Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad

Havi pár ezer forint csupán, és biztonságos lesz az időskorod. Nem csalás, nem ámítás: ez a nyugdíjcélú biztosítás!

Rajtad is múlik, mennyi lesz a nyugdíjad! Nem számít, hány éves vagy, a felkészülést nem tudod elég korán kezdeni. Ha szeretnéd, hogy elég pénzed legyen aktív korod után is, akkor a nyugdíjcélú biztosításokat neked találták ki.

Hogy működik?

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) nyugdíjcélú életbiztosításokat azoknak érdemes választani, akik hosszú távú és magasabb hozammal kecsegtető befektetést keresnek, és nem ijednek meg attól, hogy az árfolyamok ingadozása időlegesen akár negatívan is hathat a befektetésükre, plusz hajlandóak évente egy megadott összeget erre a célra folyamatosan megtakarítani. „Ez az életbiztosítási forma rendkívül rugalmas: a biztosított maga döntheti el, milyen eszközökbe fekteti a pénzét, illetve később is van lehetősége ezen változtatni” – mondja Czakó Karolina, a CIG Pannónia Életbiztosító NyRt. munkatársa.

A nyugdíjcélú életbiztosításoknak olyan sok előnye van, hogy az már szinte túl szép. Rendszeres megtakarítási lehetőségről van szó, aminek eredményeképp hosszabb távon akkor is jelentős tőke halmozható fel, ha havonta viszonylag kis összeget rakunk félre. Másrészt nemcsak magánszemély gondoskodhat a saját nyugdíjáról, de cégek, vállalkozások is hozzájárulhatnak munkavállalóik vagyonának gyarapodásához, kedvező adózási feltételek mellett.

Lássuk a további előnyöket is, pontokba szedve:
– kamat- és árfolyamnyereség-adótól mentes megtakarítási lehetőséget jelent;
– örökölhető: a biztosított halála esetén a megjelölt kedvezményezett jogosult a biztosítás haláleseti szolgáltatására;
– kiegészítő biztosításokkal a termék hozzásegít ahhoz, hogy felkészüljünk váratlan eseményekre.
Ha eddig jutottál az olvasásban, talán benned is felmerül az óvatos kérdés: oké, ez mind szép és jó, de nincs itt valami trükk? Vagy nem nagyon drága ez az egész?

Akár havi 5000 forinttal is elkezdhető

A szakértő szerint bármilyen kis összegű megtakarítással részben el tudjuk érni a kívánt célt. Akár havi 5000 Ft-tal is el lehet kezdeni a nyugdíjkiegészítést. „Ha ezt valaki fiatal korától teszi meg, a nyugdíjkorhatár elérésekor már havi néhány ezer forintos megtakarítás is jelentős tőkét fog eredményezni” – mondja Czakó Karolina. Hozzátette azonban, hogy havi 15 000 – 20 000 forintos megtakarítás számít ideálisnak, ha az ember már egy komolyabb összeget szeretne idős korára megtakarítani.

A munkavállalók életbiztosításának kifizetése a vállalkozások számára adómentes és költségként elszámolható lehetőség. Igaz, a pénz felvételekor már a hatályos adószabályoknak megfelelően a munkavállalónak be kell fizetnie a közterheket. Az életbiztosítás további előnye, hogy nem része a hagyatéknak, így nemcsak az öröklési illeték nem terheli, de hagyatéki eljárás nélkül, azonnal hozzáférhető.

Forrás: NLC.hu

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
Durvul a nyugdíjpara: főleg a nőket fenyegeti az elszegényedés
2017 szeptember 28.
Kategória:
Életbiztosítás

Durvul a nyugdíjpara: főleg a nőket fenyegeti az elszegényedés

Egyre több adat mutat a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának irányába, miközben a lakosság nagy része még mindig úgy véli, hogy csakis az állam felelőssége gondoskodni időskori éveiről. Arról pedig alig beszélünk, hogy bizonyos csoportokat - főleg a nőket - erősebben fenyegeti az időskori elszegényedés, hiszen ők a magasabb várható élettartam és a Nők 40 program miatt akár több mint 20 évig élhetnek nyugdíjasként. Az öngondoskodási eszközök közül a nyugdíjbiztosításra 2014. január 1-je óta lehet adókedvezményt igénybe venni, de vannak más előnyei is.

A 65 év feletti korosztály létszáma folyamatosan emelkedik Magyarországon, és ez komoly kihívást jelent a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából, hiszen a felosztó-kirovó rendszeren alapuló nyugdíjrendszerek esetén a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el. Az ezzel kapcsolatos fontos indikátorok egyre ijesztőbb számokat mutatnak: a KSH adatai szerint az idei évre az idős népesség eltartottsági rátája megközelíti a 28%-ot, ami az eddigi évekhez képest a legmagasabb (10 évvel ezelőtt csak 23% volt). További emelkedés esetén előfordulhat, hogy idővel jelentősen növekszik az időskori elszegényedés kockázata.

Épp ezért mindenkinek érdemes feltenni a kérdést, hogy milyen életszínvonalon szeretne élni nyugdíjasként, és milyen forrásokból tervezi azt finanszírozni.

Rémisztőek a legfrissebb számok

A nyugdíjrendszer 2010-2012 közötti átalakítását követően átmenetileg csökkent a nyugdíjasok száma Magyarországon, ám azóta ismét növekedés figyelhető meg: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) adatai alapján 2014-ben az öregségi nyugdíjban részesülők száma elérte a 2 037 126 főt, szakmai számítások szerint pedig 2030-ra elérheti a 2,1 millió főt. Magyarország korfáján jól látszik, hogy a következő néhány évben tovább növekszik a gazdaságilag inaktívak száma, ugyanis nyugdíjba mennek majd a Ratkó-korszak gyermekei (1951-1955 között születettek), ami már önmagában rövid távon is nagyon meg fogja terhelni a hazai ellátórendszert is. Bár 2022-re hazánkban a nyugdíjkorhatár a korábbi 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedik, a társadalom elöregedésének problémája az alacsony születésszám és a várható élettartam fokozatos emelkedése miatt továbbra is fennáll majd, és hatással lesz a nyugdíjakra.

A nők kilátásai különösen rosszak

A fentiek mellett keveset beszélünk arról, hogy vannak olyan csoportok, amelyeknek az átlagosnál is bizonytalanabbak a nyugdíjkilátásai: ilyenek például a háztartásbeliként dolgozók, a vállalkozók és a külföldön munkát vállalók.

