Kevesen kötnek biztosítást halál esetére

Magyarországon kevesen kötnek szerződést biztosítókkal halál esetére - írta szerdai számában a Világgazdaság. A napilap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adataira hivatkozva azt írta: míg 2002-2003 környékén jóval több mint félmillió ilyen szerződés létezett, tavaly már csak 385 ezer embernek volt halálesetre szóló életbiztosítása. A biztosítási összegek is alacsonyak, sokan csak olyan kockázati életbiztosítást kötnek, amely legfeljebb a temetési költségekre elég.

A lap szerint az úgynevezett kockázati életbiztosításoktól való idegenkedés legfőbb oka, hogy az emberek kidobott pénznek érzik a díjakat. Az ilyen biztosításokba áramló pénzek nagy részét a biztosítók valóban lenyelik, tavaly például 17,5 milliárd forintnyi díjbevételre mindössze 4,65 milliárd forint kárkifizetés jutott. Fordulatot hozhat a piacon, ha a biztosítók olyan konstrukciókat alakítanak ki, amelyek díjvisszafizetést garantálnak a futamidő végén - írta a Világgazdaság.

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
Egyre többen csapnak le az ajándék nyugdíjpénzre: ez kell hozzá
2017 május 22.
Kategória:
Életbiztosítás

Egyre többen csapnak le az ajándék nyugdíjpénzre: ez kell hozzá

Folyamatosan nő a nyugdíjbiztosítási befizetések után igényelhető adójóváírás lehetőségét kihasználó ügyfelek aránya az NN Biztosítónál: tavaly a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek négyötöde már élt ezzel a lehetőséggel.

"Ügyfeleink pénzügyi tudatossága évről évre magasabb szintre lép, amelyet jól egészít ki a biztosítási tanácsadóinktól kapott, személyre szabott és aktív támogatás. Mindezek eredőjeként egy év alatt átlagosan 23 százalékkal emelkedett az egy ügyfélre jutó adójóváírás mértéke" - nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője. Hozzátette: a beérkező adójóváírások száma 2015-ös adóévre vonatkozóan megduplázódott az előző évhez képest.

Sokaknak jelenthet újdonságot, hogy a jóváírás visszamenőlegesen is igényelhető: ha valaki jogosult lenne, ám nem él az adóbevallás májusi határidejéig a 2016-os évre szóló lehetőséggel, vagy a korábbi években maradt le róla, az érvényben lévő szabályozás szerint 2014-ig visszamenőlegesen érvényesítheti az elmaradt állami adójóváírást.

Az államilag támogatott nyugdíjmegtakarítások után igényelhető maximális adójóváírás összesen évi 280 ezer forint lehet.

Ezt úgy lehet megszerezni, ha az ügyfél a nyugdíjbiztosítás mellé, a nyugdíjelőtakarékossági és/vagy az önkéntes pénztári számlára eszközölt befizetései után is kihasználja az adójóváírást - hívta fel a figyelmet Csanda Gergely. Ennek mértéke mindhárom megtakarítási formánál az éves befizetés legfeljebb 20 százaléka lehet, ám a szabályozás összegszerű felső limitet tartalmaz: ez 130 ezer forint a nyugdíjbiztosításoknál, 100 ezer a NYESZ-nél, és 150 ezer az önkéntes pénztári befizetéseknél.

A társaság által 2014-ben küldött igazolások után az érintettek 68,4 százaléka élt az adójóváírás lehetőségével. Egy évvel később látványosan nőtt ez az arány: 2015-ben az érintettek 79,5 százaléka igényelte az állam által biztosított összeget. A 2016-os adóbevallási határidőig néhány nap még hátra van, a végleges számokra várni kell.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Fontos határidő közeleg: akár 100 ezer forint állami ingyenpénzt is kaphatunk
2017 május 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Fontos határidő közeleg: akár 100 ezer forint állami ingyenpénzt is kaphatunk

2016 végéig már összesen 194 ezren kötöttek államilag támogatott nyugdíjbiztosítást, közülük 79 ezren első alkalommal vehetik igénybe az előző évi befizetéseik után járó adójóváírást. A május 22-ig benyújtandó szja-bevallásban ezt az igényt külön fel kell tüntetni ahhoz, hogy az adóhatóság átutalja az előző évi befizetések után járó összeget.

A 2014. év elején bevezetett államilag támogatott nyugdíjbiztosítás keretében az állam az ügyfelek tárgyévi befizetéseinek 20 százaléka után évi 130 ezer forintig adójóváírást fizet. Az adójóváírás azonban nem kerül automatikusan az ügyfelek szerződésére, azt a május 22-ig benyújtandó személyijövedelemadó-bevallás keretében kell igényelni.

Az UNION és az ERSTE Biztosító adatai szerint minden harmadik ügyfél mulasztja el ezt az egyszerű lépést, piaci szinten ez a mulasztás 65-70 ezer szerződést is érinthet.

Az adójóváírás igénylését a biztosító által legkésőbb február közepéig megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Az szja-bevallásokat idén legkésőbb május 22-ig lehet benyújtani, vagyis aki valamilyen okból nem találkozott ezzel az igazolással, annak még maradt ideje arra, hogy a pótlásról intézkedjen biztosítójának ügyfélszolgálatán. Akkor sincsen veszve az összeg, ha valaki a bevallás benyújtását követően vette észre, hogy elmulasztotta az adójóváírás igénylését: ez a lépés az elévülési időn belül önellenőrzés keretében utólagosan pótolható.

