Kompenzálja fizetését a gyerek biztosítása?

Szeptember elsején megkezdődik az új tanév, a legtöbb óvodás- és iskoláskorú gyermek újra valamelyik intézményben tölti a hétköznapok jelentős részét. Fontos tudni, hogy létezik állami gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás, ami minden gyermeknek alanyi jogon jár, de az általa nyújtott térítés nem fedezi teljes mértékben a várható kiadásokat. Ezért mindenképp érdemes tájékozódni a szélesebb körű, és nagyobb térítési összegű piaci biztosításokról, hogy megfelelően fel legyünk készülve a váratlan esetekre.

Gyermekeit minden szülő biztonságban szeretné tudni. Állandó odafigyeléssel és a legkülönbözőbb biztonsági eszközökkel óvja őket otthon, az autóban és ahol csak lehet, de még így sem kerülhetők el a kisebb-nagyobb sérülések. A gyerekek szerencsére szeretnek mozogni, játszani, és óhatatlanul előfordulhat baleset. Ha megelőzni nem is lehet, de anyagilag fel lehet készülni a sérülésekkel, balesetekkel járó kórházi vagy egyéb gyógykezelésekre, az ápolásra fordított idő miatt kieső bevételek pótlására, hogy szükség esetén a lehető legtöbbet megtehessük bajba jutott gyermekeinknek.

Az állami gyermekbiztosítás általa nyújtott térítés - maradandó egészségkárosodásra 300 000 forint, csonttörésre pedig 3000 - nem fedezi teljes körűen az esetleges kiadásokat. Érdemes ezért kiegészítő biztosítást kötni, ami lehetővé teszi, hogy ha bármi történik, a pénz ne állhasson a gyógyulás és a gondoskodás útjába.

A magánbiztosítóknál köthető kiegészítő biztosítások magasabb biztosítási összegekkel köthetőek meg, mint amit az állami ellátórendszer garantál, ráadásul sokkal inkább a család igényeihez lehet szabni a feltételeket, mint az egységes, alanyi jogon járó biztosítás esetében.

Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet-, és bankbiztosítási üzletágának vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy gyermekünk gyógykezelése olyan többletköltségekkel jár, amelyekre külön biztosítás híján nem lenne fedezetünk. Gyakran előfordul például, hogy az egyik szülő táppénzre megy, hogy a beteg gyermek mellett lehessen, ilyen esetekben a kieső bevételek pótlására a kiegészítő balesetbiztosítás megfelelő megoldást nyújt.  Ilyenkor ugyanis a biztosító napi térítést nyújt a szülőnek az ápolás ideje alatt.

"További megterhelést jelenthet az utazások, gyógyszerek, speciális étrend miatti kiadások finanszírozása. Ezen anyagi terheket, ha teljes mértékben pótolni nem is, viszont enyhíteni tudja a műtét és a kórházi napi térítés címén kapott biztosítói térítés" - sorolja Kurucz, hogy mire érdemes felkészülni.

Több biztosító élet- és egészségbiztosítása terjed ki ilyen helyzetekre, egy gyermekünkre szabott csomag ára ráadásul egyáltalán nem luxus, "egy mozijegy ára havonta" - mondja a K&H szakértője. Ezek a biztosítások ráadásul minden fajta ellátás esetén - akár műtétnél is - több százezer forintos térítést is biztosítanak a gyermek számára.
 

Forrás: Privátbankár

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
A magyar emberek 80%-a számít arra, hogy szegény nyugdíjas lesz
2017 január 11.
Kategória:
Életbiztosítás

A magyar emberek 80%-a számít arra, hogy szegény nyugdíjas lesz

A magyar emberek 22 százaléka takarít meg nyugdíjacélra, holott 78 százalékuk arra számít, hogy a jelenleginél rosszabb életszínvonalon fog élni nyugdíjas korában. Ennek az öngondoskodási formának a népszerűsége azonban egyre nő, különösen szembetűnő a nyugdíjbiztosítások előretörése - hangzott el a K&H sajtótájékoztatóján.

A K&H negyedévente megjelenő, 30-60 éves magyar férfiak és nők megtakarítási szokásait vizsgáló Biztos Jövő Indexéből kiderül, hogy:

