Rendszeres díjra alapoz a CIG Pannónia

A bevételeken belül már kétharmados súlyt képvisel a rendszeres díj a CIG Pannóniánál. Bár a piac bővülése lassúbb lesz, mint év elején várták, Gaál Csaba szerint a CIG növekedési tervei tarthatóak.

Az eseti díjak már csak 34 százalékot tesznek ki a CIG Pannónia Életbiztosító díjbevételében. A rendszeres díjak 69 százalékkal, 8,3 milliárd forintra nőttek. A rendszeres bevételeknek tavaly 18 százaléka, idén már 43 százaléka a korábbi években értékesített szerződésekből származik - mondta el Gaál Csaba vezérigazgató, a társaság elemzői találkozóján. Az új értékesítés is halad: az első félévben 28 százalékkal több új biztosítást tudtak eladni, míg a CIG nélkül számított piaci bővülés 21 százalékos volt. Gaál Csaba szerint az első félévi trend alapján látható, hogy az év eleji bizakodás nem valósul meg: az adóváltozások dacára legfeljebb 10 milliárd forinttal bővülhet az új szerzések piaci állománya a szektoron belül. A CIG az első félévben az új értékesítések 16,5 százalékát tudhatta magáénak. Az értékesítésben egyre inkább háttérbe szorul a Brokernet, ami - ismerték el indirekt a társaság vezetői - jótékonyan hat a jutalékszintekre is. A cél, hogy a Brokernet-értékesítés 40-50 százalékra szoruljon vissza.

A szerzési költségek 115 százalékos piaci átlagánál még némileg rosszabb, 120 százalékos a CIG adata, ám ezt - mint ahogy a díjbevétel 8 százalékát kitevő piaci szintjéhez képest 15 százalékon áll a CIG igazgatási költsége - az induló biztosító, a sok új értékesítés magyarázza.

A következő hónapok teljesítményét nagyban meghatározza, hogy a CIG a második félévben volt erős az elmúlt években. Tavaly az első félév 8 milliárdos díjbevétele szeptember végére 15, december végére 26 milliárd forintra nőtt. A biztosító bizakodó e tekintetben, még akkor is, ha társaság rendszeres díjas biztosításainak döntő része éves díjfizetésű. A vezérigazgató szerint egyelőre azzal számolnak, hogy a piaci átlag alatt, 10 százalék körül lesz a visszavásárolt biztosítások részaránya. Ez rendszerint a szerződések 3. évétől indul meg, ám a CIG-et védi, hogy ügyfélköre az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkezik - az éves átlagdíj a CIG-nél kétszerese - 500-600 ezer forint - a piac átlagdíjának.

Forrás: Napi Gazdaság

Magánszemély által kötött életbiztosítás adózása

Az életbiztosításokat széles választékban és sajátos (egyedi) konstrukciókban kínálják a különböző biztosító társaságok, hiszen ezek különböző pénzügyi, biztosítási termékek. A klasszikusnak nevezhető életbiztosítás egy olyan szerződés, amelyben egy meghatározott összeg (díj) rendszeres fizetése fejében a biztosító vállalja, hogy a kedvezményezettnek egy fix összeget, vagy meghatározott járadékszerű jövedelmet fizet a biztosított halála esetén. A biztosítási kötvény tulajdonosa, az a természetes vagy jogi személy, aki a szerződést aláírja, a biztosítási díjat fizeti és a kedvezményezettet (kedvezményezetteket) megnevezi. A biztosított az, akinek a halálához vagy más életeseményéhez a biztosítási esemény (jelen esetben a halál) bekövetkezése köthető. A kedvezményezett az, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult. Kedvezményezett lehet megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, ezek hiányában a biztosított örököse, elérési biztosításnál maga a biztosított.

Az életbiztosításoknak általában két alapvető formáját szokták megkülönböztetni:

- a halál esetére szóló, vagy kevésbé riasztó kifejezéssel kockázati életbiztosítást, és

- az elérési biztosítást.

Természetesen a különböző életbiztosítási termékek ezektől a tiszta konstrukcióktól általában eltérnek, mert kombinálják és befektetéssekkel vegyítik a gyakorlatban.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 65.§-a előírja, hogy kamatjövedelemnek kell tekinteni a magánszemély

a) biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból,

b) életbiztosítási szerződés alapján, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatása címén

megszerzett - egyébként nem adómentes - bevételének azt a részét, amely meghaladja

1. a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) - kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta -,

2. az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak)

összegéből a kivont díjtartaléknak (ideértve e törvény alkalmazásában a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítástechnikai tartalékát is) a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét azzal, hogy nem alkalmazható e rendelkezés azon bevételre, amelyre jogosító biztosítási szerződés díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta, valamint azon bevételre, amelyre jogosító életbiztosítási szerződés más - nem magánszemély - által fizetett díja vagy díjának egy része adómentesnek minősült, és a magánszemély - a szerződés átalakításával lehetővé vált díjtartalék-kivonásig - a díj, mint egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg, továbbá azzal, hogy a díjtartalék ismétlődő kivonása esetén az ismételt arányosítást a befizetett díjaknak a korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére kell elvégezni.