A nyugdíjbiztosítási szerződéseikre az ügyfelek átlagosan évi 200 ezer forint körüli összeget fizetnek be, ami azt jelenti, hogy figyelmetlenségük miatt az adott évben szerződésenként mintegy 40 ezer forintról kell lemondaniuk. Ez piaci szinten akár több mint 2 milliárd forint veszteséget jelenthet ügyféloldalon - mutat rá Bárdos Tamás, az Erste Biztosító termékfejlesztési vezetője. - Az szja-bevallás megfelelő rovatának kitöltésén kívül érdemes arra is odafigyelni, hogy a szerződő rendezze esetleges adó- vagy járuléktartozását, mivel ez is akadályozhatja, hogy az adóhivatal átutalja az összeget.

Tavalyhoz képest kedvező változás, hogy az adóhatóság az ezer forintnál alacsonyabb összegű adótartozások esetében nem tartja vissza az adójóváírásokat. Ennek köszönhetően a kisebb, jobbára technikai jellegű, adminisztratív okokból fellépő eltérések nem befolyásolják az összegek folyósítását, amelyekre egyébként az adóbevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül sor kerül. Továbbá ezentúl azt sem kell az ügyfélnek külön jeleznie, hogy időközben rendezte fennálló tartozását, mivel a NAV a feltételek teljesülését követően automatikusan teljesíteni fogja a kifizetést.

Szintén kedvező irányba mozdítja a helyzetet, hogy idén a NAV adóbevallási tervezetet készít az adózók bizonyos köre számára. A tervezet összeállításakor az adóhatóság felhasználja a kifizetőktől érkezett adatokat, köztük például az üzleti nyugdíjbiztosításokra vonatkozóakat is. Természetesen ebben az esetben sem árt ellenőrizni, hogy ezek a tervezetben szereplő adatok (az igényelt összeg, a biztosító bankszámlaszáma, stb.) hibátlanok-e.

Nem gyakori eset, de alacsonyabb fizetések esetében előfordulhat, hogy más adókedvezmények igénybe vétele miatt az adó már nem elegendő a teljes körű adójóváíráshoz. Ekkor a visszaigénylésben csak csökkentett összeg igényelhető.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Erre figyeljen, ha őstermelőként nyugdíjat szeretne
2017 május 08.
Kategória:
Életbiztosítás

Erre figyeljen, ha őstermelőként nyugdíjat szeretne

Mezőgazdasági őstermelőként voltam bejelentve az elmúlt években, de súlyos, visszafordíthatatlan betegségem miatt egyre kevesebbet tudok dolgozni. Milyen rokkantsági ellátásra vagyok jogosult? Hogyan kaphatok majd nyugdíjat?

A mezőgazdasági őstermelők táppénzre való jogosultsága alapvetően ugyanaz, mint az egyéb jogcímen biztosított személyeké, tehát mindenki kaphat táppénzt, aki az idő alatt válik keresőképtelenné, amíg a biztosítása fennáll és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A mezőgazdasági őstermelő abban az esetben biztosított, ha a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Azt fontos tudni, hogy mezőgazdasági őstermelőként a járulék megfizetése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a biztosítotti jogviszonya is fennáll. Az őstermelőkre a kötelező biztosítás csak akkor terjed ki, azaz az őstermelő csak akkor minősül biztosítottnak, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig tud annyi szolgálati időt szerezni – a meglévő szolgálati ideje mellett –, hogy az a 20 évet elérje.

Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a járulékfizetés ellenére sem fog az őstermelő biztosítottnak számítani. Ha az érintett életkora indokolja (így ha a nyugdíjkorhatár eléréséig már 20 évnél kevesebb van hátra), célszerű a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási hivatalnál adategyeztetési eljárás keretében kezdeményezni a megszerzett szolgálati idő megállapítását. Abban az esetben, ha az igénylő mezőgazdasági őstermelőként biztosítottnak minősül (pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége is fennáll), táppénzre jogosult lehet.

A rokkantsági/rehabilitá­ciós­ ellátásra való jo­gosultság – hasonlóan a táppénzhez – szintén biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátási forma. A rokkantsági/rehabilitációs ellátásra az lehet jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző években meghatározott számú napon, például 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. § szerint biztosított volt, továbbá keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a mezőgazdasági őstermelő a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra – egészségi állapotától függően – jogosultságot szerezhet.

Ha az őstermelői tevékenységéből származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, akkor az igénylő kereső tevékenységet folytat, tehát nem lesz jogosult az ellátás igénybevételére csak akkor, ha ez a tevékenysége megszűnik.

Érdemes arra ügyelni, hogy aki a rokkantsági ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet végez és a munkáját betegsége, kórházi kezelése miatt – orvos által igazoltan – nem tudja ellátni, a rokkantsági ellátás folyósítása mellett táppénzt is kaphat.

Forrás: www.baon.hu

Kiadták a bűvös számokat: ettől függ, mekkora lesz a nyugdíjad
2017 április 28.
Kategória:
Életbiztosítás

Kiadták a bűvös számokat: ettől függ, mekkora lesz a nyugdíjad

A közelmúltban jelentek meg azok a szorzószámok, amelyek alapján már ki lehet számítani, mekkora nyugdíjat kapnak azok, akik idén intenek búcsút a munkával töltött éveknek. A nyugdíj pontos összegének kiszámítása azonban nem kis feladat, de most mégis megpróbáljuk röviden megmutatni, hogy mire érdemes figyelni a munkával töltött évek alatt. És tippeket adunk ahhoz is, hogyan növelhetjük a nyugdíjunk összegét.