  1. a megkérdezettek többsége (42%) konkrét cél nélkül takarít meg, szorosan közelít hozzá a nyugdíjcél (39%),
  2. egy évtizeddel ezelőtt mindössze 17% volt a nyugdíjcélú megtakarítók aránya,
  3. a nyugdíjcél a legjelentősebb a magas jövedelműek körében, itt a megtakarítók 50%-a tesz félre nyugdíjcélra,
  4. a 15 éven belül nyugdíjba vonulást tervezők mindössze 52%-a említette meg a nyugdíjcélú megtakarítást,
  5. a megkérdezett magyarok mindössze 1%-a gondolja azt, hogy az állami nyugdíjból kényelmesen meg fog tudni élni, 37%-uk gondolja azt, hogy nagyon nehezen fog tudni megélni belőle, míg 31%-uk azt, hogy semmire sem lesz elég, összesen 78%-uk számít rosszabb életszínvonalra,
  6. a leendő nyugdíjasok 44%-a gondolja azt, hogy rosszabbul fog élni, mint most nyugdíjas korukban, 1% valamiért azt mondta, hogy sokkal jobban fog élni,
  7. egyre többen gondolják azt, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fognak: a megkérdezettek 69 százaléka gondolkodik így, tavaly ez még csak 61% volt. A klasszikus "nem gondolom, hogy megérem a nyugdíjas kort" kifogás 34%-ra emelkedett, hogy ez tényleg így történjen, statisztikailag alacsony a valószínűsége.
  8. leginkább a 30-as korosztályúak és az alacsonyabb jövedelműek mondják azt, hogy azért nem tudnak megtakarítani, mert másra kell a pénz,
  9. a megkérdezettek 29%-ban önkéntes nyugdíjpénztárban takarítanak meg, az öngondoskodók 14%-a választ nyugdíjbiztosítást, a tavalyi bázishoz képest ez 4%-os növekedés. Önkéntes nyugdíjpénztárba a magasabb végzettségű, magasabb jövedelműek fizetnek, nyugdíjbiztosítás kevésbé jellemző a 40 év alattiak körében,
  10. minél idősebb egy adott korosztály, annál kevesebben vannak, akik még nem kezdtek el megtakarítani. A 30-39 éves korosztály 59%-ának nincs megtakarítása, 40-49 év között ez 49%, 50-59 év között ugyanez 38%,
  11. a biztosítók tanácsadóinak személyes tájékoztatási tevékenységének fontossága egyre növekszik: a válaszadók 40%-a kért tőlük tanácsot. Leginkább az emberek mégis inkább az internetről (62%) és családtagokon keresztül (52%) tájékozódnak,
  12. akinek van nyugdíjcélú megtakarítása, átlagosan havi 17 ezer forintot tesz félre, a medián egyébként 13 ezer forint,
  13. egy átlagos nyugdíjbiztosítással havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt az adójóváírással együtt 8 millió forint szedhető össze a K&H számítása szerint.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunk az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

6 tuti tipp, amivel nagyot kaszálhatnak a magyar családok 2017-ben
2017 január 05.
Kategória:
Életbiztosítás

6 tuti tipp, amivel nagyot kaszálhatnak a magyar családok 2017-ben

Az év végén sokan kapnak bónuszt vagy prémiumot a munkahelyükön, és január elejére ezeket már jellemzően jóvá is írják a bankszámlákon. Persze ezt nem feltétlenül kell rögtön elkölteni, érdemes lehet (akár csak egy részét is) félretenni. Összegyűjtöttünk hat tippet, amibe érdemes lehet az év végi bónuszt befektetni.

Bankbetét
A bankbetétek kamatai nem túl magasak, azonban könnyen hozzáférhetőek és biztonságos befektetésnek számítanak. Emiatt érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy mégis betétbe tegyük az év végi prémiumot. Ha ugyanis szétnézünk a betéti ajánlatok között, akkor akár 2 százalék feletti ajánlattal is találkozhatunk.

Állampapírok
Az állampapírok közül a lakossági állampapírokat érdemes leginkább megvásárolni. Ha rövidtávban gondolkozunk, akkor a Féléves Kincstárjegy, a Kamatozó Kincstárjegy, vagy a postákon megvásárolható Kincstári Takarékjegy közül érdemes válogatni, ezek 2 százalék vagy afeletti éves hozammal kecsegtetnek.
A hosszabb távon gondolkodóknak is jó választás lehet az állampapír, azonban számukra inkább a Prémium Magyar Államkötvényt vagy a Bónusz Magyar Államkötvényt érdemes választani. Ezeknek jellemzően magasabb a kamatuk, mint a rövid futamidejű állampapíroknak, cserébe viszont magasabb hozamot érhetünk el velük. A hosszabb futamidejű állampapírokat érdemes tartós befektetési számlára (TBSZ) vásárolni, ez ugyanis három év után 5 százalékos adókedvezményt ad, öt év után pedig egyáltalán nem kell kamatadót fizetnünk.

Befektetési alapok
A befektetési alapok vásárlásakor érdemes szakértőtől megkérdezni, hogy melyik alapot válasszuk. Érdemes egyébként több befektetési alapba tenni a pénzünket, így csökkentve a kockázatunkat. Ugyan a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményre, de 2016-ban is voltak olyan alapok, amelyek az állampapírnál jobban teljesítettek, és idén is várhatóan lesznek ilyen befektetési alapok, ezzel kapcsolatban a szakértők tudnak útmutatást adni nekünk. A befektetési alapokat is érdemes TBSZ-re vásárolni.

Nyugdíjcélú megtakarítás
A nyugdíjcélú megtakarításunkba is fektethetjük a prémiumot. Ha még nincs ilyenünk, akkor az egyszeri nagy befektetést legkönnyebben nyugdíj elő-takarékossági számlára (NYESZ) vagy önkéntes nyugdíjpénztárba (ÖNYP) tehetjük. Az előbbinél nekünk kell kezelni a pénzünket, míg utóbbinál ezt a terhet leveszik a vállunkról.
Persze ha már van nyugdíjcélú megtakarításunk, akkor érdemes lehet abba tenni a pénzünket, a maximálisan kapható adójóváírásra azonban ilyenkor figyeljünk. Érdemes megemlíteni a nyugdíjbiztosítást is, amelynek akár év elején befizethetjük az éves díját, vagy rendkívüli (eseti) díjjal növelhetjük a befizetésünket.

