyes autópályák, illetve a tetőről leeső hó és jég okozta balesetek.

Mennyit szánunk rá?

A felmérésből kiderült továbbá, hogy a válaszadók közel 40 százaléka 500-1000 forint havidíjat tartaná reálisnak, közel 25 % 1000-2000 forintot sem sajnálna érte. A két végleten van az a 27%, amely 500 forint alatti havidíjat, illetve az a 9 %, amely 2000 forintnál többet is áldozna erre havonta.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Ha még nincs balesetbiztosítása, akkor vessen egy pillantást kalkulátorunkban szereplő ajánlatokra! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
 

Katasztrófák, amelyeknél a magyar biztosítók a legszívesebben segítenek
2017 február 14.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Általános

Katasztrófák, amelyeknél a magyar biztosítók a legszívesebben segítenek

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ma a magyar biztosítási piac bővülésének legfontosabb motorja, de a nyugdíjbiztosítások, valamint a lakossági/vállalati vagyonbiztostások is szépen növekednek. Kíváncsiak voltunk, ez utóbbi, igencsak heterogén szegmensen belül minek köszönhető elsősorban a bővülés, melyek az ígéretes termékek, szolgáltatások, és mire számítanak a legnagyobb biztosítók a vagyonbiztosítási piacon. Az alábbiakban a válaszaikat összesítjük.

Az Aegonnál Szombat Tamás vezérigazgató-helyettes, az Allianznál Szőke Tamás, a termék- és portfólió-menedzsment igazgatóság vezetője, a Groupamánál Kádár Péter nem-életbiztosítási igazgató, az Unionnál Almássy Gabriella nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tag, az Uniqánál pedig Vereczki András, Lakossági biztosítások és kárrendezési terület vezető és Freschl Árpád, Vállalati biztosítások terület vezető válaszolt kérdéseinkre.
A MABISZ adatai szerint a kgfb-n kívüli hazai nem-életbiztosítási piac díjbevétele 4%-kal növekedett 2016 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

1. Biztosítójuk szerint minek köszönhető elsősorban a hazai vagyonbiztosítási (kgfb-n kívüli nem-élet) piac bővülése?
Aegon: Ha a termékek oldaláról közelítünk, akkor tapasztalatunk szerint a casco biztosítások, valamint a meglévő vagyonbiztosítások (lakossági és vállalati egyaránt!) esetében a meglévő biztosítási fedezetek növekedése vagy új kockázatok fedezése - úgy, mint szakmai felelősségbiztosítások, D&O, kiterjesztett garancia biztosítások - együttesen okozták a piac bővülését. Ehhez hozzájárult a biztosítók folyamatos, online és offline eszközökkel történő felül- és keresztértékesítési tevékenysége, valamint az egyszerű, online köthető termékek folyamatos előretörése a fiatalabb generációk esetében. Mindenképpen ki kell emelnünk a megváltozott fogyasztói magatartást, amely a vagyon- és élet- (elsősorban nyugdíj) biztosítások tekintetében egyaránt megjelent. A biztosítótársaságok folyamatos edukációs programjainak, kampányainak is köszönhető, hogy társadalmi szinten fokozott tudatosság, tudatosabb tervezés és előrelátás érzékelhető.

Allianz: A 2016 év végi bruttó díjelőírás 2015 teljes évhez viszonyítva társaságunknál közel több mint 9,5%-kal növekedett (az ipari és a kkv-vagyon termékek vonatkozásában). A bruttó díjelőírás növekedése mellett a szerződések darabszámának közel 10 százalékos emelkedése figyelhető meg annak ellenére is, hogy egyik ágazatban sem volt érdemi átlagdíj növekedés. Inkább az új szerzések és a közép- és nagyvállalatok vagyonbiztosítási összegeinek aktualizálása eredményez nagyobb mértékű díjnövekedést.

