2011.05.31

 

Nincs elég nyugdíjmegtakarítás a biztosítók szerint

Azok sem készülnek fel kellőképpen a nyugdíjas éveikre, akik ezt anyagi helyzetüknél fogva megtehetnék. A nyugdíj és befektetés jellegű életbiztosítások után ugyan van érdeklődés, de a legtöbben nem jutnak el a szerződés megkötéséig. A biztosítók is érzik ezt a visszafogott lelkesedést termékeik iránt, 111 ezer szerződéssel volt kevesebb március végén, mint egy évvel korábban- írja a Világgazdaság.

A második pillérből kiszakadt ügyfelek várhatóan újabb megtakarítási formák után nézhetnek, amivel pótolhatják a kiesett kötelező magánnyugdíjpénztár által nyújtott biztonságot, ilyenek lehetnek az élet-, illetve nyugdíjbiztosítások - mondta el a lapnak Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító élet- és bankbiztosítási vezérigazgatója.

Az új ügyfelek viszont még hiányoznak a piacról a tavalyi 2,08 milliós szerződésszám idén márciusra 1,96 millióra csökkent. A sok kimenő állományt nem tudják pótolni az új szerződések - magyarázta Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának vezetője. Hiába ismerik fel sokan az öngondoskodás fontosságát, de a magyarországi pénzügyi kultúra hiányosságai miatt nem jutnak el ezek a felismerések konkrét cselekvésig, Bartha Viktória, az Aegon életbiztosítási vezérigazgató-helyettese szerint.

Kevesen tudják félretenni fizetésik 10 százalékát, ennyi lenne szükség a biztos nyugdíjas kori megtakarítások megteremtéséhez. Ami érthető azok körében, akik havi 80-100 ezer forintot keresnek, viszont sokan mások sem teszik ezt meg, pedig lenne rá lehetőségük.

Forrás: Pénz Centrum

 

 

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
Figyelem! Nagy változások a biztosításoknál: tényleg átverés a TKM?
2016 február 18.
Kategória:
Életbiztosítás

Az etikus életbiztosítási koncepció keretein belül fokozatosan szigorodnak az életbiztosítási közvetítők és panaszkezelések szabályai. Néhány szabály már idén év elején életbe lépett, így például mostantól kötelező lesz igényfelmérőt kitölteni, ezért utólag is bizonyítható lesz, ha nem a nekünk legjobb biztosítást sózta ránk az ügynök.

Új szabályok léptek életbe az életbiztosításoknál: több új előírással is védi az ügyfeleket az etikus életbiztosítás koncepciója. Januárban lépett életbe a Biztosítási törvény (Bit.) módosítása, amely utat nyitott a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) arra, hogy jobban bele tudjon szólni az életbiztosítások szabályaiba.

Hogyan véd minket a jegybank?
Két lényeges új szabályozás lépett életbe a koncepció nyomán:
- Mostantól a megtakarításos életbiztosításoknál a tanácsadónak minden esetben tájékoztatnia kell az ügyfelet a teljes költség mutatóról (TKM), és
- Előzetes, írásos igényfelmérést kell kitöltenie az ügynöknek, amikor találkozik a szerződővel.

Mit is jelentenek ezek a plusz feladatok?
A TKM-et már korábban is említették az ügyfélnek, feltéve, ha az kedvező volt a biztosító szempontjából. Mostantól minden esetben be kell mutatnia az ügynöknek a mutató értékét, annak pontos működését viszont nem köteles elmondani. Ez azért jelenthet problémát, mert a TKM egy tájékoztató jellegű adat, a tényleges költségterhelés eltér ettől.

Ez azt jelenti, hogy például egy 3 százalékos TKM-mel bíró biztosításnál nem évente 3 százalékot vonnak el egyszerre, egy összegben, hanem a különböző díjak eltérő időpontokban kerülnek elvonásra, sőt a százalékos költségeknél még az elvonás alapja is eltérő lehet.
Lényeges, hogy 2017-től már egységes számítási módszert kell majd alkalmazni a TKM számításánál, így jobban összehasonlíthatók lesznek a biztosítások költségterhelései biztosítási típusra lebontva.

Így számítják ki a TKM-et:
- 35 éves bitztosított.
- Csak az alapbiztosítás kockázati elemeit veszik figyelembe.
- Az éves díj 210 ezer forint (jövőre ez 300 ezerre módosul) a rendszeres díjas termékeknél. Egyszeri díjas termékeknél 2,2 milliós díjjal számolhatunk (jövőre ez 4,5 millióra nő).
- Csak akkor indexálnak, ha ez kötelező.
- Csoportos beszedéssel, illetve átutalással fizet az ügyfél (jellemzően ez díjkedvezménnyel jár).
- A rendszeres díjas termékeknél 10, 15 és 20 éves, egyszeri díjasnál pedig 5, 10 és 20 éves futamidőnél végzik el a számításokat. Whole life biztosításnál visszavásárlással számolnak.
- Minden közvetett vagy közvetlen költséget figyelembe vesznek, beleértve a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit, a kockázati költségeket, a befektetési alapok vételi és eladási árfolyamának különbségéből adódó költségeket, nyereségmegosztásnál a biztosítónál maradó részt.
- Nem számolnak az adóval.
- Feltételezik, hogy hozam keletkezik a díjon, amelynek mértéke konzisztens az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozammal.
- A szerződés a futamidő végéig rendezett díjú, nincs díjszüneteltetés, részvisszavásárlás vagy díjmentes leszállítás.