"Plusz kockázattal" rendelkeznek a magyar nők is, ők ugyanis átlagosan 7 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint a magyar férfiak - hazánkban a nőknél tavaly 79,2 év, míg a férfiaknál 72,4 év volt a várható élettartam. Ráadásul a nők és a férfiak közötti bérkülönbség is rányomja a bélyegét az időskori évekre.

Számolni kell a Nők 40 program hatásaival is, amelyet 2017-ben továbbra is változatlan feltételekkel lehet igénybe venni. Ha a hölgyek 40 év munkaviszony után továbbra is nyugdíjba mehetnek 58-60 évesen, miközben a korhatár 65 évre emelkedik, a nőknél még hosszabb lehet a nyugdíjban töltött évek száma: nem lesz ritka, hogy valaki több mint 20 évig él nyugdíjasként. Így a nőket erősebben sújthatja az időskori megélhetés problémája.

Nem fontos, hanem alapvető szükséglet az öngondoskodás

Az elmúlt években egyre több szervezet igyekszik különféle közvélemény-kutatásokkal és kampányokkal rámutatni arra, hogy elsősorban az öngondoskodás jelenti a megoldást az anyagi kiszolgáltatottság csökkentésére. Erre mindaddig szükség van, amíg

  • a leendő nyugdíjasok az állami pillért még mindig meghatározó jövedelemforrásnak tekintik;
  • magas azok aránya, akik szerint nem terheli őket személyes felelősség majdani nyugdíjuk előteremtésében.

Az egyik biztosító társaság nyugdíjfelkészültségről készített világméretű felméréséből is kiderült, hogy a magyarok nagy részének nincs terve arról, hogy miből él majd nyugdíjas korában, többségük abban bízik, a jövedelmet majd az állam biztosítja.

Pedig az MNB tavalyi tanulmányából is kiderült, hogy van oka félni az aktív korú lakosságnak, hiszen az elöregedő társadalom miatt 2035-re az állami nyugdíjrendszernek komoly problémákkal kell szembenéznie, így mindenképp kell majd önerő.

Különösen fontos ennek a szerepe a nőknél, hiszen az ő esetükben hosszabb ideig kell kitartania az öngondoskodással összegyűjtött összegnek ahhoz, hogy ne kelljen az életszínvonal drasztikus csökkenésével számolniuk. A MABISZ idei őszi nyugdíjbiztosítási kampányánál épp ezért a nők jelentik az elsődleges célcsoportját: nem csupán kívánatos, de egyenesen kikerülhetetlen az ő hatékonyabb megszólításuk az öngondoskodással kapcsolatos gondolkodás megváltoztatásához.

Mi a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíj előtakarékossági formák (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztárak, nyugdíj-előtakarékossági számla, ismertebb nevén NYESZ) létjogosultságát jól mutatja, hogy az ilyen típusú öngondoskodási formákat az állam adókedvezménnyel támogatja. Közülük a nyugdíjbiztosításokra 2014 januárjától terjesztették ki az adókedvezmény lehetőségét. Bár azóta egyre növekszik ismertsége, kevesen tudják, hogy pontosan mi is ez a lehetőség, ezért a továbbiakban ezt mutatjuk be részletesen.

A nyugdíjbiztosítás a megtakarítási célú életbiztosítási konstrukcióknak egy speciális, kifejezetten nyugdíjcélú változata. Ebben az esetben a nyugdíjcélú megtakarításunk saját, névre szóló, egyéni megtakarítási számlán gyarapodik, ahol az eszközalapokban tárolt pénzünket - gyakran nemzetközi hátterű - alapkezelők, pénzügyi intézmények kezelik.

A biztosítási szerződés konkrét lejárattal rendelkezik, amely a szerződéskötés napján aktuális nyugdíjkorhatár elérésének időpontja.

A két típus

Klasszikus nyugdíjbiztosítás

Azok, akik úgy döntenek, hogy nyugdíjbiztosítást kötnek, két típus közül választhatnak. Az egyik az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítás, amely törvényileg szabályozott (forintos biztosítások esetén maximum 2,3%, eurós termékek esetén 1,1%), előre meghatározott minimum ("technikai") hozamot garantál, amit biztosítottként mindenképpen megkapunk a szerződés lejártakor. Ezen felül extra hozamra is szert lehet tenni; a biztosító ugyanis befekteti a pénzünket és a piacon elért hozam valamekkora részét (jellemzően 80-85%-át) jóváírja a számlánkon. Azt azonban érdemes tudni, hogy a biztosítók kockázatvállalása és a rájuk vonatkozó tőkekövetelmények szigorúan szabályozottak.

Befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosítás

A másik típus a befektetési egységekhez kötött (más néven unit-linked) nyugdíjbiztosítás, amely esetében nem kapunk fix hozamot, hanem mi dönthetjük el, milyen mértékű kockázatot vállalunk és milyen típusú befektetési eszközökben tartjuk a pénzünket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden egyes befizetésünkből - a költségek levonása után -, a befektetési jegyekhez hasonló, úgynevezett befektetési egységeket kapunk a pénzünkért cserébe. Ahogy változik ezeknek az értéke, úgy változik a megtakarításunk értéke is.

Ezeket érdemes tudni, mielőtt belevágsz

Transzparens költség: A nyugdíjbiztosítások nyugdíj-biztosítások költségeit a Teljes Költség Mutató (TKM) fejezi ki, amely egy számban sűríti össze, hogy évente hány százalékot tesznek ki a költségek.

Adójóváírás: Az éves befizetés 20%-ának megfelelő értékben visszatérítést kapunk az államtól a személyi jövedelemadóból, közvetlenül a számlánkra. Az összes államilag támogatott nyugdíj-előtakarékosságnál fennáll ez a lehetőség, de az évi maximum mindegyiknél meghatározott: évi 100 ezer/130 ezer (NYESZ), 150 ezer (pénztárak), illetve a biztosításoknál 130 ezer forint. Ez 10-20 éves távlatban akár több millió forintot is jelenthet, ráadásul mindkét típusú nyugdíjbiztosításnál (hagyományos és unit-linked) jár az adókedvezmény.

Olcsóbbak és egyszerűbbek a termékek 2017-től: Idén januártól a korábbinál kedvezőbb feltételekkel lehet nyugdíjbiztosítást kötni, ugyanis az idei évtől a biztosítók az MNB ajánlása alapján jelentősen csökkentették a megtakarítási célú életbiztosítások - köztük a nyugdíjbiztosítások - költségeit.

Nyugdíj előtt hozzáférsz: Szintén előny lehet, hogy a nyugdíjbiztosítás akkor jár le, amikor betöltjük a nyugdíjkorhatárt, de nem az aktuálisat, hanem azt, ami a szerződés indulásakor volt érvényben. Emellett kockázati eseményre is nyújthat fedezetet, fizethet például baleset, komolyabb betegség és halál esetén is.