Groupama: Bár a számok egyértelmű növekedést mutatnak a vagyonbiztosítási piacon, a növekedés hátterében sajnos sok esetben nem organikus folyamatok játszódnak le. A lakásbiztosítási szerződések darabszáma a piacon továbbra is kb. 3 millió db, becslésünk szerint ez közel megegyezik a tavalyi értékkel. Egy friss ingatlan.com elemzés szerint országszerte 15-20 ezer új lakás átadása várható 2018 elejéig, így a kínálat elkezd felzárkózni az erős kereslethez, bár a válság alatt elmaradt építkezések miatt több mint 100 ezer lakás hiányzik a piacról. A meglévő biztosítási fedezetek növekedése és új kockázatok fedezetbe vonása nem jellemző. A felelősségbiztosítások vonatkozásában az eddigi szűk kereslet, alacsony penetráció és limitek miatt valós növekedést látunk, ráadásul ebben a szegmensben részben a folyamatos törvényi változásoknak, részben a növekvő tudatosságnak köszönhetően további növekedésre számítunk.

Union: A hazai vagyon- és felelősségbiztosítási piac egyik húzóterülete lehet a kkv-szegmens. Ezen a területen a korábbi években tapasztalt jelentős lemaradásokat kell behozni. A nagyvállalati és állami/önkormányzati szektor esetében piaci szinten nem tapasztalható jelentős növekedés. Ennek elsődleges oka az intenzív díjverseny: a nagyobb szerződéseket gyakran csak a korábbi díjak csökkentésével lehet megtartani. Vannak ugyanakkor speciális területek, ahol jelentős potenciál van, ilyen például a filmbiztosítás. Lakossági cascóban még várat magára az érdemi penetráció-növekedés, a lakásbiztosítási területen peidg bővülés helyett inkább átrendeződés zajlik, a piac ugyanis többé-kevésbé telített. A nem biztosított ingatlanok alapvetően nem biztosíthatóak (például ártéri, nem megfelelő technológiával épült). Az újépítésű ingatlanok eredményezhetnek bővülést, de ennek hatása érdemben még nem mérhető.

Uniqa: A casco biztosítások iránti érdeklődés az új autó eladások miatt kis mértékben (2-3%-al) emelkedett (ez a lakossági és a vállalati szegmensre is igaz), de a lakásépítések növekedése és a magasabb műszaki színvonalú, így magasabb értékű beruházások is hozzájárultak a növekedéshez.

2. A kgfb-t leszámítva mely nem-életbiztosítások iránt tapasztalják a legnagyobb keresletnövekedést saját biztosítójuknál, és mely ügyfélszegmensekből?
Aegon: Lakossági oldalon leginkább a Casco biztosítások növekedése figyelhető meg, az újautópiac fokozatos magához térésével párhuzamosan, illetve az általános gazdaságélénkülés mentén a vállalati casco piac is növekvő keresletet mutat. A vállalati felelősségbiztosításoknál a kötelező jellegű szakmai felelősségbiztosítások mutatják a legnagyobb növekedést: az egyéni vállalkozóktól a nemzetközi hátterű cégekig van rá kereslet. Azt látjuk továbbá, hogy a speciális - a magyar piacon eddig nem létező vagy embrionális állapotban lévő - fedezetek (kiberkockázatok, GAP, kiterjesztett harancia) iránt nőtt meg az érdeklődés és a vásárlási hajlandóság. Az Aegon új szereplő az utasbiztosítási üzletágban, ahol 2016-ban az előző évihez képest 50%-os díjbevétel növekedés mellett 5%-os piaci részesedést sikerült elérni. A növekedés mértéke ebben a termékcsoportban volt a legnagyobb, köszönhetően a sokféle értékesítési csatorna és a modern technológiák használatának.

Allianz: A vagyonbiztosítási kockázatok palettáján új kockázatra vonatkozó termékigény nagyon ritkán jelenik meg. Az állami ösztönző rendszerekbe (pl. kkv infrastrukturális és innovációs támogatások, az EU-s támogatások beáramlásának lökéshullámszerű kihatása) ágyazott biztosítási elvárások, vagy a finanszírozói oldalon megjelenő vagyonbiztosítási védelmi előírások, kötelező hitelfedezeti vagyonbiztosítások (építésszerelés biztosítás, géptörés biztosítás, üzemszünet biztosítás) járultak hozzá jelentősebb mértékben a növekedésünkhöz. A 2016. évi aktuális Allianz Kockázati Barométer legfrissebb felmérése szerint a vállalkozások döntéshozói leginkább még mindig a hagyományos üzleti kockázatoktól tartanak (tűz és elemi kár, robbanás, természeti elemi károk), ezzel együtt viszont megjelent az igény a politikai típusú kockázatokra (sztrájk, terrorizmus, háborús kockázatok) is. Mindemellett a kiskereskedelmi fogyasztás élénkülése és az olcsó áruhitelek azt eredményezték, hogy a tartós fogyasztási cikk használatához kapcsolódó biztosítások (kiterjesztett garancia, asszisztencia) iránt is megnőtt a kereslet.