Életbiztosítás
A bónuszunkat egyszeri díjas életbiztosításba is befektethetjük. A legtöbb szolgáltató unit linked típusú terméket kínál ezekből. Ha már van rendszeres díjas életbiztosításunk, akkor erre is befizethetjük a prémiumot rendkívüli díj formájában.

Részvények
Ugyan a kifejezetten nagy kockázatú befektetések közé tartozik, azonban nem szabad megfeledkezni a részvényekről sem. Minden pénzünket kifejezetten hiba lenne ebbe fektetni, azonban a megtakarításunk 5, legfeljebb 10 százalékával lehet hazárdírozni. A hozamok ugyanis kecsegtetők, tavaly például a BUX (budapesti) részvényindex több mint 33 százalékot hozott, és a nagy nemzetközi tőzsdék is jól teljesítettek. A német DAX 7 százalékot, a londoni FTSE 13 százalékot, a new yorki S&P 500 pedig 11 százalékot nőtt 2016-ban.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Gazdálkodjon okosan év végi bónuszával! Életbiztosítás kalkulátor >>
 

Neked is lehet álomnyugdíjad, csak jó helyre kell születni
2017 január 05.
Kategória:
Életbiztosítás

Neked is lehet álomnyugdíjad, csak jó helyre kell születni

Európai uniós viszonylatban a sereghajtók közé kerültek a magyar nyugdíjak, ha az összegeket a vásárlóerő alapján hasonlítjuk össze. Ezzel szemben a luxemburgi és az osztrák kisnyugdíjasok dőzsölhetnek, ezekben az országokban ugyanis a nyugdíjminimum is több százezer forintra rúg.

Szinte minden héten jelennek meg újabb cikkek, tanulmányok, amelyek a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát vitatják. Hazánkban a népesség átlagéletkora folyamatosan növekszik, ami komoly kihívás elé állít minket, hiszen a magyar nyugdíjrendszerben a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el. Ráadásul a jelenleg közel 2 millió nyugdíjasnak több mint a fele már most is 100 ezer forintnál is kevesebből él havonta.
Az MNB 2016-ban megjelent tanulmánya szerint, a következő 20 évben még nem lesz gond a magyar nyugdíjrendszerrel, hiszen a bevételek fedezik majd a kiadásokat. Hosszabb távon azonban a nyugdíjrendszer egyenlege egyre nagyobb hiányt mutat.
Persze ez probléma nem csak minket foglalkoztat, az utóbbi évtizedek demográfiai folyamatai a környező európai országokat sem kerülték el. Azonban ahány ország, annyiféle nyugdíjrendszer. Ezért most annak próbáltunk utánajárni, milyen a magyar nyugdíjasok helyzete a közelünkben lévő országokhoz képest.

Hátul kullogunk a rangsorban
A KSH frissen megjelent tanulmányában az eltérő árszínvonalakat kiküszöbölve, az öregségi nyugdíjasokra jutó éves nyugdíjösszegeket egy speciális fiktív pénzegységben, az úgynevezett vásárlóerő-egységben hasonlította össze.
A kutatás megmutatta, hogy európai uniós összehasonlításban nincsenek túl jó helyzetben a magyar nyugdíjasok, csupán pár országot tudtunk magunk mögé utasítani. Az összesítésben az utolsó helyre Bulgária került, ahol egy átlagos öregségi nyugdíj feleannyi termék és szolgáltatás megvásárlására volt elegendő, mint hazánkban. Ezzel szemben az átlagos luxemburgi, vagy az osztrák öregségi nyugdíj két és félszer több termék megvásárlásra elegendő.

Nyugdíjminimummal sem vagyunk elkényeztetve
AZ OECD legutóbbi tanulmányában tagállamait és a vele együttműködésben lévő országokat vette górcső alá. Bár nincsen minden országban törvényileg szabályozva a nyugdíjminimum összege, de az összehasonlítás kedvérét érdemes megnéznünk ebből is néhányat.
A tanulmányban szerepelő országok közül Luxemburgban folyósítják a legmagasabb nyugdíjminimumot, ami forintra átszámolva közel 530 ezer forintra tehető. De az osztrák nyugdíjasok sincsenek rossz helyzetben, ott a legkisebb nyugdíj 250 ezer forint körül mozog, holott Magyarországon mindössze 28 500 a nyugdíjminimum összege.

Szlovákiában magasabb az átlagnyugdíj
Vagyis a két tanulmány szerint egybehangzóan jól élhetnek a nyugdíjasok Luxemburgban és Ausztriában, amíg a magyar nyugdíjasok ettől a színvonaltól jóval elmaradva, valahol a cseh, szlovén és a szlovák nyugdíjasokkal vannak egy színvonalon.
Érdekesség azonban, hogy míg a vásárlóerő tekintetében magunk mögé utasítjuk a szlovák nyugdíjasokat, az átlagnyugdíjat összehasonlítva csaknem 20 ezer forinttal kapunk kevesebbet. Átszámolva egy szlovák nyugdíjas 2016-ban átlagosan 128 960 forintot vihetett haza, a magyar átlagnyugdíj ugyanebben az évben pedig 109 561 forintra volt tehető egy hónapban.