Forrás: www.portfolio.hu

Megugrottak idén a kárkifizetések
2017 szeptember 12.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Életbiztosítás, Flotta biztosítás, Általános

Megugrottak idén a kárkifizetések

Az életágat a nyugdíjbiztosítások húzzák idén is, a vagyonbiztosításokon belül pedig a kötelező díjbevétel nőtt nagymértékben. A kárkifizetések a nemélet-ágon 20 százalékkal emelkedtek.

Hiába nőttek a díjbevételek, a kárkifizetések is megugrottak, így csak minimális mértékben nőtt a biztosítók profitja az első fél évben. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a szektor 32,1 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el, ez még egy százalékkal sem haladja meg a tavalyit. Az életágon a biztosítástechnikai eredmény 13,5 százalékkal emelkedett, a nemélet-ágon viszont több mint 30 százalékkal csökkent (nagyrészt a növekvő kárkifizetések miatt).

Az életbiztosítási ágon a díjbevétel 3,2 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest, az első hat hónapban 228 milliárd forint lett.

A vegyes életbiztosítások jól mentek, ezek díjbevétele több mint 14 százalékkal 48,5 milliárd forintra emelkedett. A húzótermék persze az idén is a nyugdíjbiztosítás volt, ami 42 százalékkal több – 27 milliárd forint – díjbevételt hozott, mint tavaly egyetlen fél év alatt. A fél év végén már csaknem 218 ezer embernek volt nyugdíjbiztosítása Magyarországon, közülük több mint 150 ezer valamely befektetési egységhez kötött konstrukcióban előtakarékoskodott. Az indexhez vagy befektetési egységhez kötött normál életbiztosításokból viszont ezúttal valamivel kevesebb – 10,6 milliárd forint – díjbevétel jött be, mint tavaly, főleg az egyszeri díjak visszaesése miatt.

A nemélet-ágon a díjbevételek 8,9 százalékkal nőttek 257,7 milliárd forintra. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb) 82,6 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek, 15 százalékkal többet, mint tavaly. Az árak emelkedése tehát a tavalyihoz képest mérséklődött, de az idén így is valószínűleg csúcsot dönt a szektor kgfb-díj-bevétele. Az újautó-eladások emelkednek, és ez a cascós szerződések mennyiségén is látszik, számuk tavaly június óta több mint 33 ezerrel 853 ezerre nőtt.

A casco díjbevétele ennek ellenére viszonylag lassan nő, idén az első fél évben 6,3 százalékkal emelkedett 38,9 milliárd forintra. Ebben az autóbiztosítás-típusban a jelek szerint nem tudják még érvényesíteni a biztosítók a növekvő kárráfordításokat. A kötelezős és a cascós károk volumene is megugrott ugyanis a tavalyihoz képest. Kgfb-re az első hat hónapban csaknem 45 milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki a biztosítók, 36 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a cascós kárkifizetések 17 százalékkal 22,3 milliárd forintra emelkedtek.

Kismértékben nőtt a lakossági vagyonbiztosítások száma, a fél év végén 3,127 millió lakásnak volt biztosítása. A díjakat az árverseny miatt csak lassan tudják emelni a cégek, ezért az első fél évben az ebből származó díjbevétel csak 58,6 milliárd forint lett, 3,6 százalékkal több, mint tavaly. Pedig a károk e szegmensben is megszaporodtak, a kifizetések tavalyhoz képest 26 százalékkal nőttek, és megközelítették a 20 milliárd forintot, amiben szerepet játszhattak a tavaszi-nyári viharok is.

A biztosítók nemélet-ágon keletkezett összes kárráfordítása a múlt évihez képest 20 százalékkal emelkedett az első fél évben, 111,4 milliárd forintra. Ennek ellenére a cégek tőkehelyzete ágazati szinten stabil, a szektor összes alapvető szavatolótőkéje a levonások után 517,6 milliárd forint volt, ami bőven több, mint a duplája az úgynevezett szavatolótőke-szükségletnek, és csaknem hatszorosa a minimális tőkeszükségletnek.

Forrás: www.vg.hu

Azt hitted, utazni és sportolni veszélyes? Nem ott történik a legtöbb baj
2017 augusztus 01.
Kategória:
Utasbiztosítás, Életbiztosítás

Azt hitted, utazni és sportolni veszélyes? Nem ott történik a legtöbb baj

Sokan csak akkor gondolnak balesetbiztosításra, amikor úgy érzik, veszély leselkedhet rájuk, főként nyaralás, vagy extrém sportolás előtt. Ugyanakkor tízből kilenc esetben háztartási balesetekre fizetnek a biztosítók. Tehát ott vagyunk a legnagyobb veszélyben, ahol a legnagyobb biztonságban érezzük magunkat.

Bár az emberek többsége az otthonában érzi magát a legnagyobb biztonságban, az UNION Biztosító adatai is azt igazolják, hogy gyakoriságban messze az otthoni balesetek vezetnek: a balesetbiztosítási térítések csaknem 90 százalékát ilyen esetekre fizeti ki a biztosító. A KSH adatai szerint évente közel 1800 ember háztartási balesetben veszti életét - ez a szám csaknem háromszorosa a közlekedési haláleseteknek, amelyekből tavaly 607 történt az országban. Az otthoni balesetek több mint felét esés, zuhanás váltja ki, de gyakori ok az égés, valamint az éles vagy szúró tárgyak miatti sérülés is.

Extrém sportra nem fizet a tb

Noha immár egy évtizede bevezették, továbbra is igen kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítási járulék terhére nem fedezhetőek az extrém, illetve hivatásszerűen űzött sportok okozta balesetekhez kapcsolódó ellátások. Ugyanakkor egyre több balesetbiztosítás kiterjeszthető a közkedvelt extrém sportokra (például vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás, bungee jumping, ejtőernyőzés, stb.) is.

