Mennyit ér egy ember élete?

A kockázati biztosítással a család eltartója, vagy eltartói relatíve olcsón vásárolhatnak védelmet egy váratlan katasztrófa esetére, amely nem csak hogy a családfő elvesztését jelentené, de rendkívül nehéz pénzügyi helyzet elé is állítaná a családot. A biztosítási összeg meghatározásához több módszert alkalmazhatunk, például az "emberi élet értékének" kiszámítását, ami természetesen nem keverendő össze egy ember valódi értékével, hiszen az pénzben nem kifejezhető.

Egyszerű hüvelykujj szabály

A kockázati biztosítás összegét a piacon elterjedt hüvelykujj szabály szerint a biztosított nettó éves jövedelmének ötszörösében érdemes megállapítani, tehát egy havi 142 ezer forintot kereső embernek (nagyjából ennyi idén az átlagos nettó bér) 8,5 millió forintra érdemes kötnie haláleseti kockázati biztosítást.

Egy fokkal összetettebb hüvelykujj szabály már sávosan lövi be az ajánlott díj maximumát az életkor alapján. E szerint egy 20-30 év közötti személynek például a bruttó jövedelmének 20-szorosára, egy 30-40 közötti személynek 16 szorosára, egy 40 és 50 közöttinek az éves bruttó jövedelmének 12 szeresére, egy 50 és 60 közötti személynek pedig legfeljebb nyolcszorosára érdemes alapesetben biztosítást kötnie.

Ennél azonban jóval szofisztikáltabb módszerek is léteznek a biztosítási összeg pontos megállapítására, a kalkulátorok azonban a tapasztalatok szerint a hüvelykujj szabály által megállapított összeghez közeli összeget állapítanak meg általában.

Kalkulálás az igények szerint

Mindenekelőtt a biztosítottnak érdemes végig gondolnia, milyen célból köt biztosítást. Egy egyedülálló, hitelekkel nem rendelkező ügyfél számára például egészen más szempontokat érdemes mérlegelnie, mint egy több gyerekes családfőnek, ahol a család ráadásul komoly adóssággal is rendelkezik. A biztosítási összeg megállapításánál érdemes figyelembe venni például, hogy milyen éves jövedelemre lenne szüksége a biztosított élettársának, illetve gyerekeinek (ide értve a mindennapi kiadások mellett többek között a későbbi iskoláztatás költségét is), és hány évre szeretné a kieső jövedelmet pótolni. A biztosítási összeg szempontjából ezzel összefüggően fontos, hogy mekkora a biztosított éves jövedelme, de a háztartás zavartalan működéséhez az is érdekes, mekkora az élettárs jövedelme, illetve a család megtakarítása.

A biztosítottnak el kell döntenie, a biztosítás fedezze-e a család valamennyi adósságát, ide értve a jelzáloghiteleket (a jelzáloghitel felvételéhez sokszor a bank is előírja a biztosítás megkötését) és egyéb fogyasztási hiteleket. A diákhitelt nem érdemes figyelembe venni, mivel az nem öröklődik. A biztosítottnak nem árt számításba venni a biztosítási összeg megállapításakor a temetkezési költségeket is, ide értve az örökösödéssel kapcsolatos esetleges költségeket.

Ahogy múlnak az évek, egyre több új felelősség, nagyobb hitelek, több gyerek, új munka, szükségessé tehetik a biztosítási összeg változtatását, leginkább növelését. E célból egyes biztosítók felkínálják időközönként a biztosítási díj és összeg emelését, valamit a legtöbb biztosító évente ajánl fel összegemelést indexálás formájában, noha ez utóbbi inkább az érték megőrzését szolgálja. A biztosított így az újabb terhek, vagy a több gyerek okán később akár újabb biztosításokat köthet még a régi mellé (vagy helyett), ahol a biztosítási összeg kalkulálásánál már figyelembe érdemes venni a meglévő biztosítási összeget is.