A legtöbb emberben még mindig él az a tévhit, hogy az utolsó években kapott fizetések sokkal nagyobb súllyal számítanak majd a nyugdíjunk összegének kiszámításakor. Ez azonban így nem teljesen igaz, hiszen a nyugdíjunk összege alapvetően az úgynevezett életpálya-átlagkeresetünktől függ, amelyet természetesen az utolsó évek keresete is befolyásol.

Önmagában az utolsó évek keresete nem lesz meghatározó erejű - hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru Szabadegyetemének előadásában.

Mitől függ a nyugdíj összege?

A nyugdíjunk elsősorban a havi nettó életpálya-átlagkeresetünknek az összegétől függ. Ennek a meghatározásához pedig az 1988. január elsejétől (ekkortól van személyi jövedelemadó fizetés Magyarországon) szerzett összes nyugdíjjárulék köteles jövedelmünket kell figyelembe venni.

A másik fontos tényező pedig az, hogy életünk során hány év szolgálati időt sikerült szereznünk. A szolgálati idő hosszától függ ugyanis egy nyugdíjszorzó, amellyel később majd meg kell szorozunk a számított nettó átlagkeresetet.

A számolás menete lépésről lépésre:

  • A nyugdíjalapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell
  • Majd ezt minden évben az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani kell"
  • Ezek után jöhet a szorzás az adott évre vonatkozó valorizációs szorozóval. (Ezzel a lépéssel a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják.)
  • Az így megkapott összegeket össze kell adni és értelemszerűen osztani, szorozni kell vele, hogy kijöjjön a havi nettó életpálya átlagkeresetének összege
  • Ha az így kapott összeg nagyobb 372 ezernél, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni
  • Ha meg van ez az összeg is, akkor jöhet az utolsó lépés a szorzás a szolgálati évek alapján meghatározott szorzószámmal

Hogy is vannak ezek az szorzószámok?

Április elején jelentek meg a Magyar Közlönyben az új valorizációs szorzószámok, amely alapján már kiszámítható a 2017-ben nyugdíjba vonulók nyugellátása is. Erre azért van szükség, mert a régi kereseteink nem vehetőek figyelembe az eredeti összegükben, és ezzel a szórzással lehet kiszámítani kereseteinknek a korrekt jelenértékét. A valorizációs szorzószám például:

  • 2013-ban: 1,158
  • 2014-ben:1,124
  • 2015-ben pedig 1,078 volt.

Mennyi az annyi?

Korábban Matits Ágnes nyugdíjszakértőt is megkérdeztük a témában, hogy véleménye szerint mekkora összegre számíthatunk majd nyugdíjas éveink alatt.

  • Ha minimálbérre vagyunk bejelentve: Amennyiben 40 évvel szolgálati idővel számolunk, akkor körülbelül 60-70 ezer forintos nyugdíjra számíthatunk.
  • Ha a keresetünk megegyezik az átlagkeresettel: Abban az esetben, ha mindig az átlagkereset után (40 évig) fizetünk járulékot, akkor ma körülbelül 140 ezer forintos induló nyugdíjra számíthatunk.

Mi kell ahhoz, hogy magasabb legyen a nyugdíjunk?

  • Magas jövedelem, 1988-tól kezdődően: 1992 márciusától 2012 végéig a járulékfizetés felső határ összegét elérő, vagy megközelítő jövedelem, vagy 1988-1992 február között és 2013 után kiemelkedően magas jövedelem (ugyanis ekkor még és már a járulékfizetés felső határa nem volt érvényben)
  • Magas szolgálati idő: 40 év szolgálati idő esetén a jövedelmek 80 százaléka a nyugdíj összeg, amely szolgálati évenként 2-2 százalékkal emelkedik, de legfeljebb 100 százalék lehet.
  • A nyugdíjazás elhalasztása: Nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjazás elhalasztása, és további szolgálati idő megszerzése 30 naponként 0,5 (tehát évente 6) százalékkal emeli a nyugdíj összegét. Pl. a nyugdíjkorhatárt 7 évvel követő nyugdíjazás, és közben folyamatosan szolgálati idő szerzése már 42 százalékos emelkedést jelent - mondta el korábban a megkeresésünkre az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

Rékasi Károly: Nyomorékká és koldusszegénnyé tettek
2017 április 28.
Kategória:
Életbiztosítás

Rékasi Károly: Nyomorékká és koldusszegénnyé tettek

Szinte már borítékolható, hogy maradandó sérüléssel éli le életét Rékasi Károly. Ugyan a balesete már közel két éve történt, azonban az ügyet még most sem zárta le a rendőrség. Életbiztosítás mellé köthető kiegészítő biztosításokkal egyébként áthidalhatók a baleset utáni pénzügyi nehézségek, sőt, akár betegség esetén is segíthetnek nekünk.

Maradandó testi fogyatékossággal kell leélnie életét Rékasi Károlynak, a színész már közel két éve nem tud dolgozni motorbalesete miatt. Abba már belenyugodott, hogy egyik lába mindig is rövidebb lesz, azonban azt nem érti, hogy a rendőrség miért nem zárta már le a nyomozást az elmúlt 22 hónap alatt. Ha vége lenne az eljárásnak, akkor a biztosító végre folyósítaná a baleseti összeget és a járadékát is megkaphatná, azonban ez csak akkor lehetséges, ha megállapítják, hogy Rékasi az áldozat az ügyben - írja a Story magazin. Arról egyébként korábban már írtunk, hogy a színész felélte a megtakarításait, ezért nagy szüksége lenne, hogy a kieső jövedelmét pótolja a biztosító.