"A balesetbiztosításokat a magánszemélyeknek jellemzően éves időszakra lehet megkötni, az elmúlt években ugyanakkor már számukra is elérhetőek olyan határozott idejű biztosítási csomagok is, amelyeknek néhány száz forintos napidíja ellenében az adott esemény időszakára szóló, magas szintű, 10 milliós térítést biztosító védelem szerezhető" - hívja fel a figyelmet Bóna Katalin, az UNION Biztosító ügyvezető igazgatója. Hozzátette, egy gondos szülőnek tehát ezentúl lehetősége van arra is, hogy például a Sziget Fesztivál 100 ezres hetijegye mellé háromezer forintért ilyen extra védelmet is biztosítson gyermekének.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy bármilyen balesetbiztosításunk is van, az alkoholos befolyásoltság kizáró tényező, amennyiben a balesetet egyértelműen ez az állapot idézte elő. Ugyanez áll a gondatlanságra is: jellemző nyári példa erre a napégés, illetve a tiltott helyszíneken való fürdés. Mivel a balesetbiztosítások fedezeti köre számos részletben jelentősen eltérhet egymástól, mindenképpen célszerű előre megbizonyosodni arról, hogy valóban a számunkra megfelelő biztosítási védelmet kapjuk-e meg. Ebben segítségünkre lehet az adott biztosító holnapja vagy call centere, vagy biztosításközvetítő szakember is.

Külföldre is érvényesek

A balesetbiztosítások többnyire 24 órában, a világ minden országában érvényesek (jellemző kivételt a csoportos munkahelyi baleseti konstrukciók képeznek). Tehát nem csak belföldön, de akár külföldi utazások során is kedvező kiegészítő szolgáltatást jelentenek az utasbiztosítások mellé: míg az utasbiztosítás az ellátáshoz kapcsolódó költségeket fizeti meg, addig a balesetbiztosítás adott összegű térítést nyújt a kapcsolódó további kiadások fedezésére.

Tekintettel arra, hogy a balesetbiztosítási védelem közel 40 százalékát a különböző biztosításokhoz kapcsolódó kiegészítő csomagok biztosítják, jogosan merül fel a kérdés, szükség van-e önálló balesetbiztosítás kötésére is.

"A kiegészítő balesetbiztosítások térítési limitjei általában jóval alacsonyabbak, mint amelyek az önálló balesetbiztosításokra jellemzőek. Mindenképpen érdemes tehát önálló balesetbiztosításban is gondolkodni, főleg annak tudatában, hogy baleset esetén mindkét biztosítást igénybe vehetjük, azok szolgáltatása összeadódik" - mutat rá Bóna Katalin.

Általánosságban kijelenthető, hogy megfelelőnek akkor tekinthető a balesetbiztosítási védelem, ha haláleset vagy rokkantság esetén akár 10 milliós térítést nyújt. Egy ilyen szintű védelem egyénileg már havi 2 ezer forintos díj ellenében is elérhető, egy négytagú család számára is havi 4 ezer forint alatt biztosítható.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Pesszimistábbak a jövő nyugdíjasai
2017 június 29.
Kategória:
Életbiztosítás

Pesszimistábbak a jövő nyugdíjasai

Csak minden második magyar számít arra, hogy kizárólag a nyugdíjából meg tudna élni. A hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat, ez a válaszadók 42 százalékát aggasztja komolyan – derült ki a K&H biztos jövő indexéből. Azonban a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatban most a legpozitívabbak a megkérdezettek: mindössze 37 százalék gondolja, hogy ezek keveset érnek majd. A K&H szerint a háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac bővülhet. Egy havi 20 ezer forintos megtakarítás konzervatív 2-3 százalékos hozammal számolva 30 év múlva közel 10 millió forintot eredményezhet.

Nem állnak túl pozitívan az időskorhoz a magyarok: 14 százalék gondolja csak úgy, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kényelmesen megélne – derül ki a K&H biztos jövő indexének első negyedéves eredményeiből. A bizakodók aránya az előző negyedévhez képest némileg csökkent. 37 százalék arra számít, hogy csak nehezen élne meg a nyugdíjából, 33 százalék szerint pedig ez semmire sem lesz elég. Az állami nyugdíjjal egyáltalán nem számolók aránya is emelkedett: a 2016 azonos időszakában mért 13 százalékról 16 százalékra. Ez az arány a 30-asok körében már 28 százalék. A nők jóval pesszimistábban értékelik a nyugdíjkérdést, mint a férfiak (57% vs. 42%).

kevésbé támaszkodnánk a gyerekekre

A felméréséből viszont az is kiderül, hogy csökkent azoknak az aránya, akik a gyerekeik támogatására számítanak majd idős korukban. Az idei első negyedévben ezt a megkérdezettek 30 százaléka tartotta reális forgatókönyvnek, szemben a tavalyi 34 százalékkal. A megkérdezettek harmada azonban még mindig arra számít, hogy nyugdíjasként nélkülözni fog. 31 százalék pedig azt is reálisnak tartja, hogy nem tudja fenntartani majd a lakását, sőt a nők körében már 39 százalék számol ezzel a lehetőséggel.
2017 első negyedévében ellenben rekord kevesen gondolták úgy, hogy a megtakarításaik hosszú távon keveset érnek majd: 37 százalék volt az arányuk, szemben az egy évvel ezelőtti 44 százalékkal.
Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője elmondta: „Egyre többen ismerik fel, hogy minél hamarabb el kell kezdeni takarékoskodni ahhoz, hogy valóban gondtalanok legyenek a nyugdíjas évek. A háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac is bővülhet. Az öngondoskodásnak számos lépcsőfoka van, kezdve onnan, hogy a váratlan kiadások ellen cascóval és lakásbiztosítással védekezünk, egészen addig, hogy a nyugdíjas évekre is gondolunk”.

érdemes előre gondolkodni

A hivatalos statisztikákat idézve Kuruc Péter azt mondta, hogy az idei első negyedévben - a családi adókedvezmény és a közfoglalkoztatottak nélkül számolt - nettó átlagfizetés 197 ezer forint volt, míg 2015 harmadik negyedévében 168 ezer forintot tett ki, tehát másfél év alatt 17,2 százalékos volt a növekedés. Az öregségi nyugdíj azonban nem követte ezt a növekedést: márciusban átlagosan 124 ezer forint volt, míg 2015 szeptemberében 119 ezer forintot tett ki, így a 17 százalékos béremelkedéssel párhuzamosan az átlagos öregségi nyugdíj mindössze 4,2 százalékkal nőtt. Tehát a nettó jövedelmek és a nyugdíjak között továbbra is van különbség, nem beszélve arról, hogy a bérek sokkal nagyobb sávban oszlanak el, mint a nyugdíjak. Minél magasabb a bére valakinek, annál nagyobb lesz a különbség az utolsó bér és az első nyugdíj értéke között. Ezért kulcsfontosságú a hosszú távú, nyugdíjcélú takarékoskodás.
Kuruc Péter szerint a nyugdíjas korra történő megtakarítások egyik legjobb alternatíváját jelentik az adókedvezménnyel igénybe vehető egyszeri díjas és rendszeres befizetést igénylő nyugdíjbiztosítások. Ezek a konstrukciók pedig egyre népszerűbbek. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások díjtartaléka, az ügyfelek által eddig felhalmozott vagyon az idei első negyedév végén közel 1 milliárd forintra rúgott, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A rendszeres díjú nyugdíjbiztosítások esetében pedig az idei első negyedév végén meghaladta az 1,5 milliárd forintot. Ez éves összevetésben 108 százalékos növekedésnek felel meg.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Tervezzen időskori éveire is, használja kalkulátorunkat a biztosítások összehasonlításához! Nyugdíjbiztosítás ajánlatok >>