Mit jelent ez?

Mivel a törvény szövege a nem adómentes kifizetésekről beszél, illetve annak hányadáról, először meg kell nézni, mi az, ami adómentes?

A kockázatok viselése körében adómentes

a) biztosító szolgáltatása, - kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet-pótló kártérítést, kivéve továbbá az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott, a b)-c) pontban nem említett szolgáltatást, valamint az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta, -

b) haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása,

c) nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott nyugdíj-szolgáltatása,

címén megillető bevétel. (Lásd szja-törvény 1. számú melléklet 6.6. pont)

Tehát továbbra is adómentes biztosítási szolgáltatás: a halál, baleset, betegség bekövetkezése esetén kifizetett biztosítói díj. (A kórházi napidíj az már nem, de eddig sem volt az!)

Kamatjövedelemnek minősül valamennyi életbiztosításból származó nem mentes szolgáltatás, a maradékjog címén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett díjakat.

Maradékjog a visszavásárlás – a díjtartalék 75-85% kifizetése, - s ezzel a szerződés megszűnik. Amennyiben a magánszemély a maradékjogával élve a szerződésből pénzt von ki, adóköteles jövedelemnek a kivont díjtartalék a kivonás előtti díjtartalékhoz arányosított részét kell tekinteni. Az előzőek szerint megállapított nyereség általános adókulcsa 16%, de vannak könnyítések.  A kiszámított hozam feleződik, és 10 év után nem adózik, ha a pénzkivonás mértéke 100%, azaz megszűnik a maradékjog érvényesítésével a biztosítási kötvény. Magyarul 5 év után a hozam 50%-a után kell az adót megfizetni, a biztosítás 10 évfordulója után pedig nem kell a kamatjövedelem adóját megfizetni.

Amennyiben a biztosítási szerződés nem szűnik meg a díjtartalék kivonásakor, akkor a hozam fele után fizetünk adót, ha a pénz kivonása előtti négy évnél régebben befizetett biztosítási díjunk terhére és az erre arányosan számított hozam terhére történik.

Ha a biztosítási szerződés nem szűnik meg és a pénz kivonása az ezt megelőző hat évnél régebben befizetett biztosítási díjunk terhére arányosított hozam terhére történik, akkor nem kell adót fizetni.

Az általános számítás: kivont díjtartalék / kivonás előtti díjtartalék * befizetett díjak.

A díjtartalék az ügyfél által befizetett díjakból a biztosító későbbi kifizetéseire felhalmozott pénzösszeg.

Számítása: az adott évben/években befizettet díj - biztosítói költségek = díjtartalék

A biztosítói költségek: kockázati díj, adminisztrációs díj, nyereség, jutalék stb.

Tehát soha nem fog egyezni a díjtartalék a magánszemély által befizetett biztosítási díjak összegével.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 84/G.§-a (3) bekezdése értelmében az adó mértéke nulla százalék a 65. § (1) bekezdés d) pontjában említett esetben, ha a biztosítási szerződés megkötése 2006. szeptember 1-jét megelőzően történt. De ennek az is a feltétele, hogy nem lehet ezt a szabályt alkalmazni, a díjtartalék azon részének és azzal arányos hozamának kivonására, amely a szerződés szerint elvárt díjon felüli díj (így különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívül díj) 2010. december 31-ét követő befizetése révén keletkezett. Az utóbbi díjbefizetések tekintetében a szerződéskötés napjának a 2010. december 31-ét követő első befizetés napját kell tekinteni.

Ha a szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötték és az szja törvény arról külön nem rendelkezik az előbbiek szerint, a 2006. augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre az e törvény 65. §-ának a 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Akkor még a kamatból származó jövedelem adója nulla százalék volt.

Forrás:adoforum.hu

Nincs elég nyugdíjmegtakarítás a biztosítók szerint

Azok sem készülnek fel kellőképpen a nyugdíjas éveikre, akik ezt anyagi helyzetüknél fogva megtehetnék. A nyugdíj és befektetés jellegű életbiztosítások után ugyan van érdeklődés, de a legtöbben nem jutnak el a szerződés megkötéséig. A biztosítók is érzik ezt a visszafogott lelkesedést termékeik iránt, 111 ezer szerződéssel volt kevesebb március végén, mint egy évvel korábban- írja a Világgazdaság.