Melyik biztosító fizet és mit?

Ha bebizonyosodik, hogy valóban Rékasi volt a balesetben a vétlen fél, akkor a vétkes autós kötelező gépjármű felelősség biztosítása (kgfb) térítheti a biztosítási összeget és fizetheti az életjáradékot a színésznek, amely a kieső jövedelmét pótolja (részben). Ez viszont, ahogy a fenti példa is mutatja, igen hosszú, elhúzódó procedúra után lehetséges, pedig lehetőség van arra, hogy a balesetek, betegségek esetén hamar pénzhez jussunk.

Ehhez kockázati életbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokat érdemes kötni, amelyek a kórházi kezelés, balesetek, sőt rokkantság esetén is fizethetnek. Ezek jellemzően már a kórházi zárójelentés után fizetnek, így nem kell megvárni például a rendőrségi procedúrát sem, mint Rékasi esetében.

Milyen kiegészítő biztosításokat köthetünk?

A kiegészítő biztosításokat három nagy csoportba sorolhatjuk:

  • a betegségbiztosítások,
  • a balesetbiztosítások és
  • a személybiztosítások közé.

A betegségbiztosítások nevükkel ellentétben sokszor a balesetek esetén is nyújtanak fedezetet, így ha van kórházi napi díj térítésünk, akkor a baleset esetén is fizet. Ezek a tipikus betegségbiztosítások:

  • Kórházi napi térítés (balesetkor is fizet)
  • Műtéti térítés (balesetkor is fizet)
  • Rokkantsági biztosítás
  • Kritikus betegségek biztosítása
  • Betegség assistance szolgáltatás

A balesetbiztosítások jellemzően a balesetek esetén térítenek, és ezen belül választhatunk kifejezetten közlekedési balesetkor térítő biztosításokat is:

  • Baleseti halál
  • Baleseti rokkantság
  • Baleseti műtéti térítés
  • Baleseti eredetű kórházi napi térítés
  • Közlekedési baleseti halál
  • Közlekedési baleseti rokkantság
  • Közlekedési baleseti műtéti térítés
  • Közlekedési baleseti eredetű kórházi napi térítés
  • Csonttörés

A személybiztosítások közé azok a kiegészítő védelmek tartoznak, amelyek nem feltétlenül a fő biztosított védelmét szolgálják, mint például a kiegészítő életbiztosítás vagy a gyerekekre szóló kiegészítő biztosítás.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Ezek miatt aggódnak leginkább az emberek
2017 április 26.
Kategória:
Életbiztosítás

Ezek miatt aggódnak leginkább az emberek

Az emberek háromnegyede aggódik valamilyen váratlan esemény miatt, ugyanakkor nem tudja, hogy váratlan, vagy nehéz élethelyzetekben milyen pénzügyi lehetőségekhez nyúlhat.

A Groupama Biztosító reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy a 18-59 éves korúak többségének nincsenek, vagy téves ismereteik vannak arról, hogy milyen segítséget várhatnak egy kockázati életbiztosítástól.

A váratlan eseményekre történő megtakarítás előkelő helyen áll a lakossági megtakarítási célok között.

Az előre nem látható problémák megoldására valóban felkészülhetünk nagyobb összegű likvid megtakarítással, erre azonban nincs mindenkinek lehetősége, ráadásul a likviditás ára a − hosszú távú befektetésekhez képest − jóval mérsékeltebb hozam.

A családok számára ezért jelenthetnek jó megoldást a kockázati személybiztosítások, hiszen így nem kell nagyobb összeget tartalékolniuk, ugyanakkor baleset vagy betegség esetén jelentős összegű pénzügyi segítségre számíthatnak.

A Groupama Biztosító kutatásából kiderül, hogy négyből három ember tart valamilyen váratlan esemény bekövetkeztétől.

Az emberek többsége nem is magát, hanem szeretteit félti jobban: a megkérdezettek 57 százaléka attól tart leginkább, hogy közeli családtagja szenved balesetet. A félelmek listáján ezt követik a betegségek: a gyógyíthatatlan, illetve az életvitelt felborító – például munkahelyvesztéssel járó – bajoktól ugyanannyian tartanak (49-49%).

Annak ellenére, hogy az emberek döntő többsége aggódik valamilyen váratlan esemény miatt, mindössze 30 százalék rendelkezik kockázati életbiztosítással. Az életkor előrehaladtával nő az erre való igény, de az 50-59 évesek körében is mindössze 38% rendelkezik ilyen pénzügyi termékkel. A kockázati életbiztosításokkal kapcsolatban ugyanakkor meglehetősen kevesen rendelkeznek pontos ismeretekkel: a megkérdezetteknek csupán 43 százaléka tudta például azt, hogy egy kockázati életbiztosítás a váratlan események, pl. baleset, súlyos betegség vagy halál esetén nyújt szolgáltatást.

A megkérdezettek arról is véleményt nyilvánítottak, hogy szerintük kiknek lenne a legindokoltabb kockázati életbiztosítást kötniük. Az emberek 29%-a szerint a családfenntartóknak, 24%-a szerint a gyermeket nevelő szülőknek, 20-20% szerint a hosszabb gyógyulás előtt álló betegeknek és a nagyobb hitelt felvevőknek lenne szükségük biztosítani magukat a váratlan helyzetekre.