Csőd lehet a nyári tábor vége: ennyit ér az állami gyerekbiztosítás
2017 június 06.
Kategória:
Utasbiztosítás, Életbiztosítás

Csőd lehet a nyári tábor vége: ennyit ér az állami gyerekbiztosítás

Sok szülő nyári táborba küldi a gyerekét, akik ott olyan veszélyeknek vannak kitéve, amelyekkel a hétköznapokban nem is találkoznak. Ugyan minden szülő elmondja a gyereknek, hogy vigyázzon magára, azonban balesetek még így is történhetnek. Ilyenkor a szülőnek nagy segítség lehet, ha korábban kötött biztosítást, így legalább a baleset miatt felmerülő költségeket kifizetik helyettük.

Nyáron sokan táborokba küldik a gyerekeket, mivel itt vigyáznak rájuk, ráadásul akár fejleszthetik is egyes készségeiket egy kézműves- vagy sporttáborban. A szülők persze mindig mondják a gyereknek, hogy vigyázzon magára, a megszokottól eltérő aktivitás viszont gyakrabban vezet balesetekhez, mint a hétköznapokban. Ilyenkor a szülőnek gyakran el kell utaznia a gyerekért, és akár az orvosi költségeket is fizetni kell, ezt azonban akár a biztosítónk is állhatja.

Ilyenkor már nem véd az állami biztosítás?

A magyar tanulókra az állam idén is köt biztosítást, amely a köznevelésben résztvevő 3-18 év közöttieknek jár, a nyári szünet ideje alatt is. Ez azonban nem ad átfogó védelmet, ráadásul az összegek sem túl magasak:

Csonttörés esetén 3 ezer forint jár,
Baleseti rokkantságnál a rokkantság fokától függően 3-300 ezer forint,
Baleseti halál esetén pedig 200 ezer forint.

A csonttörésen kívül azonban számos olyan eset létezik, ami nem feltétlenül súlyos, mégis költséges, ezekre is fontos lenne biztosítást kötni, erről viszont már jellemzően nekünk kell gondoskodni, vagyis ezek ellen nem véd az állami biztosítás. Persze nincs veszve minden, számos módszerrel bevédhetjük a gyereket.

Általános balesetbiztosítás

Az egyik gyakori módszer, hogy egész évre szóló általános balesetbiztosítást kötünk, amely egész évben védelmet nyújt. Ezek jellemzően sokkal több fedezet esetén nyújtanak védelmet, mint az állami biztosítás, ráadásul jelentősen nagyobb összegre szólnak:

  • Rokkantság vagy halál esetén akár 3-5 millió forintot is adnak a biztosítók.
  • Fedezetet adnak műtétek esetén és kórházi napi térítést is nyújtanak.
  • Kullancscsípés miatt kialakuló betegségnél is fizethet és állatharapásnál is kaphatunk pénzt a biztosítótól.
  • Az elmaradt tanulmányok pótlását is segítheti.
  • Napégés esetén is fizethet.
  • Emellett 24 órás telefonos orvosi assistance szolgáltatás is járhat, sőt, akár második orvosi véleményt is kaphatunk a biztosítón keresztül.

A gyerekek balesetbiztosításait csomagokból válogathatjuk össze, eszerint alakul a védelem kiterjedtsége és a biztosítási összeg. Minél több elemet szeretnénk a csomagba tenni, annál magasabb összegre számíthatunk, igaz, ezért cserébe magasabb díjat is kell fizetni.

A biztosítási díjból viszont sokat faraghatunk, ha nem csak a saját gyerekeinkre kötjük meg (egyéni biztosítás), hanem csoportos biztosítást kötünk. Ezt akár a szülők is megszervezhetik az iskolai osztályban vagy a gyerek sportegyesületénél, sőt, akár az iskola igazgatója is kezdeményezheti ezt, persze minden esetben szükség van a szülői jóváhagyásra.

Olcsóbban is kijöhet a teljes védelem

Az általános biztosítások mellett köthetünk rendezvény biztosítást (van olyan biztosító, ahol ez az általános balesetbiztosítási termék rövidebb futamidőre megkötve), ami a tábor idejére szól, így sokkal olcsóbb lehet.

Az általános balesetbiztosításhoz hasonlóan ezt is meg lehet kötni csoportosan, ennek köszönhetően pedig olcsóbb lesz díjunk. Ezt akár a táborszervező is megteheti, így a kötvények eleve hozzájuk kerülnek, és baleset esetén rögtön intézhetik a kártérítést.

Jó, ha a szülőt is biztosítják

Ha az egyik szülőnek van életbiztosítása, akkor nincs kizárva, hogy emellé köthető olyan kiegészítő biztosítás, amely a gyerekek védelmét garantálja. Ez viszont nem köthető meg a csak egy adott rövid időszakra, legalább egy éves díjat ki kell fizetni (a többi kiegészítőhöz hasonlóan a biztosítási évforduló előtt lemondható) és persze a védelem is teljes évre vonatkozik.

Lakásbiztosítással is bevédhetjük a gyereket

Lakásbiztosítás kötésekor jellemzően többféle kiegészítőt is választanak az ingatlan védelmére. A modern termékek azonban ennél többet tudnak, már akár kiegészítő életbiztosítást vagy gyermekbiztosítást is választhatunk az otthonunk védelme mellé. Ez utóbbival a gyermekünk egész éves biztosításáról gondoskodhatunk.

Extrém sportok ellen nem véd

Hiába kötjük meg a fent felsorolt biztosításokat, ennek ellenére, ha valamilyen extrém sportot szerte űzni a gyermek, az alap védelmek ezekre a balesetekre nem nyújtanak védelmet. A törvények egyébként meghatározzák, hogy mi számít extrém sportnak, az ezekből adódó balesteket az állami biztosítás nem, vagy csak részben finanszírozza.

Mi számít extrém sportnak a jogszabály szerint?