Groupama: Az igazán érzékelhető keresletnövekedést általában törvényi, jogszabályi változás generálja, jelenleg ilyen az építőipar egyes szegmenseiben előírt kötelező biztosítás, amire új termékkel, tarifálóval az egyedi igények azonnal kiszolgálásával gyorsan tudtunk reagálni. További keresletnövekedést jelent, ha egy biztosító elhagyja a piacot, erre több példa is volt az elmúlt időszakban, ez jó az itt maradók konszolidációja szempontjából, de a piac egésze vonatkozásában nem jelenik meg növekvő keresletként. Sajnos a tudatosságból fakadó keresletnövekedés még várat magára. Az egyetlen kivétel ehhez képest a rendkívül alulbiztosított felelősségbiztosítási piac, amely még a válság éveiben sem csökkent, és folyamatos stabil növekedő tendenciát mutat. A lakásbiztosítási kötések számának növekedése várható a kormányzati családtámogatási programnak (CSOK) köszönhetően is, mivel egy GKI-s felmérés szerint a lakásvásárlásra és építésre vonatkozó várakozások tovább erősödtek.

Union: A banki partnereink által értékesített lakásbiztosítások számának emelkedését tapasztaljuk, ami a lakáshitelezés fokozatos élénkülésének egyik jele. Vállalati oldalon az igényeket a jogszabályok, illetve a különböző pályázati feltételek egyaránt növelik. A beruházásoktól függő építésszerelési új szerződések száma 2016-ban nem volt kimagasló, ám ez a teljesítmény hullámzó, mivel jelentős részben az EU-s támogatások lehívási ütemezésének függvénye. Pótlólagos keresletet teremthet ugyanakkor az idei évtől, hogy a 300 négyzetméter alatti lakások tervezőinek és kivitelezőinek ezentúl kötelező felelősségbiztosítást kell kötniük.

Uniqa: A kkv-k és a éakásbiztosítások esetében - beleértve a társasházakat is- tapasztaltunk fokozott érdeklődést az elmúlt évben. A kkv-k estében a felelősségi fedezeteket keresik tudatosabban az ügyfelek.

3. Melyek azok a biztosítási kockázatok, amelyekre saját társaságuk az átlagnál jelentősen nagyobb fedezetet / kedvezőbb árat / minőségibb kárszolgáltatást kínál? Melyek ma a vagyonbiztosítási terület húzótermékei a társaságnál?
Aegon: A lakásbiztosítási piac vezetőjeként folyamatosan bővítjük az ügyfeleink részére kínált fedezeteket, bővítjük termékpalettánkat, valamint egyszerűsítjük és gyorsítjuk a kárrendezést. A káraink közel 60%-át fizetjük ki helyszíni szemle nélkül, az átlagos kártérítési átfutási időnk 5 munkanap alatti. Casco biztosításainkhoz tizenkét kiegészítő biztosítás választható, úgymint rágcsálókár biztosítás, kátyúkár, forgalmi engedélypótlás stb., ezek segítségével személyre szabott biztosítási csomagot tudunk kínálni ügyfeleinknek. A vállalati szegmensben az egyediség, az egyedi igények maximális kiszolgálása az egyik legfontosabb szempont. A szakmai felelősségbiztosítások széles fedezeti körével rendelkezünk. Teljes körűen ki tudjuk szolgálni a kis- és közepes vállalatok vagyon- és felelősségbiztosítási igényeit. Ugyanakkor az elmúlt években a viszontbiztosítási hátterünk és a portfóliónk mérete lehetővé tette az óvatos nyitást a nagyvállalati ügyfélkör felé is. Az elmúlt években több százezer ügyfelet érintő országos programokat vezettünk be, amely kapcsán balesetbiztosítást és asszisztencia szolgáltatást értékesítettünk.