Az sem mindegy, melyik megyében lakunk
Bár a magyar és a külföldi nyugdíjak között nagy különbségek vannak, érdemes tudunk azt is, hogy Magyarországon belül is nagy eltérések vannak a nyugdíjak között.
A legmagasabb nyugdíjat 2016-ban az előző évekhez hasonlóan Budapesten folyósították, havonta átlagosan 143 805 forintot. De 120 ezer forint feletti összeget kapnak a Pest, Fehér, Veszprém és Komárom-Esztergomban élő nyugdíjasok is.
A legkevesebb nyugdíjat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő nyugdíjasoknak viszi a postás: havonta 107 912 forintot, ami közel 36 ezer forinttal kevesebb, mint amennyit a Budapestiek kapnak. Ezek a különbségek azonban a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek nagyságával, az eltérő szolgálati idővel magyarázhatóak.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen nyugdíjas éveire már most! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Valaki hatalmasat kaszált Leia hercegnő halálán
2017 január 03.
Kategória:
Életbiztosítás

Valaki hatalmasat kaszált Leia hercegnő halálán

Az őt alakító Carrie Fisher váratlan halála minden idők legnagyobb biztosítási összegét hozta a Disneynek.

Az Insurance Insider üzleti magazin beszámolója szerint a Disney meglehetősen előrelátó volt, amikor bebiztosította magát arra az esetre, ha Carrie Fisher nem tudná eljátszani a szerződésben vállalt szerepét Leia hercengőként. A Lloydsnál kötött biztosítás abban az esetben kárpótolja a filmgyártót, amennyiben Fisher nem szerepel az új Star Wars trilógia mindhárom részében, ezzel mintegy 41 millió dollárra (12 milliárd forintra) jogosult.
A 60 esztendős színésznő, aki hosszú idő után a 2015-ben bemutatott Star Wars - Az ébredő Erő című epizódban játszotta el ismét Leiát, december 23-án egy Londonból Los Angelesbe tartó repülőn kapott szívrohamot, majd pár nappal később, 27-én elhunyt. A stúdió bejelentése szerint Fisher még befejezte az űreposz 2017 decemberében mozikba kerülő 8. epizódját, de a 9. rész felvételei még nem kezdődtek el. A Disney egyelőre még nem nyilatkozott arról, hogy hogyan pótolják majd őt a 9. epizódban.

Forrás: privatbankar.hu

December 31. több biztosítás esetében is fontos határidő
2016 december 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Életbiztosítás

December 31. több biztosítás esetében is fontos határidő

A nyugdíjbiztosításoknál és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások egy részénél is fontos határnap az év utolsó napja.

Az idei évre járó maximum 130 ezer forint adókedvezmény kihasználása miatt az elmúlt hetekben 10-15 ezren köthettek új nyugdíjbiztosítási szerződést, az adójóváírás megszerzésének azonban feltétele, hogy az idei évre szánt díj 2016 végéig be is érkezzen a számlára - figyelmeztet az Union Biztosító az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Rámutatnak: a nyugdíjbiztosítás a biztosítási piac egyik húzóterméke. Míg 2014-ben 70 ezer, tavaly már 120 ezer adókedvezményes szerződés szerepelt a biztosítók állományában, az Union szakemberei szerint 2016 végére ez a szám 200 ezer fölé emelkedhet. Jelenleg mintegy 80 különböző nyugdíjbiztosítási konstrukció létezik a piacon, minden életbiztosítással foglalkozó biztosító palettáján van legalább 2-3 ilyen termék. Ezen a téren folyamatos a termékfejlesztés, online módon már akár minimális, 1 százalék alatti TKM (teljes költségmutató) mellett is elérhető a nyugdíjbiztosítás.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy annak a mintegy 120 ezer autósnak, akik december elsejéig felmondták az idei év végén lejáró gépjármű-felelősségbiztosításukat, december 31-én éjfélig kell új kgfb- szerződést kötniük. Bár az érintett autósok zöme már a novemberi felmondással egy időben intézkedett az új biztosításról is, az előző évek tapasztalatai alapján mintegy 4-5 ezren erre csak december végéig kerítenek sort.
Jelezték: aki az új szerződés megkötését elmulasztja, már január elsejétől fedezet nélkül marad, és amellett, hogy súlyos kockázatot vállal, a normál díj többszörösét lesz kénytelen utólag megfizetni a fedezetlenségi díjra vonatkozó szabályok szerint. Emiatt azoknak is célszerű utánajárniuk szerződésük sorsának, akik intézkedtek ugyan az új szerződésről, de az aláírt megbízásról máig nem kaptak visszajelzést a biztosítótól vagy a közvetítő alkusztól. Az első díjrészlet befizetésére ugyanakkor március 1-jéig van lehetőségük az érintett autósoknak - hívják fel a figyelmet.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Még gyorsan van ideje nyugdíjbiztosítását és kötelező gépjármű biztosítását is megkötnie az új év előtt! Használja kalkulátorainkat: 
Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Nevetséges, milyen kevés nyugdíjat kapnak a minimálbéresek
2016 december 22.
Kategória:
Életbiztosítás

Nevetséges, milyen kevés nyugdíjat kapnak a minimálbéresek

Egyes felmérések szerint tízből kilencen nem bíznák magukat a magyar nyugdíjrendszerre. Éppen ezért egyre többen néznek utána a megtakarítási lehetőségeknek. Az állam pedig többféle megtakarítási formát is támogat, mégpedig adókedvezmény formájában. Aki azonban élni szeretne a kedvezményekkel, annak nem szabad elfelejtenie egy közelgő fontos határidőt.