Az ügynökök már korábban is végeztek igényfelmérést, ennek célja az volt, hogy kiderüljön: valójában milyen biztosításra van szüksége az ügyfélnek. A függő ügynököknél (ahol csupán egy biztosító termékeit értékesítik) elsősorban a biztosítási típusok között nyújthat segítséget a felmérés, a többes ügynököknél (akik több biztosító termékeit kínálhatják) és az alkuszoknál viszont abban is iránymutatást adhat, hogy melyik biztosító terméke a leginkább kedvező az ügyfélnek. Korábban gyakran előfordult, hogy az ügynök nem az ügyfél számára legkedvezőbb terméket adta el, hanem azt, amelyik után a legmagasabb jutalékot kapta. A kötelező, írásos igényfelmérővel viszont ha az ügyfél panaszt nyújt be, akkor bizonyítható lesz, ha nem a számára legmegfelelőbb biztosítást értékesítette a tanácsadó.

Ezt dönti el az igényfelmérő:
- Biztosítási védelem vagy megtakarítás a cél.
- Megtakarítás esetén unit linked vagy vegyes biztosítás a megfelelő. Ezt a kockázatvállalási hajlandóság és a befektetési döntések meghozása alapján lehet megállapítani.
- Egy összegű vagy rendszeres díjú termék kell az ügyfélnek.
- Rendszeres díjú terméknél mekkora díjat tud hosszú távon is fizetni az ügyfél, mekkora a megtakarítási cél.
- Milyen futamidejű biztosítást választana.

Nemcsak ezek változtak
Az új Bit. változtatott az ügyfélfogadás rendjén is, mostantól minden biztosítónak fiókot kell fenntartania, ahol a szóbeli panaszokat kell fogadnia a szolgáltatónak. Munkanapokon továbbra is 8 és 16 óra között kell nyitva tartaniuk, azonban egy munkanapon 7 és 21 óra között, legalább 12 órán keresztül folyamatosan biztosítani kell az ügyfeleknek a szóbeli panasz lehetőségét. A telefonos rendelkezésre állás is a fenti szabályok szerint módosul.

A többes ügynököknek is biztosítania kell a szóbeli és a telefonos panasz lehetőségét egy fiókon keresztül. Munkanapokon 8 és 16 óra között kel fogadniuk az ügyfeleket, de hetente egy napon 8-tól 20 óráig kell ezt megtenniük.

Telefonos hívások esetén egyébként mostantól már a Bit. keretein belül is 5 percen belül biztosítani kell, hogy az ügyintézővel beszélhessen az ügyfél. Ezt eddig csupán az MNB szabályozta rendeletében. A telefonos panaszok felvételeit és a biztosító írásos válaszát is egyaránt 5 évig kell megőrizni.

Forrás: Pénzcentrum

Legalább ennyit félre kell tenned a nyugdíjadra
2016 február 11.
Kategória:
Életbiztosítás

Ha nyugdíjbiztosításon keresztül szeretnénk félretenni, általában fix minimális éves díjakkal találkozhatunk, de van olyan szolgáltató, amelyik a biztosítás időtartama alapján határozza meg a fizetendő minimális biztosítási díjat. Összeszedtük, hogy néhány népszerűbb nyugdíjbiztosítás milyen minimális rendszeres éves díjjal dolgozik.

Egységes minimum
A legtöbb biztosító egységesen, futamidőtől függetlenül határozza meg, hogy mennyi a minimum befizetendő rendszeres éves díj, például:
- a CIG Klikk 150 000,
- az Allianz Életprogram 120 000,
- az Aegon Tempo 96 000 forintos minimális éves díjért nyújt megtakarítási lehetőséget.

Élettartamtól függő minimum
Vannak olyan biztosítási termékek, ahol a minimum megtakarított éves rendszeres összeg változik annak függvényében, hogy mennyi időre kötjük a szerződést, hány évünk van vissza nyugdíjig. A mögöttes elképzelés jó célt szolgál: a biztosító gyakorlatilag arra ösztönzi az ügyfelét, hogy minél kevesebb ideje van a nyugdíjig, annál többet tegyen félre. Ilyen például:
- Az NN Motiva (158 sz.), ahol 10-14 éves élettartam esetén 300 000, 15-19 éves élettartam esetén 120 000, 20 éves, vagy afölötti időtartam esetén 84 000 forint a befektetési díjrész minimuma. A termék sajátossága, hogy a kockázati díjrészt nem a megtakarításból vonják, hanem gyakorlatilag külön díjalapba megy, így plusz befizetést jelent: 10-14 éves élettartam esetén 14400 forint, 15-19 éves időtartam esetén 5760 forint, 20 év és afölötti időtartam esetén 4032 forintot évente (amit havonta vonnak).
- A Metlife Privát Nyugdíjprogramja (MET-687) 10-15 év közti időtávon 180 000 forintos, 15-20 év közt 150 000 forintos, 20 évnél hosszabb időtávon pedig 120 000 éves minimális éves díjért dolgozik.
- Az Union Nyugdíj Program II terméke pedig 20 év alatti futamidő esetén 84 000, 20 év fölött pedig 60 000 forintos éves minimum rendszeres díjért nyújt megtakarítási lehetőséget.

Persze ha komolyan gondoljuk a nyugdíjcélú megtakarítást, a minimum díjaknál nagyobb összeget érdemes félretennünk rendszeresen, főleg, ha közel vagyunk a nyugdíjazáshoz.

Forrás: Portfolio

Ennyibe fájhat, ha nyugdíjbizosításban teszel félre
2016 február 10.
Kategória:
Életbiztosítás

Versenytársaikhoz képest drágák a befektetéssel egybekötött (unit-linked) biztosítások, a szolgáltatók a tetemes költségek elvonásához sajátos módszereket alkalmaznak. Megnéztük, hol mennyit kell fizetni a megtakarításunkért.

A nyugdíjbiztosítások esetében szinte lehetetlen számon tartani a sokféle költséget, amit a biztosító levon; ilyen a felhalmozási költség, adminisztrációs költség, fenntartási költség, vétel- és eladási jutalék, értékesítési díj, átirányítási költség, kockázati költség. A legnagyobb terhelést viszont minden esetben a kezdeti költségek jelentik, ennek elvonására minden biztosító más módszert alkalmaz.