Allianz: Az anyavállalati filozófia, valamint a kiterjedt viszontbiztosítási háttér okán zársaságunknál hagyományosan az ún. mérnöki biztosítások (elektronikus berendezések összkockázatú biztosítása, géptörés, építés-, szerelésbiztosítás, üzemszünet) sorolhatók a szakmailag hangsúlyosabb fedezetek közé, mind a fedezeti oldal felépítését és díjszükségletét, mind a kárrendezés szakmai hátterét tekintve. Olyan speciális vagyonbiztosításként, - amely a standardoktól eltérő kezelésmódot igényel - megemlíthető a komplex filmbiztosítás, valamint a műkincsbiztosítás. Vagyonbiztosítási ágazatunk törzsét (a szerződés darabszámot és díjbevétel nagyságot tekintve) hasonlóan a versenytársainkhoz, a klasszikus vagyonbiztosítások (all risks és a tűz- és elemikár biztosítások) adják. Emellett jelentős növekedés tapasztalható elsősorban az építés-, szerelésbiztosítási portfolióban, illetve a kkv vagyonbiztosítási termékeinkben.

Groupama: Kifejezetten széleskörű, egyénre szabott fedezeteket tudunk nyújtani kkv ügyfeleink részére, egyedülálló módon 2 tarifális és több egyedi termékkel versenyzünk a számunkra legfontosabb ügyfélkörért. Szintén egyedi módon tevékenységre szabott termékeket is tudunk kínálni például szállásadóknak, építőipari cégeknek, de számos egyéb tevékenység egyedi igényeit le tudjuk fedni folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően. Legújabb csomagtermékeinkben sok olyan újdonság megtalálható, amely eddig a biztosítási piacon nem volt általános lakásbiztosítási fedezet. Ezek az új generációs termékek már nem csak magáról a vagyontárgyak védelméről szólnak, hanem az egész családnak és a változó élethelyzetnek megfelelően kínálnak új biztosítási elemeket. Figyelembe véve, hogy az ügyfelek a minőségibb szolgáltatásokat keresik és elvárják a "szakértői"' kiszolgálást, a tanácsadást az egyik legfontosabb prioritásnak tekintjük. Termékeink online felületen is elérhetőek.

Union: A lakossági termékeket jellemzően modulárisan alakítottuk ki, így a "legfapadosabbtól" az extra igényekig mindent le tudunk fedni.Vállalati oldalon a fedezeteket képesek vagyunk rugalmasan, a partnerek, illetve a közvetítő alkuszok igényei szerint kialakítani. Jelentős versenyelőnyt biztosít az Union számára a hazai piacon kiemelkedőnek számító tapasztalata, amellyel kiemelt, nagyméretű projektek esetében is bizonyítani tudta azok hosszú távú kezelésének képességét. Húzóterméket nehéz kijelölni, de az Union azon dolgozik, hogy jelentősen tovább tudja növelni kkv-állományát.

Uniqa: Casco és lakásbiztosítások esetében bizonyos szegmensekben, kifejezetten kedvező árakat kínálunk, de elsősorban a kiemelkedő ár/érték arány a célunk. Ennek kulcsa a minőségi kárszolgáltatás, amely fokozott mértékben jelentkezik ügyféligényként is. Éppen ezért felülvizsgáltuk és optimalizáltuk a kárfolyamatainkat és új, innovatív szolgáltatásokat vezettünk be. Ilyen például egy applikáció segítségével, okostelefonon, videó összeköttetéssel történő kárszemle és azonnali kárrendezés.

4. Melyek azok a biztosítási területek, ahol alulbiztosított a magyar gazdaság/társadalom, így akár saját biztosítójuk számára is hosszú távon a legnagyobb növekedést hozza majd?
Aegon: A felelősségbiztosításokat tekintve a magyar vállalkozások által kötött biztosítási szerződésekre jellemző kártérítési limitek sok esetben alacsonyak. Ennek részben az az oka, hogy a cégek általában nincsenek tisztában a biztosítás valódi jelentőségével, az okozható károk mértékével. A kockázat valós felmérésében tudnak segítséget nyújtani a szakképzett tanácsadó vagy alkusz munkatársak. A közelmúltban életbe lépett jogszabályi változások is azt támogatják, hogy bizonyos szakmák esetén kötelező ilyen felelősségbiztosítással rendelkezni. Ha ebben a termékcsoportban elkezdődik a valós igényekhez közelebb álló fedezetek kialakítása, akkor ez jelentős piacbővülést eredményezhet, és nagyobb védelmet nyújthat az ügyfelek számára a nagy károkat okozó eseményekkel szemben. További kitörési pontot a baleset- és egészségbiztosítások piacán látunk elsősorban, olyan biztosítási megoldások kapcsán, amelyek az ügyfelek által jogosan elvárt szolgáltatások minőségét javítják. Lakásbiztosítás és casco esetén is az ügyféltudatosság növekedésével együtt folyamatosan nőni fog a kereslet a speciális fedezetekre, kiegészítő-biztosításokra.