Forrás: www.origo.hu

8+1 tipp, amelyekkel milliókat spórolhatsz a lakásvásárláson
2017 április 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Életbiztosítás

8+1 tipp, amelyekkel milliókat spórolhatsz a lakásvásárláson

Fellendült a lakáspiac és a friss adatok szerint ennek a hatása egyértelműen érződik a lakáshitelek piacán is. A hitelfelvétel azonban komoly pénzügyi döntés, amely előtt számos tényezőt kell figyelembe vennünk, átgondolnunk. Egy jól megválasztott konstrukcióval ugyanis súlyos százezreket, de akár több millió forintot is megspórolhatunk. Itt vannak a Pénzcentrum tippjei a legjobb választáshoz.

A legfrissebb adatok szerint továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek a lakáshitelek. Az új lakáshitelek kihelyezésében 34 százalékos volt a bővülés az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a bankok csaknem 36,6 milliárd forintnyi lakáshitelt szerződést kötöttek az év második hónapjában.
Az MNB adatai szerint az új lakáshitelek átlagos THM-e februárban 5,29 százalékon állt.

Hogyan csökkenthetjük a hitelünk költségeit?

  • 1. Alaposan nézzük körül

A magyarok többsége általában ahhoz a bankhoz megy hitelajánlatért, amelyiknek a legközelebb van a fiókja a lakhelyéhez. A lakáshitelek esetében azonban legalább 8-10 millió forintos hitelről beszélhetünk, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ezt melyik pénzintézetnél vesszük fel. Egy jó konstrukcióval, kedvezményekkel és akciókkal akár több millió forintot is megspórolhatunk.
Ne bankot válasszunk tehát, hanem a termék alapján döntsük el, hol vesszük fel a kölcsönt.

  • 2. Hasonlítsuk össze

Még mielőtt ellátogatnánk a bankfiókba, tájékozódjunk az interneten. Nézzük meg a bankok oldalán lévő kalkulátorokat, vagy használjunk egy gyűjtő oldalt a kalkuláláshoz. Itt pár főparaméter megadása után egy felületen hasonlíthatjuk össze a bankok hitelajánlatait. Ráadásul lehetőségünk van akár azonnal elindítani a hitelkérelmünket, de időpontot is foglalhatunk egy közeli kirendeltségen.

  • 3. Vigyük a számlánkat is

A legtöbb pénzintézetnél jelentős kamatkedvezményeket kaphatunk, ha a kölcsön mellett az folyószámlánkat is az adott banknál vezetjük. Akad olyan pénzintézet is, amelyik a náluk vezetett számlán lévő pénz után kamatkedvezményt ad, és ezt később előtörlesztésként számolja fel, amellyel így csökkenthetjük a futamidőt és persze a visszafizetendő összeget is.

  • 4. Kezdjünk megtakarításba

Még további kedvezményeket kaphatunk a pénzintézetektől, ha a fizetésünk mellett a megtakarítási termékinket is átvisszük a hitelt nyújtó bankhoz. Az egyik pénzintézetnél például, ha rendszeres megtakarítást indítunk és még a vésztartalékainkat is rábízzuk a bankra, akkor akár 2 százalék körüli THM-et is elérhetünk.

  • 5. Menjünk biztosra

A hitel mellé azonban egyébként sem jön rosszul, ha van megtakarításunk is. Így később, ha annyira megugrana a hitel törlesztőrészlete, hogy gondot okozna annak a kifizetése, akkor felhalmozott tartalékainkból előtörleszthetjük hitelünket, amivel csökkenteni tudjuk az törlesztőrészletünket. Ha pedig erre nincsen szükségünk, akkor persze a futamidőből is lefaraghatunk, vagy a megspórolt összeget később a már megvásárolt lakás felújítására, szépítésre, végleges befejezésére fordíthatjuk.

  • 6. Milyen megtakarítási terméket válasszunk?

Abban az estben, ha tudjuk, hogy a megtakarításunkat lakáscélra szeretnénk fordítani, akkor a legjobb választás a lakás-takarék-pénztár (LTP) indítása lehet. Ezt felhasználhatjuk ugyanis a lakáshitel előtörlesztésre és lakásfelújítására is. Ráadásul ennek a terméknek a nagy előnye, hogy a befizetett összegeink után 30 százalékos állami támogatást kapunk, így a 4 éves futamidő mellett garantált, fix 10 százalék feletti hozamot érhetünk el, abban az esetben, ha mindig időben befizetjük a megtakarításunkat.

  • 7. Van már lakásbiztosításunk?

Másik tipikus kamatkedvezményre jogosító termék a lakásbiztosítás, amivel általában a közvetlenül biztosítást is nyújtó bankok esetében részesülhetünk kedvezményben. Ráadásul ezzel a legrosszabb forgatókönyvet is elkerülhetjük, hiszen egy nagyobb káresemény estén nem csak otthon, hanem hitelfedezet nélkül is maradhatunk. Ez ellen azonban megfelelő védelmet nyújthat egy lakásbiztosítás.