Van olyan biztosító, amelyik a biztosítás futamidejének az elején elvonja az összes, a futamidő alatt felszámítandó kezdeti költséget. Ilyen például az NN Biztosító Motiva terméke, amely a befizetett éves díjunkból 30 százalékot von le első, 20 százalékot a második, és 20 százalékot a harmadik évben értékesítési díjként (majd ezután 3 százalékot minden évben), az Allianz Életprogram az első évből 25 százalékot, a CIG Pannónia Klikk nyugdíjbiztosítása pedig az első évben 14,5 százalékot von el a befizetett éves díjainkból (valamint 5 százalékot minden díjfizetésből).

A másik stratégia, hogy a biztosító elkülöníti az első 2-3 éves befizetett rendszeres díjunkat, és ezekből vonja a kezdeti költséget hosszabb időtávon. Ilyen például az Aegon Tempo nyugdíjbiztosítás, ahol két évnyi díjból képezik a költségalapot, majd annak aktuális összegéből 8,8 százalékot vonnak belőle 15 évig (4 százalékos díjarányos bekerülési költség mellett), vagy a Metlife MET-687-es számú Privát Nyugdíjprogramja, ahol három éves költségalapból vonnak a futamidő végéig (maximum 20 évig) 6 százalékos költséget (5 százalékos bekerülési költség mellett), valamint az Union Nyugdíj Program II, ahol időtávtól függően érvényesítik a kezdeti költségelvonást: legalább 15 éves futamidő esetén évi 0,583 százalékot vonnak el 10 évig. Az Union látszólagos versenyelőnye sem ilyen egyértelmű: itt ugyanis fix költséget határoz meg a szolgáltató, a többi esetben viszont a kezdeti díjtartalékra vonatkozó költség - az elvont egységek miatt - évente jellemzően csökken. Sajátos költségmodellt használ a Generali Aranyszárny Perspektíva modellje, ahol időtávtól függően határozzák meg azt, hogy milyen díjarányos költségeket von el a biztosító, kifejezetten kezdeti költség nem jelentkezik. 20 éves időtávon csökkenő, 5-1,6 százalékos költségekkel találkozhatunk díjfizetéskor, ami vonzó ajánlatnak tűnik.

Ha hosszú távon kitartunk a nyugdíjbiztosításunk mellett (márpedig ez a cél), akkor nincs jelentős különbség a költségstruktúrák között. Ha viszont valamiért rövidtávon fel akarjuk bontani a szerződésünket, jelentősebb veszteséget szenvedhetünk el egy olyan biztosítással, amelyik rövid időn belül magasabb költségeket von le, bár a visszavásárlási táblázatok miatt jellemzően egyiket sem úszhatjuk meg tíz éven belül jelentősebb tőkevesztés nélkül.

Forrás: Portfolio

Híztak tavaly a biztosítók
2016 február 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Erős utolsó negyedévet zártak a hazai életbiztosítók, nagyot nőtt ugyanis a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások tartaléka. Az év végére 1148,2 milliárd forint volt a unit linked alapokban, körülbelül 50 milliárd forinttal több, mint 2014 végén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az év végére tehát szinte teljesen visszanyerték a biztosítók azt az összeget, amit a harmadik negyedévben a tőzsdék esése miatt elveszítettek. Ennek egyik oka a megugró értékesítés is lehetett. A piaci szereplők korábban arról nyilatkoztak: az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások miatt az év utolsó hónapja erős szokott lenni, ilyenkor sok az egyszeri befizetés is.

A hagyományos vegyes életbiztosításokon egyelőre nem látszik a pozitív trend. A tartalékok 620 milliárd forinton álltak az év végén, vagyis
5 milliárd forinttal csökkentek 2015-ben. Pedig a nyugdíjbiztosításokon belül a klasszikusok is egyre kedveltebbek, a legnagyobb piaci szereplő, az NN például főleg ilyen biztosítást ad el, és a dobogóról éppen csak lemaradó Aegonnál is ez a húzótermék. A nem életbiztosítások tartalékai minimális mértékben nőttek viszont 447 milliárd forintra. Ezeknél a biztosításoknál mindig megfigyelhető a szezonalitás, az év végén általában mélypontra kerülnek a tartalékok, hiszen az újévi díjak csak az első negyedévben érkeznek be, a károkat viszont az év végén is fizetik a biztosítók.

A harmadik negyedév tőzsdei bukása után óvatosabb üzemmódra kapcsoltak a biztosítók és az ügyfelek. Ennek egyik jele, hogy a forinteszközökön belül történelmi csúcs közelébe, 164 milliárd forintra nőtt például a készpénz mennyisége. A diszkontkincstárjegyek (dkj) mennyisége ugyan visszaesett, ez azonban a készpénzmennyiség növelésével együtt az állami dkj-kibocsátás visszafogásával is magyarázható. A magyar állampapírpiac jó teljesítményét a szűkös kínálat ellenére is igyekeztek kihasználni a piaci szereplők, ezt igazolja a 920 milliárd forint fölött ragadt államkötvény-állomány. A részvénypiacot továbbra is kerülik a biztosítók, a hazai közvetlen részvénybefektetéseik volumene 50 milliárd forint körül stagnál. A külföldi eszközökben viszont egyre jobban bíznak, ezek volumene 522 milliárd forintra emelkedett, vagyis a biztosítók most már minden ötödik forintot az országhatáron túl fektetnek be, nagyrészt befektetési alapokon keresztül.