Allianz: Tapasztalataink alapján Magyarországon az üzemszünet/üzemszüneti veszteség fedezetekre alacsony az érdeklődés.
A teljes magyarországi piaci a technikai kockázatokat tömörítő biztosítások esetén (pl. géptörés, építés-szerelés, elektronikus berendezések biztosítása) folyamatosan küzd az alulbiztosítottsággal. Ez összefügg a biztosítási összeg pontatlan avult értékének meghatározásával.

Groupama: Bár a kérdés nem feltétlenül erre az alulbiztosítottságra vonatkozott, de a magyar biztosítási piac legnagyobb kihívása, hogy az ügyfelek nagy hányada alulbiztosítja vagyontárgyait, így spórolva a biztosítási díjakon. Ez kiemelten veszélyes gyakorlat, mert a tulajdonosok, felelős vezetők a cég működését kockáztatják egy esetleges nagyobb káresemény esetén. Szintén a cégek működését veszélyezteti, hogy ügyfeleink 90%-a nem köt üzemszüneti fedezetet, ami egy kár következtében történő leállás esetén megtérítené ügyfelünk fix költségeit, illetve elmaradt nyereségét. Szintén tudatosabb magatartást javaslunk a nagyobb felelősségi limitek vásárlásával, ezek elérhető áron nagy biztonságot nyújtanak (nyújtanának) ügyfeleink számára, illetve a nem kötelezően megkötendő felelősségbiztosítások piacán is a piaci szereplők érdekeit szolgálhatnák a nagyobb számban és terjedelemben megkötött fedezetek. Magyarországon viszonylag magas a lakásbiztosítások elterjedtsége. A statisztikai adatok szerint a lakóingatlanok közel 72 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, ami a legjellemzőbb természeti csapások, elemi károk esetén megtéríti a károkat, ez európai viszonylatban sem rossz arány. Ezek közül a szerződések közül azonban sokat már régen kötöttek az ingatlanok tulajdonosai, és azóta aktualizálásra szorulnak. Az egyik leggyakoribb ok, ami miatt érdemes felülvizsgálni a lakásbiztosítást, hogy elkerüljük az ingatlan alulbiztosítását. Ha ugyanis egy alulbiztosított ingatlanon következik be a káresemény, a biztosító csak a szerződésben szereplő összegig fizet, és ez valószínűleg nem lesz elegendő a kár megtérítésére.

Union: A lakásbiztosítások között nagy számban van régen kötött, a megváltozott viszonyokhoz (például a háztartásban található vagyon- és értéktárgyakhoz) nem illeszkedő biztosítási szerződés. Ezek felülvizsgálatára időnként szükség van, a lakosság többsége ezzel magától mégsem él. A lakossági casco-biztosítások területén megugrott az elemi károk értéke. Emlékezhetünk a tavalyi évből is több jégesős napra. Ezek a károk nehezen elkerülhetők, megelőzhetők és az elszenvedett átlagkár magas, nem ritka a totálkár. Ennek ellenére az átlagos ügyfél alulértékeli ezt a kockázatot. A kkv-k 25 százaléka egyáltalán nem köt biztosítást (vagy csak a kötelezően előírtakat köti meg, minimális fedezettel). Jelentős tartalékok vannak a biztosítást ugyan kötő, de a valóságos vagyonértéket jelentősen alulbecslő cégek körében is.

Uniqa: Elsősorban a felelősségbiztosítások (szakmai felelősség, hobbi és professzionális tevékenységekre vonatkozó felelősség biztosítások), az egészségbiztosítások illetve balesetbiztosítások esetében várunk növekedést. Ezen túlmenően pedig az öngondoskodás szerepe (nyugdíj) is egyre jobban felértékelődik és ezért fokozott ügyfélérdeklődést tapasztalunk ezen termékek iránt.