A nyugdíjrendszer bizonytalanságai miatt nehéz előre pontosan megmondani, hogy a jelenlegi jövedelmünk alapján, mekkora nyugdíjra számíthatunk majd az idősebb éveinkben. Farkas András nyugdíjszakértő korábbi megkeresésünkre azonban azt mondta, hogy ha valaki egész életében minimálbérre volt bejelentve, akkor átlagosan a nyugdíja havi 30 és 50 ezer forint közötti összeg lehet - vagy kisebb, hiszen a szolgálati idő hosszától is függ a nyugdíj összege.
Amennyiben pedig a fizetésünk a jelenlegi átlagkeresettel egyezik meg, akkor feltehetően 100 és 200 ezer forint közötti sávba esik majd a nyugdíjunk, ha elegendő szolgálati idővel rendelkezünk.
Ha valakinek ma nyugdíjasként az állami nyugdíja mellé 100 000 Ft életjáradékra lenne szüksége nyugdíjkiegészítésként, akkor körülbelül 20 millió forintot kellett volna felhalmoznia a munkával töltött évek alatt.

Sok kicsi sokra megy
A legtöbben már tudják, hogy szükségük lenne valamilyen nyugdíjcélú megtakarításra, a valódi cselekvés azonban csak lassabban követi a szándékot. A kutatások ugyanis azt is mutatják, hogy sok mai nyugdíjas megbánta, hogy nem kezdett el takarékoskodni akkor, amikor még megtehette volna - világít rá Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója.
Ha azonban már 20-30 éves korunk környékén félreteszünk havi 5-10 ezer forintot, már ezzel is sokmilliós megtakarítást tudunk felhalmozni.
A megtakarítást azonban soha nem késő elkezdeni, ugyanis egy nyugdíjbiztosítás, akár néhány évvel a nyugdíjba vonulás előtt is jó döntés lehet. Ekkor azonban már érdemes nagyobb összeget, akár egy összegben -majd eseti befizetésekkel kiegészíteni - befektetni, hiszen akkor számíthatunk jelentősebb havi nyugdíj-kiegészítésre.

Érdemes lehet most elkezdeni
A nyugdíjbiztosítások estében a befektetési döntésekben a biztosító segít, de lehetőségünk van egy teljesen egyedi portfólió összeállítására is. A megtakarított pénzünket adómentesen nyugdíjasként kaphatjuk meg. De abban az esetben, ha idő előtt szükségünk lenne a pénzre, akkor az addig igénybe vett adójóváírást 20 százalékkal növelten kell visszafizetnünk az adóhatóságnak.

Hogy működik az adójóváírás?
Az adójóváírást a személyi jövedelemadót fizető szerződők kaphatják meg, ami a biztosító által évente kiadott adóigazolás alapján igényelhető az adóbevallásban.
Lassan közeledik az év vége, ezért érdemes lehet elgondolkoznunk azon, hogy most vágjunk bele a nyugdíjbiztosításba. Hiszen nagyon fontos, hogy a befizetésünk még 2016 végéig beérkezzen. Ugyanis az adóév végéig - december 31-éig - még optimalizálható az adójóváírás összege.
Ha nyugdíjbiztosítással rendelkezünk, akkor az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forint adójóváírást kaphatunk a nyugdíjbiztosítási számlánkon. Ennek teljes mértékű igénybevételéhez pedig minden évben 650 ezer forintot kell befizetnünk biztosítási díjként. Ezért, akinek már van szerződése még most érdemes átgondolnia azt, hogy ott kihasználta-e maximálisan a lehetőségeit, ki tudja-e egészíteni eseti, rendkívüli befizetéssel.

Egy kis megtakarítás is elég lehet
Az induláshoz már az is elég lehet, ha most van némi megtakarított pénzünk, de azt még nem tudjuk, hogy a jövőben hogyan fogunk tudni rendszeresen félretenni. Ilyen esetben köthetünk például egyszeri díjas biztosítást. Ennek lényege, hogy amit most befizetünk, arra megkapjuk az adójóváírást és ezt hozamokkal növelten fogjuk visszakapni nyugdíjba vonuláskor. Ráadásul később eseti díjakkal - amikre szintén kaphatunk adójóváírást - még növelhetjük is ezt az összeget.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Gondoljon Ön is időben nyugdíjas éveire! Nyugdíjbizosítás kalkulátor >>
 

Kevesen lépik meg, pedig csak ennyi kell a giganyugdíjhoz
2016 december 21.
Kategória:
Életbiztosítás

Kevesen lépik meg, pedig csak ennyi kell a giganyugdíjhoz

A nyugdíjas éveinkre készülve több olyan megtakarítást is választhatunk, ami 20 százalékos adókedvezményt nyújt. Az egyik ilyen a nyugdíjbiztosítás. De hogyan kezdjünk neki a megtakarításnak és mit kell ahhoz tennünk, hogy biztosan megkapjuk az adójóváírást?

Amikor nyugdíjra teszünk félre, akkor alapvetően három termék jöhet szóba, a 2014 óta elérhető nyugdíjbiztosítás, a 90-es évek óta elérhető önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a befektetéshez értők számára a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Mindhárom termék 20 százalékos adójóváírást ad, most a nyugdíjbiztosítást vesszük górcső alá.