Forrás: Világgazdaság

Ezek a magyar biztosítóknál elérhető befektetések
2016 február 04.
Kategória:
Életbiztosítás

A nyugdíjbiztosításoknak köszönhetően folyamatosan nő Magyarországon a befektetéshez kötött (unit-linked) biztosítások szerződésállománya, mégis sok olyan biztosítói ügyfél lehet itthon, aki nem tudja, pontosan milyen befektetésben fialtatják a pénzét. A Portfolio biztosítói és alapkezelői körkérdéséből kiderült, hogy a hazai biztosítók többsége nagy felhozatallal rendelkezik az alapkezelők termékeiből, ráadásul számosságában több a külföldi alapkezelővel való együttműködés, mint a hazai. A széles befektetési paletta ellenére a unit-linked biztosítással rendelkező magyarokra jellemzőbb a konzervatívabb befektetési döntés, de egy-két biztosító ügyfelei azért be mernek vállalni magasabb kockázatot is, ha tetszetős hozamokról van szó - írja a portfolio.hu.

Magyarországon sokan rendelkeznek befektetéshez kötött, ún. unit-linked életbiztosítással, de csak kevesen tudják, milyen befektetések is vannak a termék mögött. Az életbiztosításokból származó díjbevételeken belül egyértelműen uralják a mezőnyt a unit-linked típusú biztosítások, nem árt tehát tudni azt sem, pontosan milyen befektetések is vannak ezek mögött a biztosítások mögött.

Ebből kiindulva a nagy hazai biztosítók és alapkezelők körében is körbekérdeztünk a hazai unit-linked biztosítási termékekben elérhető hazai és külföldi befektetési és eszközalapokról, kíváncsiak voltunk arra, hogy a nagy biztosítók milyen alapkezelőkkel dolgoznak együtt és mely alapkezelők termékeit ajánlják ügyfeleiknek.

Nagyobb a külföldi felhozatal
A választ adó biztosítók közül az Aegonnál találkozhatnak az ügyfelek a legtöbb hazai alapkezelő eszközalapjával a unit-linked biztosításokon belül, a biztosító ugyanis hét hazai befektetési alapkezelő termékeit is elérhetővé teszi. Nem sokkal marad le egyébként a CIG Pannónia sem a sorban, a Generali ugyanakkor a cégcsoporton belüli alapkezelő alapjaira esküszik. Az Allianz Biztosító nem említett konkrét neveket, ugyanakkor elmondták, hogy folyamatosan változtatják az eszközalapokban lévő befektetési instrumentumokat, ennek megfelelően az alapkezelőket is. A hazai alapkezelők közül a legnépszerűbb a Concorde és az Aberdeen volt a válaszok alapján.

Külföldi alapkezelői kapcsolatokkal már sokkal többen rendelkeznek a biztosítók közül, a CIG Pannónia például önmagában 19 külföldi szereplővel működik együtt, emellett az Aegon és a Vienna Life is 7-8 szereplő eszközalapjait teszi elérhetővé a unit-linked biztosításokon belül. A külföldi alapkezelők közül egyértelműen tarolt a BlackRock, amelynek főként az iShares tőzsdén kereskedett (ETF) alapjai keresettek a biztosítóknál. Beszédes adat továbbá, hogy a válaszok alapján az összesen 13 hazai alapkezelő termékei mellett közel 30 külföldi szolgáltató eszközalapjait érhetik el az ügyfelek.

A unit-linked termékeken belül az együttműködések számától függetlenül biztosítónként eltér, hogy a hazai vagy a külföldi alapkezelők termékei dominálnak-e, a válaszok szerinti átlagos érték minden esetre a külföldi alapok felé billenti a mérleget. A Vienna Life-nál és az NN-nél egyértelműen dominálnak a külföldi eszközalapok a unit-linked termékeken belül, míg az Aegonnál és a Generalinál már a hazai eszközalapokat tartják nagyobb arányban az ügyfelek.

Inkább nem kockáztatnak az ügyfelek
Úgy tűnik, az ügyfelek többsége nem szeret kockáztatni (vagy inkább a biztosítók ettől bölcsen megóvják őket), ezt támasztja alá, hogy a biztosítók többségénél az ügyfelek inkább a kevésbé kockázatos pénzpiaci és kötvénybefektetéseket preferálják a unit-linked termékeken belül. A válaszadók közül egyedül az Aegon, a CIG Pannónia és a Vienna Life adataiban volt 30-40%-ot elérő a részvénybefektetések súlya.

A szélesebb befektetési választék mellett az ügyfeleknél valós igényként merül fel az is, hogy olyan termékeket kaphassanak a biztosítóknál, ahol vételi vagy éppen eladási megbízásokra is alkalmas funkciók is elérhetőek legyenek. Megkérdeztük tehát a biztosítókat arról is, hogy ügyfeleik mennyire veszik igénybe a stop-loss, a start-buy, illetve más, vételi vagy eladási megbízásra szolgáló funkciókat azoknál a termékeknél, ahol ezek elérhetőek. A Groupamánál például az ilyen szolgáltatást nyújtó biztosításoknál az ügyfelek több mint 90%-a igényli is ezeket a funkciókat, a Vienna Life-nál ez az arány 60-65%, az Allianznál pedig az új ügyfelek mintegy felét érinti. Persze a magas arányok sem jelentik feltétlenül azt, hogy a funkciókkal az ügyfelek többsége tisztában lenne.

Forrás: Biztosítási Szemle

Kevesen kapnak biztosítást béren kívüli juttatásként
2016 február 04.
Kategória:
Életbiztosítás

Hiába érhetők el kedvező feltételek, kevés cég nyújt dolgozóinak biztosítást béren kívüli juttatásként. A különböző pénztári (például egészség- vagy nyugdíjpénztári) megtakarításokat azonban emelheti a személyi jövedelemadó csökkenése.