Forrás: portfolio.hu

Már pár száz forintból is lehet nyugdíjad: íme a trükk
2017 január 23.
Kategória:
Életbiztosítás

Már pár száz forintból is lehet nyugdíjad: íme a trükk

Már többször írtunk arról, hogy hamarosan feje tetejére állhat a magyar nyugdíjrendszer, erre pedig nem árt időben felkészülni. Az viszont nem mindegy, hogy mikor kezdünk el félretenni, ha túl későn eszmélünk, akkor igen nagy bajban találhatjuk magunkat. Kiszámoltuk, mennyit kellene félretenned, hogy rendes nyugdíjat kapj.

Abban a magyar emberek jelentős része egyetért, hogy az állami nyugdíjrendszerből hamarosan sokkal kevesebb pénzt kapnak majd az idősek, mint most. Ezt a legjobban öngondoskodással lehet ellensúlyozni, így védhetjük ki, hogy időskorunkra elszegényedünk. Nem mindegy azonban, hogy mikor kezdünk el félretenni.

Ki korán kel, nyugdíjra lel
Jelenleg az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) átlaga szerint a nyugdíjba vonulás után 18,66 évet élünk. Persze az állami nyugdíjrendszer valószínűleg még évtizedek múlva is létezni fog, azonban az borítékolható, hogy nem juthatunk majd olyan szintű járadékhoz innen, mint most, így nem árt előre gondolkodni és elkezdeni félretenni.
Az alábbiakban az állami rendszer nélkül megtakarítható összegről írunk, ez utóbbi még hosszú évekig jelentős járadékot szolgáltat a nyugdíjasoknak, így ezzel a jövedelemmel is tudunk számolni a nyugdíjunk megtervezésekor.
A fent említett 18 éves időtávra a jelenlegi átlagkereset eléréséhez nagyjából 25 millió forintot kell összegyűjtenünk, ha a nyugdíjba vonulástól kezdve 5 százalékos éves hozammal számolunk. Ha ennél többre van szükségünk (gyógyszerekkel, kórházi ellátással, ápolási díjjal számolva érdemes ennek dupláját, vagyis 50 millió forintot összegyűjteni.

A kamatos kamat számításai miatt minél előbb kezdünk el félretenni nyugdíjra, annál kisebb összeggel kell kalkulálnunk. Ha 25 milliót szeretnénk összegyűjteni (ez kell a jelenlegi átlagkeresethez) és 20 évesen kezdünk félretenni (45 évvel nyugdíjba vonulás előtt), akkor napi 300 forint is elég lehet, ez havi 9 ezer forintot jelent, ha a jelenlegi hozamkörnyezet alapján magas, 6 százalékos hozammal számolunk.
Viszont ha elhúzzuk a nyugdíjra való felkészülés kezdetét, akkor egyre magasabb összeget kell félretennünk. 30 évesen már havi 17,5 ezer forintot, 40 évesen pedig már havi 36 ezer forintot kell félretennünk ehhez. Igazán rosszul azok járhatnak, akik az 50-es éveikre hagyják a felkészülést,

50 évesen ugyanis már 86 ezer forintot kell félretenni havonta ahhoz, hogy az átlagkeresetnek megfelelő jövedelmet elérjük nyugdíjasként.
Ha 50 millióval számolunk, akkor azt láthatjuk, hogy annyi a teendőnk, hogy dupla összeggel számolunk a fentiekhez képest. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy a gyakorlatban valamivel jobban járunk, ha egy termékkel takarékoskodunk, mivel így a fix költségeket csak egyszer kell megfizetnünk.

Milyen termékkel tegyünk félre?
Akár bankbetéttel is takarékoskodhatunk a nyugdíjas évekre, azonban mivel jellemzően több évtizedről van szó, ezért érdemes inkább hosszú távú megtakarításban gondolkodni. Magyarországon egyébként három olyan, kifejezetten nyugdíj célú megtakarítási termék van, amelyekkel 20 százalékos adójóváírást kaphatunk.