  • 8. Az életbiztosítást se felejtsük el

A családfenntartójának mindenképpen érdemes életbiztosítást kötnie. Hiszen a családfő elhalálozása, vagy súlyos betegsége esetén könnyen előfordulhat, hogy a kieső jövedelem miatt a hátrahagyott családtagok elveszítik az otthonukat. Az életbiztosítással ezt megelőzhetjük, hiszen tartós betegség vagy halál esetén a család ebből ki tudja fizetni a hitelt.

  • +1. Kössünk hitelfedezeti biztosítást

A hitelfedezeti biztosítás egy olyan pénzügyi szolgáltatás, amely kisegíthet minket a szorult helyzetekben, amikor nehézséget okozna a hitel visszafizetése vagy a törlesztőrészletek időben való megfizetése. Legtöbbször néhány ezer forint fejében, a hitel törlesztőrészletével közösen kell a díjat megfizetnünk. Ezt a biztosítást annál a banknál kell keresnünk, ahol magát a hitelt vesszük fel. De azért is megérheti hitelfedezeti biztosítást kötnünk, mert van olyan bank, ahol mellé kamatkedvezményt is kaphatunk.

Forrás: penzcentrum.hu

Már a harmincasok szerint is fiatalabb korban kellene elkezdeni a nyugdíjra való takarékoskodást
2017 április 13.
Kategória:
Életbiztosítás

Már a harmincasok szerint is fiatalabb korban kellene elkezdeni a nyugdíjra való takarékoskodást

Átlagosan 8 év lemaradásban vannak, akik a harmincas éveikben kezdenek el takarékoskodni. Ezt azok állítják, akik már rendelkeznek megtakarítással. Ráadásul a ténylegesen várható nyugdíj összege átlagosan közel 100 ezer forinttal kevesebb az ideálisnak tartotthoz képest – derült ki az Allianz legfrissebb, az öngondoskodást vizsgáló kutatásából.

Az Allianz Hungária Zrt. 19 ezer fős kutatást végzett a 30 év feletti ügyfelei körében 2017 januárjában. A kutatás során azt vizsgálták, hogy milyen az öngondoskodási attitűd és melyek az elterjedt megtakarítási szokások.

Pénzügyi kilátások

Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók leginkább az általános gazdasági helyzet és a munkahelyek biztonságának alakulását látják biztatónak, az ország jövőjét tekintve pedig a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek helyzete miatti aggodalmukat fejezték ki a legtöbben. A kitöltők 78 százaléka a nyugdíjbiztosítási rendszer helyzetét középtávon kifejezetten aggasztónak találja.

Talán éppen ez az oka annak, hogy a nyugdíjas évekre való felkészülés a harmadik leggyakoribb megtakarítási cél. A megtakarítási lehetőségekkel rendelkezők közel fele takarít meg ezzel a céllal. Ezt csak a váratlan kiadásokra és a gyermekek jövőjére, iskoláztatására történő takarékoskodás előzi meg.

Saját pénzügyi helyzetük változását inkább optimistán ítélik meg az emberek, a válaszadók egynegyede jobb anyagi körülményekre számít az elkövetkező pár évben és mindössze 18 százalék gondolja azt, hogy 2-3 éven belül vékonyabb lesz a pénztárcája, mint jelenleg.

Megtakarításaink tervezése

A válaszadók 85 százaléka tartja fontosnak, hogy majdani állami nyugdíját kiegészítse valamilyen megtakarítással. Ennek a bázisnak több mint a fele rendelkezik már nyugdíjcélú megtakarítással, további 20 százalékuk 5 éven belül szeretné elindítani azt.

A kutatásban résztvevők közel 78 százaléka tud havi rendszerességgel, vagy alkalmanként megtakarítani: 28 százalékuk rendszeresen, míg 50 százalék esetenként tud félretenni a céljaira. A nyugdíjcélú megtakarítások tekintetében a piaci szereplők közül a biztosítók felé kialakult bizalom a legnagyobb és leginkább az állami nyugdíjrendszerrel szemben bizalmatlanok. A biztosítókban megbízó válaszadóknak 37 százaléka rendelkezik nyugdíjbiztosítással. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező és az azt tervező válaszadók körében is az önkéntes nyugdíjpénztár és az életbiztosítás a két legnépszerűbb megtakarítási forma. Érdekes fejlemény viszont, hogy azon válaszadók közül, akik a közeljövőben kezdik félretenni a pénzüket, 16 százalék a befőttes üvegben gyűjtené a megtakarításait, pedig számtalan kedvezőbb forma közül választhatna.

Az Allianz megkérdezett ügyfelei közül, akik már rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, átlagosan 2-3 féle megtakarítási formát is választottak, míg akik csak tervezik az öngondoskodást, ennél kevesebb megtakarítási eszközt keresnének. „A megkérdezettek döntő többsége saját bevallása szerint képes lenne az öngondoskodásra, de tanácstalan azzal kapcsolatban, hogy mi lenne számára az ideális megtakarítási forma. Úgy véljük, már akár havi néhány ezer forint is sokat jelenthet a későbbiekben, így azoknak, akik apránként és alkalmanként tudnak félretenni, a nyugdíjpénztári tagságot javasoljuk. Aki nagyobb összegű megtakarítást tervez és havonta rendszeresen félre tud tenni, azoknak a nyugdíjbiztosítási megoldást ajánljuk. Az Allianznál többféle konstrukció érhető el, és ezeket úgy alakítottuk ki, hogy bármely élethelyzetben és anyagi szituációban megoldást jelentenek az ügyfelek számára, s ha valaki kevésbé ért a pénzügyekhez, segítséget kérhet felkészült tanácsadóinktól – hívta fel a figyelmet Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese. A pénztárak és az életbiztosítások népszerűségét pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy a kutatásban résztvevők az elsők között jelölték meg ezeket a megtakarítási formákat az öngondoskodás fontos lépéseként.”