A második pillérből kiszakadt ügyfelek várhatóan újabb megtakarítási formák után nézhetnek, amivel pótolhatják a kiesett kötelező magánnyugdíjpénztár által nyújtott biztonságot, ilyenek lehetnek az élet-, illetve nyugdíjbiztosítások - mondta el a lapnak Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító élet- és bankbiztosítási vezérigazgatója.

Az új ügyfelek viszont még hiányoznak a piacról a tavalyi 2,08 milliós szerződésszám idén márciusra 1,96 millióra csökkent. A sok kimenő állományt nem tudják pótolni az új szerződések - magyarázta Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának vezetője. Hiába ismerik fel sokan az öngondoskodás fontosságát, de a magyarországi pénzügyi kultúra hiányosságai miatt nem jutnak el ezek a felismerések konkrét cselekvésig, Bartha Viktória, az Aegon életbiztosítási vezérigazgató-helyettese szerint.

Kevesen tudják félretenni fizetésik 10 százalékát, ennyi lenne szükség a biztos nyugdíjas kori megtakarítások megteremtéséhez. Ami érthető azok körében, akik havi 80-100 ezer forintot keresnek, viszont sokan mások sem teszik ezt meg, pedig lenne rá lehetőségük.

Forrás: Pénz Centrum

Robbanás előtt az életbiztosítási piac

A biztosítókhoz menekülnek azok, akik nem látnak öregségükre megoldást a nyugdíjrendszerben Milliárdos üzleti lehetőség előtt állnak a biztosítók, mert úgy tűnik, életbiztosításba menekülnek a hazai nyugdíjrendszerben bizalmukat vesztett emberek.

A szakértők szerint a jelenlegi 1,3 millió öngondoskodó életbiztosítás a többszörösére ugorhat és jelentősen átalakulhat. A magánnyugdíjrendszer szétesése óta egyre többen érdeklődnek a nyugdíjas évekre szóló ajánlatok iránt. Megbízható portfoliót már néhány ezer forintos havi befizetés is garantálhat – olvasható egy biztosítási alkusz legfrissebb piaci összegzésében Robbanás előtt áll a hazai életbiztosítási piac, új és régi ügyfelek tízezreit szerezhetik most meg azok a szolgáltatók, amelyek a legjobb öngondoskodási konstrukciókat kínálják a biztosítási piacon.

A magyarázat a nyugdíjrendszerre terelődött figyelem és az annak kapcsán az emberek fejében elindult gondolkodás lehet. Legalábbis az öngondoskodásra alkalmas biztosítások iránti meredeken emelkedő érdeklődés a magánnyugdíjpénztárak szétesése óta és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos változások miatt tapasztalható – írja közleményéban a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. A huszonöt biztosítóval szerződött cég kommunikációs igazgatója, Németh Péter tapasztalatai szerint megtörtént az áttörés, amire vártak a biztosítók: az emberek kénytelenek voltak felismerni, hogy nem szolgáltathatják ki időskori anyagi biztonságukat kizárólag egy mindenkori állami nyugdíjrendszernek.

Elképzelhető, hogy néhány hónapon belül akár a duplájára emelkedik a jelenlegi 1,3 milliós életbiztosítási szerződés állomány. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne igény az állami nyugdíjra, de tény, hogy az utóbbi időben tömegével emelkedett az öngondoskodás iránti érdeklődés. A legtöbben az örökölhető és egy egész család számára biztonságot jelentő megoldásokat keresik, de egyre többen kérnek információt az egyszerűbb, havi pár ezer forintos befizetésből megalapozható nyugdíjbiztosításokról, hosszú lejáratú felvett hitelek mellé, vagy éppen az unokákra megköthető biztosításokról. A hazai biztosítók készen állnak már rég óta az ügyfelek fogadására, de az évtizedekkel ezelőtti rossz kezdés – házaló, képzetlen biztosítási ügynökök által megrongált termék imázs, drága, magas jutaléktartalmú konstrukciók – után nehéz volt elmozdítani holtpontjáról a közvélemény hozzáállását az életbiztosítási termékekhez.

Most azonban, amikor számos változás történt az állami nyugdíjrendszerben, az emberek felismerték, hogy érdemes komolyan foglalkozni az öngondoskodás kérdésével, s lemásolni a gyakran irigyelt Nyugat-európai mintát – mondta Németh, az elmúlt hetekben tapasztalt hazai változásokra utalva. Ezekben az országokban sem kizárólag az állami nyugdíjból élnek kiegyensúlyozott anyagi biztonságban az idősebb emberek. A jómódú nyugdíjasok titka az életük során megkötött és idős korukra lejáró különbféle biztosításokban, megtakarításokban keresendő. Ez számos országban természetes életforma, s az ott élők el sem tudják képzelni, hogy csak az államra számítsanak. Az internet korában pedig már Magyarországon is könnyedén megtalálható, összehasonlítható és meg is köthető a számunkra legkedvezőbb konstrukció – szögezte le a kommunikációs igazgató.