  1. A nyugdíj elő-takarékossági számla (NYESZ) azoknak lehet előnyös, akik maguk szeretik kezelni a befektetésüket, ez ugyanis úgy működik, mint egy speciális értékpapírszámla.
  2. Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) esetén a vagyonkezelés a szolgáltató felelőssége, nekünk csak a kezdetekkor kell kiválasztanunk a befektetési portfóliót.
  3. A nyugdíjbiztosítás esetén az eszközalapokból összeállított portfóliót egy tanácsadó segítségével állíthatjuk össze. Ha viszont semmilyen kockázatot nem szeretnénk vállalni, akkor választhatunk olyan nyugdíjbiztosítást is, amelynél fix, előre kiszámolt hozamunk lesz a futamidő végére.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

A magyar emberek 80%-a számít arra, hogy szegény nyugdíjas lesz
2017 január 11.
Kategória:
Életbiztosítás

A magyar emberek 80%-a számít arra, hogy szegény nyugdíjas lesz

A magyar emberek 22 százaléka takarít meg nyugdíjacélra, holott 78 százalékuk arra számít, hogy a jelenleginél rosszabb életszínvonalon fog élni nyugdíjas korában. Ennek az öngondoskodási formának a népszerűsége azonban egyre nő, különösen szembetűnő a nyugdíjbiztosítások előretörése - hangzott el a K&H sajtótájékoztatóján.

A K&H negyedévente megjelenő, 30-60 éves magyar férfiak és nők megtakarítási szokásait vizsgáló Biztos Jövő Indexéből kiderül, hogy:

  1. a megkérdezettek többsége (42%) konkrét cél nélkül takarít meg, szorosan közelít hozzá a nyugdíjcél (39%),
  2. egy évtizeddel ezelőtt mindössze 17% volt a nyugdíjcélú megtakarítók aránya,
  3. a nyugdíjcél a legjelentősebb a magas jövedelműek körében, itt a megtakarítók 50%-a tesz félre nyugdíjcélra,
  4. a 15 éven belül nyugdíjba vonulást tervezők mindössze 52%-a említette meg a nyugdíjcélú megtakarítást,
  5. a megkérdezett magyarok mindössze 1%-a gondolja azt, hogy az állami nyugdíjból kényelmesen meg fog tudni élni, 37%-uk gondolja azt, hogy nagyon nehezen fog tudni megélni belőle, míg 31%-uk azt, hogy semmire sem lesz elég, összesen 78%-uk számít rosszabb életszínvonalra,
  6. a leendő nyugdíjasok 44%-a gondolja azt, hogy rosszabbul fog élni, mint most nyugdíjas korukban, 1% valamiért azt mondta, hogy sokkal jobban fog élni,
  7. egyre többen gondolják azt, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fognak: a megkérdezettek 69 százaléka gondolkodik így, tavaly ez még csak 61% volt. A klasszikus "nem gondolom, hogy megérem a nyugdíjas kort" kifogás 34%-ra emelkedett, hogy ez tényleg így történjen, statisztikailag alacsony a valószínűsége.
  8. leginkább a 30-as korosztályúak és az alacsonyabb jövedelműek mondják azt, hogy azért nem tudnak megtakarítani, mert másra kell a pénz,
  9. a megkérdezettek 29%-ban önkéntes nyugdíjpénztárban takarítanak meg, az öngondoskodók 14%-a választ nyugdíjbiztosítást, a tavalyi bázishoz képest ez 4%-os növekedés. Önkéntes nyugdíjpénztárba a magasabb végzettségű, magasabb jövedelműek fizetnek, nyugdíjbiztosítás kevésbé jellemző a 40 év alattiak körében,
  10. minél idősebb egy adott korosztály, annál kevesebben vannak, akik még nem kezdtek el megtakarítani. A 30-39 éves korosztály 59%-ának nincs megtakarítása, 40-49 év között ez 49%, 50-59 év között ugyanez 38%,
  11. a biztosítók tanácsadóinak személyes tájékoztatási tevékenységének fontossága egyre növekszik: a válaszadók 40%-a kért tőlük tanácsot. Leginkább az emberek mégis inkább az internetről (62%) és családtagokon keresztül (52%) tájékozódnak,
  12. akinek van nyugdíjcélú megtakarítása, átlagosan havi 17 ezer forintot tesz félre, a medián egyébként 13 ezer forint,
  13. egy átlagos nyugdíjbiztosítással havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt az adójóváírással együtt 8 millió forint szedhető össze a K&H számítása szerint.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunk az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

6 tuti tipp, amivel nagyot kaszálhatnak a magyar családok 2017-ben
2017 január 05.
Kategória:
Életbiztosítás

6 tuti tipp, amivel nagyot kaszálhatnak a magyar családok 2017-ben

Az év végén sokan kapnak bónuszt vagy prémiumot a munkahelyükön, és január elejére ezeket már jellemzően jóvá is írják a bankszámlákon. Persze ezt nem feltétlenül kell rögtön elkölteni, érdemes lehet (akár csak egy részét is) félretenni. Összegyűjtöttünk hat tippet, amibe érdemes lehet az év végi bónuszt befektetni.