Kevés magyar munkavállalónak jut biztosítás béren kívüli juttatásként, holott a munkáltatóknak van lehetőségük ilyen elemeket is beletenniük a kafetériacsomagokba, ráadásul olcsón.
– Nem túl elterjedt még itthon, hogy egy vállalat a vezetőit vagy alkalmazottait ilyen termékekkel lássa el, pedig így még adóelőny is elérhető. A legtöbb cégnél általában a pénzhelyettesítő eszközöket, különféle utalványokat részesítik előnyben a dolgozók – mondta a Magyar Időknek Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító termék- és üzletfejlesztési igazgatója. Jelezte: az adóelőny azért biztosított, mert a kafetériában nyújtott egészség-, vagy kockázati életbiztosítás adómentes. – Ezzel együtt vannak, akik ilyen juttatásban is részesülnek, ez szűkebb, jellemezően magasabb jövedelemmel rendelkező kört érint, akik egyéb megtakarításaikat, például pénztári befizetéseiket már saját adózott jövedelmükből oldják meg – fejtette ki Sallai Linda.

A Pénztárszövetség felmérése szerint a magyar munkavállalók hatvan százaléka spórol többek között a nyugdíjas évekre is, ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalék. Hozzá­tartozik a teljes képhez, hogy a javuló gazdasági kilátások ellenére sem jellemző, hogy különösen sok juttatást kapjanak a munkavállalók.
A K&H Bank legújabb felmérése alapján tízből csupán négy kis- és középvállalat tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit. A kutatásból azonban az is kiderül, hogy a nagy a vállalkozások közötti szórás cégméret és régió alapján is. A Pénztárszövetség jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy a pénztári – például egészség- vagy nyugdíjpénztári – megtakarítások bővítésében a személyi jövedelemadó (szja) kulcsának 15 százalékra történő csökkenése is jelentős szerepet játszhat. – A felmérésben megkérdezettek közül minden második válaszadó elképzelhetőnek tartotta, hogy az adókulcs mérsékléséből adódó bérnövekményt nyugdíjcélra fordítsa. Körükben 19 százalékos azoknak az aránya, akik az szja-csökkentésből származó többletet biztosan a nyugdíjpénztári számlájukra utalnák – mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége elnöke.

Forrás: magyaridők

Így verte át az egész országot a biztosítási ügynök
2016 február 01.
Kategória:
Életbiztosítás

A napokban hatalmas port kavart a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése, amelyben egy kifejezetten idős korúakat megcélzó biztosításokat áruló ügynökséget, a 4Life Directet és gibraltári partnerét, a Red Sands biztosítót közel százmillió forinttal büntették meg. Utánanéztünk, hogy mi volt a trükk és mi indokolja a hatalmas bírságot.

Időskori Biztonság?
Több TV-csatornán, rádióban találkozhattunk a 4Life Direct biztosításközvetítő reklámjával, amelyben Szilágyi János hosszasan taglalva megosztja nézőivel, hogyan készülhet fel a biztosító szolgáltatásaival az időskori elmúlásra; miképp tud úgy meghalni, hogy nem hárít a családjára hatalmas temetési költségeket.

A 4Life Direct a reklám szerint:
- 45 és 85 év közti ügyfeleknek,
- mindössze napi 100 forintos biztosítási díjért,
- akár 3 500 000 forintos haláleseti biztosítást nyújt,
- orvosi vizsgálat nélkül,
- a díjakat sosem emelve, a biztosítási összeget nem csökkentve.

"Jelentkezését garantáltan elfogadjuk, függetlenül egészségügyi panaszaitól, fájdalmaitól" - hangzik Szilágyitól a reklámban. A magyarázós reklámok mellett találhatunk olyat is, amelyben idős hölgyek osztják meg férjük elhalálozásának tragédiáját és 4Life korrekt helytállását a biztosítások kifizetésében.

A cég célkitűzése látszólag nemes: az idősebb korosztálynak, akiknek gyakran hátat fordítanak más biztosítók, nyújt életbiztosítást, amely haláluk esetén temetési költségeik fedezésében segítséget nyújt, olcsón, egészségi állapotuktól függetlenül. A 3 500 000 forintos biztosítási összeghez a 36500 forintos éves biztosítási díj nem is tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak középkorú ügyfelek esetében, ráadásul ez az összeg sok más dologra is hasznos lehet egy temetésen kívül.

Mi volt a gond?
A GVH bebizonyította, hogy a reklám túl szép, hogy igaz legyen, ezért 99 millió forintos bírsággal vágta nyakon a 4Life Direct Kft.-t és a biztosítást ténylegesen szolgáltató partnerét, a Red Sands Assurance Ltd.-t.

Mint kiderült:
- A biztosítást nem a 4Life Direct Kft., hanem a magyar székhellyel nem rendelkező gibraltári biztosító, a Red Sands Assurance Ltd. nyújtja, a 4Life függő ügynökként csak értékesíti a Red Sands termékeit,
- napi 100 forintért csak 50 000 forintot fizet a biztosító, ami nem érdemi segítség egy temetésben, ami köszönőviszonyban sincs a reklámban lehetőségként említett 3 500 000 forintos összeggel.

A GVH továbbá súlyosbító körülményként értékelte azt is, hogy idősebb ügyfeleket céloztak meg a reklámokkal, akik jellemzően kevésbé tájékozottak az életbiztosításokkal kapcsolatosan és készpénznek vehetik a magas összegű szolgáltatást.

Még a bírság előtt levette a 4Life a reklámjait és a problémás részeket orvosolva hasonlóakat szerkesztett.