  • Vízisízés
  • Jet-ski
  • Vadvízi evezés
  • Hegy- és sziklamászás az V. foktól
  • Magashegyi expedíció
  • Bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping)
  • Falmászás
  • Roncsautó (auto-crash) sport, rally
  • Hőlégballonozás
  • Félkezes és nyílttengeri vitorlázás
  • Sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés

Az általunk megkérdezett biztosítók eltérő megoldásokat kínálnak az extrém sportok esetén szükséges védelemre:

  • A Generalinak van kifejezetten extrém sportra fedezetet nyújtó biztosítása. Ennek érdekessége, hogy nemcsak gyermekekre, hanem felnőttekre is megköthető, akár csoportos konstrukcióban is.
  • Az NN biztosítása is fedezetet nyújthat extrém sportok űzésekor, ebben az esetben a biztosítás kötésekor meg kell jelölni, milyen sportot fog űzni a gyermek. A Generalihoz hasonlóan az NN terméke is megköthető felnőttek számára is.
  • Az Union egy adott biztosítását kínálja ilyen esetekre, amely az extrém sportok űzésekor is védelmet biztosít.
  • A Signal Iduna kifejezetten extrém sportolóknak nyújtott termékeket kínál.
  • Az Aegonnál az alap biztosítások erre nem nyújtanak fedezetet, a biztosító szerint a speciális kockázatokra érdemes felkutatni az ezekre is fedezetet adó speciális biztosításokat.
  • A Groupama a magasabb szintű csomagjait ajánlja a kicsit nagyobb baleseti kockázatú sportoknál, viszont a törvény által extrém sportnak titulált esetekben ők is külön biztosítást ajánlanak erre.

Külföldre is kell biztosítás?

Ha külföldre készülünk, akkor az európai egészségbiztosítási kártya (kék kártya) mellett az utasbiztosításról sem érdemes megfeledkezni. Ilyenkor ugyanis a kék kártya csak korlátozott védelmet nyújt, vagyis a felmerülő költségekre mindenképp érdemes saját magunknak megkötni a biztosítást, vagy esetleg az utazásszervezőnél csoportos biztosítást kötni.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Egyre többen csapnak le az ajándék nyugdíjpénzre: ez kell hozzá
2017 május 22.
Kategória:
Életbiztosítás

Egyre többen csapnak le az ajándék nyugdíjpénzre: ez kell hozzá

Folyamatosan nő a nyugdíjbiztosítási befizetések után igényelhető adójóváírás lehetőségét kihasználó ügyfelek aránya az NN Biztosítónál: tavaly a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek négyötöde már élt ezzel a lehetőséggel.

"Ügyfeleink pénzügyi tudatossága évről évre magasabb szintre lép, amelyet jól egészít ki a biztosítási tanácsadóinktól kapott, személyre szabott és aktív támogatás. Mindezek eredőjeként egy év alatt átlagosan 23 százalékkal emelkedett az egy ügyfélre jutó adójóváírás mértéke" - nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője. Hozzátette: a beérkező adójóváírások száma 2015-ös adóévre vonatkozóan megduplázódott az előző évhez képest.

Sokaknak jelenthet újdonságot, hogy a jóváírás visszamenőlegesen is igényelhető: ha valaki jogosult lenne, ám nem él az adóbevallás májusi határidejéig a 2016-os évre szóló lehetőséggel, vagy a korábbi években maradt le róla, az érvényben lévő szabályozás szerint 2014-ig visszamenőlegesen érvényesítheti az elmaradt állami adójóváírást.

Az államilag támogatott nyugdíjmegtakarítások után igényelhető maximális adójóváírás összesen évi 280 ezer forint lehet.

Ezt úgy lehet megszerezni, ha az ügyfél a nyugdíjbiztosítás mellé, a nyugdíjelőtakarékossági és/vagy az önkéntes pénztári számlára eszközölt befizetései után is kihasználja az adójóváírást - hívta fel a figyelmet Csanda Gergely. Ennek mértéke mindhárom megtakarítási formánál az éves befizetés legfeljebb 20 százaléka lehet, ám a szabályozás összegszerű felső limitet tartalmaz: ez 130 ezer forint a nyugdíjbiztosításoknál, 100 ezer a NYESZ-nél, és 150 ezer az önkéntes pénztári befizetéseknél.

A társaság által 2014-ben küldött igazolások után az érintettek 68,4 százaléka élt az adójóváírás lehetőségével. Egy évvel később látványosan nőtt ez az arány: 2015-ben az érintettek 79,5 százaléka igényelte az állam által biztosított összeget. A 2016-os adóbevallási határidőig néhány nap még hátra van, a végleges számokra várni kell.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Fontos határidő közeleg: akár 100 ezer forint állami ingyenpénzt is kaphatunk
2017 május 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Fontos határidő közeleg: akár 100 ezer forint állami ingyenpénzt is kaphatunk

2016 végéig már összesen 194 ezren kötöttek államilag támogatott nyugdíjbiztosítást, közülük 79 ezren első alkalommal vehetik igénybe az előző évi befizetéseik után járó adójóváírást. A május 22-ig benyújtandó szja-bevallásban ezt az igényt külön fel kell tüntetni ahhoz, hogy az adóhatóság átutalja az előző évi befizetések után járó összeget.

A 2014. év elején bevezetett államilag támogatott nyugdíjbiztosítás keretében az állam az ügyfelek tárgyévi befizetéseinek 20 százaléka után évi 130 ezer forintig adójóváírást fizet. Az adójóváírás azonban nem kerül automatikusan az ügyfelek szerződésére, azt a május 22-ig benyújtandó személyijövedelemadó-bevallás keretében kell igényelni.

Az UNION és az ERSTE Biztosító adatai szerint minden harmadik ügyfél mulasztja el ezt az egyszerű lépést, piaci szinten ez a mulasztás 65-70 ezer szerződést is érinthet.

Az adójóváírás igénylését a biztosító által legkésőbb február közepéig megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Az szja-bevallásokat idén legkésőbb május 22-ig lehet benyújtani, vagyis aki valamilyen okból nem találkozott ezzel az igazolással, annak még maradt ideje arra, hogy a pótlásról intézkedjen biztosítójának ügyfélszolgálatán. Akkor sincsen veszve az összeg, ha valaki a bevallás benyújtását követően vette észre, hogy elmulasztotta az adójóváírás igénylését: ez a lépés az elévülési időn belül önellenőrzés keretében utólagosan pótolható.