Mit kell tudni a nyugdíjbiztosításról?
A nyugdíjbiztosítás leginkább abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez elsőre szigorú megkötésnek tűnhet, azonban a nyugdíjbiztosítás jó választás azoknak, akik nehezen takarékoskodnak, ugyanis a termék maga rákényszerít arra, hogy gondoskodjunk a jövőnkről.

Nem ez az egyetlen különbség a három nyugdíjcélú megtakarítás között, a befektetésbe való beleszólási lehetőségeink is változók:

  1. A nyugdíjbiztosításnál az egyik lehetőség, hogy mi alakítunk ki egy befektetési portfóliót a rendelkezésre álló eszközalapokból, ha szükséges biztosításközvetítő segítségével. A portfólió módosítására bármikor van lehetőségünk. A másik lehetőség, hogy fix hozamú terméket, klasszikus életbiztosítást választunk. Több biztosító ajánl olyan módszert (vagy eszközalapot), amelynek keretében a biztosító automatikusan átrendezi a portfóliót, a hátralévő tartamot figyelembe véve. (A lejárat felé közeledve egyre kisebb arányban szerepelnek kockázatos eszközök a portfólióban.)
  2. Az ÖNYP-nél már kész portfóliókból választhatunk ki egyet, amelyek között legfeljebb évente érdemes váltani.
  3. A NYESZ-nél a befektetéseinket teljes mértékben mi kezeljük egy értékpapírszámlához hasonlóan, a szolgáltató útmutatást adhat ebben.

Ebből a szempontból annak lehet érdemes a nyugdíjbiztosítást választani, aki bombabiztos, fix hozamot szeretne egy klasszikus életbiztosítás választásával, vagy aki egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás keretein belül rugalmasan szeretné kezelni a megtakarításait, azonban nem szeretne napi szinten ezzel foglalkozni.

Hogy néz ki a gyakorlatban a nyugdíjbiztosítás?
Amikor felvesszük a kapcsolatot a biztosítóval, a tanácsadó először felméri az igényeinket, amihez szüksége lesz a jövedelmünkre, illetve tudnia kell, hogy várhatóan mikor vonulunk nyugdíjba. Emellett persze azt is tudnia kell, hogy a fix hozamú vagy unit linked típusú terméket szeretnénk.
Ezek alapján a tanácsadó egy nyugdíjtervet állít fel, amit megmutat nekünk. Fix hozamú terméknél már a biztosítási díjat és a várható felhalmozott vagyon mértékét is megtudjuk. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében viszont a választott eszközalapok teljesítményén múlik, hogy mennyi pénzünk lesz a nyugdíjba vonuláskor.
Ha a tanácsadó által felvázolt nyugdíjterv tetszik nekünk, kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló eszközalapokból a tanácsadó segítségével a megtakarítási portfóliónkat. Ilyenkor a tanácsadó felméri a kockázatvállalási hajlandóságunkat, és ez alapján javasol nekünk portfóliót. Lényeges, hogy a befektetésről mi hozzuk meg a végső döntést, így a kockázatot is mi viseljük. Végül pedig megkötjük a szerződést.
Az adójóváírást azonban nem kapjuk meg automatikusan. Az adóbevallás készítésekor külön erre fenntartott helyen jelezni kell, ha igénybe szeretnénk venni az adójóváírást. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a kedvezményt nem kapjuk meg, utólagosan pedig csak önellenőrzéssel érvényesíthetjük.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A biztosítók különböző nyugdíjbiztosítási ajánlatainak összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Romokban a nyugdíjrendszer: csúnya időszak jön, ha nem lépünk
2016 december 19.
Kategória:
Életbiztosítás

Romokban a nyugdíjrendszer: csúnya időszak jön, ha nem lépünk

A megtakarítás fontossága egyre nagyobb figyelmet kap - nem véletlenül, hiszen nálunk még reformra vár a nyugdíjrendszer, a pénzügyi tervezésnek viszont még nincs jelentős, generációkon átívelő hagyománya. A Pénzcentrum összegyűjtötte, mit érdemes meglépni ahhoz, hogy nyugdíjasként se kelljen lemondani az anyagi biztonságról.

Akit a gólya nem egy fényűzően élő, nagyon jó módú családba pottyantott, az legkésőbb a húszas évei elején ráeszmél arra: alapos tervezésre és előrelátásra van szüksége, hogy pénzügyileg stabil életet biztosíthasson magának.
Egy átlagos magyar ember életét anyagi szempontból valahogy úgy lehetne felvázolni, hogy a húszas évei elején még masszívan a "túlélésre" játszik, igyekszik jó munkahelyet találni, és anyagilag a saját lábára állni. A húszas évei második felében, és a harmincas évei elején lakásra gyűjt, később a gyermekek taníttatására tesz félre, és csak a negyvenes évei elején kezd el először gondolkodni a nyugdíjas éveken. Legalábbis általában ez a megtakarítások fontossági sorrendje. És ezek még csak a nagyobb, hosszabb távú megtakarítási célok.