Két másik kifogásolható elem van a reklámban, amire a GVH nem tért ki a közleményében:

Az első az, hogy a reklám felhívja a figyelmet arra, hogy orvosi vizsgálatok és egészségügyi kérdések nélkül bárki köthet biztosítást a céggel. Ez igaz is, az orvosi vizsgálatok ugyanis utólag, a biztosított halálakor következnek be. A reklámból viszont nem derül ki az, hogy ha a kötéstől számított hat hónapon belül baleseten kívül akármilyen más módon hal meg a biztosított, a biztosítási összeget nem fizeti ki a cég, csak a befizetett díjakat. Azzal is kevesen lehettek tisztában, hogy ha a biztosítás életbe lépése előtt fennálló állapot okozza a biztosított halálát az életbelépést követő két évben, a biztosító nem fizet.

Tehát, gyakorlatilag teljesen lényegtelen, hogy nem kell orvosi vizsgálat, mert ha visszamenőlegesen derül ki, hogy a biztosított halálos beteg volt, a biztosító nem fizeti ki a biztosítási összeget.

Az orvosi vizsgálat elmaradása tehát kifejezetten hátrányos, mert fizetjük a biztosítás díját, de szolgáltatást nem kapunk cserébe.

A GVH hosszabb határozatából kiderül, hogy mielőtt a biztosító kivezette volna a terméket, elsősorban a napi 100 forintos verziót vették igénybe az ügyfelek, ez a biztosítás kockázati eseménykor 50 000 forintot fizet.

Utánaszámoltunk: 1 év 4 hónap alatt többet fizet be ebben a esetben a biztosításba az ügyfél, mint amennyi a biztosítási összeg.

Ez különösen fura, mivel a biztosító csak hat hónap után fizet a baleseti halálon kívül másnemű halálra is, másfél év után viszont már nem éri meg az ügyfélnek a kockázati szolgáltatás. Tehát, gyakorlatilag egy idősebb ügyfél csak úgy tud "nyerni" a biztosításon, ha meghal a biztosítási időszak kezdetétől számított hatodik és tizenhatodik hónap között. És csak abban az esetben, ha nem szerződéskötés előtt "előzetesen fennálló állapot" okozta a halálát. Így borzasztóan jól kellett "időzíteni" a biztosított halálát, hogy minden kritériumnak megfeleljen.

Kisebb részletkérdés, de a GVH kifogásolta azt is, hogy a biztosító a napi 100 forintos verzióval nem nyújt érdemi segítséget egy temetéshez, mivel 50 000 forintból nem lehet kihozni egy temetést. Főleg úgy nem, hogy a biztosításközvetítő a reklámban felhívja a figyelmet arra, hogy egy temetés akár 1 000 000 forintba is kerülhet.

Vicces, hogy a 4Life és a Red Sands a védelmében mégis összeszedte, hogy az interneten fellelhető adatok alapján ténylegesen mennyibe kerül egy hamvasztás, temetés is, szerintük egy hamvasztás 55 700 és 65 500 forint között, egy temetés pedig 78 500 és 341 000 forint között mozog. Eszerint bizonyos esetben még az 50 000 forintos szolgáltatás is jelentős segítséget jelenthet. A GVH szerint viszont ez sem helytálló, egy vidéki kiskoporsós vagy urnás temetés ára körülbelül 200 000 forint.

Az 1 000 000 forintos biztosítási díj, ami tényleg érdemi segítséget nyújt egy temetésben, 65 éves kor fölött több mint havi 10 000 forint, ami egy átlagos nyugdíjas költségvetésébe aligha fér bele.

A GVH döntése ellen egyébként többek közt ezekkel érvelt a 4Life és a Red Sands:
- A 4Life szerint a kapcsolatba lépés arányában nagyon alacsony számú panasz érkezett be a reklámok félreértésével kapcsolatosan.
- A cégcsoport más országokban is hasonló reklámokat vetít le a nézőinek (ugyanígy, idősebb hírességekkel reklámozzák, idősebb ügyfeleknek a terméküket, itt például a lengyeleknek értékesít biztosítást Stanis³awa Ryster, újságíró, televíziós személyiség), itt nem találta egyik felügyeleti szerv sem kifogásolhatónak a gyakorlatot.
- Továbbá kiemelték, hogy az ügyfelek teljes körű tájékoztatást kapnak személyesen, a reklám csak a telefonhívásra invitálja az ügyfeleket, nem ez alapján döntik el, hogy szeretnék-e a biztosítást.
- Ügyfeleik nagy része még nem nyugdíjas.
- A két társaság együttműködött a hatóságokkal, a reklámokat levették, a céges prospektusokat átírták még a határozat megszületése előtt, az 50 000 forintos terméket kivezették, július 1-től 100 000 forint a minimum biztosítási összeg.

Nincs kockázat?
A GVH egyik legnagyobb gondja a helyzettel az volt, hogy a 4Life megpróbálta beadni, hogy a biztosítást ők szolgáltatják Magyarországon, holott valójában a gibraltári Red Sands Assurance-é a termék. A 4Life csak mint függő biztosításközvetítő tevékenykedik.

A 4Life szerepe tehát teljesen lényegtelen ebben a képletben: mint közvetítő, nem ők foglalkoznak az ügyfelek kárbejelentéseinek elbírálásával, a biztosítási összegek kifizetésével, a panaszkezeléssel. Ha valami probléma adódik a 4Life-fal (csődbe megy, kivonul, stb.), mehetünk Gibraltárra pereskedni.

A Red Sands egyébként végezhet biztosítási tevékenységet az EU-n belül, mivel Gibraltár az Egyesült Királysághoz tartozik, ezért EU-tag. A Red Sands a Virgin-szigeteki Manzillo Holdings Limited teljes tulajdonában áll. A Jaap t'Hooft Trust liechtensteini cég ellenőrzi a működését. Tehát, ha a Red Sands működésében is probléma merül fel, irány az offshore-paradicsom; a Virgin-szigetek!

Bár ez valóban nem lényeges, a 4Life Direct anyacége, a 4Life Direct International egyébként egy máltai székhelyű cég.