A nyugdíjbiztosítási szerződéseikre az ügyfelek átlagosan évi 200 ezer forint körüli összeget fizetnek be, ami azt jelenti, hogy figyelmetlenségük miatt az adott évben szerződésenként mintegy 40 ezer forintról kell lemondaniuk. Ez piaci szinten akár több mint 2 milliárd forint veszteséget jelenthet ügyféloldalon - mutat rá Bárdos Tamás, az Erste Biztosító termékfejlesztési vezetője. - Az szja-bevallás megfelelő rovatának kitöltésén kívül érdemes arra is odafigyelni, hogy a szerződő rendezze esetleges adó- vagy járuléktartozását, mivel ez is akadályozhatja, hogy az adóhivatal átutalja az összeget.

Tavalyhoz képest kedvező változás, hogy az adóhatóság az ezer forintnál alacsonyabb összegű adótartozások esetében nem tartja vissza az adójóváírásokat. Ennek köszönhetően a kisebb, jobbára technikai jellegű, adminisztratív okokból fellépő eltérések nem befolyásolják az összegek folyósítását, amelyekre egyébként az adóbevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül sor kerül. Továbbá ezentúl azt sem kell az ügyfélnek külön jeleznie, hogy időközben rendezte fennálló tartozását, mivel a NAV a feltételek teljesülését követően automatikusan teljesíteni fogja a kifizetést.

Szintén kedvező irányba mozdítja a helyzetet, hogy idén a NAV adóbevallási tervezetet készít az adózók bizonyos köre számára. A tervezet összeállításakor az adóhatóság felhasználja a kifizetőktől érkezett adatokat, köztük például az üzleti nyugdíjbiztosításokra vonatkozóakat is. Természetesen ebben az esetben sem árt ellenőrizni, hogy ezek a tervezetben szereplő adatok (az igényelt összeg, a biztosító bankszámlaszáma, stb.) hibátlanok-e.

Nem gyakori eset, de alacsonyabb fizetések esetében előfordulhat, hogy más adókedvezmények igénybe vétele miatt az adó már nem elegendő a teljes körű adójóváíráshoz. Ekkor a visszaigénylésben csak csökkentett összeg igényelhető.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Erre figyeljen, ha őstermelőként nyugdíjat szeretne
2017 május 08.
Kategória:
Életbiztosítás

Erre figyeljen, ha őstermelőként nyugdíjat szeretne

Mezőgazdasági őstermelőként voltam bejelentve az elmúlt években, de súlyos, visszafordíthatatlan betegségem miatt egyre kevesebbet tudok dolgozni. Milyen rokkantsági ellátásra vagyok jogosult? Hogyan kaphatok majd nyugdíjat?

A mezőgazdasági őstermelők táppénzre való jogosultsága alapvetően ugyanaz, mint az egyéb jogcímen biztosított személyeké, tehát mindenki kaphat táppénzt, aki az idő alatt válik keresőképtelenné, amíg a biztosítása fennáll és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A mezőgazdasági őstermelő abban az esetben biztosított, ha a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Azt fontos tudni, hogy mezőgazdasági őstermelőként a járulék megfizetése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a biztosítotti jogviszonya is fennáll. Az őstermelőkre a kötelező biztosítás csak akkor terjed ki, azaz az őstermelő csak akkor minősül biztosítottnak, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig tud annyi szolgálati időt szerezni – a meglévő szolgálati ideje mellett –, hogy az a 20 évet elérje.

Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a járulékfizetés ellenére sem fog az őstermelő biztosítottnak számítani. Ha az érintett életkora indokolja (így ha a nyugdíjkorhatár eléréséig már 20 évnél kevesebb van hátra), célszerű a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási hivatalnál adategyeztetési eljárás keretében kezdeményezni a megszerzett szolgálati idő megállapítását. Abban az esetben, ha az igénylő mezőgazdasági őstermelőként biztosítottnak minősül (pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége is fennáll), táppénzre jogosult lehet.

A rokkantsági/rehabilitá­ciós­ ellátásra való jo­gosultság – hasonlóan a táppénzhez – szintén biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátási forma. A rokkantsági/rehabilitációs ellátásra az lehet jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző években meghatározott számú napon, például 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. § szerint biztosított volt, továbbá keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a mezőgazdasági őstermelő a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra – egészségi állapotától függően – jogosultságot szerezhet.

Ha az őstermelői tevékenységéből származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, akkor az igénylő kereső tevékenységet folytat, tehát nem lesz jogosult az ellátás igénybevételére csak akkor, ha ez a tevékenysége megszűnik.

Érdemes arra ügyelni, hogy aki a rokkantsági ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet végez és a munkáját betegsége, kórházi kezelése miatt – orvos által igazoltan – nem tudja ellátni, a rokkantsági ellátás folyósítása mellett táppénzt is kaphat.

Forrás: www.baon.hu

Kiadták a bűvös számokat: ettől függ, mekkora lesz a nyugdíjad
2017 április 28.
Kategória:
Életbiztosítás

Kiadták a bűvös számokat: ettől függ, mekkora lesz a nyugdíjad

A közelmúltban jelentek meg azok a szorzószámok, amelyek alapján már ki lehet számítani, mekkora nyugdíjat kapnak azok, akik idén intenek búcsút a munkával töltött éveknek. A nyugdíj pontos összegének kiszámítása azonban nem kis feladat, de most mégis megpróbáljuk röviden megmutatni, hogy mire érdemes figyelni a munkával töltött évek alatt. És tippeket adunk ahhoz is, hogyan növelhetjük a nyugdíjunk összegét.

A legtöbb emberben még mindig él az a tévhit, hogy az utolsó években kapott fizetések sokkal nagyobb súllyal számítanak majd a nyugdíjunk összegének kiszámításakor. Ez azonban így nem teljesen igaz, hiszen a nyugdíjunk összege alapvetően az úgynevezett életpálya-átlagkeresetünktől függ, amelyet természetesen az utolsó évek keresete is befolyásol.

Önmagában az utolsó évek keresete nem lesz meghatározó erejű - hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru Szabadegyetemének előadásában.

Mitől függ a nyugdíj összege?

A nyugdíjunk elsősorban a havi nettó életpálya-átlagkeresetünknek az összegétől függ. Ennek a meghatározásához pedig az 1988. január elsejétől (ekkortól van személyi jövedelemadó fizetés Magyarországon) szerzett összes nyugdíjjárulék köteles jövedelmünket kell figyelembe venni.

A másik fontos tényező pedig az, hogy életünk során hány év szolgálati időt sikerült szereznünk. A szolgálati idő hosszától függ ugyanis egy nyugdíjszorzó, amellyel később majd meg kell szorozunk a számított nettó átlagkeresetet.