Öngondoskodás kezdete és a nyugdíjas évek

A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők saját bevallásuk szerint már későn indították el az öngondoskodást. A válaszadók átlagosan 35 éves korban kezdtek el takarékoskodni, ugyanakkor véleményük szerint átlagosan 27 éves korban lenne ideális elkezdeni azt. A megtakarításaikat 26-35 éves koruk között elindítók 58 százaléka, míg a 36-45 éves koruk között elindítók 78 százaléka gondolja úgy, hogy megtakarításuk elindításakor idősebbek voltak, mint amit ideálisnak tartanak.

A megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, hogy 100-200 ezer Ft közötti havi nyugdíjösszeg elegendő lenne a minimum létfenntartáshoz, ugyanakkor már csak egyharmaduk érné be ezzel a nyugdíjjal. Az ideálisnak tartott nyugdíjösszeget a kitöltők 73 százaléka 150 és 350 ezer Ft között jelölte meg, 50 százalék pedig 200 ezer Ft feletti összeggel lenne elégedett. „A rendelkezésre álló információkból az is megállapítható, hogy ügyfeleink összességében nagyon közeli becslést adtak arra vonatkozóan, milyen nagyságrendű nyugdíjat fognak kapni nyugdíjba vonulásukkor. Azonban az az összeg, amellyel ténylegesen elégedettek lennének, a ma érvényben lévő nyugdíjszámítás alapján kalkulált összegnél átlagosan 94 ezer forinttal több” – mondta Kozek András. „Így minden korosztályt arra bíztatunk, hogy minél hamarabb kezdjen el gondoskodni nyugdíjas éveiről, hiszen minél több idő áll rendelkezésre a felhalmozásra, a befektetett pénzünk annál több hozammal gyarapodik, melyet az igénybe vett 20 százalékos adójóváírás jelentős mértékben megnövel.”

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

Biztató növekedés a biztosítási piacon
2017 április 06.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Életbiztosítás, Általános

Biztató növekedés a biztosítási piacon

2016-ban több mint 5 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a díjbevétel az egy évvel korábbi 875,8 milliárd forintról 920,6 milliárd forintra emelkedett – tette közzé a tavalyi előzetes adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.

A két nagy ágazat, az élet- és a nem életbiztosítási ágazat közül a nem életbiztosítási ág bővült erősebben 2016-ban: a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 8,1 százalékkal, az életbiztosítási ágazaté 3,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A teljes díjbevétel 49,5 százaléka az élet-, 50,5 százaléka a nem életbiztosítási szerződésekre folyt be.

Az életbiztosítási piac növekedése elsősorban a nyugdíjbiztosításoknak volt köszönhető, a bővülés egy év alatt meghaladta az 50 százalékot. A teljes életbiztosítási piaci díjbevétel 9,7 százalékát 2016 végén már a nyugdíjbiztosítások adták.

„Örvendetes a biztosítási piac bővülése és az a tény, hogy a hazai lakosság tudatosabb, felismeri a hosszú távú öngondoskodás fontosságát, ami a nyugdíjbiztosítások növekedésében is megmutatkozik” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A személyi jövedelemadó-kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződések díjbevétele 2016-ban meghaladta a 44 milliárd forintot. Az állomány három év alatt, 2014. január 1-je óta – az szja-kedvezmény bevezetése óta - épült ki. Az egy szerződésre jutó éves átlagdíj 2016-ban meghaladta a 212 ezer forintot, amellyel a futamidő végére már valóban érdemi nyugdíj-kiegészítéshez juttathatnak a biztosítást kötők.

A nem életbiztosítási üzletágak közül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetében a szerződések darabszáma közel 260 ezer darabbal, a 2015. év végi 4,6 millióról 4,85 millióra nőtt. A kgfb- átlagdíjak 17 százalékkal emelkedtek, így az éves átlagdíj 2016 végére elérte a 28 ezer forintot. A tehergépjárművek esetében erőteljesebb, a személygépjárműveknél alacsonyabb átlagdíj-emelkedés volt tapasztalható. Ugyanakkor a 28 ezer forintos éves átlagdíj alig több, mint 90 euro, így továbbra is Magyarországon a legalacsonyabbak a kgfb-átlagdíjak az Európai Unióban.

A másik nagy gépjármű-biztosítási üzletág, a casco 2016-ban 4 százalékkal – 32 ezer darab szerződéssel - bővült, így a szerződésszám év végén meghaladta a 853 ezret. A növekedés alatta maradt a kgfb-szerződések esetében tapasztalt szerződésszám- emelkedésnek, feltételezhető ugyanis, hogy az újautó-értékesítés mellett a használtgépjármű-kereskedelem is fellendült, s a használt autókra általában nem, vagy legalábbis ritkábban kötnek casco-biztosítást tulajdonosaik. A casco-biztosítások éves átlagdíja 2016-ban 2,9 százalékkal, a 2015 év végi 81 528 forintról 83 855 forintra emelkedett.