Még egy érdekesség: 2013-ban 562 millió forint, 2014-ben 741,3 millió forint volt a 4Life nettó értékesítési árbevétele. A cég 2013-ban 114,45, 2014-ben 198,7 millió forintot költött marketingre és reklámokra.

Ez azt jelenti, hogy a cég éves bevételének 20,5 és 26,8 százalékát költötte a szilágyis reklámok megrendezésére, sugárzására.

A GVH elsősorban emiatt döntött a tetemes bírság kiszabása mellett.

Ha nem ezt, akkor mit?
Számos más biztosító van, amelyik hasonló szolgáltatást nyújt, olyan nemzetközi cégek, amelyek Magyarországon hatalmas piaci jelenléttel rendelkeznek.

Ilyen szolgáltatást nyújt a GVH felsorolása szerint:
- A Groupama Szelence,
- a Generali Nyugalom (egy jóval sejtelmesebb, kevésbé szájbarágós reklámmal)
- az Aegon Gondviselés,
- a Signal Testamentum.

Azonban mindegyik biztosítás jellemzője, a Red Sands Időskori Biztonság termékéhez hasonlóan, hogy minél idősebb a biztosított, annál drágább a biztosítás.

A 4Life jelenlegi reklámjában szereplő 5700 forintos havidíj egy 54 éves biztosított 1 000 000 forintos biztosításához nagyjából már megfelel a piaci átlagnak.

Nyugdíjas korunkban azonban jobban megérheti egy megtakarítást, vagy befektetést indítani egy ilyen termék helyett:
- Egy értékpapírszámlán vásárolt befektetési alap esetében minimális költségek mellett a befektetett pénz dolgozik,
- ha pedig kifejezetten a biztosítások által nyújtott haláleseti öröklési illetékmentesség, örökösödési eljárás mentességet akarjuk megcélozni, érdemes lehet inkább egy unit-linked termékben gondolkozni (itt azonban a költségek magasabbak). Általában az UL-ek esetében is van biztosítottra vonatkozó korhatár, ezért érdemes megjelölni biztosítottnak az örököst és szerződőként elindítani a megtakarítást, mivel ha meghal a szerződő, a biztosított lép be a helyére. Persze itt is lehet rosszul időzíteni, mivel az új szerződőnek döntenie kell, hogy tovább fizeti-e a megtakarítást, vagy visszavásárolja, az utóbbi jelentős tőkevesztést jelenthet.

Forrás: Portfolio

Miből lesz nyugdíjunk? Csak a lakosság harmadának van erre félretéve
2016 február 01.
Kategória:
Életbiztosítás

Az aktuáriusi számítások borúsabb képet mutatnak a nyugdíjrendszer jövőjéről, mint a hivatalos kalkulációk" – mondta Vékás Péter aktuárius, egyetemi oktató a Privátbankár Foglalkoztatás-Öngondoskodás 2016 konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén. Számításaik szerint 2026-ig biztosított az egyensúly a jelenlegi szabályok mellett. Ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon is egyensúlyban maradjon, elégséges lenne, ha például három évente fél évvel, 67 évig emelkedne a nyugdíjkorhatár – írja a privatbankar.hu.

Az aktuárius felhívta a figyelmet arra, hogy a szülési életkor drasztikusan kitolódott az utóbbi időben, valamint az EU átlagához képest kedvezőtlenebbek a hazai válási és házassági ráták.

Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke elmondta, hoy rendszeresen végeznek közvélemény-kutatásokat, és a legutóbbiból kiderült, hogy a gazdaságilag aktív népesség 60 százaléka takarékoskodik, de csak 33 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása, és csak 22 százaléknak van önkéntes nyugdíjpénztári tagsága.

Így itt még sok lehetőség van, fel lehetne fejleszteni az ilyen célú megtakarításokat. Az elnök főleg a munkáltatók ösztönzését tartja jónak, mert a dolgozók jelentős része nem képes ilyen típusú döntések meghozatalára, nem használja ki a meglevő adókedvezményeket sem.

Palotai Dániel, az MNB vezető közgazdásza, ügyvezető igazgatója szerint a gyerekek számát is bele kellene venni a nyugdíjrendszerbe. Minimális mértékben ma is benne van, amikor a nők nyugdíjánál figyelembe veszik a gyerekgondozással töltött időt is. Jelenleg inkább a gyermekvállalás ellen szólnak érvek, amit szerinte sikeresen tudtak ellensúlyozni az utóbbi időben a bevezetett kedvezmények.

Forrás: Biztosításszemle

Öngondoskodás: Sok százezret bukhatunk
2016 február 01.
Kategória:
Életbiztosítás

Kötelező publikálni, az ügyfelek mégsem törődnek a biztosítások költségeivel. Vegyes nyugdíjbiztosításból a drága fogy a legjobban, a unit linkednél vegyes a kép.

Hiába nyilvánosak az életbiztosítások költségei, a nyugdíjbiztosítást kötők gyakran a drágább konstrukciókat választják. A mostani alacsony kamatkörnyezetben viszont kérdéses lehet, hogy ha valaki egy 4-5 százalékos éves költségű nyugdíjbiztosításba teszi a pénzét, az képes lesz-e hosszú távon megőrizni az értékét, vagy pedig gyarapodni. Tavaly az első kilenc hónapban például az NN értékesítette a legtöbb személyi jövedelemadó-kedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítást, a díjbevétele megközelítette a 2,8 milliárd forintot, ebből csaknem 2,5 milliárd forintnyi a biztosító klasszikus vagy más néven vegyes típusú biztosításába került. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) honlapján publikált adatok szerint viszont a klasszikus nyugdíjbiztosítások közül éppen az NN-é a legdrágább, a teljes költségmutatója (TKM) tíz évre 4,75, húsz évre pedig 3,76 százalékos.