A számolás menete lépésről lépésre:

  • A nyugdíjalapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell
  • Majd ezt minden évben az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani kell"
  • Ezek után jöhet a szorzás az adott évre vonatkozó valorizációs szorozóval. (Ezzel a lépéssel a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják.)
  • Az így megkapott összegeket össze kell adni és értelemszerűen osztani, szorozni kell vele, hogy kijöjjön a havi nettó életpálya átlagkeresetének összege
  • Ha az így kapott összeg nagyobb 372 ezernél, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni
  • Ha meg van ez az összeg is, akkor jöhet az utolsó lépés a szorzás a szolgálati évek alapján meghatározott szorzószámmal

Hogy is vannak ezek az szorzószámok?

Április elején jelentek meg a Magyar Közlönyben az új valorizációs szorzószámok, amely alapján már kiszámítható a 2017-ben nyugdíjba vonulók nyugellátása is. Erre azért van szükség, mert a régi kereseteink nem vehetőek figyelembe az eredeti összegükben, és ezzel a szórzással lehet kiszámítani kereseteinknek a korrekt jelenértékét. A valorizációs szorzószám például:

  • 2013-ban: 1,158
  • 2014-ben:1,124
  • 2015-ben pedig 1,078 volt.

Mennyi az annyi?

Korábban Matits Ágnes nyugdíjszakértőt is megkérdeztük a témában, hogy véleménye szerint mekkora összegre számíthatunk majd nyugdíjas éveink alatt.

  • Ha minimálbérre vagyunk bejelentve: Amennyiben 40 évvel szolgálati idővel számolunk, akkor körülbelül 60-70 ezer forintos nyugdíjra számíthatunk.
  • Ha a keresetünk megegyezik az átlagkeresettel: Abban az esetben, ha mindig az átlagkereset után (40 évig) fizetünk járulékot, akkor ma körülbelül 140 ezer forintos induló nyugdíjra számíthatunk.

Mi kell ahhoz, hogy magasabb legyen a nyugdíjunk?

  • Magas jövedelem, 1988-tól kezdődően: 1992 márciusától 2012 végéig a járulékfizetés felső határ összegét elérő, vagy megközelítő jövedelem, vagy 1988-1992 február között és 2013 után kiemelkedően magas jövedelem (ugyanis ekkor még és már a járulékfizetés felső határa nem volt érvényben)
  • Magas szolgálati idő: 40 év szolgálati idő esetén a jövedelmek 80 százaléka a nyugdíj összeg, amely szolgálati évenként 2-2 százalékkal emelkedik, de legfeljebb 100 százalék lehet.
  • A nyugdíjazás elhalasztása: Nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjazás elhalasztása, és további szolgálati idő megszerzése 30 naponként 0,5 (tehát évente 6) százalékkal emeli a nyugdíj összegét. Pl. a nyugdíjkorhatárt 7 évvel követő nyugdíjazás, és közben folyamatosan szolgálati idő szerzése már 42 százalékos emelkedést jelent - mondta el korábban a megkeresésünkre az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

Rékasi Károly: Nyomorékká és koldusszegénnyé tettek
2017 április 28.
Kategória:
Életbiztosítás

Rékasi Károly: Nyomorékká és koldusszegénnyé tettek

Szinte már borítékolható, hogy maradandó sérüléssel éli le életét Rékasi Károly. Ugyan a balesete már közel két éve történt, azonban az ügyet még most sem zárta le a rendőrség. Életbiztosítás mellé köthető kiegészítő biztosításokkal egyébként áthidalhatók a baleset utáni pénzügyi nehézségek, sőt, akár betegség esetén is segíthetnek nekünk.

Maradandó testi fogyatékossággal kell leélnie életét Rékasi Károlynak, a színész már közel két éve nem tud dolgozni motorbalesete miatt. Abba már belenyugodott, hogy egyik lába mindig is rövidebb lesz, azonban azt nem érti, hogy a rendőrség miért nem zárta már le a nyomozást az elmúlt 22 hónap alatt. Ha vége lenne az eljárásnak, akkor a biztosító végre folyósítaná a baleseti összeget és a járadékát is megkaphatná, azonban ez csak akkor lehetséges, ha megállapítják, hogy Rékasi az áldozat az ügyben - írja a Story magazin. Arról egyébként korábban már írtunk, hogy a színész felélte a megtakarításait, ezért nagy szüksége lenne, hogy a kieső jövedelmét pótolja a biztosító.

Melyik biztosító fizet és mit?

Ha bebizonyosodik, hogy valóban Rékasi volt a balesetben a vétlen fél, akkor a vétkes autós kötelező gépjármű felelősség biztosítása (kgfb) térítheti a biztosítási összeget és fizetheti az életjáradékot a színésznek, amely a kieső jövedelmét pótolja (részben). Ez viszont, ahogy a fenti példa is mutatja, igen hosszú, elhúzódó procedúra után lehetséges, pedig lehetőség van arra, hogy a balesetek, betegségek esetén hamar pénzhez jussunk.

Ehhez kockázati életbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokat érdemes kötni, amelyek a kórházi kezelés, balesetek, sőt rokkantság esetén is fizethetnek. Ezek jellemzően már a kórházi zárójelentés után fizetnek, így nem kell megvárni például a rendőrségi procedúrát sem, mint Rékasi esetében.

Milyen kiegészítő biztosításokat köthetünk?

A kiegészítő biztosításokat három nagy csoportba sorolhatjuk:

  • a betegségbiztosítások,
  • a balesetbiztosítások és
  • a személybiztosítások közé.

A betegségbiztosítások nevükkel ellentétben sokszor a balesetek esetén is nyújtanak fedezetet, így ha van kórházi napi díj térítésünk, akkor a baleset esetén is fizet. Ezek a tipikus betegségbiztosítások:

  • Kórházi napi térítés (balesetkor is fizet)
  • Műtéti térítés (balesetkor is fizet)
  • Rokkantsági biztosítás
  • Kritikus betegségek biztosítása
  • Betegség assistance szolgáltatás

A balesetbiztosítások jellemzően a balesetek esetén térítenek, és ezen belül választhatunk kifejezetten közlekedési balesetkor térítő biztosításokat is:

  • Baleseti halál
  • Baleseti rokkantság
  • Baleseti műtéti térítés
  • Baleseti eredetű kórházi napi térítés
  • Közlekedési baleseti halál
  • Közlekedési baleseti rokkantság
  • Közlekedési baleseti műtéti térítés
  • Közlekedési baleseti eredetű kórházi napi térítés
  • Csonttörés

A személybiztosítások közé azok a kiegészítő védelmek tartoznak, amelyek nem feltétlenül a fő biztosított védelmét szolgálják, mint például a kiegészítő életbiztosítás vagy a gyerekekre szóló kiegészítő biztosítás.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Oldalak