Bár a kockázati biztosítások alapvetően arra az esetre nyújtanak védelmet, ha a biztosított elhalálozik, számos olyan kiegészítő biztosítás létezik, amelyek egyéb nehéz helyzetekben (például munkahely elvesztése, egészségügyi problémák) szolgálnak védelemmel.

Emberi élet értékének kiszámítása

Az Egyesült Államokban és Indiában elterjedt számítási módszer szerint "emberi élet értéknek" (human life value, HLV) nevezik a kockázati biztosítás ideális biztosítási összegét, noha természetesen az emberi élet valódi értékét nem lehet pénzben kifejezni. A HLV értéke általánosságban egyenlő a biztosított jövőbeli jövedelmének jelenértékével, vagyis minél jobban keres valaki, és minél fiatalabb, annál magasabb lesz a gazdasági "értéke". A biztosítási összeg számításához használt HLV a jövedelemnek csak a családi kasszába áramló részét veszi számításba.

A biztosításnál használt HLV tehát alapvetően a jelenértéke a családfő hozzájárulásának a háztartás költségvetéséhez egészen a nyugdíjkorhatár várható eléréséig (illetve a gyerekek esetében a felnőtt kor eléréséig). A kiszámítása messze nem egységes, az alapja azonban minden kalkulátornak azonos. A HLV kiszámításának alapvetően két megközelítése van, az egyik a családfő teljes jövedelméből indul ki, majd abból a saját magára költött összeget levonva kapja meg a háztartási hozzájárulását, a másik a háztartás és a gyermeknevelés jelenlegi és jövőbeli költségeit összegzi jelenértéken.

Az első módszer esetében meg kell adni a családfő nettó jövedelmét, ide értve a természetbeni bevételeit is (például cafeteria, cégautó, stb.) majd ebből le kell vonni azt, amit magára költ ebből. A maradék a családfő hozzájárulása a családi költségvetéshez. Ennek az összegét időben általában változatlannak tekintik, így a jövőbeli hozzájárulások diszkontálásával számítható ki a HLV.

A második módszer szerint meg kell becsülni, mekkora a háztartás, illetve a gyereknevelés költségének jelenértéke, vagyis a jövőbeli inflációval növelt költségek összege. Másrészt meg kell határozni, összesen hány éve van hátra a családfő hitvesének, illetve a gyerekeknek a felnőtt kor eléréséig.

A legtöbb kalkulátor ad arra lehetőséget, hogy az infláció, illetve a kockázatmentes hozamra adjon becslést a leendő biztosított, amivel megállapíthatóvá válik, hogy a most kifizetendő biztosítási összeg mekkora reálhozamot hozna időközben. Minél magasabb a reálhozam, annál kisebb összeg elég, hiszen a kezdeti biztosítási összeg idővel felértékelődik, és egyre több kiadást fedez. Egyes kalkulátorok ezt az összeget korrigálják a család nettó vagyonával (vagyis megtakarításokkal, vagyoni eszközökkel, és hitelekkel).

A HLV szerinti kalkuláció leginkább a rövidebb távú (például 1-3 éves) biztosítások esetén optimális a biztosítási összeg meghatározásához, amelyet akár folyamatosan lehet meghosszabbítani a HLV újrakalkulálásával. Hosszabb távon a biztosított "életének értéke" a nyugdíj korhatár közeledtével, a hitelek folyamatos törlesztésével és a gyermekek felcseperedésével egyre csökken, így egy 20 éves, a HLV értékén megkötött biztosítás 10 év múlva az akkori igényeknél jóval nagyobb összegre szólhat.

A kockázati biztosítás ideális összegének kiszámításához számos honlap is kínál kalkulátort, ahol az említett adatok megadásával megtudhatjuk mekkora összegre érdemes biztosítást kötnünk. 
 

Forrás: Portfolió hu