A nyugdíjas évekre viszont még mindig kicsit "későn" gondolnak az emberek, mert távolinak tűnik, "ráérünk arra még". Pedig valójában a nyugdíjcélú megtakarítást nem lehet elég korán kezdeni. Ha kisebb összegeket rendszeresen félretesz az ember, néhány évtized alatt igen csinos vagyon gyűlhet össze.
Épp ez az oka, hogy egyre több pénzintézet próbálja felhívni a figyelmet a tartalékképzés fontosságára, és számos kutatás is készült arról, mennyire vagyunk tudatosak, ha öngondoskodásról van szó. A magyarok több mint harmadának azonban még mindig nincs semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása, sokan továbbra is arra számítanak, hogy majd az állam gondoskodik róluk.
Azzal viszont nem számolnak, hogy mint ahogy az az elöregedő társadalmakban törvényszerű, így nálunk is folyamatosan csökkennek az állami nyugdíjak. Az Eurostat számításai azt jelzik, hogy 2060-ban már 29 százalék lehet a 65 év feletti népesség aránya. Ennek következménye, hogy arányaiban egyre kevesebb gazdaságilag aktív dolgozónak kellene eltartania az időseket. Leegyszerűsítve: ma 4 dolgozó 3 nyugdíjast tart el, addig az előrejelzések szerint néhány évtized múlva 4 dolgozónak 6 nyugdíjast kellene eltartania. Az öngondoskodásra is egyre nagyobb szükség lesz. Ezt felismerve már az állam is támogat több nyugdíjcélú megtakarítást.

Minél előbb, annál jobb
Persze nagyon sok tényező közrejátszik abban, hogy ki mikor tudja elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas éveire. De aki teheti, annak érdemes minél előbb elkezdenie, mivel ha korán kezdjük, akkor nem az számít, hogy mekkora összeget teszünk félre, hanem az, hogy minden hónapban gyűjtünk hozzá. Ha már 25 évesen elkezdünk havi ötezer forintot félretenni, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.

Támogatott megtakarítások
Jelenleg Magyarországon három olyan nyugdíjcélú megtakarítás létezik, amit támogat az állam. Ezek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom terméknél a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár az adott megtakarítási számlán történő jóváírás formájában, a felső értékhatárok viszont eltérőek.
Önkéntes nyugdíjpénztárnál évente maximum 150 ezer forint adójóváírást kaphatunk a számlánkon (ehhez 750 ezer forint befizetés szükséges), a hozamhoz pedig adómentesen 10 év letelte után (majd ezt követően 3 évente) juthatunk hozzá. A befektetési portfólió pénztáranként eltérő, ahogy a kockázatvállalás mértéke is.
Aki szeretne aktívan részt venni a pénze kezelésében, és mer önálló befektetési döntéseket hozni, annak jó választás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ennél a terméknél ugyanis mindenki magának állíthatja össze, hogy mibe és mennyit szeretne fektetni. Természetesen a pénzintézetek szakértői igény esetén segítenek a választásban, de a döntés teljes mértékben az ügyfélé. A NYESZ számlánál legfeljebb évi 100 ezer forint adójóváírás lehetséges (500 ezer forint befizetés esetén).
Aki rendszeres befizetésekben, hosszú távú megtakarításban gondolkodik, és akinek fontos a megtakarítás mellett a biztosítási védelem is, és legalább 10 év van hátra a nyugdíjba vonulásig, annak a nyugdíjbiztosítás az ideális. A biztosító segít a befektetésekről dönteni, de van lehetőség egyedi eszközalap-portfólió összeállítására is. Évente maximum 130 ezer forint adókedvezmény jár (650 ezer forint befizetés esetén), az adójóváírásokkal növelt megtakarítást pedig nyugdíjas korban adómentesen kapják meg az ügyfelek.

Függetlenül attól, hogy melyik termék a legszimpatikusabb, érdemes minél jobban szétnézni a piacon, és alapos mérlegelés után meghozni a döntést. Vagy akár többet is választani, hiszen a több lábon állás megtakarítási szempontból is kifizetődő lehet. Így pedig maximalizálható az adójóváírás mértéke is: az önkéntes pénztárak, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás kedvezménye együttesen maximálisan 280 ezer forint lehet.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunk az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

A hetven lesz az új ötven
2016 december 01.
Kategória:
Életbiztosítás

A hetven lesz az új ötven

Szülei jobb anyagi körülmények között éltek – így vélekedik minden második ember a Groupama Biztosító megbízásából végzett felmérés szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: az elköltözés, a házasság, a gyerekvállalás. Mivel a megnövekedett élethosszal párhuzamosan kitolódik a nyugdíjkorhatár is, ezért a tisztes, munkamentes időskor megteremtése egyre inkább az öngondoskodáson múlik. Jó hír, a fiatalabb generáció a felmenőinél jobban áll a hosszú távú pénzügyi öngondoskodás terén.

Az idős kort is aktívan töltenénk
Szvetelszky Zsuzsa társadalomkutató úgy véli, az évtizedekig érvényes ’majd csak lesz valahogy’ mentalitás kiveszőben van. „A mai fiatalok és középkorúak tudják, megtapasztalták, hogy a nagy társadalmi rendszerek által a szüleiknek, idősebbeknek biztosított automatikus juttatásokból a generációjuknak már nem jut.”
A fiatalok a rugalmas tervezésben hisznek, tudván, hogy elsősorban magukra számíthatnak. Nem gondolják, hogy a nyugdíjjal véget érne az aktív életük, minőségi, tevékeny időskorról álmodoznak: felfogásuk szerint a hetvenesek lehetnek az új ötvenesek – állítja a társadalomkutató, aki szerint nagyon hosszú távon akár a hetven lehet az új ötven.