Bankbetét
A bankbetétek kamatai nem túl magasak, azonban könnyen hozzáférhetőek és biztonságos befektetésnek számítanak. Emiatt érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy mégis betétbe tegyük az év végi prémiumot. Ha ugyanis szétnézünk a betéti ajánlatok között, akkor akár 2 százalék feletti ajánlattal is találkozhatunk.

Állampapírok
Az állampapírok közül a lakossági állampapírokat érdemes leginkább megvásárolni. Ha rövidtávban gondolkozunk, akkor a Féléves Kincstárjegy, a Kamatozó Kincstárjegy, vagy a postákon megvásárolható Kincstári Takarékjegy közül érdemes válogatni, ezek 2 százalék vagy afeletti éves hozammal kecsegtetnek.
A hosszabb távon gondolkodóknak is jó választás lehet az állampapír, azonban számukra inkább a Prémium Magyar Államkötvényt vagy a Bónusz Magyar Államkötvényt érdemes választani. Ezeknek jellemzően magasabb a kamatuk, mint a rövid futamidejű állampapíroknak, cserébe viszont magasabb hozamot érhetünk el velük. A hosszabb futamidejű állampapírokat érdemes tartós befektetési számlára (TBSZ) vásárolni, ez ugyanis három év után 5 százalékos adókedvezményt ad, öt év után pedig egyáltalán nem kell kamatadót fizetnünk.

Befektetési alapok
A befektetési alapok vásárlásakor érdemes szakértőtől megkérdezni, hogy melyik alapot válasszuk. Érdemes egyébként több befektetési alapba tenni a pénzünket, így csökkentve a kockázatunkat. Ugyan a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményre, de 2016-ban is voltak olyan alapok, amelyek az állampapírnál jobban teljesítettek, és idén is várhatóan lesznek ilyen befektetési alapok, ezzel kapcsolatban a szakértők tudnak útmutatást adni nekünk. A befektetési alapokat is érdemes TBSZ-re vásárolni.

Nyugdíjcélú megtakarítás
A nyugdíjcélú megtakarításunkba is fektethetjük a prémiumot. Ha még nincs ilyenünk, akkor az egyszeri nagy befektetést legkönnyebben nyugdíj elő-takarékossági számlára (NYESZ) vagy önkéntes nyugdíjpénztárba (ÖNYP) tehetjük. Az előbbinél nekünk kell kezelni a pénzünket, míg utóbbinál ezt a terhet leveszik a vállunkról.
Persze ha már van nyugdíjcélú megtakarításunk, akkor érdemes lehet abba tenni a pénzünket, a maximálisan kapható adójóváírásra azonban ilyenkor figyeljünk. Érdemes megemlíteni a nyugdíjbiztosítást is, amelynek akár év elején befizethetjük az éves díját, vagy rendkívüli (eseti) díjjal növelhetjük a befizetésünket.

Életbiztosítás
A bónuszunkat egyszeri díjas életbiztosításba is befektethetjük. A legtöbb szolgáltató unit linked típusú terméket kínál ezekből. Ha már van rendszeres díjas életbiztosításunk, akkor erre is befizethetjük a prémiumot rendkívüli díj formájában.

Részvények
Ugyan a kifejezetten nagy kockázatú befektetések közé tartozik, azonban nem szabad megfeledkezni a részvényekről sem. Minden pénzünket kifejezetten hiba lenne ebbe fektetni, azonban a megtakarításunk 5, legfeljebb 10 százalékával lehet hazárdírozni. A hozamok ugyanis kecsegtetők, tavaly például a BUX (budapesti) részvényindex több mint 33 százalékot hozott, és a nagy nemzetközi tőzsdék is jól teljesítettek. A német DAX 7 százalékot, a londoni FTSE 13 százalékot, a new yorki S&P 500 pedig 11 százalékot nőtt 2016-ban.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Gazdálkodjon okosan év végi bónuszával! Életbiztosítás kalkulátor >>
 

Oldalak