Forrás: biztositasiszemle.hu

Szánalmasan kevés Nagy Feró nyugdíja: elárulta, miből él
2017 március 20.
Kategória:
Életbiztosítás

Szánalmasan kevés Nagy Feró nyugdíja: elárulta, miből él

A magyar nyugdíjrendszer nehézségeit a művészek is saját bőrükön tapasztalják. Többségük annyira alacsony nyugdíjat kap, hogy szinte csak a megtakarításaikra támaszkodhatnak. A Beatrice frontembere elmondta, miből gazdálkodik, és mennyi a nyugdíja.

Nagy Feró szerint, aki nem tud koncerteket adni, az éhen hal. Több sztár is panaszkodott már amiatt, hogy egyáltalán nincsenek megbecsülve a művészek, nagyon kevés nyugdíjat kapnak az államtól.

"Levonták a nyugdíjjárulékot, de éhbéren tartanak bennünket. Ha nem lenne félretett pénzem és nem lennének fellépéseim, éhen halhatnék. Az utóbbi évben 41 000 forintról 42 600 forintra emelkedett a nyugdíjam. Ez igazán jelentős" - mondta a Ripostnak Nagy Feró.

"Elmúltam hetvenegy éves, és évente hatvan koncertet adunk a Beatricével. Ez az én nagy szerencsém. Bízom benne, hogy még hosszú évekig örömöt tudok okozni a rajongóknak" - tette hozzá a Beatrice frontembere, akinek egyelőre nincsenek anyagi problémái, és bízik benne, ez élete végéig így is marad. Szerencsére a művészek többsége - Nagy Feróhoz hasonlóan - tett félre, amikor nagyon jól ment a szekér. A legaktívabb éveikben nekik viszont még nem álltak rendelkezésre olyan pénzügyi termékek egész repertoárja, amelyekkel kimondottan a nyugdíjas évekre tudtak volna gyűjteni. Ma már viszont egyre nagyobb figyelmet kapnak a nyugdíjcélú megtakarítások, és látva a jelenlegi, siralmasan alacsony állami nyugdíjakat, egyre többen próbálnak felkészülni az idős éveikre.

Jóval többen készülnek a nyugdíjra

Egyre jobban foglalkoztatják a magyarokat a nyugdíjas évek finanszírozási kérdései: egy reprezentatív felmérésének eredménye szerint a lakosság 36 százaléka már készít valamilyen tudatos pénzügyi tervet az időskori éveire vonatkozóan, és ennek érdekében a havi jövedelmének legalább 10 százalékát félre is teszi.

A megkérdezettek 29 százaléka ugyanakkor egyelőre a túlélésre rendezkedett be, vagyis örül, ha a napi kiadásait fedezni tudják a bevételei, illetve képes gondoskodni a családjáról. Ez az álláspont viszont elsősorban a fiatalabb korosztályra jellemző: a 40 év alattiak nagyjából egyharmada vélekedik így.

A válaszadók 19 százaléka bízik abban, hogy a gyermekei is segítenek majd idősebb korában, ám ezzel együtt, ha tud, akkor takarékoskodik, és 14 százalék azoknak az aránya, akik még mindig bíznak az állami ellátórendszerben.

Biztató jel a nyugdíjcélú megtakarítások jövőbeni alakulása szempontjából, hogy a megkérdezettek közel kétharmada - 62 százaléka - tud a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adójóváírásról is, sőt, a 40 év felettieknél a 75 százalékot is meghaladja ez az arány.

Ezeket érdemes átgondolni

Persze nagyon sok tényező közrejátszik abban, hogy ki mikor tudja elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas éveire. De aki teheti, annak érdemes minél előbb elkezdenie, mivel ha korán kezdjük, akkor nem az számít, hogy mekkora összeget teszünk félre, hanem az, hogy minden hónapban gyűjtünk hozzá. Ha már 25 évesen elkezdünk havi ötezer forintot félretenni, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.

Jelenleg Magyarországon három olyan nyugdíjcélú megtakarítás létezik, amit támogat az állam.

Ezek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom terméknél a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár az adott megtakarítási számlán történő jóváírás formájában, a felső értékhatárok viszont eltérőek.

Önkéntes nyugdíjpénztárnál évente maximum 150 ezer forint adójóváírást kaphatunk a számlánkon (ehhez 750 ezer forint befizetés szükséges), a hozamhoz pedig adómentesen 10 év letelte után (majd ezt követően 3 évente) juthatunk hozzá. A befektetési portfólió pénztáranként eltérő, ahogy a kockázatvállalás mértéke is.

Aki szeretne aktívan részt venni a pénze kezelésében, és mer önálló befektetési döntéseket hozni, annak jó választás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ennél a terméknél ugyanis mindenki magának állíthatja össze, hogy mibe és mennyit szeretne fektetni. Természetesen a pénzintézetek szakértői igény esetén segítenek a választásban, de a döntés teljes mértékben az ügyfélé. A NYESZ számlánál legfeljebb évi 100 ezer forint adójóváírás lehetséges (500 ezer forint befizetés esetén).

Aki rendszeres befizetésekben, hosszú távú megtakarításban gondolkodik, és akinek fontos a megtakarítás mellett a biztosítási védelem is, és legalább 10 év van hátra a nyugdíjba vonulásig, annak a nyugdíjbiztosítás az ideális. A biztosító segít a befektetésekről dönteni, de van lehetőség egyedi eszközalap-portfólió összeállítására is. Évente maximum 130 ezer forint adókedvezmény jár (650 ezer forint befizetés esetén), az adójóváírásokkal növelt megtakarítást pedig nyugdíjas korban adómentesen kapják meg az ügyfelek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Oldalak