A szülőknek könnyebb volt?
Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett országos, reprezentatív kutatás eredményei is alátámasztják a társadalomkutató állítását.
A kutatás rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: míg a szülők generációja átlagosan 22 évesen kötött házasságot, ezt ma a fiatalok körülbelül 28 éves korban teszik. A gyermekvállalás 23-ról 26 éves korra halasztódott, és 2-3 évvel később fejezik be tanulmányaikat, illetve költöznek el otthonról a fiatalok. Az önmegvalósítás és a jövőről való anyagi gondoskodás egyre fontosabbá válik, miközben a családalapítás időpontja fokozatosan kitolódik.
Ezzel lehet összefüggésben az is, hogy az emberek majdnem fele, 49%-a úgy érzi, hogy szülei jobb anyagi helyzetben voltak nála, mikor annyi évesek voltak, mint most ők. A megkérdezettek negyede szerint a szülők hasonló, 28%-a szerint viszont rosszabb anyagi körülmények között álltak helyt adott életkorukban.

A fiatalok többsége megfelelő tartalékot akar felhalmozni
A Groupama Biztosító kutatása szerint az öngondoskodás fontosságának megítélésében hatalmas változás látható a mai huszonévesek és szüleik generációja között. A mai 18-29 éves korosztály 8-10 évvel korábban kezd el nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint ahogy szüleik generációja tette. Nem csak a kényszer hajtja őket, hanem egyfajta optimizmus is: a fiatalok többsége szíve szerint 58 évesen már nyugdíjba menne, és ehhez megfelelő tartalékot akar felhalmozni.
A mai „Z” generáció, azaz az 1990-es évek végén, vagy azután születtek elképzelése szerint az idősebbeknek egyre több lehetőségük lesz fiatalosan élni, és aki időben megkezdi az öngondoskodást, annak nagyobb lehetősége van arra, hogy fiatalsága nyugdíjas korban se érjen véget – mondja Szvetelszky Zsuzsa.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon már most nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép
2016 november 29.
Kategória:
Életbiztosítás

Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép

Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni – közölte gyors, nem reprezentatív felmérésének eredményét a CLB biztosítási alkusz.

Negatív demográfiai változások miatt Magyarországon akár 1-2 évtizeden belül hárommillió olyan inaktív nyugdíjas korú – és krónikus betegségben szenvedő – ember lesz, akinek az ellátását az országnak valahogyan meg kell majd oldania – vonták a következtetést minisztériumi szakértők a hazai népesedésváltozás negatív folyamatából. A CLB ennek kapcsán kérdezte ügyfelei egy részét a várható helyzetről.

A nem reprezentatív gyors felmérés lesújtó eredménnyel zárult: a megkérdezett fiatalok lemondtak a nyugodt nyugdíjas évekről, már a 35-40 évesek is számolnak a kockázattal, hogy olyan minimális járadékot kapnak majd – a korhatár kitolása miatt egyre idősebb korukban -, amiből lehetetlen lesz megélni. A válaszadók nagy többsége reálisnak tartja az esélyét egy hazai nyugdíjkatasztrófának, amelyet a hivatalos előrejelzések szerint szakemberek is jeleztek.
Kiderült, a fiatalok többsége irigyli az utazgató nyugati turistákat, akiknek – szerintük – futja a nyugdíjukból akár egész télre máshová költözni, s a hideg tél elmúltát valami kellemes mediterrán vagy nyári égöv alatti országban kivárni – ismertette a tapasztalatokat Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megkérdezettek többsége meglepődött az információn, miszerint a magyar átlagnyugdíj most 120 ezer forint, s például a sokat utazó, irigyelt angoloknak is mindössze 20 ezer forinttal több időskori járulékból, hetente 121 – vagyis havonta 484 – euróból kell megélniük.
A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy egyetlen közeli országban sincsenek csillagászati nyugdíjjáradékok, bár tény, hogy például az osztrák és a holland kisnyugdíjasoknak 302 és 334 ezer forintnak megfelelő járadékot kell beosztaniuk, míg Olaszországban több millió nyugdíjas él a szegénységi szint alatt – hivatkozott nemzetközi összehasonlító adatokra a szakértő.

Németh szerint meglepő azonban az is, hogy a magyar fiatalok közül egyre többen tudják, az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szervezett, biztonságos formában félretettek erre az élethelyzetre. Magyarországon azonban az öngondoskodási forma éppen csak éledezik, s elsősorban a középkorúak érdeklődnek iránta – szögezi le a szakértő.
Azoknak az idősebbeknek viszont, akik eddig nem tartalékoltak valamilyen formában a nyugdíjas éveikre, már nincs is idejük hosszas öngondoskodási programba fogni. Őket is kérdezte a CLB, s kiderült, legtöbben keserűen arra készülnek, hogy az évtizedek során megszerzett értékeiket – kényelmes ház, autó, nyaraló – el kell majd adniuk, kénytelenek lesznek feladni a megszokott kényelmet. Sokan abban is biztosak, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell, ha nem akarnak kuporgatni, nélkülözni.

Forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: Kezdjen el Ön is időben tervezni nyugdíjas éveire! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Oldalak