Az NN mellett komoly szereplőnek számít a klasszikus nyugdíjbiztosítások piacán az Aegon, amely tavaly októberig csaknem 2 milliárd forintnyi díjbevételt ért el, és ennek több mint a háromnegyede vegyes életbiztosításokból származott. Az Aegon közepesen drága, húsz évre 2,99 százalékos TKM-et kalkuláltak a biztosítására. A legolcsóbb vegyes nyugdíjbiztosítást az MKB kínálja, ennek a TKM-je tíz évre csupán 2,27, húszra pedig 1,34 százalékos. Az MKB mégis a sereghajtók között kullog a piacon, alig 100 millió forintnyi nyugdíj-biztosítási díjbevétele volt tavaly az első három negyedévben. Ennyi különbség a költségekben hosszú távon nagyon sokat jelenthet. Húsz év alatt 1,42 százalékpontnyi előny havi 20 ezer forintos befizetés mellett 600 ezer forintnál is több különbséget eredményezhet.
A befektetési egységhez kötött (unit linked) nyugdíjbiztosításoknál jobbnak tűnik a helyzet. Ebben a szegmensben az Allianz és a Generali viszi a prímet, tavaly januártól októberig mindkét biztosító nyugdíjbiztosításokból származó díjbevétele körülbelül 2,3 milliárd forint volt. Az Allianz szerencsére a nyugdíjbiztosítások területén a legolcsóbbak közé tartozik, TKM-jei húszéves időtávon többnyire 2 százalék alatt alakulnak, de akár 1 százalék alatt is lehetnek, a Generalinál nagyobb a szórás, a legolcsóbb megoldásoknál 1 százalék alatt van a TKM, a legdrágábbaknál 5,06 százalékos. A unit linked piacon a nagyok közé tartozik még az Uniqa, a Metlife és a CIG Pannónia is. A piaci TKM-rekordot húszéves távon a Metlife egyik eurós nyugdíjbiztosítása tartja, amelynek költségmutatója akár az 5,09 százalékot is elérheti, a cég többi nyugdíjbiztosítása olcsóbb. A CIG Pannónia közepesen drágának számít, az Uniqánál viszont sok húszéves biztosítás TKM-je megközelítheti akár az 5 százalékot is.

Új jegybanki szabályozás a TKM-re
A TKM önszabályozáson alapuló módszertana várhatóan 2017. január 1-jétől megváltozik egy európai szintű szabályozás miatt. Az évente július 1-jén publikálandó mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A számításnál évi 210 ezer forintnyi rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.

Forrás: Világgazdaság

Biztosítók, figyelem: új szabályozást vezet be az MNB
2016 január 28.
Kategória:
Életbiztosítás

Ahogyan arról korábban már írtunk, a nyugdíjbiztosítások és a befektetési életbiztosítások után a biztosítóknak ez évtől közzé kell tenniük a hagyományos megtakarítási életbiztosítások teljes költségmutatóját is egy friss jegybanki rendelet szerint - emlékeztet a jegybank mostani közleményében.

A 2016-ban életbe lépett új biztosítási törvény alapján ez évtől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozta az életbiztosítási termékek költségeinek összehasonlítását segítő teljes költségmutató (TKM) számítását és közzétételét. Újdonság, hogy a biztosítóknak a TKM-mutatót immár a hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosításoknál - s nemcsak a befektetési eszközalapokhoz kötött (unit-linked) és a nyugdíjbiztosítási termékeknél - is publikálniuk kell. A költségmutatót a unit-linked biztosításoknál eszközalaponként is közzé kell tenni.

A jegybanki rendelet szerint a hagyományos életbiztosítókra vonatkozó előírásoknak 2016. július 1-jétől kell megfelelni, míg a TKM önszabályozáson alapuló jelenlegi módszertana 2017. január 1-jétől változik meg jelentősen. Az európai szintű szabályozás (úgynevezett PRIIPS-folyamat) 2016-ban várható lezárására való tekintettel az idei év második felében lehetőség lesz a jövő januártól hatályos módszertan finomítására.

Az évente július 1-jén publikálandó TKM-mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve. A számításnál évi 210 ezer forintnyi, évente egyszer befizetett rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni az ügyfél részéről. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.

A négy tizedesjegy pontossággal, százalékos formában közzéteendő TKM-mutató valamennyi közvetlen és közvetett költséget figyelembe vesz (így a kockázati díjrész mellett a mögöttes alapok vagyonkezelési, a befektetési egységek vételi és eladási árfolyam-különbözetéből adódó, a bruttó díjra vetített lejárati, illetve a nyereségmegosztás alapján a biztosítónál maradó rész ügyfélterheit is).

A biztosítási szektor által már 6 éve önszabályozás keretében működtetett - s 2016-tól a biztosítók honlapja mellett az MNB internetes oldalán is közzéteendő - TKM-mutatók egységes, előre meghatározott paraméterek felhasználásával megmutatja, hogy megközelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy olyan elméleti költségmentes hozamhoz képest, amit az adott terméken érne el.

Az MNB felügyeleti stratégiája célkitűzéseivel összhangban és korábbi nyugdíjbiztosítási ajánlása pozitív hatásainak ismeretében a jegybank 2015-ben hirdette meg etikus életbiztosítási koncepcióját. Ennek fő célja a (hagyományos és unit-linked) megtakarítási életbiztosításoknál a biztosítók által megnevezett, illetve a valós költségek közti összhang megteremtése; a biztosítók ügyfeleinek döntését elősegítő tájékoztatás; illetve a termékekhez kapcsolódó költségek átláthatóságának elősegítése. Ezt segíti az életbiztosítási igényfelmérő tartalmi elemeiről szóló új MNB-rendelet is - áll a közleményben.

Forrás: Portfolio

Oldalak